Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.202/2018/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Megyesi Ügyvédi Iroda (....) által képviselt .... felperesnek dr. Müllner Ákos ügyvéd (.....) által képviselt .... alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január 5-én kelt 38.G.42.243/2016/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az alperes a Lakásszövetkezeti törvény rendelkezései szerint létrehozott lakásfenntartó szövetkezet, melyet a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága .... cégjegyzék számon tart nyilván. A felperes kizárólagos tulajdonában áll, az alperes kezelésében álló .... lakásszövetkezeti ingatlan. Az alperesnél
- évben „panelplusz" program kivitelezése kezdődött, melynek finanszírozását az alperes tulajdonosai és tagjai írásbeli szavazás útján hagyták jóvá 2010-ben. A tervezett felújítási munka célja komplex külső homlokzati hőszigetelés volt. A tulajdonosok a felújítási költségek megfizetésére és az alperes által felvett hitel visszafizetésére két lehetőséget kaptak. Az alperes
- május
- napján megtartott, megismételt közgyűlésén meghozott 4/2013/05/
- számú határozatában egyhangúlag elfogadta a panelprogram alább ismertetett finanszírozásáról szóló elszámolást: „Nyílászárók cseréje, homlokzat hőszigetelése, pótmunkák és bonyolítási költségek, összesen: 126.124.481 forint. Meglévő pénzek felhasználása, állami támogatás, szövetkezeti hitel. A lakás tulajdonra eső költségek: Szigetelés 7.606,5 forint / tulajdoni hányad, nyílászáró csere kivitelezői típus ajánlat szerinti összeg, konyhai szellőzők utólagos beépítése 16.714 forint/lakás. Teljes költség, lakástulajdonra eső állami támogatás: Teljes költség 30%-a + 30.000 forint lakásonként. A lakástulajdonra eső költségeket az állami támogatás csökkentésével a szövetkezet tulajdonosai kötelesek megfizetni. A kötelezettség esedékessége a
- január 24., a felújítási munka használatbavételi engedélyének dátuma. A fizetési kötelezettség időbeni teljesítésére az egyéni LTP szerződések és a pénzintézet által kalkulált részletfizetési kalkulációk és futamidők az irányadók. Ennek hiányában a kötelezettség esedékessége a teljes készültséget jelentő használati engedélyhez köthető." A felperes a megismételt közgyűlésen nem volt ott. A felperes, a lakása külső nyílászáróinak cseréjét nem igényelte és a fizetéshez halasztott és az állam által tovább támogatott lakás előtakarékossági számla nyitásával nem élt, így összes kötelezettsége az állami támogatás levonását követően - az alperesi iratok szerint- 455.584 forint volt. Ebből 250.000 forintot megfizetett, álláspontja szerint ezzel kiegyenlítette a felújítással elvégzett munkát, így a fennmaradó további tartozást nem ismerte el, amelyre jogi képviselője útján levelezést folytatott az alperesi jogi képviselővel. E levelezés szerint, a felperes, az eredeti -felperes szerinti- 438.033 forint összegű, vele szemben fennállt teljes követelésből 43% mértékű csökkentést igényelt, így 250.000 forint teljesítésével a teljes tartozását megfizette. A fennmaradó összegre vonatkozó alperesi követelést, mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. A felperesi jogi képviselő
- augusztus 4én kelt levelében kérte az alperesi jogi képviselőtől, hogy jelölje meg, hogy a szigetelési munka költségét milyen jogszabályi vagy közgyűlési határozat alapján határozta meg „tulajdoni hányad" alapján, illetve amennyiben ez közgyűlési határozaton alapul, azon határozatot küldje meg a részére. Ezen és többszöri sürgető levél eredményeként küldte meg az alperesi jogi képviselő a
- január
- napján kelt levele mellékleteként a perbeli taggyűlési jegyzőkönyvet. A felperes keresetlevelét
- március 25-én a Budai Központi Kerületi Bírósághoz nyújtotta be, amely hatásköre hiányát állapította meg és az iratokat áttette a Fővárosi Törvényszékhez. A felperes keresetében előadta, hogy a perbeli határozatról csupán az alperesi jogi képviselő
- január
- napján kelt és a felperesi jogi képviselő által
- január
- napján átvett tájékoztató levele mellékleteként megküldött jegyzőkönyvből szerzett tudomást, melyről a jogi képviselő még azon a napon értesítette, így a határozat írásbeli közlésére azon a napon került sor. Ezért, az alperes megsértette az Lsztv.
- §
(7)bekezdésében foglaltakat, vele szemben a határozat közlésének hatálya
- január
- napján állt be, így az Lsztv.
- §
(3)bekezdésében előírt 60 napos keresetindítási határidőn belül élt a keresetlevél benyújtásával. Az Lsztv.
- §-ban foglaltak alapján, az alperes alapszabályának VII/
- és VII/
- pontjai szerint, a fenntartási, üzemeltetési és felújítási költség a lakások négyzetmétere alapján kerül kiszámításra. Emiatt a tulajdoni hányad arányú fizetési kötelezettség megállapítása és mértéke értelmezhetetlen, az alapszabállyal és a lakásszövetkezeti törvénnyel is ellentétes, ezért a perbeli közgyűlési határozat jogszabályba ütközik. A határozatban megjelölt „konyhai szellőzők utólagos beépítése" meg sem valósult, így ezen munkadíj követelése az alperes részéről jogalap nélküli. A felperes kérte az alperes perköltségben történő marasztalását, melynek keretében az ügyvédi munkadíjat a hatályos IM rendelet alapján kérte megállapítani. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte, elsődlegesen azért, mert álláspontja szerint a kereset elkésett. Hivatkozott arra, hogy az alperes a közgyűlési határozatokat az épület hirdetőtáblájára kifüggesztette, a közgyűlési határozatokról szóló jegyzőkönyvet a tulajdonosok postaládájába bedobta, így a határozatok szabályszerűen közlésre kerültek a tulajdonosok számára. Hivatkozott arra, hogy az alperes alapszabályának III/1/
- pontjának megfelelően került sor a perbeli közgyűlést követően is a határozatok kézbesítésére, így a felperes részére is. Előadta, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv
- június 4-én készült el és hitelesítették aláírásukkal a tisztségviselők a szövetkezet keddi fogadóóráján. A hitelesített jegyzőkönyvről készült határozati kivonatot
- június 5-én levélszekrény útján kézbesítették a lakók számára és tették ki a hirdetőtáblára. A kézbesítést .... elnök és .... közös képviselő végezte. Tanúbizonyítási indítványa keretében kérte, .... közös képviselő, .... jegyzőkönyv hitelesítők tanúkénti és .... elnök személyes meghallgatását. Előadta azt is, hogy a felújítási célú fizetési kötelezettség kapcsán a felperes és az alperes között hosszan elhúzódó vita volt, amelynek során a felperes többször felkereste alperes képviselőjét a Szövetkezet irodájában és ott személyesen is többször beszéltek a tartozás megfizetéséről, annak jogalapjáról és összegszerűségéről is, amelyet követően a felperes a tartozás nagy részét be is fizette. Az alperes az elévülési kifogáson túl azért is kérte a kereset elutasítását, mert álláspontja szerint a perbeli határozat sem alapszabályba, sem jogszabályba nem ütközik. A határozatban szereplő számítás, bár tulajdoni hányadra hivatkozik, azonban az a lakások négyzetméterben meghatározott területéből lett kiszámítva, így a tulajdonosokat terhelő fizetési kötelezettség is a lakások alapterületének nagysága alapján került meghatározásra, az alperes gyakorlatában a tulajdoni hányad számítás a lakások alapterületén alapszik. Számítással mutatta ki, hogy a tulajdoni hányad alapján megállapított fizetési kötelezettség ugyanazt az összeget adja meg, mintha négyzetméterben állapították volna meg a fizetési kötelezettséget, mindkét esetben a felperesnek a teljes összeg 0,0089 részét kellett megfizetni. Az elsőfokú bíróság az alperes elévülési kifogása miatt elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kereset határidőn belül került-e benyújtásra, ezért meghallgatta .... tanúkat. A felperes bizonyítási indítványa keretében .... tanú meghallgatását kérte az alperes hiányos kézbesítési gyakorlatának igazolására, később az indítványát már nem tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság a
- január 5-én kelt 38.G.42.243/2016/
- számú ítéletével a kereseti kérelmet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a Lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény 9.§
(1)és
(3)bekezdése, a perbeli közgyűlés időpontjában hatályos alperesi alapszabály I.
- pontja és
- pontja ismertetése után rögzítette, a perben meghallgatott tanúk állítása szerint általánosságban és a perbeli esetben is a közgyűlésről hangfelvétel készül, melyről azt követően készítik el az írásbeli jegyzőkönyvet és adják át a jegyzőkönyv hitelesítőknek. A jegyzőkönyv hitelesítők aláírása után elkészítik a határozat kivonatot, melyet a lakók postaládájába dobnak be, így teljesítve a kézbesítést. A felperes rendelkezett postaládával, ez nem volt vitatott. .... tanú előadása alapján megállapíthatóan a perbeli közgyűlésről felvett határozati kivonatokat ő dobta be mindegyik postaládába, a tanúk azt is igazolták, hogy a határozati kivonatok a lépcsőházban található zárható hirdetőtáblán, minden esetben kifüggesztésre kerülnek általában a következő közgyűlésig. Ha valaki a határozati kivonatból nem kapott, úgy bárkinek lehetősége van közvetlenül kérni egy példányt, de ez általában nem jellemző. .... tanú igazolta, hogy a perbeli közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat
- június 4-én elkészült, a kézbesítésre másnap sor került. Az elsőfokú bíróság a Pp. 3.§ és 164.§-ára utalással rögzítette, alperesnek azt kellett bizonyítania figyelemmel az elévülési kifogásra -, hogy a perben támadott közgyűlési határozatot felperesnek kézbesítette, ehhez képest 60 napos keresetindítási határidőt a felperes elmulasztotta. Alperes ezt sikerrel bizonyította, a felperes nem vitatta, hogy a perbeli közgyűlésre a meghívót megkapta, tudomással bírt a közgyűlésről, a határozati kivonat alperes hirdetőtábláján kifüggesztésre került, lehetősége volt a felperesnek, hogy a határozathozatalról tudomást szerezzen. A felperes többször is járt fizetési kötelezettsége egyeztetése céljából alperes vezető tisztségviselőjénél, ekkor is informálódott a perbeli közgyűlési határozatról, ezért nem fogadható el a felperes azon hivatkozása, hogy határozatokat tartalmazó kivonatot, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvet kizárólag
- január 28-án kapta meg. A felperes nem vitatottan fizetési kötelezettsége nagy hányadát teljesítette az általa hivatkozott határozat megismerése előtt is, melyet az elsőfokú bíróság ugyancsak úgy értékelt, hogy a határozat tartalmáról, a fizetési kötelezettség jogalapjáról ismeretekkel bírt. Az elsőfokú bíróság így az elévülési kifogásnak helyt adott, a keresetet elutasította, figyelemmel a 4/
- számú PJE határozatban írtakra is, mellőzve alperes elnökének meghallgatását. A Pp. 78.§a, valamint a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján kötelezte a felperest perköltség megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte elsődlegesen az ítélet kereseti kérelme szerinti megváltoztatását, a 4/2013/05/
- számú határozat hatályon kívül helyezését az Lsztv. 9.§
(1)és
(3)bekezdése, 4.§
(3)bekezdése és az alapszabály VII.
- és VII.
- pontjaira figyelemmel, valamint alperes perköltségben marasztalását. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, a Budai Központi Kerületi Bírósághoz nyújtotta be kereseti kérelmét a Pp. 22.§
(1)bekezdés és a 35.§
(1)bekezdése alapján, a Budai Központi Kerületi Bíróság a Pp. 23.§
(1)bekezdés
- e)pont
- ec)alpontjára hivatkozva tette át az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez. Felperes álláspontja változatlan, a perbeli határozatról csupán 2016. január 28. napján, jogi képviselője útján értesült, ezt a felperesi nyilatkozatát támasztja alá azon tény is, hogy a felperesi jogi képviselő hónapokon át tartó levelezést folytatott alperessel a jelen per tárgyát képező határozat beszerzése iránt. A levelezés korábban benyújtásra került. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra megállapításra, hogy alperes a határozat kézbesítésére vonatkozó bizonyítási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a tanúbizonyítás erre nem lehet megfelelő. Az nem bizonyítja, hogy a hivatkozott határozat minden postaládába bedobásra került, egyetlen szemtanú elmondása erre nézve nem hiteltérdemlő bizonyíték. Önmagában a határozati kivonat lépcsőházban történő kifüggesztésével alperes nem tett maradéktalanul eleget tájékoztatási kötelezettségének, alperes ez alapján nem tudja hiteltérdemlően igazolni a kézbesítés megtörténtét. Ezen túl a felperes álláspontját támasztja alá az is, hogy a jogi képviselő csak hosszabb idő elteltével tudta a határozatot beszerezni, ez súlytalanná teszi azon alperesi előadást, hogy a határozat beszerzése felperes külön kérelmére is megvalósítható lett volna. Az elsőfokú bíróság tévesen mérlegelte a jogszabályt, tévesen alkalmazta és téves volt a kereset elutasítása is. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, utalva arra, helyes volt annak megállapítása, hogy a felperes a kereseti kérelmet elkésetten nyújtotta be. Hivatkozott a 2004. évi CXV. törvény 9. §
(3)bekezdésére és az Alapszabály III/1/
- pontjára. Előadta, a tanúk igazolták a közgyűlési határozat felperesnek történő kézbesítését, hirdetőtáblai kifüggesztését. Felperes sem vitatta, hogy a felújítási célú fizetési kötelezettsége kapcsán többször felkereste alperes képviselőjét, többször beszéltek a tartozása jogalapjáról, összegszerűségéről. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóak voltak levont jogi következtetései is, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, az elsőfokú bíróság .... tanúk vallomását, valamint a becsatolt iratokat helytállóan mérlegelve állapította meg, hogy a felperes részére megtörtént a perbeli közgyűlési határozat kézbesítése, és ehhez képest a kereset benyújtása elkésett. Utal a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy a 4/2013/05/
- számú határozat
- május 22-én született, a rendelkezésre álló adatok szerint
- június 5-én a határozat kifüggesztésre került, kézbesítésre került a lakók részére a postaládákba történő bedobással, illetve a lépcsőházban található zárható hirdetőtáblán kifüggesztésre került. Ezt követően a felperes többször egyeztetett a tartozása összegszerűségét, jogalapját illetően az alperes képviselőjével, s a jogi képviselője csupán
- augusztusában kérte alperesi jogi képviselőtől a perben támadott határozat kézbesítését. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján - lényegében helyes indokaira figyelemmel - helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése, 239.§-a és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése figyelembevételével kötelezte a felperest alperesi jogi képviselő javára a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére. Budapest,
- november
- napján . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana bírósági ügyintéző Dr. Rutkai Éva s. k. bíró