A határozat elvi tartalma: A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. Lényeges, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés, ha hatóság a kérelem pontos tartalmát nem tisztázza, illetve nem a kérelemben felhozott indokokról hoz döntést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélet Az ügy száma: Kfv.VI.38.068/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperesek: I.rendű alperes neveI. rendű Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: dr. ... jogtanácsos A II. rendű alperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 18.K.33.784/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.784/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest, III. kerület ... hrsz.-ú ingatlanon (a továbbiakban: felperesi ingatlan) a felperesnek haszonélvezeti joga van. A felperesi ingatlant gáz átvezetési szolgalmi jog illeti meg az ingatlannal közvetlenül határos ingatlan (a továbbiakban: szomszédos ingatlan), mint szolgáló telek terhére. A II. rendű alperes a felperesi ingatlan és a szomszédos ingatlan közös telekhatárán közterületet kívánt kialakítani csatornázás céljából. A felperes a telekalakítási eljárás soron kívüli lefolytatása érdekében a földrészlet kártalanításáról lemondott. Később a II. [2] [3] [4] [5] rendű alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy a munkálatok a felperesi ingatlanrész kisajátítása nélkül is megvalósíthatók, ezért a telekalakítási eljárást nem indította meg. A II. rendű alperes kérelme alapján az I. rendű alperes megindította a szomszédos ingatlan kisajátítása iránti eljárást, amelyről a felperest mint a szolgalmi jog jogosultját értesítette. A kisajátítási eljárásban a felperes
- október
- napján kártérítési igényt jelentett be az ingatlan saroktelekké válása és az ebből eredő hátrányok miatt, a kártérítés összege meghatározása céljából szakértő kirendelését indítványozta. Ezt a beadványt, mint kisajátítás iránti kérelmet, az I. rendű alperes elutasította. Később ezt a határozatát az alperes visszavonta. Az I. rendű alperes a
- március
- napján kelt BP-1008/008563/
- számú határozatával a szomszédos ingatlan egy részét kisajátította, és kötelezte a II. rendű alperest a tulajdonosokat megillető kártalanítás megfizetésére. A határozat indokolásában utalt a felperes
- október 20-án kelt levelére, majd arra, hogy a II. rendű alperes tájékoztatása szerint a felperes írásban lemondott a telekalakítás eredményeként a közterület céljára lejegyzett földrészlet tekintetében felmerülő kárigényről. Az I. rendű alperes a határozatát a
- május
- napján kelt BP1008/00856-5/
- számú határozatával azzal egészítette ki, hogy a felperes, mint a szolgalmi jog jogosultja által a felperesi ingatlan értékcsökkenésére tekintettel benyújtott kártalanítási kérelmet elutasította. Indokolása szerint a felperes szolgalmi jog jogosultjaként került bevonásra a kisajátítási eljárásba, a szolgalmi jog fennmaradására tekintettel őt kár nem éri, ezért kártalanítás nem illeti meg. A kereseti kérelem A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperes BP-1008/008565/
- számú határozattal kiegészített BP-1008/00856-3/
- számú határozatát a felperesre rendelkezést és indokolást tartalmazó kiegészítő határozatra vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest a felperes kártalanítási kérelmének elbírálása tekintetében új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a kisajátítási eljárásban a felperes egyrészt szomszédjogai sérülése miatt - intimitásvesztés - másrészt az ingatlanának - saroktelekké válásából fakadó - értékcsökkenése miatt terjesztett elő kártalanítás iránti kérelmet. E kérelmet azonban az I. rendű alperes egyáltalán nem vizsgálta, a felperesi kérelmet elutasító döntés a kérelemmel tartalmilag nem függ össze, azaz az I. rendű alperes nem a kérelem tárgyában döntött. Ezzel megsértette a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás [8] általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapvető, a kérelem tartalmi elbírálására vonatkozó kötelezettségét, valamint a Ket.
- §-ában foglalt, a kérelem tartalmához igazodó indokolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezését. A Ket.
- §
(1)bekezdésébe ütköző súlyos tényállási tévedés a telekalakítási eljárásban tett kártalanítási igényről való lemondást a szomszédos ingatlan kisajátítási eljárására vonatkozó lemondó nyilatkozatnak minősíteni. Az új eljárásra nézve előírta a felperes
- október
- napján kelt beadványának tartalmi elbírálását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelm [9] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [10] Érvelése szerint az ítélet jogszabálysértő, mert iratellenes megállapítást tartalmaz. [11] Állította, hogy a felperes
- október
- napján benyújtott kérelmét elbírálta. Hangsúlyozta, hogy a határozat indokolásában is utalt a szakértő nyilatkozatára, továbbá arra, hogy a gázvezetési szolgalmi jog megszüntetésére hatáskörrel nem rendelkezik. Kiemelte, hogy az ingatlan kisajátítása kapcsán a felperest kár nem érte, így őt kártalanítás nem illeti meg. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdéseire figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [15] A Kúria szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból mindenben helyes jogi következtetést vont le. A jogerős ítéletben írtakkal a felülvizsgálati bíróság maradéktalanul egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra reagálva az alábbiakat fejti ki. [16] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a felperes keresete alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [17] A Ket. 37. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. [18] A kiemelt jogszabályi rendelkezés szerint a hatóság egyik legfontosabb elsődleges feladata, hogy az ügyfél beadványát tartalmilag értelmezze, feltárja, hogy az mire is irányul. Az ügyfélnek, különösen a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfélnek nem kell ismernie a közigazgatási eljárásjogi kifejezéseket, szakszerű megnevezéseket, viszont a hatóság köteles a kérelem pontos tartalmát tisztázni, majd megállapítani, hogy az ügyfél a beadványával mit is szeretne elérni. [19] A felperes a
- október
- napján kelt beadványában bár kártérítési igényt jelentett be, az tartalmilag a szomszédos ingatlan kisajátításából fakadó kártalanítási igényként értelmezhető. A felperes félre nem érthető módon előadta, hogy a saroktelekké válás, valamint az intimitás, a zavartalan használat lehetőségének megszűnése jelentős értékcsökkentő tényező, a pontos összeg meghatározása céljából igazságügyi szakértő kirendelését kérte. Erről a kérelemről azonban az I. rendű alperes nem döntött. Az I. rendű alperes bár formálisan elutasította a felperes kártalanítási kérelmét, ám az abban foglaltakkal érdemben nem foglalkozott, a kérelemben felhozott indokokat nem vizsgálta, nem értékelte, azokról ténylegesen nem határozott. [20] A Ket.
- §
(1)bekezdése értelmében a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. [21] E törvényi rendelkezés értelmében a hatóság feladata mindazon tény, körülmény feltárása, tisztázása, amely a kérelem eldöntéshez szükséges. Amennyiben a felperes kérelmének mibenléte az I. rendű alperes számára mégsem lett volna világos, akkor azt a felperes bevonásával, akár hiánypótlással, akár nyilatkoztatással tisztáznia kellett volna. Ezt követően kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy a kérelemről, annak tárgyában döntsön, a kérelem elbírálásához szükséges releváns körülmények feltárásával. [22] A Ket. 72. §
(1)bekezdés
- ea)és
- eb)pontjai értelmében a határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. [23] Az I. rendű alperes amellett, hogy a felperes a felperesi ingatlan értékcsökkenéséből fakadó kérelmét nem bírálta el, nem adott számot arról sem, hogy a felperes igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát mely okból mellőzte, holott a döntés indokolásában erre részletesen ki kellett volna térnie. [24] A közigazgatási és munkaügyi bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresete alapos, az I. rendű alperes a tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségét megsértve a felperes 2015. október 20. napján kelt kérelmét nem bírálta el. A jogerős ítélet a perben felhozott valamennyi érvet helytállóan megválaszolta, azokat az alperes a felülvizsgálati eljárásban megcáfolni nem tudta. [25] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben, iratellenes megállapítást nem tartalmaz. A döntés elvi tartalma [26] A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. Lényeges, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés, ha hatóság a kérelem pontos tartalmát nem tisztázza, illetve nem a kérelemben felhozott indokokról hoz döntést. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [28] A pervesztes I. rendű alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [29] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az I. rendű alperes helyett az állam viseli, a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a szerint. [30] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő