Mfv.10785/2016/4 – Kúria

(9),

1. XXXIII. Tv.
2. §

(1),

1. XXXIII. Tv.
2. §

(2),

1. XXXIII. Tv.
2. §

(3),

1. XXXIII. Tv.
2. §

(4),

1. XXXIII. Tv.
2. §

(5),

1. XXXIII. Tv.
2. §

(7),

1. I. Tv.
2. §

(1),

1. I. Tv.
2. §

(4),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(4),

1. III. Tv.
2. §

(5)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.II.10.785/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Bors Szilvia előadó bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: jogtanácsos Az alperes: Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: közalkalmazotti illetmény-különbözet megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kaposvári Törvényszék 2.Mf.20.757/2016/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.321/2015/14/II. Rendelkező rész A Kúria a Kaposvári Törvényszék 2.Mf.20.757/2016/
3. számú ítéletét a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.321/2015/14/II. számú ítéletére kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként (tízezer) forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét (ötvenezer) forintban állapítja meg. 10.000 50.000 A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban középfokú besorolású munkakörben. Az alperes
4. január 1-jétől 101.063 forint, kerekítve 101.100 forint garantált illetményben, 29.800 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészben, összesen 130.900 forint illetményben részesítette, ezen kívül munkatársi [2] címpótlékot adott felperes részére
5. december 31-ig. Az alperes
6. január 28-án kelt intézkedésével a felperes illetményét módosította, ezért
7. január 1-jétől garantált illetménye 103.950 forint, garantált bérminimumra történő kiegészítésének összege 18.000 forint, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összege 16.500 forint lett, így illetménye kerekítve 138.500 forintra emelkedett, amely mellett munkatársi címpótléka változatlanul folyósításra került. A Kollektív Szerződés
8. pontja alapján a háromévenkénti magasabb fizetési fokozatba sorolás alapján, az illetményt havonta 4.700 forinttal növelte az alperes. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes pontosított keresetében
9. augusztus 1-jétől
10. december 31-ig terjedő időtartamra illetmény-különbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató
11. és
12. évben nem tett eleget a garantált illetmény garantált bérminimumra történő felemelési kötelezettségének, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló
13. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
14. §

(9)bekezdése b) pont szerinti garantált illetményen felül biztosította. Érvelése szerint a garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt az alperes kizárólag a Kjt. 66. §

(7)és

(8)bekezdése szerinti módon, negatív minősítés következményeként csökkenthette volna. [4] Hivatkozott arra, hogy 2015-ben a 2014-ben jogszerűen járó összilletménye nem csökkenthető, azt kizárólag közös megegyezéssel módosíthatta volna alperes. [5] Kitért arra is, hogy a Kollektív Szerződés

1. pontja alapján a besorolás változásakor a közalkalmazottat 4.700 forintos illetményemelésben kellett volna részesíteni, ennek az alperes nem tett eleget. [6] Erre figyelemmel a felperes
2. augusztus 1-jétől
3. december 31-ig havi 12.900 forint,
4. január 1-jétől
5. december 31-ig havi 16.900 forint,
6. január 1-jétől
7. december 31-ig havi 9.300+4.700, azaz 14.000 forint illetmény-különbözet megfizetését kérte középidőarányos kamattal terhelten, perköltsége megállapítása mellett. [7] Az alperes a kereset elutasítását kérte, egyúttal elsődlegesen viszontkeresetet, másodlagosan beszámítási kifogást terjesztett elő
8. augusztus
9. és
10. december
11. között 28.000 forint jogalap nélkül felvett bérkompenzáció megfizetésére. Álláspontja szerint amennyiben a munkáltató a munkáltatói döntés alapján többletjuttatást ad a közalkalmazottnak, az nem válik az illetményét illetően önálló alanyi jogosultsággá. Az alanyi jogosultság a garantált illetményrészre, valamint az összilletmény egészére vonatkozik. Mivel a teljes illetmény csökkentését a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentése nem [8] eredményezte, a felperes jövedelmét érintő alanyi jogosultsága nem szenvedett sérelmet. Álláspontja szerint amennyiben a felperes illetménye 2013-ban 148.800 forint lett volna, akkor havi 13.800 forint lenne a bérkompenzáció mértéke, ehelyett havi 14.600 forintot kapott, a különbözet 4.000 forint a 2013-as évre. 2014-ben havi 13.500 forint lett volna a bérkompenzáció mértéke, ehelyett havi 14.600 forintot kapott, a különbözet 13.200 forint a 2014-es évre. 2015-ben havi 13.200 forint lett volna a bérkompenzáció mértéke, ehelyett havi 14.100 forintot kapott, a különbözet 10.800 forint a 2015-ös évre. A felperes ellenkérelmében a viszontkereset jogalapját vitatta, az összegszerűségét nem. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló
12. I. törvény (továbbiakban Mt.) 164.§ szerint az igény 60 napon túl nem érvényesíthető. Az első- és a másodfokú ítélet [9] A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.M.321/2015/14/II. számú ítéletével a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította, kötelezte felperest 10.000 forint perköltség megfizetésére. [10] Ítéletének indokolása szerint az alperes nem követett el jogszabálysértést, amikor
13. augusztustól a kinevezést nem módosította. Az alperes a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a garantált illetmény összegébe átcsoportosíthatta, feltéve, ha a kinevezés szerinti illetmény nem csökkent, valamint nem csökkent a Kollektív Szerződésen alapuló illetményrész, ezért 2013-ban és 2014-ben nincs illetmény-különbözet. [11] Álláspontja szerint 2015-ben a kollektív szerződés alapján további 4.700 forint juttatás járt felperes részére, azaz összesen 15.360 forint, azonban a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a 16.500 forintos összeggel ezt meghaladta, így az alperes illetménykülönbözettel nem tartozik. [12] Figyelemmel arra, hogy a felperes illetménye nem változott, a bérkompenzáció összege sem csökkent, ezért a viszontkereset is elutasításra került. [13] A felperes fellebbezése és egyben - a
14. évre vonatkozó Kollektív Szerződésen alapuló juttatás további összesen 2.400 forinttal történő - keresetfelemelése alapján eljárt Kaposvári Törvényszék 2.Mf.20.757/2016/
15. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, míg a fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta azzal, hogy felperest 5.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. [14] Ítéletének indokolásában egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és annak jogi indokolásával. Hangsúlyozta, hogy a felperes illetménye a garantált bérminimumból és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből tevődik össze. A Kjt. 21.§

(3)bekezdés és 24. §

(2)bekezdés alapján a Kjt. 66.§

(9)bekezdése miatti kinevezésmódosítást csak abban az esetben kell közölni, ha a közalkalmazott illetményét növelni kell. Jelen esetben nem volt ilyen kötelezettség, így alperes nem sértett jogszabályt, mert a felperes kinevezését nem módosította. [15] Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a Kollektív Szerződés szerinti illetménynövekmény nem átcsoportosítható, azonban a felperes illetménye a garantált illetmény, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész és Kollektív Szerződésen alapuló juttatás együttes összegét meghaladta, így az alperes illetménnyel nem tartozik. [16] Az alperes a viszontkereset elutasítása körében fellebbezést nem terjesztett elő, ezért azt a bíróság ítélete nem érintette. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint 2013. augusztus 1-jétől 2015. július 31-ig terjedő időre 332.400 forint illetménykülönbözet illeti meg 2014. augusztus 1-jétől számított törvényes kamatával és perköltséggel együtt. [18] Álláspontja szerint a bíróságok az irányadó jogszabályokat tévesen értelmezték, így megsértették a Kjt. 66.§

(9)bekezdésében, valamint az Mt. 6.§, 7.§, 46.§, 155.§ és 58.§-aiban foglaltakat. 2013. és 2014-ben a garantált illetmény összege nem felelt meg a Kjt. 66.§

(9)bekezdésének, míg 2015-ben a 2014-ben helyesen megállapított összilletmény nem csökkenthető jogszerűen, azt kizárólag közös megegyezéssel módosíthatta volna alperes. Érvelése szerint annak van jelentősége, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garantált illetményen felül illette meg, a garantált illetmény összegét ugyanakkor jogszabály ellenesen az adott évi garantált bérminimumnál kisebb összegben biztosította az alperes. A felperes kinevezése

1. december 31-ig nem került módosításra, a felek között változatlanul hatályos volt, az abban foglalt egyes illetményelemek összege egyértelműen megállapított, így garantált illetménye 101.100 forint, míg a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 29.800 forint volt.
2. augusztus 1-jétől nem elégséges, ha a teljes illetmény eléri a garantált bérminimum összegét, mert a Kjt. 66.§

(9)bekezdése ezt a garantált illetményre írja elő. Épp ezért nem fogadható el az az alperesi érvelés, mely szerint a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész átcsoportosítható határozat hiányában, csupán az alperes perbeli hivatkozásával. [19] A

1. évi összilletmény kizárólag a felek közös megegyezése alapján lett volna csökkenthető
2. évben, ennek hiányában el kellett volna érnie a
3. évi jogszerűen járó 152.800 forint összegű (5.000 forint címpótlékot is tartalmazó) illetményt. Ezt az álláspontot támasztja alá a Kúria több eseti döntése is. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nézve és annak módosítását illetően is a munkáltatót írásbeli intézkedési és tájékoztatási kötelezettség terheli. [20] A felülvizsgálati kérelem a
4. évi Kollektív Szerződésen alapuló (havi 4.700 forint) illetmény-különbözetre nem terjedt ki. [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte perköltségben marasztalás mellett. [22] Érvelése szerint a felperes megsértett jogszabályhelyként olyat nem jelölhet meg, amelyre a keresetében jogalapként nem hivatkozott. Ezért az Mt. 46.§-sal összefüggő érvelését, azaz az alperes határozathozatali kötelezettségének elmulasztását a Pp. 235.§

(1)bekezdés alapján nem lehet figyelembe venni. [23] Az alperes álláspontja szerint a felperes figyelmen kívül hagyja a Kjt. 85/A. §

1. l)és
2. m)pontjainak megfogalmazását, amely szerint alapbéren illetményt kell érteni. Az Mt. 46.§

(1)bekezdés b) pontra tekintettel külön írásbeli tájékoztatási kötelezettsége a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész mértékéről a munkáltatónak nincs, mert a Kjt. alapján az az illetmény része, és nem azon túli juttatás az Mt. 46. §

(4)bekezdése pedig csak az

(1)bekezdésben meghatározottak változására írja elő a tájékoztatási kötelezettséget. Tekintettel arra, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garantált illetményen felüli ugyan, de az illetmény, ezáltal az alapbér része, annak változásáról külön tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót nem terheli, mert fenti jogszabályhely csak az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatás vonatkozásában tartalmaz ilyen kötelezettséget. [24] A Kjt. 66.§

(1)bekezdés alapján a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a közalkalmazottat megillető garantált illetményen és nem garantált bérminimumon felül jár. Ez következik a Kjt. 66.§

(7)bekezdéséből is, mert csak az (1-5) bekezdésekre utal vissza és nem említi a

(9)bekezdést, az ezzel ellentétes értelmezés az alperes szerint utólagos béremelésre való kötelezést jelentene. [25] A Kjt. 65.§

(1)bekezdés alapján tehát a munkáltatónak nincs kötelezettsége az évenként változó bérminimumra tekintettel új illetményhatározat hozatalára, ezt az Mt. 46.§

(1)és

(4)bekezdése és a Kjt. 66.§

(9)bekezdése sem írja el, csupán a 3 évenkénti magasabb fizetési fokozatba sorolásnál köteles ezt megtenni. A felperes összilletménye a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész átcsoportosításával nem csökkent, ezért a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész egyoldalú intézkedéssel átcsoportosítható, megvonható volt, nem ütközött a Kjt. 24.§

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Mt. 58.§-ba. A Kúria döntése és annak jogi indokai [26] A felperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint megalapozott. [27] A megállapított tényállás szerint az alperes

1. augusztus 1jétől
2. december 31-ig terjedő időszakban a garantált illetmény változásáról, a garantált bérminimumnak megfelelő összegben történő megállapításáról, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegének változásáról, csökkentéséről a garantált illetmény emelkedése miatt annak összegére történő átcsoportosításáról nem intézkedett, melynek hiányában intézkedését a felperessel nem is közölte. Az alperes kizárólag a perben hivatkozott arra, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a garantált illetmény összegénél a perbeli időszakban figyelembe vette. Erre figyelemmel a felperes garantált illetményét
3. és
4. években 101.100 forintban állapította meg a
5. évre jogszerűen járó 114.000 forint és
6. évre jogszerűen járó 118.000 forint garantált bérminimum helyett. [28] A közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak. A garantált bérminimum a garantált illetmény és a garantált bérminimumra történő illetménykiegészítés együttes összege, míg e két illetményrész és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész együttes összege az illetmény. A garantált illetménynek és kiegészítésnek kell elérnie a kormányrendeletek alapján évenként meghatározott mértékű garantált bérminimum összegét a
7. augusztus 1-jei hatályba lépéstől kezdődően a Kjt.
8. §

(9)bekezdésre hivatkozott jog alapján. [29] A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész - a garanciális feltétel mellett - csökkenthető vagy átcsoportosítható. Ekörben az alperest terheli annak bizonyítása, hogy a csökkentésről/ átcsoportosításról intézkedett, s ezt az intézkedését a felperessel jogszerűen közölte, míg ennek hiányában az újabb jogszerű közlésig a korábban jogszerűen közölt munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét kell figyelembe venni az illetmény mértékének megállapításakor. [30] A felperes

1. január 1-jétől érvényesített követelése vonatkozásában az nem volt vitatott, hogy garantált illetménye
2. január 1-jétől a garantált bérminimum összegének (122.000 forint) figyelembevételével került kiegészítésre, melyre az alperes
3. január 1-jétől hatályos intézkedésében a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből csoportosított át összeget. Ekkor garantált illetménye 103.950 forint + garantált bérminimumra történő kiegészítése 18.000 forint, kerekítve 122.000 forint volt, elérve a garantált bérminimum összegét, amely felett a munkáltató további 16.500 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt folyósított, így összesen 138.500 forint illetményt kapott a felperes. Figyelemmel azonban arra, hogy
4. évre jogszerűen járó (118.000 forint + 29.800 forint) illetmény összege kizárólag a felek közös megegyezésével csökkenthető, a felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a
5. évi illetményét helyesen állapította volna meg, amely kiindulási alap a
6. évi illetménymeghatározáskor. [31] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a fenti iránymutatás mentén kell vizsgálnia és meghatároznia
7. és
8. évekre havi és éves bontásban az illetmény-különbözet összegét, továbbá a
9. évre jogszerűen járó illetmény összegét megállapítva, azt a
10. évi kifizetett illetménnyel összevetve
11. évre havi és évi bontásban meghatározni az illetmény- különbözet összegét, valamint ennek függvényében elbírálni az alperes igényét. [32] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte a Pp.
12. §

(4)bekezdése alapján és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Záró rész [33] A Kúria a Pp. 275.§

(5)bekezdés alapján a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült felülvizsgálati eljárási költségének és a felülvizsgálati eljárás illetékének összegét megállapította azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróságnak kell döntenie. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. május
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Bors Szilvia s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző