← Magyarország

Bfv.1160/2018/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A büntethetőség nem évült el, a bűnösség megállapítása egyebekben is törvényes. Ezt meghaladó részében I. A kábítószer tartása egy jogellenes állapot fenntartása, ekként állapot-bűncselekmény; ekként elévülése nem a birtokba vételkor, hanem akkor kezdődik, amikor a tartás bármely okból befejeződik. II. Az indítvány a törvényben kizárt, ha az irányadó tényállás tilalmazott támadásán keresztül sérelmezi a bűnösség megállapítását. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1160/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának bűntette Terhelt(ek): ... Első fok: Törvényszék 4.B.524/2016/
  4. ítélet,
  5. szeptember
  6. tárgyalás Másodfok: Ítélőtábla Bf.I.805/2016/
  7. ítélet,
  8. szeptember
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer birtoklásának bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 4.B.524/2016/
  10. számú ítéletét és a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.805/2016/
  11. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] I. A Szegedi Törvényszék a
  12. szeptember
  13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 4.B.524/2016/
  14. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  15. évi C. törvény (Btk.)
  16. §

(1)bekezdés 4. fordulat,
(2)bekezdés c) pont]. Ezért őt 8 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a
  1. szeptember
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.I.805/2016/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani és korrigálta a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [4] II.
  4. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt bűnösségének törvénysértő megállapítása miatt, felmentése érdekében. [5] A terhelt indítványa szerint ő ártatlan, a bűncselekményt nem követte el. A tényállás megalapozatlan. Bűnössége nem bizonyított, az bírói feltételezésen alapul. Nem volt ellene semmilyen bizonyíték (terhelő vallomás, szakértői vélemény, tőle származó ujjnyomat). Azért találták bűnösnek, mert a lakóházában talált ragasztószalag vége és a melléképületben talált kábítószeren lévő ragasztószalag egységet képezett, valamint életszerűtlennek vették, hogy valaki más házában rejtsen el harmincmillió forintot értékű kábítószert. Soha sem volt köze kábítószerhez. Az életszerűtlenség viszonylagos, önmagában elégtelen ok a bűnösség megállapításhoz. [6] Ellenben még a bűncselekmény elkövetési idejét sem tudták megállapítani. Nem bizonyították, hogy a kábítószer mikor készülhetett, mikor és milyen körülmények között került a megtalálási helyére. Így az lehetett több évtizede (harminc-negyven éve) is, ám az elévülést nem vizsgálták. [7] Mindezek alapján felmentését indítványozta bizonyítottság hiányában. [8] 2.A Legfőbb Ügyészség a BF.1172/2018/
  5. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [9] A bíróság által a terhelt terhére értékelt bizonyítékok vitatására és az esetlegesen elmaradt bizonyítás kifogásolására felülvizsgálati eljárásban nincs mód. E részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, mert a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható, miként nincs helye a bizonyítékok ismételt összevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének sem. [10] Az irányadó tényállás alapján a terhelt a tanyáján tartotta a különösen jelentős mennyiségű kábítószert. A terhelt tudott a kábítószerről, azt szándékosan birtokában tartotta. Ezért (a bűnösségének megállapításával) nem valósult meg anyagi jogi szabálysértés. [11] A terhelt terhére rótt állapot-bűncselekmény a rendőrségi házkutatás napjáig, vagyis
  6. május 21-ig tartott. Ez jelenti a tizenöt éves elévülési idő kezdetét, amit (első eljárási cselekményként) a nyomozás elrendelése megszakított. Ily módon nem alapos a bűnösség elévülés ellenére történő megállapítására hivatkozás. [12] A Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [13]
  7. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra nem tett észrevételt. A terhelt védője az észrevételében elfogadhatónak tartotta a terhelti álláspontot, s maga is a felmentését indítványozta. Ennek kapcsán utalt az EBH 2006.
  8. számú elvi határozatra. [14] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos, a Legfőbb Ügyészség indítványa megalapozott. [15]
  9. A terhelt indítványa szerint a bűnösségének megállapítása törvénysértő. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a büntetőeljárásról szóló
  10. évi XC. törvény (Be.)
  11. §-ában tételesen felsorolt okokból van helye. A jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, és nem nyitja meg a jogerős ítéletben megállapított tények sérelmezésének a lehetőségét. [17] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
  12. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [18] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [19] A terhelt az indítványában - miként a Legfőbb Ügyészség helytállóan észlelte - hangsúlyosan és kifejezetten az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását - ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Ezért a terhelt érvelésének helytállóságát a Kúria nem vizsgálhatta. [20] 2. A bűnösség megállapítását sérelmező felülvizsgálati indítványt a Kúria érdemben sem találta alaposnak. [21] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont]. [22] A kábítószer birtoklását az követi el - s bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő -, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít [Btk. 178. §
(1)bekezdés]. A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt [Btk. 178. §
(2)bekezdés c) pont]. [23] A terhelt terhére a különösen jelentős mennyiségű [Btk. 461. §
(1)bekezdés af) pont,
(3)bekezdés b) pont] kábítószer (heroin) [Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pont a) alpont] tartásával elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének elkövetését állapították meg az eljárt bíróságok. [24] Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 2-
  2. oldal) és a másodfokú bíróság által megalapozottnak talált (másodfokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdés) irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza a következő tényeket: A terhelt kizárólagosan használatában lévő tanyaingatlanban
  5. május 21-én tartott rendőrségi házkutatás során a főépület és a szerszámok (elsőfokú ítélet
  6. oldal
  7. bekezdés) tárolásra szolgáló melléképület közötti nyitott szín kettős tetőszerkezete között - a terhelt által ismeretlen időpontban és körülmények között megszerzett - négy csomag, nettó 5.945,61 gramm port találtak, melynek heroin-bázis tartalma 1.700 +/- 100 gramm, a különösen jelentős mennyiség alsó határának több mint tizenháromszorosa, azaz 1.600 gramm. Találtak továbbá a melléképületben huszonkilenc tasakba csomagolt nettó 46.140,73 gramm - jellemzően heroin hígítására használt - koffein és paracetamol tartalmú port. S találtak még a főépület egyik szobájában a heroin csomagolásához használt ragasztószalagot. Ugyanis az egyik kábítószert tartalmazó csomagoló anyagról lefejtett ragasztószalag darab és a főépületben fellelt ragasztószalag tekercs vége „korábban egy egészet képezett" (elsőfokú ítélet
  8. oldal
  9. bekezdés). [25] E tényállás a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó. Annak alapján a terhelt bűnösségének a megállapítása eredményesen nem tehető kétségessé. [26] A védő által hivatkozott EBH 2006.
  10. számú elvi határozat másról szól. [27] Elvontan nem kétséges, hogy a kábítószerrel visszaélés bűntette - egyéb felróható magatartás hiányában - nem állapítható meg csupán annak alapján, hogy a terhelt tudott az élettársa által a közös lakásban elrejtett kábítószerről (I. pont). Ám a jelen ügyben a terhelt még azt is tagadja, hogy tudott az ingatlanjában elrejtett kábítószerről, holott - s ez a lényeg - az irányadó tényállás alapján a kábítószert maga a terhelt szerezte meg. [28] Elvontan az sem kétséges, hogy a „kábítószert tart" elkövetési fordulat egyszerű nem-tevéssel nem valósulhat meg. A kábítószer tartása, mint elkövetési magatartás ugyanis olyan birtoklást jelent, amely egyfelől jellemzően a kábítószer megszerzését, vagy a kábítószer készítését feltételezi, másfelől lehetővé teszi a birtokos számára a használatot (a fogyasztást) vagy az azzal rendelkezést (II. pont). [29] A terhelt általi megszerzésről már volt szó. Abból pedig, hogy a terhelt a kábítószert megszerezte, majd birtokolta (tartotta), a jelen ügyben - ellenkező adat hiányában nem a fogyasztási, hanem - az azzal való rendelkezés következhet, s következik is, mivel a terhelt által kizárólagosan használt ingatlanban fellelt kábítószer csomagolt állapotban volt, mégpedig oly módon, hogy a főépület egyik szobájában a heroin csomagolásához használt ragasztószalagot is megtalálták. [30]
  11. A terhelt felvetette az elévülés kérdését is. [31] A kábítószer megszerzése a kábítószer birtokba vételével történik. A kábítószer tartása a jelen esetben meg nem állapítható idejű - megszerzésnél tartósabb birtoklást jelent. Miután a kábítószer tartása önmagában büntetendő, közömbös, hogy a kábítószer mikor és miként került az elkövető birtokába (maga termesztette, maga állította elő, más birtokostól szerezte). [32] A kábítószer tartása egy jogellenes állapot fenntartása, ekként tartós (állapot) bűncselekmény. Akkor bevégzett, amikor a tartás - bármely okból, a jelen esetben hatósági felkutatással - befejeződött. [33] A büntethetőség - a jelen ügyben közömbösen: a
(2)-
(3)bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével [Btk. 26. §
(1)bekezdés]. [34] A büntethetőség elévülésének kezdő napja olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik [Btk.
  1. § d) pont]. [35] Miután a kábítószer tartásában álló jogellenes állapot
  2. május 21-én szűnt meg, a terhelt terhére megállapított bűncselekmény büntethetősége kétségtelenül nem évült el. [36] A terhelt felülvizsgálati indítványa tehát a büntethetőség elévülésére hivatkozó részében is alaptalan. [37]
  3. A Kúria a hivatalból elvégzett viszgálata [Be.
  4. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. Az indítvány elvi tartalma [38] A büntethetőség elévült, a bűnösség megállapítása egyebekben is törvénysértő. A döntés elvi tartalma [39] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A büntethetőség nem évült el, a bűnösség megállapítása egyebekben is törvényes. Ezt meghaladó részében az indítvány a törvényben kizárt, mert az irányadó tényállás tilalmazott támadásán keresztül sérelmezte a bűnösség megállapítását. Záró rész [40] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel - Be. 662. §
(1)bekezdése alapján - hatályában fenntartotta [41] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.