SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.439/2018/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Horváth-Zelenyánszky Péter ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek – a dr. Legeza László ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- április
- napján kelt 10.P.20.278/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes
- május 20-án kelt 12/
- számú küldöttgyűlési határozatát hatályon kívül helyezi. Mellőzi a felperest terhelő elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezést és megállapítja, hogy a peres felek elsőfokú eljárási költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest és az alperest, személyenként fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 18.000,- (Tizennyolcezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A peres felek másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest és az alperest, személyenként fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 24.000,- (Huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS A felperes az alperes tagja. Az alperesi alapszabály II. fejezete szerint az üdülőszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A szövetkezetnél – a tagok számára tekintettel – a közgyűlés részközgyűlések formájában kerül megtartásra. A II/
- pont részletezi a részközgyűlési körzeteket. A körzetek tagságát az egyes üdülési turnusokba tartozó tagok alkotják. A II/
- pont meghatározza a részközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat azzal, hogy minden más közgyűlési hatáskörbe eső döntés a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A II/
- pont szerint a küldöttgyűlésre a küldöttek megválasztása az üdülési turnusonként tartandó tagértekezleteken történik, öt évre. A tagértekezletet az igazgatóság hívja össze. A IV. fejezet
- pontja szerint a tag kötelezettsége tagdíj fizetése. Joga és kötelezettsége – egyebek mellett – a közgyűlésen (részközgyűlésen) való megjelenés. A tagkizárásról részletesen a IV. fejezet
- pontja rendelkezik. Eszerint az üdülőszövetkezet igazgatósága kizárhatja a tagot, ha az neki felróható módon – többek között – tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felszólítás ellenére nem tesz eleget. Nagy tartozónak az minősül, akinek tartozása eléri üdülési joga nyilvántartási értékét, vagy legalább két évi üzemelési hozzájárulást nem fizetett meg. Ha a nagy tartozó a fizetési felszólításra 60 napon belül nem reagál, vagy hat hónapon belül a tartozás teljes megfizetésére nem vállal kötelezettséget, a szövetkezet indítványozza kizárását és a vele történő elszámolást. A kizárási eljárást az igazgatóság folytatja le és a felügyelőbizottság ellenőrzi. Az eljárásra a tartozót meg kell hívni, de távolmaradása az eljárásra nincs halasztó hatállyal. Az igazgatóság a tagkizárásról határozatot hoz, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell. A tag a határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül a küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A felperes 2012 óta tagi fizetési kötelezettségének nem tett eleget, az alperes azóta minden évben írásban felhívta hátraléka rendezésére. Az alperes
- augusztus 9-én tájékoztatta a felperest, hogy a szövetkezet igazgatósága tagi fizetési kötelezettségének többszöri elmulasztása miatt augusztus 25-én 10 órakor ülést tart és kizárását tárgyalja. Utalt arra is, hogy esetleges távolmaradása a kizárási eljárás lefolytatását nem befolyásolja. A felperes a meghívót augusztus 12-én vette át. Az igazgatóság ülésén a felperes nem jelent meg, a 26/
- számú határozattal egyhangúlag döntöttek kizárásáról. A határozattal szemben a felperes
- október 17-én jogorvoslattal élt, előadva azt is, hogy a tavaszi küldöttgyűlésen személyesen részt kíván venni, azon a cég menedzsmentje működésének kivizsgálását kéri. Az alperes
- május 20-án megtartott küldöttgyűlése 12/
- számú határozatával az igazgatóság döntését jóváhagyta. Az ülésről a felperest előzetesen nem értesítették, nem hívták meg, a jogerős döntésről
- május 31-én tájékoztatták. A felperes keresetében az alperesi küldöttgyűlés 12/
- és az igazgatóság 26/
- számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Véleménye szerint a küldöttgyűlési határozat azért jogszabálysértő, mert a küldöttgyűlésről az alperes – kifejezett kérelme ellenére – előzetesen nem tájékoztatta, azon nem vehetett részt. Álláspontja az volt, ezzel akadályozták tagi jogainak gyakorlását is. Utalt továbbá arra, hogy a kizárás alapjául szolgáló tartozások megfizetésére sem írásban, sem szóban nem vállalt kötelezettséget, és a követelés egyébként is indokolatlanul magas, hiszen az alperes rendeltetésszerű működése esetén ilyen költségek nem merülhetnek fel. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, küldöttgyűlési határozata megfelel a jogszabály és az alapszabály rendelkezéseinek, hiszen a szövetkezet az írásbeli felszólítás ellenére nemfizető tagot kizárhatja. Állította ugyanakkor, betartotta az alapszabályban rögzített, a kizárásra irányuló eljárási szabályokat. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (Lszt.) 40/A. §-ára, valamint az alperesi alapszabály vonatkozó rendelkezéseire utalással kifejtette, az alperes betartotta a kizárásra irányadó eljárási szabályokat. Bizonyított, hogy a felperest az igazgatósági ülésre meghívták, tájékoztatták annak napirendjéről. Azt pedig sem a jogszabály, sem az alapszabály nem írja elő, hogy a jogorvoslati eljárás során a tagot értesíteni kellene. A felperesnek az alapszabály alapján tisztában kellett lennie fizetési kötelezettségeivel, mely mint tagtól el is várható. Mivel a tagok fizetési kötelezettségét szabályozó küldöttgyűlési határozatok megtámadására a felperes nem hivatkozott, úgy értékelte, hogy ebben a perben a követelés összege nem vitatható. Az állított egyéb mulasztások és döntések, valamint a felperes tagi joggyakorlásának akadályozottsága ugyancsak más eljárásban vizsgálandó. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsősorban annak kereset szerinti megváltoztatása, másodsorban hatályon kívül helyezése érdekében. Továbbra is hangsúlyozta, az Lsztv.
- §
(2)bekezdéséből következően a kizárást tárgyaló ülésre a tagot meg kell hívni. Miután kizárásra jogosult szerv mind az igazgatóság, mind a küldöttgyűlés, őt mindkét ülésre meg kellett volna hívni, ennek hiányában a küldöttgyűlési határozat jogszabálysértő. Hozzátette, a tagok a küldöttgyűlésen az Lsztv.
- §-a szerint tanácskozási joggal vehetnek részt, ez pedig azt jelenti, azon felszólalhatnak, véleményüket a döntéshozatalt megelőzően kifejthetik. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai szerinti helybenhagyására irányult. A fellebbezés részben alapos. A felperes keresetét lényegében arra alapította, hogy az alperes
- május 20-án megtartott küldöttgyűléséről nem értesült, így kizárási eljárásában nem vehetett részt, ezzel tagsági jogait korlátozták. Az üdülőszövetkezetre a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (Lszt.) rendelkezései az irányadók. Az alperesnél az Lszt.
- §-a szerinti küldöttgyűlés működik, melyre – az Lszt.
- §
(4)bekezdésének előírása alapján – a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés összehívása írásbeli meghívóval történik (Lszt.
- §). A küldöttgyűlés jellegére nézve az alapszabály rögzíti, hogy azon – a külön eljárásban, tagértekezleteken megválasztott – küldöttek vesznek részt, vagyis a küldöttgyűlésen előterjesztett napirendi pontok tekintetében sem a tagokat, sem a nem tag tulajdonosokat szavazati jog nem illeti. Az Lszt.
- §
(3)bekezdése ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a küldöttgyűlésen bármely tag tanácskozási joggal részt vegyen. E szabályokat összevetve az a következtetés vonható le, hogy írásbeli meghívóval csak a szavazati joggal rendelkező küldötteket kell meghívni. Tanácskozási jogával – ami azt jelenti, hogy a küldöttgyűlésen felszólalhat, érveit kifejtheti és véleményével befolyásolhatja a döntéshozatalt – azonban a tag csakis akkor tud élni, ha a küldöttgyűlés idejéről, napirendjéről előzetesen értesítést kap (hasonlóan: Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.465/2012/5.). Helytállóan érvelt ezért a felperes azzal, hogy a tanácskozási joggal rendelkező tagot joga gyakorlása érdekében a küldöttgyűlés idejéről és helyéről megfelelően értesíteni kell, ami tartalmilag nem azonos a meghívóval. Tekintettel arra, hogy az alperes a küldöttgyűlésről a felperest – egyébként kérése ellenére – nem értesítette, azon nem vehetett részt, a küldöttgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, az az Lszt. 21. §
(3)bekezdésébe ütközött. Nem értett egyet az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak az Lszt. 38. §
(2)bekezdésével kapcsolatos érvelésével. A jogszabály értelmében a kizárási döntés meghozatalára jogosult – alapszabályban meghatározott – testületi szervnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. Tény, hogy az alperesi alapszabály szerint a kizárásról elsőfokon az igazgatóság dönt, melynek ülésére a felperest írásban meghívták. A határozattal szemben felperes jogorvoslati jogával élve fordult a küldöttgyűléshez másodfokú döntés meghozatala érdekében, mely szerv eljárására az érintett tag meghívását illetően az alapszabály külön rendelkezést nem tartalmaz. A törvény sem tesz különbséget a kizárásról határozó első- és másodfokú testületi szervek között a szabályozás során. Ez azért fontos, mert lehetséges, hogy egy szervezetnél csak egylépcsős a tagkizárási eljárás, mely döntéssel szemben külön fellebbezési jogot a létesítő okirat a tag számára nem biztosít. Ebben az esetben a kizárt tagnak közvetlenül van lehetősége a határozat hatályon kívül helyezése érdekében bírósághoz fordulni (Lszt. 9. §
(1)bekezdés). Ha viszont a létesítő okirat több lépcsőben határozza meg a tagkizárás folyamatát, valamennyi e tárgyban összehívott szerv ülésére meg kell hívni az érintett tagot annak érdekében, hogy érvényesüljön számára a Ptk. 3:70. §
(1)bekezdésében biztosított tisztességes eljárás követelménye. A perbeli esetben így a felperest nemcsak az első fokon eljárt igazgatóság ülésére, hanem a jogorvoslati jog gyakorlása folytán eljárt, másodfokú döntést hozó küldöttgyűlésre is meg kellett volna hívni. Mivel ez elmaradt, az ítélőtábla az alperes 12/
- számú küldöttgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Ez azt jelenti, hogy az alperesnél újra le kell folytatni a tagkizárás tárgyában a küldöttgyűlési eljárást, vagyis a másodfokú szervnek új határozatot kell hoznia. Az alperesi igazgatóság 26/
- számú határozata kapcsán a törvényes határidő alatt (Lszt.
- §
(3)bekezdés) a felperes annak hatályon kívül helyezésére okot adó indokot nem jelölt meg, ezért etekintetben helytállóan rendelkezett az elsőfokú bíróság a kereset elutasításáról. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta. A másodfokú döntéssel megváltozott a peres felek pernyertességi-pervesztességi aránya, azonossá vált, ezért az ítélőtábla ennek megfelelően (50-50 %) rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és feljegyzett illeték viseléséről. A felperes fellebbezése részben (50 %) eredményesnek bizonyult, ezért – ahogyan az elsőfokú eljárási költség és illeték tekintetében is – a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a peres felek felmerült költségeiket maguk viselik. Az illetékről szóló döntés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén és 15. §
(1)bekezdésén alapul. Az alperest abban az esetben illeti meg illetékmentesség, ha igazolja az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(2)bekezdésében foglalt körülményt. Ennek hiányában – ahogy jelen eljárásban is – köteles az eljárási illeték pernyertességi arány szerinti megfizetésére. Szeged,
- december
- Dr. Kiss Gabriella s.k. a tanács elnöke Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. előadó bíró Dr. Bálind Attila s.k. táblabíró