A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Szabó és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó László János ügyvéd ) által képviselt felperes neve felperesnek - a dr. Kész Tamás Ügyvédi Iroda ( ügyintéző:dr. Kész Tamás ügyvéd ) által képviselt alperes neve alperes ellen taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győr- Moson - Sopron Megyei Bíróság
- november
- napján kelt P.20.661/2007/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja. Az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen az alperesnek, 72.000,- ( hetvenkettőezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül a leletezés terhe mellett az iratoknál rójon le további 3.000.-( Háromezer) Ft.- fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadt ítéletével a felperes leszállított keresetének helyt adott, és az alperes
- június hó
- napján tartott taggyűlésen meghozott 1/2007.06.
- és 2/2007/06.
- számú határozatokat hatályon kívül helyezte, kötelezte egyben az alperest perköltség fizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában megállapította: a társaság jegyzett tőkéje 4 millió Ft, tagjai: "A" (1.900.000,- Ft törzsbetét), "B" (1.900.000,- Ft törzsbetét), felperes neve (100.000,- Ft törzsbetét), "C" (100.000,- Ft törzsbetét). A társaság önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetői "A"-né és felperes neve voltak. A hatályos társasági szerződés szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább ¾-e, vagy a leadható szavazatok legalább 75%-a képviselve van. A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A taggyűlési meghívóban minden esetben feltételesen - fel kell tüntetni a határozatképtelenség esetén megismételt taggyűlés időpontját, amely az eredeti taggyűlés időpontjától számított 3 napnál korábbi és 15 napnál későbbi időpont nem lehet. A 2007 június
- napján kelt meghívóval "A"-né ügyvezető
- június
- napjára taggyűlést hívott össze, abban napirendi pontként a társasági szerződés a gazdasági társaságról szóló
- évi IV. tv. rendelkezéseinek megfelelő módosítását (1.), a
- évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadását (2.), felperes neve ügyvezetői megbízatása visszavonását, egyben új ügyvezető választását (3.), és a társaság székhelyének áthelyezését (4.) feltüntetve. A meghívó nem tartalmazta a határozatképtelenség esetén megismételt taggyűlés időpontja feltüntetését. A meghívót az ügyvezető tértivevényes postai küldeménnyel küldte meg a tagoknak, akik azt
- június 4.-én átvették. A 2007.június 21-i taggyűlésre "B" tag "A" tagnak akként adott meghatalmazást, hogy azt ő, és tanúként megjelölt két személy Helység 1-en írták alá, majd postán küldték el a meghatalmazottnak, aki azt a taggyűlést megelőzően aláírta. A
- június 21.-i taggyűlésen "C" és "A" tag jelent meg személyesen, míg "B" tag meghatalmazottja ("A") által képviselten; a felperes viszont távolmaradt. A taggyűlésen a jelenlévő tagok egyhangú határozatukkal "D"-t 5 éves határozott időtartamra - együttes cégjegyzési joggal - ügyvezetőnek nevezték ki ( 1/2007.06.
- sz. határozat), valamint módosították a társaság szerződést a
- évi IV. tv. rendelkezései szerint. ( 2/2007.06.
- sz. határozat) A taggyűlési meghívó szabályszerűségével kapcsolatosan az elsőfokú bíróság döntésének indokolásaként kifejtette, hogy a megismételt taggyűlés időpontját minden esetben fel kell tüntetni a meghívóban, és mivel ez a
- június
- napjára szóló meghívóból elmaradt, a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, így csak valamennyi tag jelenlétében hozhattak volna határozatot a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 153.§
(4)bekezdésére figyelemmel. Tekintettel arra, hogy a felperes távolmaradt a taggyűlésről, az azon meghozott határozatok nem voltak szabályosak. A "B" tag által "A" részére adott meghatalmazást pedig a megyei bíróság azért minősítette törvénybe ütközőnek, mert álláspontja szerint az nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 196.§
(1)bekezdés b) pontjának, mivel a két tanú aláírásával csupán "B" aláírását igazolta, "A"-ét nem. Ez ellen az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, valamint az elsőfokú perköltség megváltoztatása mellett a felperes perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint az, hogy a meghívóban nem került feltüntetésre a megismételt taggyűlés időpontja, csak azzal a következménnyel járt, hogy a társaság az első taggyűlés határozatképtelensége esetén csak újra összehívott, nem pedig megismételt taggyűlésen hozhatott volna szabályszerűen határozatot; az alaptaggyűlés megtartásának szabályszerűségét ez nem befolyásolja, ha annak egyéb feltételei adottak, az ott hozott határozatok nem lehetnek ez okból jogellenesek. A meghatalmazással kapcsolatosan pedig arra hivatkozott, hogy a meghatalmazás egyoldalú címzett jognyilatkozat, amely képviseleti jogot keletkeztet, és jognyilatkozat tételére jogosít. Így függetlenül attól, hogy "E" aláírta-e azt szabályszerűen, egyoldalú jognyilatkozatként megfelelt a Pp. szabályainak. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a taggyűlési meghívó nem volt szabályszerű, tekintettel arra, hogy a régi Gt-ben és a társasági szerződésben foglalt szabályok bármelyikének megszegése a meghívó jogszerűtlenségét, és így az az alapján összehívott taggyűlésen hozott határozatok jogellenességét eredményezi. Véleménye szerint a meghatalmazás kelte hamisan került feltüntetésre, és a tanúk nem igazolták "E" aláírását, ezért az joghatály kiváltására alkalmatlan. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de abból helytelen következtetésre jutott. A régi Gt. 151. §
(1)bekezdése alapján a taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az alperes fellebbezési érvelését az ítélőtábla osztja: a meghatalmazás olyan egyoldalú címzett jogügylet, amely a képviselőhöz intézett nyilatkozattal is létesíthető.( a régi Gt. 9.§
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 222.§- a ) Így szükségtelen a meghatalmazott aláírása annak létrejöttéhez, tehát a meghatalmazott elfogadó nyilatkozatát sem kell a Pp. 196.§
(1)bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, a meghatalmazás e nélkül is alkalmas a megkívánt joghatály ( a képviseleti jog )kiváltására. (BH.2000/115.) Ezért az érvényes meghatalmazás alapján a
- június
- napjára összehívott taggyűlés határozatképes volt a törzstőke 97,5%-os képviseletével, mivel azon "B" és "A" 19-19 szavazattal, míg "C" 1 szavazattal részt vett. A régi Gt. 153.§
(5)bekezdése szerint a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. A társasági szerződés V/1. pontjában foglalt megismételt taggyűlés összehívására vonatkozó szabály a régi Gt. 153.§
(5)bekezdése alapján lehetőséget jelent a megismételt taggyűlés eredeti meghívóban történő összehívására. Tekintettel arra, hogy - a fentiek szerint - a
- június
- napjára összehívott (eredeti) taggyűlés az érvényes meghatalmazással határozatképes volt, a megismételt taggyűlés esetleges összehívása okafogyottá vált. Az alperes ez alapján helyesen hivatkozott arra, hogy az első taggyűlésre szóló meghívó tartalmazta a kötelező elemeket, a megismételt taggyűlés időpontjára vonatkozó tájékoztatás elmaradása az első taggyűlés szabályszerűségét pedig nem érintette. Annak csupán akkor lett volna jelentősége, ha a keresettel támadott határozatokat nem az összehívott eredeti, hanem megismételt taggyűlésen hozták volna meg. A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles viselni a jogi képviselővel eljáró alperes első- és másodfokú perköltségét, ideértve az alperes által lerótt fellebbezési eljárási illeték összegét. Az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján - a kifejtett ügyvédi munka mérlegelésével - az Áfával növelt 48.000.-Ft.-ban állapította meg a kétfokú eljárásban. Az It. 39.§
(3)bekezdés c./ pontja és 46.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezés illetéke 24.000.-Ft. Az alperes fellebbezésén csak 21.000.-Ft illetéket rótt le, a különbözetet lelet készítésének terhe mellett köteles teljesíteni. (Art.113.§ ) Győr, 2008. május 28. Dr. Zámbó Tamás sk.. Ferenczy Tamás sk.. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: