← Magyarország

Pf.20262/2018/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.262/2018/4/I. szám A Győri Ítélőtábla a Kunfalvi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Sunyovszky Károlyügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jogok megsértésének megállapítása iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék

  1. június
  2. napján kelt 4.P.20.311/2017/
  3. számú ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 25.400 (huszonötezernégyszáz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az illetékügyben eljárni illetékes hatóság külön felhívása alapján a Magyar Állam javára 120.000 (Egyszázhúszezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes és a felperes között
  5. január hó
  6. napjától határozatlan időre közalkalmazotti jogviszony jött létre, melynek keretében
  7. január
  8. napjától
  9. december
  10. napjáig terjedő határozott időre az alperes megbízta a felperest az település 1i ... Művelődési Központ igazgatói feladatainak ellátásával. A munkáltatói jogkör gyakorlója az alperes polgármestere volt. Az alperesi képviselő-testület 212/
  11. (XII.16.) Kt. számú határozatára, valamint a Kjt.
  12. §

(5)bekezdésére alapítottan az alperes
  1. január
  2. napjával a felperes vezetői megbízását visszavonta, egyidejűleg közalkalmazotti jogviszonyát is megszüntette (a továbbiakban együtt: felmentés). A felmentés indokolásában arra hivatkoztak, hogy a helyhatósági választásokat követően a polgármester áttekintette az önkormányzati intézmények feladatellátását. Ennek keretében a felperes által vezetett ... Művelődési Központ esetében több - elsődlegesen pénzügyi, jogi, üzemeltetői intézményi feladatot érintő - olyan információt kapott, mely aggályokat vetett fel, melyek alapján a művelődési központ nem szabályszerű működése az intézményvezető feladatellátására volt visszavezethető. A felmentés indokolása három okot emelt ki:
  3. Hivatkozott arra, hogy a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya előtt 11000/17/2013 bü. számon a felperes ellen büntetőeljárás indult. Az eljárás ugyan bűncselekmény hiányában lezárult, azonban megállapította azt, hogy a felperes eljárása nem feleltethető meg az Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  4. (XII.31.) Kormányrendelet
  5. §
(2)bekezdésében foglaltaknak. Az eljárás eredménye alapján Település 1 Város Jegyzője felhívta a felperest a törvényi előírások betartására.
  1. A másik indok az volt, hogy az alperes által végzett belső ellenőrzés során keletkezett jelentés (14/6-3/2013.) ugyancsak a felperes munkavégzésével kapcsolatosan tárt fel hiányosságokat.
  2. A harmadik ok szerint a felperes az Település 1 ... út ... helyrajzi számú intézményi telephelyre vonatkozó bérleti szerződést hatáskör és felhatalmazás hiányában kötötte meg a képviselő-testület döntésével ellentétesen, úgy, hogy az gazdaságossági szempontból is rendkívül kezdvezőtlen. A felperes a felmentéssel összefüggésben munkaügyi peres eljárást kezdeményezett a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, melyben kérte a felmentés jogellenességének megállapítását, az alperes kártérítésben és vezetői pótlékban marasztalását azzal, hogy eredeti munkakörébe történő visszahelyezését és továbbfoglalkoztatását nem kérte. A munkaügyi bíróság 1.M.18/2015/
  3. számú,
  4. május
  5. napján jogerőre emelkedett ítéletében a felmentés és a vezetői megbízás visszavonásának jogellenességét állapította meg. Az ítélet indokolása szerint a felmentés három indoka közül az
  6. és a
  7. nem volt okszerű, a
  8. pedig nem volt valós. A felperes vagyoni igényei vonatkozásában fennálló részleges pernyertesség miatt megállapította az ítélet, hogy a felperes 24 %-ban lett pernyertes. Az ítélet tartalmát
  9. június
  10. napján az alperes képviselő-testületi ülésén beszámoló keretében ismertette az alperes polgármestere („Tájékoztató a két ülés között történt fontosabb eseményekről, a hozott döntésekről, jelentés a lejárt határozatok végrehajtásáról") . A képviselőtestület képviselői kezdeményezés alapján a beszámoló felperesre vonatkozó
  11. pontját részletesen is tárgyalta, ahhoz az alperes polgármestere, valamint több képviselő (Gy M, Sz A, V-né V K, O F) is hozzászólt. Gy M képviselő kezdeményezésére a testületi vita lezárásaként a beszámoló
  12. pontjáról a képviselő-testület külön szavazott, és azt 150/
  13. (VI.27.) Kt. határozatával nyílt szavazással 12 fő részvétele mellett, 5 igen, 4 nem és 3 tartózkodással nem fogadta el. *** Felperes keresetében személyiségi jogai megsértése felróhatóságtól független szankciójaként kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette jó hírnevét. Kérte, hogy kötelezze az alperest az általa meghatározott tartalmú nyilatkozat soron következő, a városi televízió által is közvetített képviselő-testületi ülésen önálló napirendi pontként történő közzétételére/felolvasására, továbbá arra, hogy a nyilatkozat kerüljön kiemelt hirdetésként megjelenésre a „Ö c" c. helyi lapban, a „Ó" c. megyei lapban, valamint kerüljön beolvasásra a helyi televízió soron következő hétfői adásában. A személyiségi jogsértés szubjektív szankciójaként 1.500.000 forint sérelemdíjban kérte marasztalni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes azzal sértette meg jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, hogy a jogerős munkaügyi bíróság ítéletében foglaltakkal szemben nem ismerte el a közalkalmazotti jogviszony alóli felmentése, valamint a vezetői megbízás visszavonása indokai jogellenességét és valótlanul azt állította, hogy a munkaügyi bíróság nem is állapította meg a felmentés és a megbízás visszavonásának jogellenességét. Azt maga sem vitatta, hogy a belső ellenőrzésről készült jelentésben és a büntetőeljárás során megfogalmazott kisebb súlyú, adminisztratív jellegű, nem rendszerszintű szabálytalanságok fennálltak, azokat azonban utóbb a közigazgatási eljárás rendjében rendezte. Az alperes polgármestere a jogerős ítélet tartalmát pontatlanul közölte, majd fél oldal terjedelemben részletesen bemutatta a felmentés visszavonásának előzményeit, ezzel megismételve a felmentés munkaügyi bíróság által jogellenesnek tartott elemeit is. Képviselői indítványra szó szerint felolvasta a beszámoló
  14. pontját, majd kijelentette, hogy a pert az önkormányzat nem bukta el, a bíróság a vezetői felmentést nem is kifogásolta, csak annak indoklásával nem értett egyet, ezért a bíróság körülbelül 1/5-ét meg is ítélte az igényelt kártérítésnek. Ezután utalt arra a polgármester, hogy a bizalomvesztés elegendő ok, hogy valakivel ne dolgozzon együtt. A beszámoló
  15. pontja még csak nem is utalt arra, hogy a munkaügyi perben eljárt bíróság valamennyi felmentési okot megalapozatlannak, jogellenesnek minősítette. Emiatt a beszámoló
  16. pontjának megfogalmazásából, s a szövegkörnyezetből nem derül ki, hogy az alperesi döntés jogellenes volt, az annak alapjaként felhozott indokok teljességgel megalapozatlanok voltak. A képviselő-testület több tagja kifogásolta is az előterjesztés tartalmi szempontú aránytalanságait. Gy M képviselő fel is olvasta a munkaügyi bíróság ítéletének több megállapítását, melyek a beszámolóból és a polgármester által elmondottakból nem következett egyértelműen. Hivatkozott arra, hogy közéleti szereplőnek minősül, Település 1 Város helyi közéletében a felmentése élénk visszhangot keltett, különösen annak indokai miatt. Az indokok intenzív kommunikációja a helyi közéletben és nyilvánosságban sértette a jó hírnevét, ezzel megbélyegezték. *** Alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes személyiségi jogait nem sértette meg, a képviselő-testület csak egy tájékoztató elfogadásáról döntött. A munkaügyi bíróság ítéletében foglaltaknak eleget tett. A
  17. június 27-i képviselő-testületi ülésen kialakuló vita nem a jogerős munkaügyi ítélet felperest marasztaló jellegéről, hanem a felmondási okok, illetve e körben is a bizalomvesztés, mint a felmondási ok általános értékeléséről szólt, mely a felperesnek jogsérelmet nem okozott. *** Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 45.000 forint + Áfa ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Megállapította, hogy ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik, valamint hogy a felperes köteles az állam javára külön felhívásra 90.000 forint eljárási illetéket megfizetni. Arra hivatkozott, hogy a felek között nem vitás tényállás alapján az alperesi önkormányzat magatartását, egy előterjesztést és az azzal kapcsolatban született képviselő-testületi döntést kellett vizsgálnia. Miután a beszámoló elfogadásra nem került, így nem született olyan önkormányzati döntés, ami a beszámolót (előterjesztést) támogatta volna. A képviselő-testület döntésének tartalma folytán kizárt, hogy az alperesi önkormányzat felelőssé tehető legyen a vita során elhangzottakért, emiatt nem vizsgálható a perben az sem, hogy mit tartalmazott az utóbb el nem fogadott előterjesztés, és ahhoz a képviselők és a polgármester milyen észrevételeket fűztek. *** Az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy téves az elsőfokú bíróság azon érvelése, hogy amiatt nem került sor a jogsértésre, mert a képviselő-testület nem hozott eredményes döntést. Nem a képviselőtestület döntését támadta, hanem az előterjesztés tartalmát, melyért az önkormányzat köteles helytállni. Az alperes éppen hallgatásával és a félrevezető kommunikációval sértette meg szándékosan jó hírnévhez fűződő jogát. A nyilvános kommunikáció során a jogerős munkaügyi ítélet csak részlegesen került ismertetésre, annak tartalmi vonatkozásai hátrányos megítélésben részesítették, a polgármesteri beszámoló az ítélet legfontosabb ténymegállapítását - azt, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és a vezetői megbízatás visszavonása jogellenes volt - nem tartalmazta, sőt arra még csak nem is utalt. Az alperes képviseletében eljáró polgármester kommunikációja az egész képviselő-testületi ülés alatt félrevezető volt, abból nem derült ki az a legfontosabb esszenciális kérdés, hogy az alperes által a felmentésben felhozott indokok teljességgel megalapozatlanok voltak. Az élete során mindig erős közösségi szerepet vállalt, s jelenleg is egy alapítványi intézmény vezetője. Élete Település 1hoz köti, megbízatása alatt a közfigyelem előterében állt, magas társadalmi megbecsülésnek örvendett. A felmentés és a munkaügyi jogvita során komoly pszichikai sérelem érte. A jogellenes elbocsátás után a felperes élete fordulatot vett, Település 1ban akként kezelték, mint aki szándékosan közpénzeket tulajdonított el, mivel vele szemben erről szólt a vád a felmentése kapcsán. A jogellenes magatartás súlyát növeli, hogy az elbocsátás ténye élő televíziós adásban is közvetített módon hangzott el a képviselő-testületi ülésen, melyet háromszor megismételtek, így másnap már az egész város tisztában volt a vele szemben felhozott vádakkal, csak azzal a legfontosabb megállapítással nem, hogy a jogviszony megszüntetése jogellenes volt, így Település 1 polgárai a mai napig abban a tudatban élnek, hogy menesztése megfelelt a jogszabályoknak. *** Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen felderítette, az elsőfokú eljárás megismétlésére alapot adó eljárási szabálysértés nem történt. A felperes elmulasztotta figyelembe venni, hogy a munkaügyi perben előterjesztett vagyoni igényekre tekintettel pernyertessége részleges volt. Az alperes soha nem hallgatta el azt, hogy a munkaügyi perben megállapításra került a munkaviszony (vezetői megbízás) megszüntetésének jogellenessége. A polgármester pervesztesség-pernyertesség tárgyában kifejtett értékelése nem személyiségi jogokat sértő. *** Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki. A polgármesteri előterjesztés
  18. pontja ismertette a munkaügyi perben született jogerős ítélet rendelkező részét, a felmentés alapjául szolgáló indokokat. Mindehhez hozzáfűzte, hogy a bíróság nem a vezetői státusz visszavonását kifogásolta, hanem a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének indokai vonatkozásában fejtette ki, hogy a felmondási oknak a valósága mellett okszerűnek is kell lennie. A hosszabb idő elteltére tekintettel a bíróság nem tartotta megállapíthatónak, hogy a felperes jogviszonya megszüntetésének okszerű indoka lehetett a felmondás közlését hónapokkal megelőző esemény vagy felperesi magatartás, ezért a fentiekben már leírtak szerint döntött. Az előterjesztéssel kapcsolatos
  19. június 27-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint Gy M képviselő kifogásolta, hogy az előterjesztés nem tartalmazza azt, hogy az alperes elvesztette a munkaügyi pert a felperessel szemben, ezért felolvasta a jogerős ítélet konklúzióját, mely szerint a bíróság megállapította, hogy a
  20. december
  21. napján kelt vezetői megbízás visszavonása és a felperes közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése jogellenes. Ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróság elmarasztalta az önkormányzatot mind a két pontban, ez a tényállás, ez a bíróság döntése. Sz A képviselő hozzászólása szerint pedig a bíróság a felperes javára döntött, mert a bíróság szerint nem volt megfelelő a jogcím, amivel a vezetői megbízását visszavonták, illetve a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntették, s ez szerepel az előterjesztés utolsó két bekezdésében is. *** A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben a tényállást feltárta, azt - a fenti kiegészítéssel - helyesen állapította meg, érdemi döntése - túlnyomórészt annak indokaira is kiterjedően - helytálló, ezért az ítélőtábla csupán egyrészt az elsőfokú ítélet jogi indokainak pontosítása körében, másrészt a fellebbezésben foglaltakra tekintettel mutat rá az alábbiakra. Miután a jó hírnév megsértése képezte a per tárgyát, a felperes keresetében állított közszereplői minőség fennállásának, vagy hiányának a jogvita elbírálása szempontjából nem volt jelentősége, ugyanis valótlan tényállítás -illetve a való tények elhallgatása - esetén a közszereplőt a nem közszereplőnek minősülő személyekkel azonos személyiségi jogi védelem illeti meg. A passzív perbeli legitimáció (illetve annak hiánya) szempontjából helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy egy polgármesteri előterjesztés, illetve az azzal összefüggő vita során a képviselők részéről elhangzottak önmagukban nem alapozhatják meg az alperes, mint önkormányzat személyiségi jogsértésért fennálló felelősségét, ha mindehhez nem kapcsolódik az előterjesztés tartalmát elfogadó döntés. A felperes személyiségi jogainak sérelme szempontjából a polgármesteri előterjesztés nem vizsgálható önállóan, kiragadva az annak kapcsán kialakult vita és az önkormányzat képviselőtestülete által hozott döntés folyamatából. A bírói gyakorlat által a személyiségi jogi perekben is megfelelően alkalmazott, a sajtó-helyreigazítás érvényesülési köre és az elbírálásánál irányadó szempontokkal összefüggő PK
  22. számú kollégiumi állásfoglalás II. pontja értelmében a közleményt a maga egészében kell vizsgálni, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságok tartalmuk szerint kell figyelembe venni, és a közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A passzív perbeli legitimáció fennálltától függetlenül, a PK állásfoglalásnak megfelelően tartalma szerint - vizsgálva a keresetlevélben sérelmezetteket, az állapítható meg, hogy a képviselő-testületi vita során a jogerős ítéletben foglaltak, azaz a közalkalmazotti jogviszony alóli felmentés és a vezetői megbízás visszavonásának jogellenességére rámutató döntés (azaz minden releváns való tény) ismertetésre került az előterjesztés kapcsán és az alperes nem fogadta el az előterjesztésben foglaltakat. Ebből következően a képviselő-testületi ülés televíziós közvetítése kapcsán a lakosság is megfelelő információkat kapott a jogerős ítélet tartalmáról és arról, hogy az annak egy sajátos értelmezését tartalmazó polgármesteri előterjesztést a képviselő-testület nem fogadott el, így összességében az alperes eljárása a felperes személyiségi jogait nem csorbította. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp.
  23. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján köteles a perre irányadó tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján saját másodfokú költségeit viselni, az alperes másodfokú költségeit megtéríteni köteles. Az alperes másodfokú perköltségét az ítélőtábla a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3),
(5)-
(6)bekezdése alapján az alperest képviselő ügyvéd a kifejtett tevékenységgel arányban álló, a 4/A.§
(1)bekezdése alapján áfával növelt munkadíjában állapította meg. Győr,
  1. december
  2. Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Dr. Mészáros Zsolt sk. előadó bíró Kiadó Dr. Maurer Ádám sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.