A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.168/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla az Isépy Ügyvédi Iroda (…… ügyintéző ügyvéd: Mydloné dr. Isépy Eszter) által képviselt …… Rádió felperesnek a …… jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u.
- sz.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi január hó
- napján kelt 20.K.33.646/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ORTT Panaszbizottsága a …… Párt sajtófőnökének panasza kapcsán a 23-31657/
- számú állásfoglalásában megállapította, hogy a felperesnek a …… című műsorához kapcsolódó műsorajánlója nem volt tényszerű, szubjektív értékítéletet tartalmazott, ezzel a felperes megsértette a Rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 4.§-ának
(1)bekezdését, valamint az Rttv. 23.§-ának
(2)bekezdését. A felperes jogorvoslati kérelme folytán az alperes a 13/2005. (I.12.) számú határozatában a határozatot akképpen módosította, hogy mellőze az Rttv. 23.§-a
(2)bekezdés megsértésének a megállapítását, és részben megváltoztatta a közlemény szövegét. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét az alperesi határozat felülvizsgálata iránt részben megalapozottnak tekintette, ítéletének rendelkező részében a felperes által közzéteendő közlemény szövegét megváltoztatta. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.308/2005/3. számú határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította azzal, hogy döntsön abban a kérdésben, hogy a műsorajánlóval - mint szubjektív műfajjal szemben - támaszthatók-e az Rttv. 4.§ának
(1)bekezdése szerinti követelmények. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság elsődlegesen abban a kérdésben foglalt állást, hogy a műsorelőzetes és a műsorszám közötti kapcsolat hogyan alakul, illetve a műsor előzetesre vonatkozik-e az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdésében foglalt szabályozás vagy sem. Utalt a Fővárosi Bíróság 24.K.30.543/2005/6. számú ítéletében kifejtettekre, mely szerint nem vitathatóan a műsor előzetest az Rttv. önálló műsorszámként definiálja, tartalma azonban szükségképpen összekapcsolódik a műsorszám tartalmával, amelynek ismertetésére vállalkozik. Ez a tartalmi kapcsolat a műsor előzetest mint műsorszámot járulékos jellegűvé teszi, amely ebben az értelemben azzal a következménnyel jár, hogy követnie kell az ismertetni kívánt műsorszám jogi megítélését, meg kell felelnie minden olyan tartalmi követelménynek, amelyet az Rttv. az ajánlott műsorszámmal szemben megkövetel. Osztotta az alperesi határozatban kifejtett álláspontot a műsor előzetessel szemben megfogalmazott jogszabályi követelményekkel kapcsolatosan, így az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdése szerint a tájékoztatás sokoldalúságának, tényszerűségének, időszerűségének, tárgyilagosságának, kiegyensúlyozottságának számon kérése az alperesi határozatban szereplő valamennyi részlet vonatkozásában érdemben vizsgálható, és azokat megvizsgálva megállapította, hogy az alperesi határozat jogszabályt nem sértett, ezért a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes az ítélet megváltoztatását kérte annak megállapítása mellett, hogy jogszabálysértést nem követett el, és úgy az alperes mint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezték az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdését. Álláspontja szerint olyan gyakorlatot alakítottak ki, hogy minden műsorszám vonatkozásában megköveteli a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulását, holott az Alkotmánybíróság az 1/2007. számú határozatában megállapította, hogy nincs akadálya annak, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában mutassa be a közéleti témához kapcsolódó releváns álláspontokat. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének egy témával kapcsolatban kell megvalósulnia, de semmi akadálya annak, sőt sokszor egyetlen lehetséges módja, hogy több műsorszámban is visszatérjenek rá, és megszólaltassák az ellentétes, vagy eltérő álláspontok képviselőit. A műsorszolgáltatás egészében kell megvalósulnia a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvének, nem kívánható meg, hogy ez minden műsorszámon belül megvalósuljon. Vannak olyan műsorszámok, ahol ez nem is kérhető számon. Utalt a strassbourgi joggyakorlatra, mely tágabban értelmezi a kiegyensúlyozott tájékoztatást, nevezetesen a vélemények pluralizmusát egy adott országon belül folyó rádiózás és televíziózás egészének kell biztosítani. A rádiós műfajok köztudottan szubjektívobjektív kategóriapár szerint is lehet csoportosítani. A hír a legobjektívebb műfaj, az objektivitásban utána következik a szakcikk, tudósítás, középen van a riporter személyétől függő interjú, riport, kritika, esszé és a szubjektív pólus környékén találjuk a jegyzetet, a glosszát, a tárcát. A műsorelőzetes, a műsorajánló egy önálló műsorszám, ami a figyelemfelkeltést szolgálja, a kifejezetten szubjektív műfaj, tehát itt mindenképpen megengedett a riporter részéről a vélemény-nyilvánítás. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság utasításának megfelelően vizsgálta az alperesi határozat törvényességét, a keresetben felvetett jogkérdésben helyesen foglalt állást. A felperes a jogorvoslati kérelmét az alperesi Testületnél azon az alapon terjesztette elő, hogy a műsorajánló amelyben a vélemény elhangzott, az nem hírműfaj, a vélemény-nyilvánítást semmi nem tiltja. Ezzel szemben az alperesi álláspont az volt, hogy az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdésében megfogalmazott előírás általában a tájékoztatásra vonatkozik, amely nem egyenlő a hírműsorokkal, hanem annál tágabb kategória. Ezt az ellentmondást oldotta fel az elsőfokú bíróság a műsorelőzetes (műsorajánló és hírműsorszám) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan. A fellebbezésben előadottakra a Fővárosi Ítélőtábla fontosnak tartja kiemelni az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdésében foglalt rendelkezést, mely kimondja, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Az Rttv. 2.§.
- pontja szerint műsorszolgáltató az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja. Az ismertetett jogszabályoknak megfelelően a közigazgatási jogviszonyban a felperesen, mint műsorszolgáltatón kérhető számon a tájékoztatás sokoldalúsága, tényszerűsége, időszerűsége, tárgyilagossága és kiegyensúlyozottsága, akkor is, ha a főműsorához szorosan kapcsolódó műsorajánlójában teszi, ellenkező esetben a műsorajánló tartalma bármikor hiteltelenül eltérhetne a műsortól melyhez kapcsolódik. Az Rtv.
- §
(1)bekezdése a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén teszi lehetővé panasz benyújtását. Ez a követelmény pedig nem csak azt kívánja meg, hogy az ugyanazon témára vonatkozó különböző álláspontok és vélemények bemutatásra kerüljenek, hanem azt is, hogy a közérdeklődésre számot tartó híranyagról a felperes a tájékoztatást megadja, mert ilyen tájékoztatás elmaradása sérti az alapvető társadalmi értéknek minősülő kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét. A …… panaszos tehát joggal várta el, hogy a felperes …… kapcsolódó műsorajánlója, mint közérdeklődésre számot eseményről a felperes a kellő tájékoztatást megadja. című műsorához tartó belpolitikai Az alperes az Rtv. 51. §
(2)bekezdése alapján eljárva a Panaszbizottság határozata elleni jogorvoslati kérelmet bírálta el. Az Rtv. 50. §
(2)bekezdése pedig biztosítja a Panaszbizottság részére, hogy lehetőséget adjon a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére. Ebből következően ez a lehetőség a jogorvoslati fórumként eljáró Testület részére is adott, a Panaszbizottság határozatának megváltoztatása esetén tehát elrendelheti, hogy a műsorszolgáltató - a Testület által megjelölt időpontban és módon - adjon lehetőséget a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére, melyre azonban a felperes nem kerített módot, azt nem bizonyította. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alperes határozata jogszabályt nem sértett az általa - a határozat hozatala során - végzett mérlegelés jogszerű, nyilvánvalóan helytelen vagy okszerűtlen következtetés részéről nem történt. Erre figyelemmel a bíróság részéről felülmérlegelésre, az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, vagy megváltoztatására - jogszabálysértés hiányában - lehetőség nincs. Mindebből következően a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, arról a másodfokú bíróságnak rendelkeznie nem kellett, míg a felperes személyes illetékmentessége folytán a fellebbezési illetéket a 6/
- (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- évi június hó
- napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,