Bhar.61/2018/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés) és 2 rb becsületsértés vétségében (Btk. 227.§

(1)bekezdés a./ pont). Ezért halmazati büntetésül 300 óra közérdekű munka büntetésre ítélete, amelyet fizikai munkakörben kell végrehajtani. Határozott továbbá arról, hogy amennyiben a vádlott közérdekű munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, akkor a közérdekű munkát, illetőleg annak hátralévő részét végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az első fokú bíróság a vádlottat 2 rb zaklatás vétségének vádja alól (Btk. 222.§

(1),

(2)bekezdés a./ pont) - bűncselekmény hiányában - felmentette. Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére részben felmentés miatt bűnösség megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védő tudomásul vették a döntést. A Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

1. április
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a 3.Bf.883/2017/
3. számú ítéletét, amellyel az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat bűnösnek mondta ki további 2 rb zaklatás vétségében (Btk. 222.§

(2)bekezdés a./ pont), ezért a vádlottat halmazati büntetésül 60 nap elzárás büntetésre ítélte, egyúttal mellőzte a vádlottal szemben kiszabott 300 óra közérdekű munka büntetést. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a tényállás pontosítását követően, amely a dolog elleni erőszakban megnyilvánuló elkövetési magatartásra vonatkozott, azt megalapozottnak találta, így a felülbírálat alapját képezte. Emellett megállapította a másodfokú bíróság, hogy az első fokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, és valamennyi bizonyítékot értékelte, mérlegeléséről helyesen adott számot. A törvényszék álláspontja szerint a garázdaság vétségében és a 2 rb becsületsértés vétségében a járásbíróság törvényesen állapította meg a vádlott bűnösségét, azonban nem értékelte, hogy a vádlottnak mindkét rendőr irányába tett személy elleni erőszakos cselekmény elkövetéssel fenyegető kijelentései célja a félelemkeltés volt, amelyek valós tartalmával tisztában volt, és ezáltal elkövette a vád szerinti 2 rb zaklatás vétségét is. A halmazatban álló bűncselekmények tekintetében valamennyi enyhítő és súlyosító körülményt értékelve, akként foglalt állást, hogy az elzárás büntetés arányos és megfelelő joghátrány. Az ítélet ellen joghatályosan - mivel a vádlottnak a határozat kihirdetését követően az első nyilatkozata a tudomásul vétel volt - a vádlott meghatalmazott védője a 2 rb zaklatás vétségének megállapítása miatt felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, illetve enyhítésért. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.158/2018/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak találta, és kifejtette, hogy a másodfokú bíróság maradéktalanul betartotta az eljárási szabályokat. Véleménye szerint a kiegészített tényállás megalapozott, annyi mellőzendő abból csupán, hogy a sértettek a becsületsértés miatt joghatályos magánindítványt terjesztettek elő. Hivatkozott arra, hogy a vádlottnak a rendőrök irányába tett kijelentései egyértelműen személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetésnek minősül, ekként a 2 rb zaklatás vétségét is megvalósította a vádlott. Mivel a fellebbviteli főügyészség a törvényszék ítéletét a büntetéskiszabás szempontjából is törvényesnek tartotta, ezért a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A harmadfokú nyilvános ülésen a védő perbeszédében kifejtette, hogy az első fokú bíróság ítéletével ért egyet. Előadta, hogy védencét egy évet kezelték alkoholfüggősége miatt, amely sikeresnek bizonyult, jó irányba változott az élete, és számítanak rá a munkahelyén. Az időmúlásra is tekintettel álláspontja szerint a közérdekű munka büntetés megfelelő, szabadságelvonással járó szankció alkalmazása vele szemben szükségtelen. Amennyiben az előadottakkal az ítélőtábla nem ért egyet, abban az esetben az elzárás megváltoztatását és közérdekű munka kiszabását, és a másodfokon kiszabott büntetés enyhítését kérte. A fellebbviteli főügyészség az átiratában írtakkal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát és a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A Győri Ítélőtábla megállapította, hogy a bejelentett védői fellebbezés joghatályos a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 615-616.§ alapján, azonban a védő fellebbezését az ítélőtábla nem találta alaposnak. Az ítélőtábla a Be. 621.

(2)bekezdésében meghatározott nyilvános ülésen a Be. 618.§

(1)bekezdésének megfelelően bírálta felül a fellebbezéssel támadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt. Az ítélőtábla megállapította, hogy az első- és másodfokú bírósági eljárások megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy felülvizsgálatát megakadályozta volna. Az eljáró bíróságok az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges adatokat, bizonyítékokat feltárták, azokat törvényesen értékelték. A Veszprémi Járásbíróság a bizonyítási eljárást lefolytatta, kihallgatta vádlottat, aki beismerte tettét, kívülálló tanúkat hallgatott ki az előzményeket illetően, és a terhelttel szemben eljáró rendőröket is meghallgatta. A vádlott aznapi viselkedése teljesen kontrolálatlan volt, amit nem csak a személyi bizonyítékok, hanem a videofelvétel, rendőri jelentés is tanúsít. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság mérlegelő tevékenységét helyesnek találta, és az általa pontosított tényállás alapján vonta le részben eltérő jogi következtetését, miszerint a vádlott nemcsak a garázdaság vétségét és a 2 rb becsületsértés vétségét valósította meg, hanem a 2 rb zaklatás vétségét is, mivel annak törvényi tényállási elemei teljes mértékben megvalósultak. A harmadfokú eljárás során az ítélőtábla a másodfokú bíróság által is pontosított tényállást bírálta felül a Be. 619.§

(1)bekezdése alapján, mivel teljes mértékben megalapozottnak ítélte. A fellebbviteli főügyészség álláspontját osztva az ítélőtábla a tényállásból mellőzi, hogy a sértettek a becsületsértés miatt joghatályos magánindítványt terjesztettek elő, mivel rendvédelmi szerv tagjainak sérelmére követte el a vádlott a cselekményt (Btk. 231.§

(2)bekezdés), ami nem köthető magánindítványhoz. Szendrey Béla vádlott a vele kapcsolatban intézkedő két rendvédelmi szerv tagjával szemben olyan kijelentéseket tett - nevezetesen több alkalommal azt mondta, hogy „Megöllek titeket és családotokat" -, amelyek egyértelműen személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetésnek minősülnek, így magatartása kimeríti a Btk. 222.§

(2)bekezdés a./ pontjában meghatározott zaklatás vétségét. A Veszprémi Törvényszék tehát helyesen foglalt állást atekintetben, hogy a garázda cselekményen a túl a becsületsértés mellett a zaklatást is külön kell értékelni, és a halmazat részét képezi. Tény, hogy a vádlott ittas állapotban volt, azonban kijelentései a hatóság tagjaival szemben egy önálló törvényi tényállás kimerítésére alkalmasak, amelyet egyértelműen a terhére kell róni. A törvényszék álláspontját - melyet az ítélőtábla is oszt - teljes mértékben alátámasztja a BH

2. eseti döntés is. A büntetéskiszabás sem kifogásolható, mivel a vádlott terhére további bűncselekmények kerültek megállapításra, az elzárás büntetés szükséges és arányos joghátrány a büntetési célok megvalósítása érdekében. Mindezek alapján a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék ítéletét a Be. 623.§ alapján helybenhagyta. Győr,
3. szeptember
4. Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke .Csák Csilla sk. előadó bíró .Németh Balázs sk. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Veszprémi Törvényszék
5. április
6. napján kelt 3.Bf.883/2017/
7. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
8. szeptember
9. .Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke