A határozat elvi tartalma: Az eb támadó magatartásával egy másik eb számára 8 napon túl gyógyuló sérülés okozása önmagában megalapozza a figyelmeztetés, mint legenyhébb súlyú szankció alkalmazását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.005/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági Növény-és Talajvédelmi Főosztály Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: állategészségügyi határozat bírósági felülvizsgálata ügyeben hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember 14-én kelt 9.K.27.187/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.187/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú állategészségügyi hatóság - hivatalból indított eljárásban hozott - határozatával a felperest figyelmeztette az állattartás szabályainak fokozott betartására, továbbá kötelezte arra, hogy az ebeit közterületen csak pórázzal és szájkosárral [2] [3] ellátva vezesse. Indokolásában az állatok védelméről és kíméletéről szóló
- évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.)
- §
- pontjára,
- §
(1),
(2)és
(4)bekezdésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/
- (II.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
- §
(1), 17. §
(1),
(2)és
(3)bekezdéseire hivatkozott, valamint utalt az eljárást megindító átiratra, a felperes nyilatkozatára és az eljárás során meghallgatott szemtanú vallomására. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a felperest az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezte. Indokolása szerint azt a tény, hogy a felperes agarai sérülést okoztak egy fox terrier típusú kutyának, nem alapozza meg a felperes agarainak agresszív minősítését és a szájkorsár használatának előírását. Álláspontja szerint az állatorvosi kórlap és a sérülés helye alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes agarai 8 napon túl gyógyuló sérülést okoztak a fox terrier kutyának. Az alperes a
- január
- napján kelt PE/EA/144-4/
- számú határozatával a másodfokú határozatot saját hatáskörben - az egyéb rendelkezések változatlanul hagyása mellett - akként változtatta meg, hogy a felperest figyelmeztette az állattartás szabályainak fokozott betartására. Indokolása szerint a felperes által időközben megküldött bizonyítékok szerint igazolt, hogy a felperes agarai folyamatos jelleggel szerepelnek kiállításokon, versenyeken és egyéb hagyományőrző rendezvényeken, illetve egy kutyasuttogó, asszertív kutyakiképző és egy főtörzsőrmester rendszeresen foglalkozott velük. A kiképzők a kutyák viselkedésében jártas embereknek minősülnek, ezért nem indokolt a képzés elvégzésére kötelezés. Az elsőfokú hatóság által alkalmazott, a póráz és szájkorsár használatára való kötelezést továbbra is túlzott jogkövetkezménynek minősítette. Ugyanakkor kifejtette, hogy ha egy eb egy másik kutyának közterületen 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz, akkor a Korm.r. alapján két jogkövetkezményt alkalmazhat a hatóság; vagy írásban figyelmezteti az eb tartóját az állattartás szabályainak be nem tartása miatt, vagy kiképzés elvégzésére kötelezhet. Mivel a felperes agarai sérülést okoztak a fox terriernek, az írásos figyelmeztetés alkalmazása megalapozott. A kereseti kérelem [4] A felperes eljárási jogszabálysértésekre hivatkozással jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát. kérte a Az elsőfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes eleget tett a tényállás-tisztázási kötelezettségének, a másodfokú eljárás során rendelkezésre álló adatok és információk birtokában jogszerű döntést hozott, azaz nem sértette meg a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) felperes által hivatkozott rendelkezéseit. Megítélése szerint a meghallgatott tanú vallomásában elhangzott szavak nem tekinthetők ellentmondásosnak az eset megtörténte szempontjából, hiszen a felperes kutyái rátámadtak a fox terrier típusú kutyára. Az is megállapítható és bizonyított, hogy a fox terrier kutya sérüléseket szenvedett, állatorvosi kezelésre is szorult. Mivel a felperes agarai sérülést okoztak a fox terriernek, helyes az írásos figyelmeztetés, mint jogkövetkezmény alkalmazása. Kiemelte, hogy a felperes, az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére a határozat jogszabálysértő voltát nem tudta alátámasztani. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogsértés hiányára figyelemmel az alperesi határozat megváltoztatását, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, amennyiben nem állapította meg, hogy az alperes határozata a Korm.r. 17/C. §
(5)bekezdésébe, illetve a Ket. 50. §
(1)bekezdésébe ütközik. [8] Az ügy érdemére is kiható jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az ügy előzményeit az alperes nem tárta fel, határozatát kizárólag egyetlen, legalábbis megkérdőjelezhető hitelességű tanú vallomására alapította. Sérelmezte a tanú vallomásával kapcsolatos észrevételeinek negligálását, és az általa indítványozott tanúk meghallgatásának indokolás nélküli mellőzését. Hangsúlyozta, hogy az agarak támadó magatartásának közvetlen előzménye egy, az elrablásukra tett kísérlet volt, amelyet az eljárt hatóságok nem vizsgáltak ki. [9] A felülvizsgálati kérelemhez mellékletét képezi a felperes saját, részletes személyes észrevétele. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [12] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdéseire figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [13] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [14] A Kúria felülvizsgálati ügyekben követett töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelésébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak kivételes esetben kerülhet sor, akkor, ha a tényállás feltáratlan maradt és a jogerős ítélet iratellenes vagy okszerűtlen érvelést, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati bíróság nem tárt fel. [15] A Ket. 50. §
(1)bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. [16] A Korm.r. 17/C. §
(5)bekezdése kimondja, hogy a sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt. [17] A kiemelt jogszabályi rendelkezések szerint a hatóság köteles a tényállást tisztázni, szükség szerint bizonyítási eljárást lefolytatni, ennek keretében az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, illetve a sérült állat magatartását is vizsgálni kell. E kötelezettség azonban nem jelent parttalan, minden részletkérdésre, mozzanatra kiterjedő tényfeltárási kötelezettséget. A hatóságnak a döntéshozatalhoz szükséges tényeket kell feltárnia, tisztáznia és bizonyítania. A döntéshozatalhoz szorosan nem kapcsolódó körülmények feltárásának elmaradása a közigazgatási hatóságon nem kérhető számon. [18] Az eljárt hatóságok - bár valóban nem hallgatták meg tanúként a felperes által megjelölt személyeket - döntésüket nem kizárólag egyetlen, az eljárás során meghallgatott szemtanú vallomására, mint kizárólagos bizonyítékra alapozták. E mellett ugyanis értékelték az eljárást kezdeményező hatósági átiratot, a felperes személyes nyilatkozatát, valamint az állatorvosi kórlapot is. Ezekből pedig egyértelműen megállapítható az a felperes által sem vitatott tény, hogy egyrészt a felperes agarai támadó magatartással voltak a fox terrier kutya irányába, másrészt, hogy a fox terrier kutya 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett el. E tények önmagukban megalapozzák a Korm.r. 17/C. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti legenyhébb súlyú jogkövetkezmény alkalmazását, ezért szükségtelen lett volna további tanúk meghallgatása. [19] Az ügy szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a felperes agarai támadó magatartásának milyen közvetlen előzményei voltak, mert ez nem változtat a szankció alkalmazását megalapozó körülményeken. A Korm.r. 17/C. §
(5)bekezdése a sérülés bekövetkezésének körülményei körében különösen a sérült állat magatartásának vizsgálatát írja elő. A felperes által hivatkozott „elrablási kísérlet” amúgy sem a sérülést elszenvedett fox terrier kutyára vezethető vissza. Az „elrablási kísérlet” oka lehet az agarak támadó magatartásának, ez azonban nem változtat azon, hogy a fox terrier kutyának sérülést okoztak. [20] A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ítéletében, hogy az eljárt hatóságokat további tényállásfeltárási kötelezettség nem terhelte, ezért a Ket. szabályai nem sérültek. Az elsőfokú ítélet indokolásában található levezetés megfelelően alátámasztja a döntést, a rögzített tényállás iratellenes elemet nem tartalmaz, a bizonyítékok okszerűtlen vagy logikátlan értékelése nem állapítható meg. [21] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. [22] A Pp. 73/A. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, ezért a Kúria a felperes személyes előadását tartalmazó észrevételeket érdemben nem vizsgálhatta. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [24] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért erről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [25] A pervesztes felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően köteles viselni. [26] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő