Kbf.61/2018/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés c) pontja szerint minősülő alárendelt megsértésének bűntettében. Ezért őt megrovásban részesítette és kötelezte az eljárás során felmerült 12.000,- forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a jogkövetkezmény vonatkozásában fellebbezést jelentett be, a bűnügyi költség tekintetében az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette, azonban a védő jelezte, hogy a bűnügyi költség tévesen került megállapításra. Ezért az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyvbe foglalt és nyomban jogerőre emelkedett

1. alszámú végzésével megállapította, hogy a kirendelt védő vonatkozásában összesen 25.000,- Ft bűnügyi költség merült fel, majd a szintén jegyzőkönyvbe foglalt végzésével a tárgyaláson kihirdetett
2. Kb.84/2018/
3. számú ítélet rendelkező részében a bűnügyi költség összegét 12.000,- forintról 25.000,- forintra javította ki. A végzés a kihirdetését követően nyomban jogerőre emelkedett. A Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya a fellebbezés 2.Nyom..... számú írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást és abból okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítésére. Álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság túlzott nyomatékkal vette figyelembe az enyhítő körülményeket és tekintettel arra, hogy a vádlott magatartásáról 20-25 katona értesült közvetlenül, a speciális és a generális prevenciós célok kizárólag pénzbüntetés kiszabásával érhetők el. Érvelése szerint a vádlottal szemben alkalmazott megrovás kétszeres értékelést jelentene. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet változtassa meg és a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.578/2018/
4. számú átiratában a büntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezést pontosítással tartotta fenn. Kifejtette, hogy kiemelkedő súllyal kell figyelembe venni a generális prevenciót, azt pedig az alkalmazott intézkedés nem szolgálja kellően. Egyebekben nem osztotta a katonai ügyész kétszeres értékeléssel kapcsolatos állásfoglalását. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának
5. Kb. 84/2018/
6. számú ítéletét a Be.
7. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg és a vádlottat a Btk. 33. §

(4)bekezdése és a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdései alapján ítélje pénzbüntetésre. A védő a nyilvános ülésen tartott perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, hivatkozása szerint ugyanis az ügyészi fellebbezésben semmi olyan körülmény nem került rögzítésre, ami az alkalmazott joghátrány súlyosítását indokolná. Nyomatékosan kiemelte annak jelentőségét, hogy a vádlott a szolgálata során 19 esetben részesült dicséretben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vádlott javára kell értékelni a sértetti közrehatást, ami megnyilvánult abban, hogy a vádlott által kiadott kétszeri parancsot nem a parancs tartalmának megfelelően hajtotta végre. Hangsúlyozta, hogy az a tény önmagában is védence parancsnoki kvalitását támasztja alá, hogy mindezek ellenére sem büntető-, sem fegyelmi eljárást nem indított M.D. tizedessel szemben. A vádlott az utolsó szó jogán elismerte a felelősségét, megfogalmazása szerint rossz módszert választott arra, hogy M.D.-t a feladata ellátására felkészítse és felelősségérzetét fokozza. Egyebekben csatlakozott védőjéhez és az ítélet helybenhagyását indítványozta. Szükségesnek tartja a fellebbviteli bíróság rögzíteni fellebbezéssel támadott ítélet előzményét a következők szerint: A Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya 2018. április 4. napján benyújtott 2.Nyom..... számú vádiratában ... vádlottat a Btk. 449. §

(1)bekezdésébe ütköző de a

(2)bekezdés c) pontja szerint minősülő több katona előtt elkövetett alárendelt megsértésének bűntettével vádolta, egyben indítványozta, hogy a bíróság a vádlottal szemben a Be. 544. §

(1)bekezdése alapján tárgyalás mellőzésével- a Btk. 33. §

(4)bekezdése és az 50. §

(1)és

(3)bekezdése alapján pénzbüntetést szabjon ki. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. április
2. napján kelt 42.Kb.36/2018/
3. számú végzésében ... vádlottal szemben a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző de a

(2)bekezdés c) pontja szerint minősülő alárendelt megsértésének bűntette miatt indult eljárást -egyébként törvénysértő módon- megszüntette, és a vádlottat megrovásban részesítette. A végzéssel szemben az ügyész a törvényes határidőn belül-2018. június 6. napján érkezett beadványában- tárgyalás tartását kérte. Tekintettel arra, hogy az ügyész a fellebbezését a Be. 583. §

(3)bekezdés a.) pontja alapján, kizárólag az alkalmazott intézkedés neme alapján terjesztette elő, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 590. §

(3)bekezdésére figyelemmel az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. Megjegyzi ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanács, hogy tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor

1. július
2. napjára, azaz már a
3. évi XC. tv. (a továbbiakban Be.) hatályba lépését követő napra nem előkészítő ülést, hanem tárgyalást tűzött ki. A Be.876.§

(2)bekezdése szerint ugyanis, ha a bíróság a végzését tárgyalás mellőzésével e törvény hatályba lépése előtt hozta meg, és tárgyalás tartását kérték, az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni. A Be.743.§a szerint az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt tárgyalás tartása iránti indítványa alapján, vagy ha a vádlott részére a büntetővégzést nem lehetett kézbesíteni a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő ülést tart és az eljárást a 744.§ - 746.§-ban meghatározott kivételekkel a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja. Az azonban, hogy az elsőfokú katonai tanács nem előkészítő ülésre, hanem tárgyalásra tűzte ki az ügyet, nem jelent olyan eljárási szabálysértést, mely az ügy érdemi elbírálására kihatással lett volna. Az elsőfokú katonai tanács ezt követően lényegében a Be.745.§

(1)bekezdésében írtaknak megfelelően nyilatkoztatta a tárgyalás tartását indítványozó ügyészt, hogy a tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja-e. Ezt azonban még az előkészítő ülés megkezdése előtt, nem pedig utána kellett volna megtennie. Az eljárási szabályok betartásával kapcsolatban megállapítható, hogy a katonai tanács helyesen, a Be. 746. §

(1)bekezdésében írtaknak megfelelően ismertette a tárgyalás mellőzésével hozott / a jelenlegi terminológia szerint büntető végzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét, továbbá a Be. 746. §

(4)bekezdésében írtaknak megfelelően helyezte hatályon kívül a Be. hatályba lépése előtt, tárgyalás mellőzésével hozott 42.Kb.36/2018/

1. számú végzését. Törvényesen foglalt állást az elsőfokú katonai tanács, amikor a Be.
2. §

(1)bekezdésében írtak szem előtt tartásával eljárva úgy ítélte meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő vallomása és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról való lemondó nyilatkozata alapján a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a Btk. 504. §

(2)bekezdésében írt feltételei fennállnak. Nem tévedett, amikor a Be. 504. §

(3)bekezdése alapján a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadta, majd ezt követően a vádlottat csak a büntetéskiszabási körülményekre hallgatta meg, majd a perbeszédek elhangzása után ítéletet hozott, mellőzve a teljes bizonyítási eljárás lefolytatását. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának álláspontja szerint a vádlott bűnösséget beismerő egyértelmű nyilatkozatát az eljárás ügyiratai is alátámasztották, a vádlott a nyilatkozatát annak természetét és jóváhagyásának következményeit ismerve tette, továbbá a beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozott. Így az elsőfokú katonai tanács által az ítélet 2. oldal második bekezdésében rögzített történeti tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, azt felülbírálata alapjául elfogadta. A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a büntetés kiszabási körülményeket kellő pontossággal vette számba és azokat megfelelően értékelve részesítette a Btk.

1. §-a alapján megrovásban a vádlottat. Az nem vitás, hogy a vádlott magatartásáról több katona értesült közvetlenül, ez alapozza meg a minősített eset megállapítását. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a vádlott makulátlan szolgálati múltját, továbbá hogy 19 alkalommal részesült dicséretben. Nem lehet figyelmem kívül hagyni a cselekményének előzményét is, nevezetesen azt, hogy M.D., mint a vádlott alárendeltje, nem teljesítette a vádlott, mint elöljárója parancsát. Súlyosító körülményt a fellebbviteli bíróság nem észlelt. Mindezeket értékelve a másodfokú katonai tanács álláspontja szerint a vádlott cselekménye az elbíráláskor már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés vagy más intézkedés alkalmazása a Btk. 79.§-ban írt büntetési célokon túlmutató joghátrány lenne. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért az elsőfokú ítéletet a másodfokú katonai tanács - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Be.
2. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 605. §

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Belovai Henriette hb. százados sk. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. október
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: