Pf.20285/2018/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.285/2018/4/I. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Mező Balázs Béla ügyvéd (fél címe 1) által képviselt I.r. és II.r. felperesnek a dr. Póczos Veraügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében a Település 1i Törvényszék

1. július
2. napján kelt 27.P.20.443/2016/
3. számú ítélete ellen az I.r.-II.r. felperesek által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, illetve az I.r.-II.r. alperes által Pf.
5. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperesek keresetét, illetve az alperesek viszontkeresetét elutasítja. Mellőzi az elsőfokú ítélet perköltségre és feljegyzett illetékre vonatkozó rendelkezéseit. A peres felek az első és másodfokú eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik. Köteles az I. r. felperes 264.000 (Kettőszázhatvannégyezer), a II.r. felperes 168.000 (Egyszázhatvannyolcezer) forint kereseti és fellebbezési, az I.-II.r. alperes személyenként 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint kereseti és csatlakozó fellebbezési illetéket megfizetni az illetékügyben eljárni illetékes hatóság külön felhívása alapján az állam javára. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek házastársak, a II. r. felperes ügyvezetője a GAS Magyarországi Fióktelepének, mely gazdasági társaság
6. évben megvásárolta a GL Társasház E lépcsőház
7. számú lakását (továbbiakban: E12 lakás). A felperesek a szomszédos (E11 sz.) lakást
8. évben vásárolták meg. Az I. r. alperes a GL Társasház kezelési és közös képviselői feladatainak ellátása céljára alapította a II. r. alperesi gazdasági társaságot. A GL Társasház sajátossága, hogy a teraszok egy része úgynevezett zöldterasz, földdel borított, melyen növényzet is található. E teraszok lépcsőzetes kialakítással az alattuk lévő épületrész mennyezetét képezik. Emiatt a csapadékvíz elvezetés az épület szerkezeti elemein belül fut, s a felperesek által használt lakások teraszán gyűlik össze, a fölöttük lévő 2-3 épületszint csapadékvize is. Az E12 lakás teraszán komolyabb esőzések alkalmával felgyűlt az esővíz, emiatt a felperesek már a lakás megvásárlásakor megállapodtak a társasház építési projektjét vezető gazdasági társasággal (konkrétan az annak részéről eljáró H Inal), hogy a teraszukról lehordják a földet és azon térkő burkolatot alakítanak ki. Elázás alkalmával a térkő burkolat egy részét is megbontották, a dugulás egyszerűen elhárítható volt. 2012 május-júniusában egy újabb dugulás alkalmával az E12 lakás szigetelésének felvágása volt szükséges a probléma megoldásához. 2012 tavaszától 2013-ig a társasháznak nem volt közös képviselője, ténylegesen H I látta el ezt a feladatot, vele egyeztették a felperesek az E11, E12 lakás teraszburkolatának kicserélését, és azt, hogy a vízelvezető rendszer csövét nagyobb méretű csőre cserélik. E munkákat H I megbízásából N R vízvezeték-szerelő végezte, a munkákat nem a felperesek finanszírozták, a szerelési munkát követő burkolat elkészítését viszont már igen. A GL Társasház
9. április 3-án kötött szerződést kezelői szolgáltatások ellátására a II. r. alperessel bruttó 617.500 forint/hó díjazás ellenében akként, hogy a kezelő kapcsolódó szolgáltatásként a gondnoki, parkfenntartási, takarítási munkák elvégzését (személyi állomány, munkaeszközök, anyag biztosítása szintjén) is ellátta. A GL Társasház üzemeltetése annyiban speciális, hogy az épület fűtését és hűtését geotermikus hőközpont biztosítja, mellyel összefüggésben állandó ellenőrzési és felügyeleti munkálatok merülnek fel, valamint az egyes lakások hőfogyasztásának havi leolvasása és az ehhez kapcsolódó díj számlázása is a közös képviselet körébe eső többletfeladat.
10. június 9-én az átlagot meghaladó eső esett Település 1on, a felperesek által használt két lakás teraszáról a víz nem tudott elfolyni, emiatt az I. r. felperes a II. r. alpereshez fordult, hogy oldja meg a problémát. Jelezte, hogy évek óta fennálló gondról van szó, mely más teraszokat is érint. Másnap az I. r. alperes megtekintette a helyszínt, kérte, hogy a felperesek pontosan jelöljék meg, hogy a teraszon mikor és milyen átalakítást végeztek, milyen engedély és műszaki tervek alapján. Az I. r. felperes részletesen tájékoztatta a II.r. alperest a 2011.,
11. évben elvégzett munkálatokról, a tájékoztatás kapcsán a II. r. alperes akként foglalt állást, hogy a probléma összefügghet az átalakításokkal, ezért szakértői kérdés annak tisztázása, hogy a teraszok problémái mennyiben a felperesi beavatkozással, és mennyiben tervezési és kivitelezési hibákkal összefüggőek. A társasház hivatalos dokumentációjában annak nem volt nyoma, hogy a
12. évben elvégzett beavatkozást a társasház rendelte volna meg, így ekkor erről az alperesek sem tudtak még. Az I. r. felperes azt is kérte a II. r. alperestől, hogy küldjön szakembert a dugulás azonnali elhárításához. A II. r. alperes szakembert ajánlott, s annak munkadíját is a társasház rendezte. Miután a vízelvezetési probléma ügyében előrelépés nem történt, az I. r. felperes
13. június végén az építésügyi hatósághoz fordult, de intézkedésre nem került sor. Ügyvédi felszólításra a II. r. alperes
14. július
15. napján kelt levelében leszögezte, hogy igazságügyi szakértői bizonyításra is akkor kerülhet sor, ha nyilatkoznak a felperesek arról, hogy milyen építési munkák, milyen műszaki tartalommal történtek, milyen dokumentáció áll rendelkezésre. E megkeresésre a II. r. felperes érdemben nem reagált.
16. augusztus 16-án újabb beázást (és dugulást) követően a II. r. felperes birtokháborítási eljárást kezdeményezett Település 1 Megyei Jogi Város Jegyzőjénél. A jegyző a birtokvédelmi kérelmet arra hivatkozással utasította el, hogy az eljárás során nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a beázási probléma a társasház mulasztására (a csapadékvíz-elvezető rendszer tisztításának, karbantartásának elmaradására, illetve a hiba elhárítás elmaradására) vezethető-e vissza. A jegyzői határozat vonatkozásában indult perben a felek megállapodtak a karbantartási munkák elvégzésében és költségeinek viselésében, melyre tekintettel a felperesek elállása alapján
17. január
18. napján a per megszüntetésére került sor. Az I. r. felperes GL Közösség címen egy internetes oldalt is létrehozott, melyben a társasházban lakókhoz fordult azzal, hogy a közös tulajdont érintő szerkezeti, vagy homlokzati problémákat a megadott e-mail címén jelezzék. A felhívást a lakók postaládáiba is eljutatta.
19. október
20. napján K S (társasházi tulajdonostárs) a megadott e-mail címre egy levelet küldött, melyben kifogásolta, hogy valaki név nélkül hoz létre egy közösséget, mely a társasházat képviseli külön felhatalmazás nélkül. Erre válaszul az I. r. felperes részletesen leírta a vele történteket, azt, hogy szerinte a közös képviselő tévedésbe szeretné ejteni a lakóközösséget. A
21. júniusi esőzés után csak 10 nap könyörgés után intézkedett. Utalt arra, hogy kérte a közös képviselőt, hogy ha bebizonyosodik, hogy nem a lakók hibája a vízelvezetési probléma, a szakértői költséget a társasház viselje, de erre elutasítást kapott. Kitért arra is az I.r. felperes, hogy a II.r. alperes a megszokott és gazdaságilag elfogadott 10-15 %-os árrésnél jóval magasabb áron végzi a fenntartási munkálatokat. (A. alatti tételek.) Az I. r. felperes
22. október
23. napján felkereste a II. r. alperest könyvelési adatok beszerzése érdekében és az irodájában az iratokról fényképfelvételeket készített. Az I. r. felperes és a II. r. alperes tevékenységével elégedetlen más társasházi tulajdonostársak a közgyűlés összehívását kérték a II. r. alperestől annak okaként azt jelölték meg, hogy a közös képviselő munkájával elégedetlenek, díjazása eltúlzott és sérelmes, hogy a számvizsgáló bizottság nem teljes létszámmal működik, továbbá az, hogy nem tesz meg minden a közös képviselő az épület állagmegóvásáért és a későbbi nagy károk elhárításáért. A II. r. alperes a rendkívüli közgyűlést
24. december
25. napjára összehívta. A közgyűlést megelőzően
26. december 18-án a hirdetőtáblára kitettek és a lakók postaládáiba is bedobtak „Tisztelt Lakók" címmel egy iratot, mely az I. r. felperes és egy másik lakótárs (L F) tevékenységével kapcsolatot nyilatkozatot alábbi nyilatkozatot tartalmazta (F/I. alatti tételek): A nevezettek ismétlődő önkényes megkeresést intéznek a lakóközösség tagjai felé annak érdekében, hogy saját céljaikat megvalósítsák. Ennek során nem riadnak vissza a társasház nyilvános gyalázásától, valamint a közös képviselő és más tulajdonosok rágalmazásától. A közös képviselő kifejtette, hogy felelőssége ellenállni minden olyan kezdeményezésnek, amelyek célja, hogy saját költségeiket a társasházra hárítsák át jogtalanul. Határozottan elzárkózott attól, hogy a társasház pénzét a lakóközösség felhatalmazása nélkül szakszerűtlenül, engedély nélkül átalakított teraszok utólagos helyreállítására költse. Leírta, hogy a két néven nevezett lakótárs a lakóközösség tagjait zaklatja annak érdekében, hogy akaratukat a tulajdonosokra kényszerítsék. Fő ígéretük az a megalapozatlan kijelentés, hogy a társasházat sokkal olcsóbban lehet üzemeltetni, melyhez olyan árajánlatokat mutatnak, melyek nincsenek tekintettel a társasház üzemeltetésének speciális jellegére és a szolgáltatások jelenlegi színvonalára. A
27. december 22-i közgyűlés a II. r. alperes által meghatározott napirendet elfogadta, azonban az I. r. felperes által indítványozott
28. napirendi ponthoz nem jutottak el, a tulajdonosok egy részének távozása miatt a határozatképesség kétségessé vált, ezért a 7-
29. napirendi pontok megtárgyalását elhalasztották. (F/II.)
30. december
31. és
32. napján a Fehérvár Televízió híradójában majd december 23-án a V Rádió híreiben, illetve a ... Megyei Hírlap aznapi számában riportok, cikk jelent meg a GL Társasház közös képviselői tevékenységének munkaminőségét és a díjazás mértékét érintően. A fentiek hatására az I. r. alperes
33. december
34. napján bejelentette, hogy a II. r. alperes korábbi tevékenységét nem folytatja.
35. március
36. napjától a társasház közös képviseletét és a társasház kezelést a P A Kft. látja el, a korábbi munkanemeket némileg vagy jelentősen olcsóbb díjazás ellenében ellátva. *** Az I. r. felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek a
37. december
38. napján kelt „Tisztelt Lakók" elnevezésű iratban az kitételekkel megsértették jó hírnévhez és a becsület védelméhez fűződő személyiségi jogát, mert valótlanul állították, hogy: F/I/
39. az I. r. felperes nem riad vissza a társasház nyilvános gyalázásától, a közös képviselő és más tulajdonostársak rágalmazásától. F/I/
40. az I. r. felperesnek tevékenységével az a célja, hogy saját költségeit a társasházra hárítsa jogtalanul. F/I/
41. az I. r. felperes a lakóközösség tagjait zaklatja annak érdekében, hogy akaratát a tulajdonosokra kényszerítse. F/I/
42. az I. r. felperes azon kijelentése, hogy a társasházat lehet olcsóbban üzemeltetni ténylegesen valótlan, s e körben a valóságot meghamísító jelleggel speciális költségekre és szolgáltatásokra hivatkozott. F/I/
43. engedély nélkül alakították át a felperesek a teraszukat, s az utólagos helyreállítás költségét a társasházra akarják hárítani. Az I. r. felperes kérte annak megállapítását, hogy az I. r. alperes a
44. december
45. napján megtartott közgyűlésen az alábbi kijelentéseivel megsértette a jó hírnevét és becsületét: F/II/
46. az I. r. felperes erőszakos és etikátlan és emiatt nem alkalmas a számvizsgálói bizottsági tagságra. F/II/
47. az I. r. felperes jogosulatlanul tekintett be a Társasház könyvelésébe. F/II/
48. a csapadékvíz-elvezető rendszert az I. r. felperes átalakította. F/II/
49. az I.r. felperes minden szabályt felrúg, leválaszt folyosót, lefalaz parkolóhelyet, a teremgarázsban szemben megy a forgalommal, átalakítja a teraszt és a homlokzatot. F/II/
50. az I. r. felperes a terasz engedély nélküli átalakításával az alatta lévő földszinti lakásban élőket veszélyeztette. A II. r. felperes keresetében kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az I. r. alperes megsértette a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a fent említett iratokban valótlanul állította, hogy a teraszokat engedély nélkül alakította át, illetőleg ezen teraszok utólagos helyreállításának költségeit a társasházra akarja hárítani. (F/I/5.) Kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek azáltal, hogy a terasz hibáit nem javították ki, a lakásuk és az iroda közel két éve ázik, illetve a teraszt használni nem tudják, megsértették az élethez, testi épséghez és a magánlakás védelméhez fűződő személyiségi jogaikat. Kérték az alperesek további jogsértő tevékenységtől történő eltiltását és elégtételadásként az általuk megfogalmazott közlemény közzétételét, valamint az alpereseket egyetemlegesen személyenkénti 500.000 forint sérelemdíjban történő marasztalását. A sérelemdíj igény körében arra utaltak, hogy mind az írásbeli jogsértés (F/I.), mind a közgyűlésen elhangzottak (F/II.) nagy nyilvánosság előtt valósultak meg, alkalmasak jó hírnevük és becsületük megsértésére. *** Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes a perbeli legitimáció hiányára hivatkozott, utalva arra, hogy a II. r. alperes látta el a társasház közös képviseletét, így a felperesek által kifogásolt intézkedések, illetve nyilatkozatok is tőle származóak. A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy az általa megfogalmazottak egy része vélemény, ekként kifejezésmódjában nem sértő, nem aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, lealázó, vagy lekicsinylő, s egyik esetben sem lépte túl a vélemény-nyilvánítás szabadságát. A magánlakáshoz való jog megsértésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a beázás 2011-től fennáll, így az a későbbi közös képviselői tevékenységgel összefüggésbe nem hozható. Jogszerűen járt el, amikor nem kezdte meg a vízelvezető rendszer javítását, vagy átépítését, hanem megkísérelte a beázás eredetét tisztázni. A szakértői bizonyításra vonatkozó felajánlást megtette a felperesek felé, azonban - tekintettel annak költségvonzatára - szakértő felkéréséről a számvizsgáló bizottság hozzájárulása nélkül nem dönthetett. Az I.-II.r. alperes viszontkeresetet terjesztett elő, mely kérték annak megállapítását, hogy az I.r. felperes megsértette az alábbi nyilatkozataival az I. r. alperes jó hírnévhez és becsülethez, a II. r. alperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát: A/1: Valótlanul állította, hogy a II.r. alperes által nyújtott szolgáltatás feleslegesen és túlzóan drága. A/2: Valótlanul állította, hogy a II. r. alperes tévedésbe szeretné ejteni a lakóközösséget. A/3: Valótlanul állította, hogy a II.r. alperes tíz napi könyörgés után intézkedett. A/4: Valótlanul állította, hogy az I. r. alperes azt kérte a közös képviselőtől, hogy ha bebizonyosodik, hogy a beázás nem a lakók hibája, akkor a szakértői költséget a társasház állja, és erre elutasító választ kapott. A/5: Azzal a tényállítással, hogy az I. r. alperes „Kiskirály". Kérték, hogy a bíróság tiltsa el az I. r. felperest a további jogsértéstől, kötelezze őt bocsánatkérésre, továbbá az alperesek részére személyenként 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. *** Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperesek jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy valótlanul állították, miszerint az E11-12 lakásokhoz fűződő teraszok csapadékvíz elvezető rendszerét engedély nélkül átalakították, ezzel az alattuk lakókat veszélyeztették, és a helyreállítás költségeit jogosulatlanul a társasházra akarják hárítani; továbbá az I. rendű felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát a
51. december 22-i közgyűlésen tett azon kijelentéssel, miszerint jogosulatlanul tekintett be a társasház könyvelésébe. Az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta, s kötelezte az alpereseket, hogy a jogsértés tényét megállapító jogerős ítéleti rendelkezést a lakóközösség tagjai számára elérhetően tegyék közzé. Kötelezte az alpereseket, hogy az I. r. felperesnek 200.000,- (kettőszázezer) Ft, a II. r. felperesnek 100.000,- (százezer) Ft sérelemdíjat fizessenek meg. Megállapította, hogy az I. r. felperes megsértette az alperesek jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy azt állította a II. rendű alperes által nyújtott szolgáltatás felesleges, továbbá azzal a valótlan állítással, hogy a II. rendű alperes a teraszának dugulásával kapcsolatos elhárítás érdekében időben nem intézkedett, valamint, hogy a hiba feltárásához szükséges szakértői költség viselésével kapcsolatosan ajánlattal élt az alperesekhez, akik ezt elutasították. Az I. rendű felperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az I. r. felperest, hogy a történtekért az alperesekhez címzett magánlevélben fejezze ki sajnálkozását, s fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 300.000,- (háromszázezer) Ft sérelemdíjat. A fentieket meghaladó keresetet és viszontkeresetet elutasította. A felpereseket egyetemlegesen 42.000,- (negyvenkettőezer) Ft kereseti és 18.000,-(tizennyolcezer) Ft viszontkereseti, az alpereseket egyetemlegesen 18.000,-(tizennyolcezer) Ft kereseti és 42.000,- (negyvenkettőezer) Ft viszontkereseti illeték állam javára történő megfizetésére kötelezte. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az I.r. alperes vonatkozásában a passzív perbeli legitimáció fennáll figyelemmel arra, hogy az I. r. alperes a II. r. alperes ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa, így a II. r. alperes megnyilatkozásaiban az I. r. alperes véleménye tükröződött. Alaptalannak találta a felperesek testi épség, egészséghez és magánélethez való jogának megsértésére irányuló keresetet figyelemmel arra, hogy a vizesedés évekkel megelőzte a II. r. alperes társasház kezelővé válását. Az ún. „bizonyíthatósági teszt" alkalmazásával a sérelmezett kitételek közül véleménynek tekintette a kereset és a viszontkereset szerinti fenti bontásban az alperesi levél F/I/
52. kitételét, a közgyűlési jegyzőkönyv F/II/
53. és - tartalma szerint - az F/II/
54. sz. és az I.r. felperesi levél A/
55. sz. kitételét. A becsület megsértése kapcsán utalt arra, hogy bántó, kifejezésmódjában, sértő véleménynyilvánítással, durva, megalázó kifejezés használatával egyik fél sem élt, így megsértése nem állapítható meg. Az ezt meghaladóan sérelmezett kijelentéseket tényállításnak tekintette. A tényállítások közül valósága miatt nem tekintette jogsértőnek az alperesi levél F/I/
56. sz. kitételét. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy nem vitás, hogy az I. r. felperes minden lakó postaládájába két alkalommal is olyan tájékoztatást jutatott el, mely azt célozta, hogy azok az ő elképzelései szerint cselekedjenek. Ezt a lakótársak egy része (T J, V K és A Z tanú vallomásából kitűnően) zaklatásként élte meg. Valótlan tényállításnak tekintette az alperesi levél I/2., I/4., I/
57. sz kitételeit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyv II/2., II/3., II/
58. alatti kitételeit. Valótlannak tekintette mindazon tényállításokat, amik arra utaltak, hogy a felperesek engedély nélkül végeztek átalakítást a teraszukon (I/2., I/5., II/3., II/5.). Kiemelte, hogy 2015 júniusában, amikor a II. r. alperes a hiba kijavítását szakértői vélemény beszerzéséhez kötötte, még nem tudhatta, hogy a korábbi átalakítás milyen körülmények között történt, s ezt - iratok hiányában - társasház kezelőként sem ismerhette meg a rendelkezésére álló iratokból.
59. szeptember végére azonban, amikor a birtokvédelmi eljárás befejeződött, már az alperesek is ismerték a jegyzői határozat tartalmát, a munkákat végző N R és az azt megrendelő H I tanúk azon vallomását, mely szerint a társasház akkori közös képviselője H I adott megbízást a munka elvégzésére és fizette ki azt, melyből megállapítható, hogy a munkákat tehát nem a felperesek határozták el és hajtották végre önhatalmúan, a vízelvezető rendszerhez nem nyúltak, csak a terasz burkolása köthető hozzájuk, de az is akkori közös képviselő hozzájárulásával történt. Miután az átalakítást nem a felperesek végezték, így ebből következően az alattuk lakókat sem veszélyeztethették. E valótlannak tekintett tényállítások alkalmasak a felperesek személyiségi jogainak csorbítására. A jó hírnevet sérti az, ha valakiről azt állítják, hogy illetéktelenül és engedély nélkül végez munkákat, és annak költségeit másra akarja áthárítani, illetve jogtalanul tekint be iratokba. Az elégtételadás vonatkozásában rámutatott, hogy a felperesek által közzétenni kért közlemény perben nem álló harmadik személyre vonatkozó megállapításokat is tartalmaz, és a felperesek eljárására vonatkozó pozitív megállapítást is megfogalmaz, így túlmutat a személyiségi jogi perben tehető megállapításokon. Ezért az alpereseket arra kötelezte, hogy a jogerős ítélet jogsértés megállapítására vonatkozó rendelkezését juttassák el a lakóközösség tagjaihoz. A sérelemdíj igény vonatkozásában rámutatott, hogy az alperesek jogsértő kijelentései a lakóközösségben azt a benyomást keltették, hogy a felperesek a közösség tagjainak rovására jogosulatlan előnyhöz kívánnak jutni. Értékelte, hogy az I. r. felperes vonatkozásában több jogsértő kijelentés történt, ez indokolja az esetében magasabb sérelemdíj összegét. Az alperesek viszontkeresete vonatkozásában vélemény-nyilvánításnak minősítette a felperesi levél A/
60. kitételét, valótlan és személyiségi jogsértő tényállításnak a levél A/1.,
61. és
62. sz. alatti kitételét (pontosabban az A/
63. alatti kitételt részben valós tényállításnak). Arra hivatkozott, hogy valótlan az a kijelentés, hogy a II. r. alperes csak tíz nap könyörgés után intézkedett, s az is, hogy a II. r. alperes elutasította volna az I. r. felperes szakértői költséggel kapcsolatos ajánlatát. Rámutatott, hogy a valótlannak tekintett állításokkal szemben arra van írásos bizonyíték, hogy a II. r. alperes ajánlatot tett és felhívta a II. r. felperest, hogy milyen adatokat szolgáltasson a szakértő kirendeléséhez, azonban a felperesektől erre válasz nem érkezett. A dugulás elhárítását a II. r. alperes fizette ki, az általa javasolt duguláselhárítót hívta ki az I. r. felperes személyes előadása szerint is, ebből az következik, hogy a II. r. alperes intézkedett, felderítette, hogy kit lehetne a probléma megoldásához hívni. Kiemelte a felperesi levél A/
64. kitétele kapcsán, hogy a felperesek által csatolt megbízási szerződés szerint a közös képviselői, könyvelési, gondnoki, parkfenntartási és takarítási munkálatokat vállalta a II. r. alperes, mely megegyezik a jelenlegi közös képviselő által nyújtott szolgáltatásokkal, így az nem tekinthető feleslegesnek. Valós az az állítás is, hogy a társasház üzemeltetéséhez speciális feladatok ellátására is szükség van, az különbözik az átlagos társasházak üzemeltetésétől. Való ténynek tekintette, hogy a társasházat lehet olcsóbban üzemeltetni, s hogy a II. r. alperes szolgáltatása drága, ehhez összehasonlította a II. r. alperes és a jelenlegi kezelő a P A Kft. megbízási szerződéseit. Rámutatott, hogy azon állítás, hogy a II. r. alperes nem hajlandó közös képviselői tevékenységét ellátni, feladatainak eleget tenni, alkalmas a belé vetett bizalom megingatására, a társaság jó hírnevének megsértésére. A II. r. alperest a lakótársak szemében az egyedüli tulajdonos I. r. alperes testesítette meg, így a jó hírnév sérelme rá is átháramlott. Álláspontja szerint az I. r. felperes által írtak alkalmasak voltak az alperesekbe vetett bizalom megingatására. Az I. r. alperes oldalán értékelte, hogy az I. r. felperes részéről több ízben megnyilvánuló támadás vezetett egészségi állapota megrendüléséhez, a II. r. alperes szerződésének felbontásához, ezért úgy határozott, hogy az I.-II. r. alperes egyetemlegesen tarthat igényt a sérelemdíjra. Arra hivatkozással mellőzte a felperesek további tanúk meghallgatására irányuló bizonyítási indítványának teljesítését, hogy annak teljesítésétől a releváns tényekre vonatkozóan eltérő tényállás megállapítása nem volt várható. G L igazságügyi szakértő tanúkénti meghallgatását amiatt tartotta indokolatlannak, mert a szakértői a perbeli időszakban az A3, A12 számú társasházi lakásokkal kapcsolatos problémákat, s nem a perbeli lakásokban kialakult helyzetet vizsgálta. O M és K I tanúk meghallgatását azért tartotta indokolatlannak, mert nyilatkozataikat az alperes 7/A/5-
65. szám alatt már csatolta, s abból megállapítható, hogy a per tárgyát képező teraszok tekintetében csak elvi szinten tudnak nyilatkozni. N R a birtokháborítási eljárás során vallomást tett, azt az eljárás anyagává tette, ezen túlmenő vallomás az időmúlásra tekintettel a tanútól nem várható. N O és K E tanúk idézése pedig a felperesek által megadott címről nem vezetett eredményre. *** Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbezést, az alperesek csatlakozó fellebbezést terjesztettek elő. A felperesek fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását alperesek keresetük szerinti marasztalását és a viszontkereset elutasítását - kérték, másodsorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítási indítványaikat nem teljesítette. Az alperes tanúi közül hatot is meghallgatott, míg a felperesi tanúk közül kizárólag Cs L t hallgatta meg. Emiatt meghiúsult a kereset alátámasztása s az is, hogy az alperesek viszontkeresete kapcsán az alperesi állításokkal szemben ellenbizonyítással élhessenek. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az általuk csatolt társasház alapító okiratot és SzMSz-t és a DVD mellékleten becsatolt videofelvételeket is. Sérelmezte az I. r. felperes az elsőfokú bíróság azon megállapítását, mely szerint zaklatta volna a lakóközösség tagjait, állította, hogy senkire nem akarta ráerőltetni, rákényszeríteni az akaratát, az kifejezetten a lakóközösség érdekét szolgálta, hogy időt, energiát nem sajnálva a társasház fenntartására a legköltséghatékonyabb megoldást kereste. A zaklatással összefüggésben az elsőfokú bíróság csak az alperes tanúit hallgatta meg, az ellenkezőjének bizonyítására nem adott lehetőséget a felpereseknek. Nem értékelte az elsőfokú bíróság a
66. szeptember 30-án benyújtott
67. sorszám alatti előkészítő iratban foglaltakat, melyben jogszabályi hivatkozásokkal levezették a felperesi eljárás jogszerűségét. Álláspontja szerint tényszerű és jogos kritikával élt, mely valós problémákat rótt fel a közös képviselőnek, azzal nem sérthette meg a közös képviselő személyiségi jogait. A kifogásolt kivitelezési hibák és épületszerkezeti hiányosságok mind a társasház közös tulajdonába tartozó épületelemben következtek be, annak megjavíttatására a közös képviselő lett volna köteles. A viszontkereset vonatkozásában rámutattak, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a PK
68. számú állásfoglalásban foglaltakkal, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2408/
69. számú polgári elvi határozatában foglalt állandó bírói gyakorlattal is ellentétes. Az alperesekkel szembeni valótlan állítást nem tettek. Ennek bizonyítására - tanúbizonyítási indítványaik ellenére - nem biztosított az elsőfokú bíróság lehetőséget (keresetlevélben,
70. sorszám alatti előkészítő iratban,
71. sorszám alatti előkészítő iratban, a
72. március
73. napján kelt periratban, a
74. május
75. napján kelt elektronikus iratban bejelentett tanúk). Azon állításaik, mely szerint a II. r. alperes nem hajlandó közös képviselői tevékenységét ellátni, feladatainak eleget tenni, alkalmasak lennének a II. r. alperes jó hírnevének megsértésére. A
76. sorszám alatti előkészítő iratokhoz csatolt számos számla és egyéb okirat helyes értelmezése mellett azonban nem juthatott volna az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy az I. r. felperes az alperesek jó hírnevét megsértette, mert a felperesi állítások tényszerűek voltak, kritikáik igazak, s ennek alapján az elsőfokú bíróságnak az alperesek viszontkeresetét el kellett volna utasítania. Az elsőfokú bíróság a megítélt sérelemdíj összegével is indokolatlan egyenlőségjelet tett a felperesi oldalt ért sérelem és az alperesek vélt sérelme között. *** Az alperesek csatlakozó fellebbezésükben kérték az elsőfokú ítélet részben történő megváltoztatásával a felperesek keresetének teljes elutasítását, és az I. r. felperes viszontkeresetük szerinti marasztalását. Fenntartva az elsőfokú eljárás során
77. és
78. sorszám alatt benyújtott beadványaikban foglaltakat, rámutattak, hogy iratellenes az elsőfokú ítélet azon megállapítása, mely szerint valótlan lenne az az állítás, hogy az E11 és E12 lakásokhoz fűződő teraszok csapadékvíz-elvezető rendszerét engedély nélkül alakították át a felperesek. Az ugyanis ténykérdés, hogy a felperesek sem építési engedéllyel, sem tervekkel, illetve a társasház közgyűlése részéről hozzájárulással nem rendelkeztek ehhez. A birtokvédelmi határozatban H I is arról nyilatkozott, hogy az esővíz elvezető rendszer átalakítását a felperesek végezték el. Az is ténykérdés, hogy az átalakítás folytán veszélyeztetve voltak a felperesek alatt lakók, lakásuk többször is beázott. A helyreállítás költségét a
79. sorszám alatti irathoz csatolt levelezés szerint a felperesek megpróbálták a társasházra hárítani, de ezt a felperesek személyes nyilatkozatai is alátámasztották. Iratellenes az elsőfokú ítélet azon megállapítása is, hogy a közgyűlésen az I. r. alperes olyan kijelentést tett, hogy az I. r. felperes jogosulatlanul tekintett be a társasház könyvelésébe. Az I. r. alperes nem ezt mondta, csupán azt, hogy az I. r. felperes jogosulatlanul lett számvizsgáló bizottsági tag, mert nem tulajdonos a társasházban, így megválasztása a társasházi törvény
80. §-ába ütköző volt (jegyzőkönyv
81. oldal
82. bekezdés). A kérdéses megjegyzést M G tulajdonostárs tette (jegyzőkönyv
83. oldal
84. bekezdés). Rámutattak, hogy a I. r. felperes nem szakmai alapon, hanem személyeskedő módon kritizálta a II. r. alperes által előterjesztett költségvetést, s összehasonlító árajánlatot sem mutatott be. Az elsőfokú bíróság
85. oldalának utolsó bekezdésében szereplő perbeli kötelezettségvállalásra történő hivatkozás is pontatlan, mert a jelen per alperesei semmiféle fizetési kötelezettséget nem vállaltak a felperesek irányába. A keresetben felhozottakkal szemben eljárását menthetővé teszi az, hogy csupán a lakóközösség tagjai felháborodását közvetítve és a lakók kérésének eleget téve lépett fel az I. r. felperes eljárásával szemben, mely sokakban igazoltan visszatetszést váltott ki. Tévedett az elsőfokú bíróság a viszontkereset részbeni elutasítása kapcsán is. Törvénysértően utasította el az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet azon I. r. felperesi állítás vonatkozásában, mely szerint a II. r. alperesi szolgáltatás feleslegesen és túlzóan drága volt. Az I. r. felperes állítása ugyanis a valóságot eltorzítva mutatta be, olyan szolgáltatásokkal hasonlította össze a II. r. alperes szolgáltatását, melyek egyike sem tartalmazta az általa nyújtott szolgáltatások mindegyikét, és nem volt figyelemmel a konkrét társasház üzemeltetésének speciális jellegére sem, ezáltal alkalmas volt arra, hogy olyan benyomást keltsen a lakókban, hogy a II. r. alperes szolgáltatása indokolatlanul drága. Ezt támasztja alá az is, hogy az új közös képviselő 2016 júliusában ugyanazt az üzemeltetési költséget javasolta, mellyel ő dolgozott, a felperesek ezt észrevétel nélkül megszavazták, a társasház üzemeltetése semmivel nem lett olcsóbb. Ez igazolja azt, hogy az I. r. felperes tényállításainak célja csak az ő lejáratása és közös képviselői minőségéből történő eltávolítása volt. Az 3/A/
86. alatt csatolt levél
87. oldalában többszöri „kiskirálynak" minősítésével operáló megfogalmazás indokolatlanul bántó, megalázó, lekicsinylő. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet
88. oldalán felsorolt, a sajtóban megjelenő negatív kijelentéseket sem vette kellő súllyal figyelembe. Különösen súlyossá teszi az I. r. felperes magatartásának megítélését, hogy a II. r. alperes lemondását követően is folytatta lejárató kampányát, amit igazol a jegyzőkönyvekben megjelölt rendőrségi és magánvádas eljárások megindítása, a ... Megyei Hírlapban megjelentek, és az interneten mai napig megtalálható honlap és riportok tartalma. *** Az I. r. felperes fellebbezése a viszontkereset vonatkozásában, az alperesek csatlakozó fellebbezése a kereset vonatkozásában alapos, ezt meghaladóan a felek fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság - a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között - a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben a tényállást feltárta, azt a jogvita releváns pontjai tekintetében helyesen állapította meg. Emiatt nem áll fenn a felperesek másodlagos fellebbezési kérelmében foglaltak szerinti - az ügy érdemi elbírálására is kiható - olyan lényeges eljárási szabálysértés, mely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozná, a bizonyítás kért továbbfejlesztése szükségtelen, így az a Pp.3.§.