Pf.20911/2018/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdését, a Pp. 342. §

(1)bekezdését, 343. §

(1),

(3)és

(4)bekezdését. Rámutatott arra, hogy a sajtó-helyreigazítási perben döntő jelentősége van annak, hogy a Pp.-ben megszabott, a pert megelőző határidők betartásra kerültek-e. A sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet ugyanis a vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napon belül írásban lehet előterjeszteni a médiaszolgáltatónál, a sajtótermék szerkesztőségénél, vagy a hírügynökségnél. A ... elnevezésű sajtótermék rendelkezik szerkesztőséggel, az elektronikus impresszum tartalmazza a nyomtatásban kiadott hetilap és az internetes napilap elérhetőségeit egyaránt. Az impresszumban megjelenik az ügyfélszolgálat alcím alatt egy e-mail cím, ... néven, ez alatt szerepel az értékesítés alcím, az ahhoz tartozó telefonszámmal és a ... e-mail címmel. Eggyel lejjebb, a kiadó alcím alatt szerepel a kiadó elnevezése: II.rendű alperes neve, alatta a kiadó székhelycíme, a ... központi telefonszáma, majd a ... titkárságának telefonszáma, egy fax szám és egy e-mail cím, mely a ... Ezt követi a Felelős kiadó alcím, alatta pedig a ... elérhetőségei alcím, mely alatt a székhelycím, a levélcím, a telefonszám és egy e-mail cím - a ... - szerepel. Az alperesi védekezésben foglaltakra tekintettel egybevetette a felperes által e-mailen küldött helyreigzaítási kérelemben szereplő adatokat és az alperesi sajtótermék interneten elérhető impresszumát. Azt mérlegelte, hogy az átlagosnak tekinthető olvasó az impresszum megtekintése alapján mely postai, vagy elektronikus címen, telefonszámon fordulhat a tartalommal kapcsolatos kérelmekkel az alperesi sajtótermékhez. Arra a megállapításra jutott, hogy az átlagolvasó számára ebben a körben nem az ügyfélszolgálat, vagy az értékesítés elérhetőségei a lényegesek. A kiadó alcím alatt az impresszum akként fogalmaz, hogy "kiadja a II.rendű alperes neve" Ez a megfogalmazás bárki számára azt közvetíti, hogy a sajtóterméket megjelenítő és forgalmazó céges háttér a II.rendű alperes neve Az ez alatt szereplő székhelycím, két telefonszám, egy fax szám és egy e-mail cím - az impresszum tagolásának megfelelően is - a sajtótermékek céges hátteréhez, a II.rendű alperes neve-hez kapcsolhatók. Ehhez képest az impresszum alján megjelölt "a ... elérhetősége" alcím bárki számára azt az üzenetet közvetíti, hogy ezeken a címeken, telefonszámokon és e-mail címen lehet a lapot elérni. Az impresszum a ... impresszuma, így az átlagos olvasó annak tartalmából arra következtethet, hogy minden, a heti-, avagy napilap tartalmához kapcsolódó észrevétel, kérelem ezen elérhetőségeken kézbesíthető a szerkesztőség részére. Ennek az sem mond ellent, hogy a Kiadó alcím alatt külön telefonszám került megjelölésre a ... központ és a ... titkárság vonatkozásában. Mindez ugyanis jól tagoltan a cég háttér kapcsolati rendszeréhez tartozó kapcsolattartási mód megosztását tükrözi. A felperesnek a Pp. 343. §

(4)bekezdésében írtakra tekintettel olyan módot kell választania a sajtóhelyreigazítási kérelem sajtószervhez történő eljuttatására, amely alapján utóbb kétséget kizáró módon igazolható, hogy a szerkesztőség az előzetes kérelmet átvette. Erre a célra nem a kiadó, tehát a céges háttér címe alkalmas. A felperes nem volt elzárva attól, hogy az általa választott kiadói e-mail cím mellett az impresszumban feltüntetett elérhetőségeknél szereplő másik e-mail címre is elküldje a sajtóhelyreigazítási kérelmét. A sajtó-helyreigazítási perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy a peres eljárás alapját képező előzetes helyreigazítási kérelem a sajtószerv részére kézbesítésre került. A perbeli esetben a választott e-mail cím alkalmatlansága miatt a felperes nem tudta igazolni, hogy kérelmét határidőben előterjesztette. Az e-mailen történő kommunikáció esetén ugyanis nem áll rendelkezésre az eljárási törvényben szabályozott postai kézbesítéshez kapcsolódó igazolhatóság. Mellőzte a felperes informatikai szakértő kirendelésére irányuló indítványát tekintettel arra, hogy a szakértő csupán azt igazolhatta volna - amit az alperes nem vitatott - hogy a felperesi helyreigazítási kérelem megérkezett a felperes által választott e-mail címre. A jelen esetben azonban annak volt jelentősége, hogy ezen e-mail címen az alperes fogad-e sajtó-helyreigazítási kérelmet. Amennyiben az alperes a nyilvánosan elérhető impresszumában kifejezetten feltünteti a közönség számára az elérhetőségeit, a felperestől elvárható, hogy az erre a célra kiemelt elérhetőségen terjessze elő a helyreigazítás iránti kérelmét, vagy ha nem biztos a több e-mail cím közti különbségben, úgy valamennyi címre küldje meg a kérelmét. Az I. rendű alperesi pozícióban álló szerkesztőség vonatkozásában a kiadó elérhetőségének használata ellentmond a józan észnek is, hiszen a kiadó a perben is csupán a perköltség vonatkozásában lehet alperes, sőt a peres eljárás a perben állása nélkül is lefolytatható. Az I. rendű alperes számos sajtó-helyreigazítási kérelmet fogad és intéz. Nem várható el, hogy a tartalomért felelős szerkesztőségen, illetve az erre a területre rendszeresített ügyintézőkön kívül a kiadó a céges háttérnél is állítson munkaerőt arra, hogy az oda érkező sajtó-helyreigazítási kérelmeket is a szabályozásnak megfelelően, azaz szoros határidőn belül kezelni tudja. Nem tulajdonított perdöntő jelentőséget annak, hogy egy másik perben az alperes a kiadó elektronikus címére érkező sajtó-helyreigazítás joghatályos kézbesítését elismerte 2015-ben. Az egyedi ügyben esetlegesen felmerülő, részleteiben nem ismert kézbesítési, ügyintézési körülmények ugyanis eltérhetnek a 2017 utolsó negyedévében fennálló ügyintézési körülményektől. Mindezekre tekintettel a keresetet alaptalannak találta, tekintettel arra, hogy a felperes a megelőző eljárás szabályszerű lefolytatását igazolni nem tudta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, a II. rendű alperes perköltségben marasztalását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete téves, a bírói gyakorlattal ellentétes, logikátlan és ellentmondásos. Az elsőfokú eljárás során kétséget kizáróan igazolta, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelmét a megfelelő e-mail cím igénybevételével határidőben juttatta el az alperesekhez, így alappal nem hivatkozhatnak arra, hogy a kérelmet nem vették kézhez. A ... portál impresszumából egyértelműen megállapítható, hogy az online sajtótermék (...) e-mail címe ..., míg a print sajtótermék (...) e-mail címe .... A logika szabályainak is az felel meg, ha az online sajtótermék e-mail címe a ..., míg a print sajtóterméké a ... e-mail cím. A ... portál impresszuma kétségtelenül tartalmaz a ... vonatkozó információkat is, de ezen esetekben mindig feltüntetésre kerül, hogy az adott információ és/vagy adat a print sajtótermékre vonatkozik. Az alperesek azon hivatkozása, miszerint az impresszumban feltüntetett ... e-mail cím a kiadó e-mail címe lenne, azért sem helytálló, mert a II. rendű alperes közhiteles cégkivonatában szerepelő hivatalos kézbesítési cím a ... e-mail cím. A „... elérhetőségei" megjelölés alatt szereplő adatok a peres eljárásban jelentőséggel nem bírnak, tekintettel arra, hogy a print sajtótermék a sajtó-helyreigazításban nem érintett, a per tárgyát az internetes sajtótermékben közzétett cikk képezi. A hetilap kifejezés kétséget kizáróan a nyomtatott sajtótermékre vonatkozik, tekintettel arra, hogy a ... hetente jelenik meg, míg az internetes sajtótermék napilap, azon minden nap tucatnyi cikk kerül közzétételre. A ... e-mail cím, melyre az előzetes kérelem elküldésre került, nem közvetlenül a kiadó személye alatt került feltüntetésre, az impresszum tagolásából is megállapítható, hogy az a ... portál e-mail címe. Az elsőfokú eljárásban hivatkozott, ... számon folyamatban volt sajtó-helyreigazítási eljárásban tett alperesi nyilatkozat jelentőséggel bír a perben, hiszen nincs mód arra, hogy az alperesek egyes eljárásokban úgy nyilatkozzanak, hogy a ... portál e-mail címe a ... míg más eljárásokban akként, hogy az internetes oldal elektronikus elérhetősége a ... e-mail cím. Rámutatott a Fővárosi Törvényszék előtt sajtó-helyreigazítás iránt ... számon folyamatban volt ügyre, amelyben az alperesek nem hivatkoztak arra, hogy a ... e-mail cím nem megfelelő. A két, impresszumban feltüntetett e-mail cím két olyan sajtóterméhez tartozik, amelyek szerkesztősége ugyanazon címen található, kiadójuk és impresszumuk közös, illetve munkatársaik is részben ugyanazon személyek. A ... elérhetőségeinél feltüntetett adatokat és információkat a hetilapra vonatkozóan megadott adatoknak és információknak tekinti az átlagolvasó. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.207/2017/6. és a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.953/2016/6. számú ítéleteire. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a felperes perköltségben marasztalását kérték. Előadásuk szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy melyik az impresszumban az az e-mail cím, amely kifejezetten a szerkesztőség elérését segíti. Erre tekintettel helytállóan utasította el a felperes bizonyítási indítványát is. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a Pp. 343. §

(4)bekezdése szerint igazolni kell a helyreigazítás igénylését, tekintettel arra, hogy anyagi jogi jognyilatkozatról van szó, annak van jelentősége, hogy a felperes tudja-e bizonyítani, hogy a nyilatkozat ténylegesen hatályosult. A munkajogi és a társasági jogi jognyilatkozatokkal, illetve a felszámolást megelőző fizetési felszólítással ellentétben a helyreigazítási kérelemre, mint jognyilatkozatra a törvény nem ír elő kézbesítési vélelmet. Ha a felperes eleve olyan közlési formát választ, amelynél az igazolás nem szavatolható, akkor ennek kockázatát viselnie kell. Annak bizonyítatlansága, hogy a helyreigazítási kérelem az alperesnél határidőben hatályosult, a felperes terhére esik. Helyes az elsőfokú bíróság ítélete a tekintetben is, hogy nem tulajdonított jelentőséget a más perben tett alperesi nyilatkozatnak, mivel abban a perben az alperes nem vitatta a helyreigazítási kérelem kézhezvételét. Az ügy érdemében fenntartották az alapeljárásban kifejtett indokaikat. Álláspontjuk szerint a per tárgyává tett cikk közéleti vitáról számolt be, a nyilatkozók megjelölésével, nyilatkozatukat hűen tolmácsolva, az ellenérdekű fél számára lehetőséget biztosítva arra, hogy a saját álláspontját kifejtse. Az Alkotmánybíróság 34/

1. (XII. 11.) AB határozatban kifejtettek a sajtónak adott tájékoztatásra általában alkalmazandók, ezért a perbeli ügyben sem merülhet fel a híresztelés miatti felelősségük a más sajtóorgánumnak adott nyilatkozat ismertetésekor. A felperes előkészítő iratában előadta, hogy a rendelkezésre álló adatokból objektív és logikus módon levezethető az, hogy az I. rendű alperes elektronikus elérhetősége az általa használt ... e-mail cím. Az elsőfokú bíróság tévesen és alaptalanul helyezkedett arra az álláspontra, hogy az előzetes kérelmének kézbesítettsége nem igazolt, illetve nem igazolható, okszerűtlenül utasította el az informatikai szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát is. Az Alkotmánybíróság 34/
2. (XII. 11.) AB határozatában írtak a perbeli esetben nem alkalmazhatóak, tekintettel arra, hogy a sérelmezett közlést tartalmazó cikk nem sajtótájékoztatóról informál. Az Alkotmánybíróság határozata ugyanakkor azt rögzíti, hogy az abban írtak a sajtótájékoztatóról történő szó szerinti, kommentár és kiegészítés nélküli tudósításokra vonatkoznak. A felperes fellebbezése nem megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetértett, az első fokon hozott határozat indokolásában foglaltakat azonban nem osztotta. Az Smtv.
3. §

(1)bekezdése szerint ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A Pp. 342. §

(1)bekezdése szerint helyreigazításának - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti - közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől. Az Smtv.

1. §-ában és a Pp.
2. §-ában szabályozott eljárás anyagi jogi természetű, a sajtóhelyreigazítási kérelem előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő anyagi jogi jellegű. Erre tekintettel - a PK
3. számú állásfoglalás II. pontjában írtaknak megfelelően - sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat 30 napon belül megérkezik a sajtószervhez. Az igényérvényesítésre a Pp.
4. §

(1)bekezdése írásbeli alakot rendel. A perbeli esetben a felperes e-mailben megküldött kérelme az írásbeliség követelményének megfelelt, azt a felperes olyan elektronikus okirati - e-akta - formában, beazonosítható aláírással ellátva küldte meg, amely teljesítette a Ptk. 6:7. §

(2)és

(3)bekezdésében, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások szabályairól szóló

1. évi CCXXII. törvény (Eütv.)
2. §
3. pontjában foglalt követelményeket. A ... internetes sajtótermék impresszumát áttekintve a Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az előzetes kérelem megküldésére a megfelelő - ... e-mail címet - használta. Az impresszum többes tagolású, az külön adatokat tartalmaz a ... honlap és a ... elérhetőségei vonatkozásában. A ... e-mail cím egyértelműen a ... elérhetőségeként kerül feltüntetésre, ami egybecseng a papír alapon megjelenő ... fellelhető impresszum adataival. Az impresszum jelzi, hogy a honlap kiadója a II.rendű alperes neve, míg a hetilap kiadójaként a II.rendű alperes neve-t tünteti fel. A Kiadó "rovatban" a II.rendű alperes neve szerepel, külön telefonos elérhetőséget megadva a ... Központhoz és a ... titkársághoz. A ... honlap elérhetősége körében kerül megjelölésre a ... e-mail cím. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a ... internetes sajtótermékben megjelenő tartalmak vonatkozásában ez az e-mail cím szolgál a helyreigazítási kérelmek megküldésére, az impresszum az ilyen ügyek intézésére külön elektronikus elérhetőséget nem tüntet fel, a honlaphoz ezt az e-mail címet rendeli, és a logika szabályainak is az felel meg, hogy az internetes sajtótermék elérhetősége a ..., míg a hetilapé a .... A felperesnek nem állt fenn arra nézve kötelezettsége, hogy kérelmét a honlap impresszumában feltüntetett valamennyi elektronikus elérhetőségre megküldje, tekintettel arra is, hogy nem a papír alapon, hanem az elektronikus formában megjelenő cikk vonatkozásában kívánt helyreigazítás iránti igényt érvényesíteni. A Pp.
4. §

(4)bekezdése szerint a keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és napilap, folyóirat, időszaki lap esetében a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, internetes sajtótermék esetében a kifogásolt közlemény kinyomtatott változatát - amennyiben azok rendelkezésre állnak - csatolni kell. A sajtó-helyreigazítás iránti perben a keresetlevél tartalmára vonatkozó, a Pp.

1. §-ában írt előírások további követelményekkel egészülnek ki: ismertetni és igazolni kell a sajtóval szemben támasztott sajtó-helyreigazítási igényt és azt, hogy az a sajtószerv részére mikor került kézbesítésre. A perben a felperesnek - a Pp.
2. §-ában írtak alapján - tehát nemcsak azt kellett igazolnia, hogy a helyreigazítási kérelmet tartalmazó e-mailt a 30 napos határidőn belül az I. rendű alperes részére megküldte, hanem azt is, hogy az az alperesi szerkesztőség részére ezen határidőn belül kézbesítésre került, vagyis azt a címzett meg is kapta. Ennek hiányában ugyanis nincs anyagi jogosultsága a helyreigazítás perben történő igénylésére. Tekintettel arra, hogy a kézbesítés igazolása a keresetlevél tartalmi elemei közé tartozik, a másodfokú bíróság megítélése szerint a sajtó-helyreigazítási perben nincs lehetőség informatikai szakértő kirendelésére annak megállapítására, hogy a helyreigazítási kérelem az alpereshez megérkezett-e. Az elsőfokú bíróság ezért a felperes erre irányuló bizonyítási indítványának teljesítését jogszerűen mellőzte. Az adott esetben nem nyert igazolást az, hogy a felperes az I. rendű alperesnél joghatályos előzetes helyreigazítási kérelmet terjesztett elő. Az előterjesztésre nyitva álló 30 napos határidő utolsó napján megküldött kérelem tekintetében nem állapítható meg, hogy az az alperesekhez meg is érkezett, ha igen, mely időpontban. A perben rendelkezésre álló adatok alapján rögzíthető, hogy a felperes az előzetes helyreigazítási kérelmet tartalmazó e-mailt - az alpereseknek történő megküldéssel egyidejűleg - ...-én 19 óra 05 perckor másolatban másoknak is megküldte, azt a címzettek a ... és a ... e-mail címeken megkapták. Ez azonban nem igazolja, hogy az e-mail az alperesekhez is megérkezett, az részükre joghatályosan kézbesítésre került a törvényben megszabott határidőben. A technika fejlődésével egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az e-mail mint kommunikációs forma alkalmazása, az egyben a jognyilatkozatok, szerződések küldésére is használt csatorna. Az előzetes sajtó-helyreigazítási kérelem megküldésének eszközeként sem zárható ki ez a lehetőség, melynek választása esetén azonban a fél fokozott körültekintéssel kell, hogy eljárjon, hiszen - a kézbesítés igazolásának elmaradása, sikertelensége esetére - azt kockáztatja, hogy elenyészik a sajtó-helyreigazítás perben történő igénylésének az anyagi jogosultsága. Amennyiben az e-mailben megküldött kérelem határidőben történő átvételét a sajtószerv nem vitatja, vagy a kérelemre reagál, a kézbesítés megállapítása nem okozhat nehézséget. A sajtószerv vitatása esetén azonban a kézbesítés megtörténtének igazolása nehézségekbe ütközhet, tekintettel arra, hogy az e-mail, útján történő megküldés esetén - erre vonatkozó szabályozás hiányában - nem állapítható meg, hogy a kérelem mikor tekintendő kézbesítettnek, illetőleg a kézbesítettség tényéről a bíróság, illetve a fél milyen módon köteles meggyőződni. A perbeli esetben a felperes csupán az írásbeliség követelményének megfelelő előzetes helyreigazítási kérelem megfelelő e-mail címre történő megküldését tudta bizonyítani, azt azonban nem, hogy a kérelem az alperesekhez a törvényes határidőben meg is érkezett, így a perlési jogosultsága elenyészett. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az informatika megoldást ad arra is, hogy az érintett a kézbesítés igazolhatóságát biztosítsa, miután adott a lehetőség olyan alkalmazás letöltésére és használatára is, amely kézbesítési visszaigazolást nyújt az e-mail feladója számára. Tudott az is, hogy más jogterületeken - munkajog, kötelmi jog - a hatályos jogszabályok már lehetővé teszik az okiratok, nyilatkozatok, szerződések e-mailben történő megküldését, ezek tekintetében ugyanakkor a kézbesítés módját és időpontját, a nyilatkozat hatályosulását a vonatkozó törvények rendezik, nem hagyva kétséget afelől, hogy azok mikor tekintendőek kézbesítettnek. A sajtó-helyreigazítási igény érvényesítését biztosító jogszabályok azonban e körben nem tartalmaznak rendelkezéseket. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján ezen indokolásbeli eltéréssel hagyta helyben. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, köteles ezért a Pp. 239. §-ában keresztül érvényesülő Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a II. rendű alperes részére másodfokú perköltség megfizetésére. Az alperesek fellebbezési költsége jogi képviselőjük munkadíjából áll, melyet a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)és

(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján állapított meg. A felperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §

(3)bekezdés c) pontja és 46. §

(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési eljárási illetéket és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdésében írtaknak megfelelően. Budapest,

1. november
2. . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kepesné dr. Bekő Borbála s.k. bíró