A határozat elvi tartalma: Ha a vád tárgya meghatározott adónemre/adónemekre - a jelen esetben az egészségügyi hozzájárulásra - vonatkozó költségvetési csalás, a vádhoz kötöttség folytán csakis erre az adónemre/adónemekre vizsgálható a terhelt büntetőjogi felelőssége. A
- január
- napját megelőző helyzetben az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem után a magánszemély nem volt köteles egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.II.742/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: költségvetési csalás vétsége Terhelt(ek): ... Első fok: émi Járásbíróság 11.Bpk.1737/2014/
- végzés,
- december 8., tárgyalás mellőzése Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás vétsége miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 11.Bpk.1737/2014/
- számú végzését megváltoztatja: ... a terheltet az ellene költségvetési csalás vétsége [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmenti. Elrendeli a bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek visszatérítését. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Veszprémi Járásbíróság a 2014. december 8. napján tárgyalás mellőzésével meghozott és tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában 2015. január 13. napján jogerős 11.Bpk.1737/2014/2. számú végzésével ... terheltet költségvetési csalás vétsége [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 310. §
(1)bekezdés a) pont] miatt 1 évre próbára bocsátotta, és kötelezte az eljárás során felmerült 5.080 forint bűnügyi költség megfizetésére. A járásbíróság a végzését a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 547. §
(4)bekezdése alapján részletes indokolás nélkül szerkesztette. Abban - kifogásolhatóan - a vádra nincs utalás. A Veszprémi Járási Ügyészség - iratok között elfekvő B.846/2014/8-I. számú vádiratából azonban egyértelműen megállapítható, hogy a vád tárgyát kizárólag az egészségügyi hozzájárulás bevallásának elmulasztása és az egészségügyi hozzájárulás meg nem fizetése képezte. A - vádiratban rögzítettel egyezően - megállapított tényállás lényege szerint a terhelt magánszemélyként 2011 évben három cégnek összesen 2.968.162 értékben fémhulladékot adott el, amiből költségei levonásával 700.000 forint jövedelme származott. Ugyanakkor nem tett eleget a 27%-os egészségügyi hozzájárulás bevallási és befizetési kötelezettségének. Ezzel 189.000 forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. II. [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt BF.722/2018/1-I. szám alatt a terhelt javára a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A Legfőbb Ügyészség indítványa szerint az Szja tv. 2012. január 1. napját megelőzően hatályban volt 58. §
(8)bekezdése szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó különleges szabályokat [58. §
(1)-
(7)bekezdés] abban az esetben nem lehetett alkalmazni, ha a vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Az Szja tv. 58. §
(8)bekezdése maga határozza meg, hogy az idézett rendelkezés alkalmazásában az átruházás akkor minősül üzletszerűnek, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik. ... terhelt nem jelentkezett be szabályszerűen az általános forgalmi adó alanyaként, ilyen ténymegállapítást az irányadó tényállás sem tartalmaz, így az Szja tv. 58. §-a szempontjából a vagyonátruházás üzletszerűsége nem állapítható meg, amelynek [7] [8] [9] következtében esetében a személyi jövedelemadó megállapítása tekintetében az Szja tv. 58. §
(1)-
(7)bekezdéseiben található rendelkezéseket kell alkalmazni. A vád tárgyát kizárólagosan az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos költségvetési csalás képezte. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló
- évi LXVI. törvény (Eho.)
- §-a tételesen felsorolja, hogy a jövedelmet szerző magánszemély milyen esetekben köteles egészségügyi hozzájárulást fizetni. Figyelemmel arra, hogy az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem nincs nevesítve, e tekintetben a terheltet mulasztás nem terheli. A Legfőbb Ügyészség szerint felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés nem volt megállapítható. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen a megtámadott határozatot változtassa meg és a terheltet az ellene emelt vád alól mentse fel. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára a terhelt és védője nem tett észrevételt. III. [10] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos.
- [11] Az Alkotmánybíróság a 2/
- (II.8.) AB határozat
- pontjában megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény (Szja tv.) szabályainak - a
- évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/
- KMJE jogegységi határozat alaptörvényellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére,
- január hó
- napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. [12] Az Alkotmánybíróság ezen határozat
- pontjában az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLV. törvény
- §
(6)bekezdése alapján elrendelte az Szja tv. szabályainak - a
- évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/
- KMJE jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. [13] Az Szja tv.
- január
- napját megelőzően hatályban volt
- §
(8)bekezdése értelmében az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó különleges szabályokat [58. §
(1)-
(7)bekezdés] abban az esetben nem lehet alkalmazni, ha a vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Az Szja tv. 58. §
(8)bekezdése maga határozza meg, hogy az idézett rendelkezés alkalmazásában az átruházás akkor minősül üzletszerűnek, ha az ellenérték fejében történik és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik. A terhelt nem jelentkezett be az általános forgalmi adó alanyaként, így - figyelemmel a 2/2016. (II.8.) AB határozatban írtakra is - az Szja tv. 58. §-a szempontjából a vagyonátruházás üzletszerűsége nem állapítható meg. Ennek következtében esetében a személyi jövedelemadó megállapítása tekintetében az Szja tv. 58. §
(1)-
(7)bekezdéseiben található rendelkezéseket kell alkalmazni. [14] Minderre a Legfőbb Ügyészség is kitért, mégpedig - helyesen azzal, hogy a jelen ügyben nem került alkalmazásra az utóbb megsemmisített jogegységi határozat. [15] Ennek azonban a jelen ügyben nincs semmiféle jelentősége, figyelemmel arra, hogy a vád tárgya nem a személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó költségvetési csalás.
- [16] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványát a korábbi Be. hatálya alatt -
- május
- napján - nyújtotta be. Időközben,
- július
- napjától hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (Be.). A Kúria - eltérő átmenti rendelkezés hiányában - a Be.
- §
(1)bekezdése értelmében az új büntetőeljárási törvényt alkalmazta.
- [17] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a korábbi Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [18] Ezen az új büntetőeljárási törvény sem változtatott. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen [Be. 648. §
- a)pont] a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont]. [19] A vád alapján ítélkezik. A bíróság kötve van a vádhoz. A vádról döntenie kell, de a vádon túl nem terjeszkedhet. Csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz [Be. 6. §
(1)-
(3)bekezdés - ez lényegében megegyezik korábbi Be. 2. §
(1)-
(4)bekezdésében foglaltakkal]. [20] A jelen felülvizsgálat alapját képező ügyben emelt vád tárgya kétségtelenül az a mulasztásban álló cselekmény, hogy a terhelt nem vallotta be egészségügyi hozzájárulási kötelezettségét és nem fizette meg az egészségügyi hozzájárulást. [21] A terheltnek azonban - amint e körben a Legfőbb Ügyészség is helyesen érvel a felülvizsgálati indítványában - nem volt egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége. [22] Az Eho.
- §-a szerint százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
- évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a
- §
(1)bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. §
(3)bekezdésében meghatározott jövedelem után. [23] A terhelt azonban nem tekinthető a vád tárgyává tett cselekmény idején hatályos, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (korábbi Art.) 16. §
(4)és
(4b)bekezdésében meghatározott munkáltatónak vagy kifizetőnek. [24] Egyebekben pedig a Kúria egyetértett a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban, hogy az Eho.
- január
- napja előtt hatályos
- §-a tételesen megjelölte, milyen esetekben köteles a jövedelmet szerző magánszemély egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ezek között az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem valóban nem volt nevesítve, következésképpen e tekintetben a terheltet mulasztás nem terhelte. [25] Ekként a vádiratban a terhelt terhére rótt és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott végzésben rögzített tényállás szerinti cselekmény nem bűncselekmény. Az indítvány és a döntés közös elvi tartalma [26] Ha a vád tárgya meghatározott adónemre - a jelen esetben az egészségügyi hozzájárulásra - vonatkozó költségvetési csalás, a vádhoz kötöttség folytán csak erre az adónemre vizsgálható a terhelt büntetőjogi felelőssége. [27] A
- január
- napját megelőző jogi szabályozás szerint az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem után a magánszemély nem volt köteles egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Záró rész [28] A kifejtettekre tekintettel a Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott. A Veszprémi Járásbíróság 11.Bpk.1737/2014/2. számú végzését - a Be. 662. §
(2)bekezdés a) pontja alapján - megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. ... terheltet az ellene az 1978. évi IV. törvény 310. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott és aszerint büntetendő költségvetési csalás vétsége miatt emelt vád alól mivel a felrótt cselekmény nem bűncselekmény - a Be. 566. §
(1)bekezdés a) pontja alapján felmentette. [29] A Kúria a felmentés folyományaként elrendelte a bűnügyi költség címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek visszatérítését [Be. 856. §
(1)bekezdés c) pont
- fordulat]. [30] A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- december
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő