← Magyarország

Kfv.37737/2017/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az alperesi hatóságnak bíróság ítéletével elrendelt megismételt eljárás során az abban foglaltak szerint kell eljárnia. A felperes kereshetőségi joga is e keretek között mozoghat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.737/2017/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: Dr. K. É. S. A felperes képviselője: Dr. Tar György ügyvéd Az alperes: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Az alperes képviselője: Dr. Kiss Gabriella ügyvéd Más perbeli személyek neve és perbeli állása: A per tárgya: felperesi beavatkozó házszám megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.692/2016/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.692/2016/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest XI. kerület ... szám alatti társasház lakóinak kérelmére a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője megbízásából eljáró Építési Osztály a
  4. szeptember 15én kelt VIII-2027-8/
  5. számú, a Budapest, XI., S. út .../
  6. hrsz.-ú földrészlet telekalakítási ügyében hozott határozatával, a Fővárosi Kerületek Földhivatala által
  7. május
  8. napján záradékolt T-71352 számú változási vázrajz szerinti felosztását engedélyezte úgy, hogy a S. út 25/a. szám alatt .../
  9. hrsz.-on 1510 m2, a S. út 25/b. szám alatt .../
  10. hrsz.-on 1518 m2 területű földrészlet alakuljon (a továbbiakban: perbeli ingatlan). A határozat
  11. december 27-én jogerőre emelkedett. Az ingatlannyilvántartásban az .../
  12. hrsz.-ú ingatlant az ingatlannyilvántartás S. út 25/a.-ként, az .../
  13. hrsz.-ú ingatlant S. út 25/b.-ként tartja nyilván. A felperes 2004-ben az .../
  14. hrsz. alatt található társasház egyik öröklakását (.../4/A/4.) megvásárolta, annak tulajdonosa, lakcímkártyáján a lakcím ...-ként van feltüntetve. A megosztással keletkezett .../
  15. hrsz.-ú ingatlanon 2009-ben új társasház épült. [2] A S. út 25/b. szám alatti társasház közös képviselőjeként a N. T. K. Bt. (a továbbiakban: Bt.) képviselője, V. J. kérelmet terjesztett elő
  16. július 17-én a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Polgármesteri Hivatal Építési Osztályához címzetten, melyben az ingatlanon 25/a. alatt megépült másik társasházra hivatkozva kérte az általa képviselt .../
  17. hrsz.-ú ingatlan átszámozását S. út 25-ről S. út 25/b.-re. A kérelem tárgyaként helyesen megjelölt számtól eltérően szöveges részében - elírás folytán - 26/b. került feltüntetésre. [3] A Budapest Főváros XI. kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) megbízásából eljáró Hatósági Igazgatóság Építési Osztály a kérelemnek helyt adva a
  18. július 18-én kelt VIII-1270-2/
  19. számú határozatával a S. út páratlan oldalának ezen részén lévő telkek számait megállapította, az .../
  20. hrsz.-hoz 25/a., az .../
  21. hrsz.-hoz 25/b. házszámmal. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  22. november 21-én megtartott rendes képviselő-testületi ülést követő zárt ülésén a fellebbezést elutasította 371/
  23. (XI. 21.) XI. ÖK határozatával, melyről a felperest
  24. november 28-én kelt VIII-1270-8/
  25. számú alakszerű határozattal értesítette. [4] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozata ellen, amely kereset folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  26. október 9-én kelt 18.K.30.312/2014/
  27. számú ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperesi elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság ítélete az alperesi határozatokat kizárólag azért helyezte hatályon kívül és kötelezte új eljárásra az alperesi elsőfokú hatóságot, mert az átruházott hatáskörrel eljáró és kiadmányozásra jogosult jegyző megbízásából a határozatot az Építési Osztály vezetője kiadmányozta, ugyanakkor a jegyző kiadmányozási jogának megosztásáról szóló 15/
  28. jegyzői intézkedés, illetőleg az ehhez kapcsolódó szabályzatok nem tartalmazták a házszámozással kapcsolatos ügyekre vonatkozóan ezt a jogosultságot. A bíróság előírta, hogy a megismételt eljárásban a hatáskör gyakorlására és kiadmányozására vonatkozó előírások megtartásával kell meghozni a határozatot. Utalt a továbbiakban a bíróság arra, hogy a Bt. ügyfélképessége a pernek nem volt tárgya, célszerű azonban annak egyszeri igazolása, hogy a Bt. közös képviselőjeként a S. út 25/b. számú társasház ügyeit kezeli. [5] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság az általa kiadmányozott,
  29. március 17-én kelt VIII-546-2/
  30. számú határozatával a ... számú ingatlan házszámozását a korábbiakkal egyezően úgy állapította meg, hogy a S. út .../
  31. hrsz.-ú telek 25/a., az .../
  32. hrsz.-ú telek 25/b. házszámot kap, a közterület és városrész nevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 94/
  33. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (a továbbiakban: Főv.Kgy.r.) 20-
  34. §-aiban foglaltak és különösen a
  35. §

(1)és 21. §
(1)bekezdés f) pontja alapján. [6] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  1. június 25-én meghozott 171/
  2. (VI. 25.) XI. Ök. számú határozatával, melyet a
  3. június 30-án kelt VIII-546-8/
  4. számú alakszerű határozattal közölt, az elsőfokú határozatot helybenhagyta, hivatkozással a Főv.Kgy.r.
  5. §
(3)bekezdésére. Az alperesi határozatot a polgármester megbízásából - az 1/
  1. (V. 27.) számú polgármesteri utasítás
  2. pontjának megfelelően a Hatósági Igazgatóság igazgatója írta alá. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte. Felrótta, hogy a házszámok nem az .../
  3. hrsz.-ú telekből, hanem az .../
  4. hrsz.-ú telek megosztásából jöttek létre. Álláspontja szerint az alperes nem tisztázta a tényállást és a felperesi fellebbezésben foglaltakat figyelmen kívül hagyta. Utalt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  5. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  6. §
(1)bekezdés a) pontjának sérelmére akként, hogy az alperesi eljárásban mindkét határozatot gyakorlatilag az alperes hozta, mert a fellebbezést is ugyanaz a szerv bírálta el, amelynek hatáskörében az elsőfokú határozatot hozták. Vitatta a határozat jogorvoslati részében szereplő tényt, amely hatáskörben hozták az elsőfokú határozatot. Vitatta a határozat jogorvoslati részében szereplő, a bírósági felülvizsgálat jogorvoslati illetéke hibás összegben történő feltüntetését. Vitatta továbbá a Bt. ügyféli minőségét a perbeli eljárásban. [8] A felperesi beavatkozó a felpereshez csatlakozva az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte és annak megállapítását, hogy a házszám helyesen Budapest XI. kerület ...
  1. Álláspontja szerint a kérelmező Bt. nem rendelkezik ügyfélképességgel, vitatott jogállású képviselője a társasháznak, ebben az ügyben csak a saját nevében járt el, jogi érdekeltsége nincs, mert a társasházi képviselőként csak a társasházat képviselheti. [9] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta a határozatában foglaltakat azzal, hogy a bíróság ítéletében foglaltaknak eleget tett. Hivatkozott a kiadmányozási jog megosztásáról szóló jegyzői és polgármesteri utasításokra. Kijelentette, hogy a jegyző határozatát elbíráló képviselő-testület nevében szabályszerűen került kiadmányozásra a határozat. Az elsőfokú ítélet [10] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.692/2016/
  2. számú,
  3. június 8-án kelt ítéletével a felperes keresetét alaptalannak minősítette. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megismételt eljárásban az alperes elsőfokú határozatát a 21/
  4. (IV. 24.) önkormányzati rendelet
  5. §
(4)bekezdésével módosított SZMSZ szerint az elsőfokú hatóságként eljáró jegyző saját maga írta alá (kiadmányozta). Az elsőfokú bíróság szerint az alperes esetében a kiadmányozás a korábbi ítéletben foglaltak szerint sem volt jogszabálysértő, a Képviselőtestület nevében aláíró polgármester a kiadmányozási jogát utasítással tovább oszthatta, ilyen módon a Hatósági Igazgatóság Igazgatója által kiadmányozott határozat ugyancsak megfelel a bíróság ítéletében foglaltaknak. A telekalakításról szóló 2003-ban hozott határozatban történt elírás, amely szerint az .../
  1. hrsz.-ú ingatlan megosztására került sor, nem releváns és nem eredményezi a perbeli határozat hatályon kívül helyezését, egyértelmű ugyanis a telekalakítási 2003-as határozatból, hogy az .../
  2. hrsz.-ú ingatlan megosztására került sor, kiemelendő, hogy az .../
  3. hrsz.ú ingatlan a megosztás előtt nem is létezett. [11] Az elsőfokú bíróság szerint a Bt. ügyfélképessége a pernek nem volt tárgya, és ezt már a korábbi ítélet is megállapította. [12] Az elsőfokú bíróság szerint a közigazgatási eljárásban első fokon a jegyző járt el a megismételt házszámozási ügyben, amely nem azonos az alperesként eljáró, a fellebbezésről testületként döntő alperesi képviselő-testülettel. A jegyzői elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezést bírálta el másodfokon a képviselő-testület a Ket.
  4. §-a alapján. [13] Mindezek alapján, továbbá figyelemmel a kötöttség elvére, az elsőfokú bíróság a elutasította. kereseti kérelemhez felperes keresetét A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az ügyben a felperes képviselője útján részletes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben kérte az elsőfokú ítélet és az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését. [15] A felperes hivatkozott a
  5. évben született döntésre, amely a helyrajzi számok és házszámok vonatkozásában már jogerősen döntött, tehát ez ítélt dolognak kellett volna, hogy minősüljön. Hivatkozott arra, hogy a bíróság a Bt. ügyfélképességét nem vizsgálta, csupán egy telefaxra hivatkozott, amely egyáltalán nem szerepelt a bírósági iratok között és oda illegális úton került. Az elsőfokú bíróság a felperes szerint tévesen állapította meg, hogy a házszámozási ügyben korábban, a 2003-ban hozott határozattal .../
  6. hrsz.-ú ingatlan került volna megosztásra. Ezzel szemben a VIII2027-8/
  7. számú határozat rendelkező része az .../
  8. hrsz.-ú ingatlan megosztásáról rendelkezik és a 25/a. és 25/b. házszámoknak az .../
  9. és az .../
  10. hrsz.-hoz rendeli kiosztani. [16] A felperes szerint a bíróság az eljárásban tévesen hivatkozott a Kúria 2/
  11. KK állásfoglalására. A bíróság eljárása a tisztességes eljárás követelményeit is sérti. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben vitatja, hogy ugyanaz a szerv hozta volna az első- és másodfokú határozatot. [18] Az alperes szerint a 2003-as telekalakítási ügyben hozott határozat nem a per tárgya. Ugyanez érvényes a Bt. ügyfélképessége vizsgálatára. A társasház ügyeit kezelő O. Ingatlankezelő Kft. telefaxon megküldte a közgyűlési határozatot, amelyben a Bt.-t bízza meg a közös képviselet ellátására. Ennélfogva a Bt. nevében képviselő, mint közös képviselő által benyújtott, egyértelműen az érintett ingatlan helyrajzi számára vonatkozó, indokolt kérelme alapján nem volt vitatható sem az ügyfélképesség, sem pedig a képviseleti jog. [19] Az alperes szerint nem világos, mire alapozza a felperes állítását, mely szerint a közigazgatási eljárás iratai között egyáltalán nem szerepelt és a bírósági iratok közé pedig illegális úton került az a telefax, amelyik a képviseli jogosultságra vonatkozik. Egyébként az ügyfélképesség vizsgálata a pernek tárgya nem volt. Az alperes vitatta a felperes hivatkozásait a tisztességes eljárás követelményeinek sérelmére, hamis tanúzás bűncselekményére és a rosszhiszemű perlekedésre vonatkozóan. Mindezek alapján az alperes ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a felperes kérelmét utasítsa el. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. A Pp.
  12. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot kizárólag a [21] felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. Az alperesi hatóságnak a bíróság ítéletével elrendelt megismételt eljárása során az abban foglaltak szerint kell eljárnia. A felperes kereshetőségi joga is e keretek között mozoghat. [22] Az eljárás jelen perben vitatott megismétlését eredményező, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  13. október 9-én kelt 18.K.30.312/2014/
  14. számú ítéletével korábban már döntött a
  15. évi telekalakítás ügyében, az ennek nyomán alakuló házszámokra is tekintettel. A bíróság az eljárás megismétlését a közigazgatási határozat alaki jogszerűsége biztosítása érdekében rendelte el, a kiadmányozási jog helyes módon gyakorlása biztosítása okán. A Kúria osztja az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a jogvita az egyéb kérdések tekintetében a polgári perrendtartásról szóló
  16. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  17. §
(1)bekezdése alapján ítélt dolognak minősül, amit a felperes jogszerűen már nem támadhat. [23] A Bt. ügyfélképességét az eljárás megismétlését meghatározott vonatkozásban elrendelő ítélet szerint célszerűen vizsgálni kellett. A Kúria - a jelen felülvizsgálat tárgyát képező elsőfokú ítélettel egyezően - mindenekelőtt megjegyzi, hogy az ügy tárgyát illetően ennek nincs meghatározó jelentősége, hiszen a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
  1. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/
  2. (X. 26.) Korm. rendeletnek az alapeljárásban vitatott közigazgatási határozat hozatalakor alkalmazandó 8-
  3. §-a szerint a jegyzőnek a lakcímnyilvántartás naprakész vezetése érdekében hivatalból is el kell járnia. A telekmegosztás eredményeként előálló házszámváltozásról ezért mindenképpen határoznia kellett. Az ügyfélképesség kérdésének megítélése tehát az ügy érdemét nem érinthette. Mindennek tükrében a Kúria szerint kielégítő az elsőfokú bíróság értékelése a kérdés [24] eljárásban való szerepének vizsgálatáról. A periratok körében fellelhető fax további bizonyítás tárgyává tétele nem lett volna indokolt. Az esetleges eljárási hibák az eljárás érdemére az ítélet indokolása, továbbá a fentiek szerint nem hatottak ki. A felülvizsgálati kérelem III-VI. pontjában szereplő érvelés tehát az ügy érdemi megítélése szempontjából nem bír meghatározó jelentőséggel hiszen a jegyzőnek hivatalból is el kellett volna járnia. Az eljáró szervek ugyanakkor a szükséges mértékig eleget tettek az eljárás megismétlését elrendelő bírósági határozatban meghatározott rendelkezésnek. A felülvizsgálati kérelem további állítása a kapcsolatos közigazgatási hatáskör [25] gyakorlásának hibájára téves. Részben azért, mert a telekalakítással kapcsolatos döntésre történik hivatkozás (a helyrajzi számok meghatározása ahhoz tartozik), nem pedig a házszámok ennek alapján való megállapítására. E körben ismét hangsúlyozandó, hogy ítélt dologról van szó. Másfelől a telekalakítás önkormányzati hatósági ügy. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  4. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
  5. §
(4)bekezdése szerint a képviselő-testület hatásköreit - egyebek között - a jegyzőre átruházhatja. A Mötv. 81. §
(3)bekezdése szerint a jegyző dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági ügyekben. A Ket. 107. §
(1)bekezdése alapján önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta. A Ket. 106. §
(1)bekezdését mint általános szabályt („az elsőfokú döntést hozó hatóság és a [26] fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanaz a szerv”) tehát a 107. §
(1)bekezdése szerinti speciális szabály tükrében kell értelmezni, mikor is a speciális szabály megelőzi az általánosat. Másfelől, a Mötv. 41. §
(2)bekezdése szerint az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják és a jegyző a képviselő-testület szervei között került felsorolásra. Hatáskörgyakorlás szempontjából jogi értelemben tehát a képviselő-testület és a jegyző nem „ugyanaz a szerv”. Végül, sem elvileg, sem a tételes szabályozás szerint nem kizárt, hogy a hatáskör-átruházás gyakorlója egyben másodfokú hatóságként eljárjon. A korábbi eljárás során hozott határozatokban szereplő elírások tekintetében (felülvizsgálat [27] kérelem I-II. pontja) a Kúria újra a Pp. 229. §
(1)bekezdése szerinti ítélt dologra hivatkozik. Egyetért ugyanakkor az elsőfokú ítélet okfejtésével, amivel az elírások ténye ismételten igazolásra került. [28] Az illeték megállapítása az eljárás során az elbírálás idején alkalmazandó jogszabályok szerint, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §
(3)bekezdése alapján történt. A Kúria ebben a tekintetben is egyetért az elsőfokú bíróság megállapításaival. [29] Mindezért a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.) 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján a felperes kérelmére [30] tárgyalás tartásával bírálta el. [31] Az alperes pernyertességére tekintettel, figyelemmel a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. §-ára is, a Kúria a felperest kötelezte az alperes perköltségeinek megfizetésére. A feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az Itv.
  2. §
(3)bekezdés d) pontján és [32] 50. §
(1)bekezdésén, továbbá a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. [33] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.