Pfv.22630/2017/5 – Kúria

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.22.630/2017/

1. A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Fuisz Jenő ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű Az I. rendű alperes képviselője: . Csikány József ügyvéd A II-III. rendű alperes képviselője: dr. Lenkei Ferenc ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Környéki Törvényszék 4.Pf.20.134/2017/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: örsi Járásbíróság 19.P.21.525/2015/
3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - A 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az É., 20284 hrsz.-ú, iker lakóházzal beépített ingatlan közös tulajdona volt a házastárs felperesnek és I. rendű alperesnek ¼-¼, valamint a IV. rendű alperesnek ½ tulajdoni hányad erejéig. A [2] [3] [4] házastársak
4. július 12-én a házassági közös vagyon megszüntetéséről kötött megállapodásukban az egyik lakóháznak megfelelő tulajdoni illetőségük közös értékesítéséről döntöttek, az I. rendű alperes vállalta, hogy a felperes hozzájárulása nélkül az ingatlant nem idegeníti el. A házasságuk felbontása iránt indított perben
5. november 12-én kötött, a Budaörsi Járásbíróság P.21.874/2013/
6. számú végzésével jóváhagyott egyezségük szerint az utolsó közös lakásukat jelentő kétszintes ingatlant megosztva használják: a felperes az alsó szint, az I. rendű alperes a felső szint kizárólagos használatára jogosult, míg a - felső szint egyedüli megközelítését szolgáló - kazánház és lépcsőfeljáró közös használatban marad. Az I. rendű alperes
7. március 18-án adásvételi szerződést kötött a II. rendű alperes állagvevővel és a III. rendű alperes haszonélvezeti vevővel ¼ tulajdoni hányadára, mint amely természetben a kizárólagos használatába került felső szintet és a lépcsőfeljárót testesíti meg. Szavatosságot vállalt a vevők kizárólagos használatáért. A bejegyzési engedély kiadását a
8. június 30-ig esedékes 4.800.000 forint vételár megfizetését követően vállalta. A szerződéskötésről a szerződés megküldésével
9. március 23-án értesített felperes a jogi képviselője közreműködésével
10. március 26-án „- elővásárlási jogról való lemondás - tárgyában" arról tájékoztatta az I. rendű alperest, hogy „nem kíván élni az elővásárlási joggal". A lépcsőfeljáró közös használatára tekintettel javasolta a szerződés pontosítását, a vevők által külső lépcső építését, vagy más, számára is megfelelő műszaki megoldás kivitelezését. Ezen aggályáról a vevők értesítését kérte annak hangsúlyozásával, hogy ne tekintsék a szerződés akadályának, az eladás neki is célja. A II. rendű alperes kérelmére az illetékes jegyző
11. július 27én hozott határozatában a felperest kötelezte a birtoksértő állapot, a közös használatú lépcsőfeljáró falazással történt lezárásának a megszüntetésére. A felperes által a jegyző határozatának a megváltoztatása iránt indított perben eljáró bíróság a határozat végrehajtását, majd a jelen per jogerős befejezéséig a per tárgyalását is felfüggesztette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes a keresetében az I-III. rendű alperesek által
12. március 18-án kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását, ennek érdekében a földhivatal megkeresését, majd a közös tulajdon megszüntetését kérte oly módon, hogy az I. rendű alperes ¼ tulajdonhányadát a szerződésben kikötött vételárnak megfelelő ellenértéken magához váltja. Az I-III. rendű alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a Polgári törvénykönyvről szóló
13. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
14. § felhívásával úgy foglalt állást, hogy a Ptk. 6:
15. §

(1)bekezdésben írt együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegésére csak a szerződő felek hivatkozhatnak. A lépcsőfeljáró kizárólagos használata kapcsán az I. rendű alperest a vevőkkel szemben terheli jogszavatosság. Ezekre alapítottan a felperes nem kérhette a szerződés érvénytelenségének a megállapítását. Az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatával és a szerződéses cél támogatásával az értékesítéshez hozzájárult, az elidegenítési tilalomra sem hivatkozhatott. A külső feljáró építésére vonatkozó igénye sem érinti az adásvételi szerződés érvényességét, hatályosságát. A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az érdemet tekintve helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogkövetkeztetést vont le, azt minden tekintetben osztotta. A fellebbezés érveire tekintettel hangsúlyozta azt, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kell fennállnia, az azt követő tényeknek nincs jogi jelentősége. Kiemelte azt is, hogy a felperes az érvénytelenség okaként megjelölt jogszabálysértés kapcsán a megsértett kógens szabályt nem jelölte meg. Helyesen ítélte úgy az elsőfokú bíróság, hogy az érvénytelenségi keresetét az általa hivatkozottak nem támaszthatták alá. A másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. § alapján nem vette figyelembe az elsőfokú eljárás során nem hivatkozottakat, miszerint a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, illetve a felperessel szemben hatálytalan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte: az adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását, az érvénytelenség jogkövetkezményeként az I. rendű alperes ¼ tulajdoni hányadának a helyreállítását, majd mivel élni kíván az elővásárlási jogával, kérte kötelezni az I. rendű alperest ennek tűrésére. A közös tulajdon megszüntetése tárgyában az elsőfokú bíróságot kérte további eljárásra utasítani. Másodlagosan, a bizonyítás nagy terjedelme okán az elsőfokú bíróságot kérte új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezni. Megsértett jogszabályként a Ptk. 4:
3. §, 4:
4. §, 4:
5. §

(1)és

(3)bekezdés 6:116. §

(1), 6:117. §

(1)-

(2), 6:118. §

(1)-

(3), 6:119. §

(1)-

(2)bekezdését, a Pp. 3. §

(2)és a 235. §

(1)bekezdését jelölte meg. Az eljárási jogszabálysértést azzal indokolta, hogy az eljárt bíróság nem voltak jogcímhez kötve. A másodfokú bíróság az előtte előadott új, de lényeges építésügyi - a lehetetlen szolgáltatást, így a szerződés semmisségét igazoló - bizonyítékot, miszerint külső lépcsőfeljáró nem építhető, nem mellőzhette volna. További bizonyítást igényel a felső szint megközelíthetősége. Hangsúlyozta, hogy az elővásárlási jogával csak konkrét feltétel teljesülése esetén nem kívánt élni. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Kúria csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. Annak azonban nincs akadálya, hogy az érdemi felülvizsgálat eljárásjogi és anyagi jogi előfeltételéről a Pp. 275. §

(1)bekezdés második mondata szerint a rendelkezésre álló iratok alapján hivatalból foglaljon állást, a jogerős ítéletet eltérő jogi indokolással tartsa fenn hatályában. A bíróságot - a Kúriát a felülvizsgálat során a Pp. 275. §

(2)bekezdés alapján - ugyanis a felek kérelme köti, nincs azonban kötve sem a kereseti kérelem, sem a védekezés jogcíméhez. Hivatalból köteles vizsgálni, hogy a felperesnek a perben érvényesített követelés tekintetében van-e kereshetőségi joga, mert a hiánya a kereset érdemi vizsgálata nélkül vezet az ítélettel történő elutasításához [BH

1. 128.]. A Kúria a Pfv.VI.20.904/2017/
2. számú határozatában is rámutatott arra, hogy az ügy érdemére tartozó kérdés annak eldöntése, hogy a nem szerződő fél harmadik személy rendelkezik-e a szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti per megindítására perbeli legitimációval. Az érvénytelenségi keresetet elutasító jogerős ítéletet támadó, a keresetnek helytadó határozat hozatalát célzó felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria sem kerülhette meg a perbeli legitimáció elsődleges vizsgálatát, hogy a felperes anyagi jogi érdekeltsége, kereshetőségi joga kiterjed-e a keresettel érvényesíteni kívánt jogra. [12] A semmisségre történő hivatkozási lehetőség már az
3. évi Ptk. alkalmazása során kialakult bírói gyakorlat szerint sem jelentett egyben keresetindítási jogosultságot. A 2/
4. PK vélemény
5. a) pontja a bírói gyakorlatot elvi jelleggel erősítette meg: „A szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személy is indíthat a szerződés semmissége iránt pert. Ilyen esetben a fél perbeli legitimációja akkor állapítható meg, ha védendő jogi érdekének fennállását igazolja." A kialakult joggyakorlatot ültette át a Ptk. 6:
6. § [Semmisség]

(3)bekezdése, amely szerint ha eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít. Ezzel a 2/

1. PK vélemény
2. a) pontja kiüresedett, a Ptk.-ba beépült, azt a Kúria 1/
3. PJE határozata a Ptk. alkalmazása körében nem tartja irányadónak. [13] A Ptk. 6:
4. §

(3)bekezdés alapján a felperesnek a keresetével támadott adásvételi szerződés semmisségével kapcsolatos perlési jogosultságot biztosító törvényi felhatalmazást, vagy perbeli legitimációját megalapozó jogi érdekeltségét kellett volna igazolnia. A felperesnek jogszabályi felhatalmazása nincs, ingatlan-nyilvántartási érdekeltség hiányában dologi jogi törlési per indítására nem jogosult. A kötelmi jogi igényként előterjesztett érvénytelenségi kereset kapcsán a védendő jogi érdeke hiányzik. A Kúria továbbra is irányadó jogalkalmazási elvnek tekinti azt, hogy az ügyhöz kapcsolódó érdekeltség nem jelenti a jogi érdek fennállását is, a jogi érdek akkor állapítható meg, ha a felperes jogvédelme más jogi eszköz igénybevételével nem biztosítható [BH

1. 503., BH
2. 206.]. A 2/
3. PK vélemény Ptk. alkalmazása körében is irányadó
4. b) pontja szerint harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását csak annyiban és olyan mértékben kérheti, amennyiben ezt a jogi érdeke ténylegesen indokolja, megalapozza. [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében előadottak szerint is az érvénytelenség jogkövetkezményeként az I. rendű alperes ¼ tulajdoni hányadának a helyreállítását azért kéri, hogy azt az elővásárlási joga gyakorlásával vagy a közös tulajdon megszüntetése útján megszerezhesse. A tulajdonostárs felperes jogi érdekeltsége a perbeli esetben az elővásárlási joga gyakorlására korlátozott, a keresettel érvényesíteni kívánt jog az alperesekkel szemben nem illeti meg. [15] A felperesnek, mint a szerződő feleken kívül álló személynek a Ptk. 5:
5. §

(1)bekezdésben biztosított, a szerződés érvényességét nem érintő jogi eszköz a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a harmadik személlyel szemben biztosított elővásárlás jog. A - Ptk. 6:226. §

(3)bekezdés szerint irányadó - Ptk. 6:221. §

(1)bekezdés arra jogosította a tulajdonostársként elővásárlásra jogosult felperest, hogy az I. rendű alperes tulajdoni hányadát a II-III. rendű alpereseket megelőzve megvegye. A felperes az elővásárlási joga gyakorlásával a lakásingatlan egyedüli tulajdonosává válhatott volna. Miután nem tett elfogadó nyilatkozatot, a Ptk. 6:222. §

(3)bekezdés alapján az I. rendű alperes a tulajdoni hányadát eladhatta. A Ptk. 6:

1. § értelmében az elővásárlásra jogosult jogi érdekeltsége korlátozott: ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés vele szemben hatálytalan; kizárólag a hatálytalanságból eredő igényeket jogosult érvényesíteni. Az a körülmény, hogy a felperes az elővásárlási jogáról lemondott, és e jognyilatkozatát utóbb meggondolta, nem teremtett számára jogi érdeket az érvénytelenségi kereset előterjesztéséhez. A perben orvosolni kívánt jogsérelme nem is a támadott szerződésből, hanem az elővásárlási jogról lemondó jognyilatkozatából fakad, azaz saját magatartására vezethető vissza. [16] A felperes a szerződő feleken kívül álló harmadik személyként a korlátozott jogi érdekeltsége folytán a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát: az adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását nem kérhette. Az érvénytelenség megállapítását, a jogkövetkezmény levonását célzó érvénytelenségi kereset tekintetében hiányzó jogi érdekeltsége következtében nem rendelkezik anyagi jogi kereshetőségi joggal. Ezért a felperesnek a célzott restitúciós igény érvényesítésére alkalmatlan érvénytelenségi keresetét a felhozott semmiségi okok érdemi vizsgálata nélkül kellett ítélettel elutasítani. Ezért a Kúria sem értékel(het)te a felülvizsgálati kérelem érvénytelenséggel kapcsolatos érveit. [17] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdés alapján - eltérő jog indokolással - hatályában fenntartotta. Záró rész [18] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő, a Kúria előtt költségük nem merült fel. A személyes költségmentes felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdés szerint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére nem volt kötelezhető, azt a

1. § alapján az állam viseli. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,

1. november
2. Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző