B.219/2014/419 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont), - 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk.

1. §) és - 2 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pont). Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 6 (Hat) év 6 (Hat) hónap szabadságvesztésre és a közügyektől 7 (Hét) év eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A törvényszék az I. rendű vádlott által

1. április hó
2. napjától
3. június hó
4. napjáig előzetes fogvatartásban,
5. június
6. napjától
7. március
8. napjáig házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja azzal, hogy egy napi szabadságvesztésnek 4 (Négy) nap házi őrizetben töltött idő felel meg. ... II. rendű vádlott - aki ...-ban, .... .... napján született, anyja neve: ..., .... szám alatti lakos bűnös: - költségvetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd (Btk.
9. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont), - 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis okirat felhasználása vétségében mint bűnsegéd (Btk.

1. §). Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 2 (Kettő) év 8 (Nyolc) hónap szabadságvesztésre és a közügyektől 3 (Három) év eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. ... III. rendű vádlott - aki ...-on, .... napján született, anyja neve: ..., ... szám alatti lakos bűnös: - költségvetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd (Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont), - 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis okirat felhasználása vétségében mint bűnsegéd (Btk. 345. §) - közokirat-hamisítás bűntettében mint társtettes (Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont). Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 2 (Kettő) év 8 (Nyolc) hónap szabadságvesztésre és a közügyektől 3 (Három) év eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A jelenleg más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését töltő ... IV. rendű vádlott - aki ...-on, .... napján született, anyja neve: ..., .... szám alatti lakos bűnös: - költségvetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont), melyet mint visszaeső követett el, - költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont), melyet mint visszaeső követett el, - 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis okirat felhasználása vétségében mint bűnsegéd (Btk.

1. §), amelyet visszaesőként követett el, - közokirat-hamisítás bűntettében mint társtettes (Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pont). Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 2 (Kettő) év 6 (Hat) hónap szabadságvesztésre és a közügyektől 3 (Három) év eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A IV. rendű vádlott a büntetéséből feltételes szabadságra nem bocsátható. ... V. rendű vádlott - aki ...-ban, .... napján született, anyja neve: ..., ... szám alatti lakos bűnös: közokirat-hamisítás bűntettében mint társtettes (az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pontja). Ezért a bíróság 1 (Egy) év próbaidőre próbára bocsátja. Az ismeretlen helyen tartózkodó ... VI. rendű vádlott - születési neve: …., aki ...-ban, .... napján született, anyja neve: ..., utolsó ismert lakcíme: ... - bűnös: közokirat-hamisítás bűntettében mint felbujtó (Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont). Ezért a bíróság 6 (Hat) hónap szabadságvesztésre, a közügyektől 1 (Egy) év eltiltásra ítéli. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. ... VII. rendű vádlott - aki ...-ön (...) született ... napján, anyja neve: ..., szlovák állampolgár, .... szám alatti lakos bűnös: - költségvetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd (Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont), - 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis okirat felhasználása vétségében, mit bűnsegéd (Btk. 345. §) - közokirat-hamisítás bűntettében, mint társtettes (Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont). Ezért a bíróság 1 (Egy) év 10 (Tíz) hónap szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (Három) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés utólagos elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A bíróság ... I. rendű vádlott vonatkozásában 316.267.145,- (Háromszáztizenhatmilliókettőszázhatvanhétezer-egyszáznegyvenöt) forint vagyonelkobzást rendel el. A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj. I/123/

1. tételszám alatti
2. sorszámú bűnjelek iratok mellett történő kezelését rendeli el. Az eljárás során felmerült bűnügy költségből az I. rendű vádlott 271.515,- (Kettőszázhetvenegyezerötszáztizenöt) forintot, a II. rendű vádlott 334.540,- (Háromszázharmincnégyezer-ötszáznegyven) forintot, a III. rendű vádlott 449.120,- (Négyszáznegyvenkilencezer-egyszázhúsz) forintot, a IV. rendű vádlott 385.080,- (Háromszáznyolcvanötezer-nyolcvan) forintot, az V. rendű vádlott 191.205,(Egyszázkilencvenegyezer-kettőszázöt) forintot, a VI. rendű vádlott 230.825,(Kettőszázharmincezer-nyolcszázhuszonöt) forintot és a VII. rendű vádlott 296.290,(Kettőszázkilencvenhatezer-kettőszázkilenven) forintot köteles megfizetni a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására az államnak. Az eljárás során felmerült további 234.707.- (Kettőszázharmincnégyezer-hétszázhét) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen ... I. rendű, ... III. rendű, ... V. rendű, ... VI. rendű és ... VII. rendű vádlottak a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezést jelenthetnek be. Indokolás I. A vád ... I. rendű vádlott és társai ellen négy különböző egymással összefüggő nyomozás folyt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóság Heves Megyei Vizsgálati Osztályán 88/2012.bü, illetve 306/2013.bü. szám alatt, a Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztályán 743/2013.bü., illetve 2672/2013.bü. szám alatt. A Nógrád Megyei Főügyészség B.861/2013/4.BTÖ. számú vádiratával először a 306/2013.bü. szám alatt folyamatban volt büntetőügyben emelt vádat mind a hét vádlott ellen. A 88/2012.bü. számon indult büntetőügyben a Balassagyarmat Járási Ügyészség B.2455/2013/
3. számú vádiratával emelt vádat ... és ... ellen. Az ügyben a Balassagyarmat Járásbíróság 11.B.36/2014/
4. szám alatt hozott ítéletét 7.Bf.207/2015/
5. számú végzésével a Balassagyarmati Törvényszék mindkét vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte. Ez az ügy a törvényszék 16.B.219/
6. számú ügyéhez került egyesítésre. A Nógrád Megyei Főügyészség B.861/2013/31.BTÖ. szám alatt eredeti vádiratát - az egyesítésre, illetőleg az időközben érkezett 743/2013.bü. számú ügy irataira tekintettel - ... I. rendű, ... III. rendű és ... IV. rendű vádlott vonatkozásában a vádat módosította. A Főügyészség B.861/2013/32.BTÖ. szám alatt - figyelemmel a 2672/2013.bü. szám alatt folytatott nyomozásra - ... I. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... VII. rendű vádlott esetében ismételten módosította. Összességében ... I. rendű vádlottat a Btk.
7. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli a Btk.

1. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett hamis okirat felhasználásának vétségével, 2 rendbeli a Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével; ... II. rendű vádlottat a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettével, 4 rendbeli a Btk.

1. §ába ütköző folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis okirat felhasználásának vétségével; ... III. rendű vádlottat a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli a Btk.

1. §ába ütköző folytatólagosan bűnsegédként elkövetett hamis okirat felhasználásának vétségével, a Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével; ... IV. rendű vádlottat a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettével, a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli a Btk.

1. §-ába ütköző bűnsegédként elkövetett hamis okirat felhasználásának vétségével - mely cselekményeket visszaesőként követett el -, a Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével; ... V. rendű vádlottat a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével; ... VI. rendű vádlottat a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével; ... VII. rendű vádlottat a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli a Btk.

1. §ába ütköző folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis okirat felhasználása vétségével, a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. c)pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolta. II. A tényállás A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a törvényszék a következő tényállást állapította meg: ... I. rendű vádlott iskolai végzettsége érettségi. Házi őrizetbe kerülése előtt egy betéti társasága volt. Nős csalási állapotú. Egy kiskorú gyermeke van. Vagyontalan. Büntetve nem volt. ... II. rendű vádlott szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik, jelenleg ...-ban dolgozik egy cégnél, havi jövedelme minimálbér. Élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van. Vagyontalan. Büntetve volt: Az Egri Járásbíróság a 2014. december 3. napján kelt és 2014. december 5. napján jogerős 12.B.393/2014/5. számú ítéletével a 2009-ben elkövetett adócsalás bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. ... III. rendű vádlott szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképzettsége: épület- és bútorasztalos. Élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van. Vagyona egy ingatlan 1/3 tulajdoni hányada. Büntetve volt: A Balassagyarmati Járásbíróság a 2015. február 27. napján jogerős 11.B.607/2013/19. számú ítéletével a 2010. május 25. és 2011. július 21. között elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, illetőleg lopás vétsége miatt 10 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. ... IV. rendű vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséggel nem rendelkezik. Jelenleg más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését tölti. Nős családi állapotú, 5 kiskorú gyermeke van. Vagyontalan. Büntetve volt: 1.) A Balassagyarmat Városi Bíróság a 2007. december 6. napján jogerős Fk.235/2007/30. számú ítéletével a 2006-ban elkövetett lopás vétsége és garázdaság vétsége miatt 6 hónap fogházra ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A felfüggesztett büntetés később elrendelésre került. 2.) A Salgótarjánban Városi Bíróság 5.B.561/2009/38. számú ítéletével - amely a Nógrád Megyei Bíróság 4.Bf.4/2011/7. számú határozatával 2011. május 30. napján emelkedett jogerőre - a 2009. április 25-én elkövetett lopás vétsége miatt 4 hónap fogházra és a közügyektől 1 év eltiltásra ítélte. 3.) A Salgótarjáni Városi Bíróság 2011. február 9. napján kelt 6.B.236/2010/42. számú ítéletével amely a Nógrád Megyei Bíróság 4.Bf.110/2015/5. számú határozatával 2011. szeptember 26. napján emelkedett jogerőre - a 2009. december 11. és 2010. február 22. között elkövetett lopás bűntette, orgazdaság vétsége, kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 1 év 10 hónap börtönre és a közügyektől 4 év eltiltásra ítélte. 4.) A Salgótarjáni Városi Bíróság a 2012. március 29. napján kelt és 2012. április 4. napján jogerős 5.B.445/2011/10. számú ítéletével a 2011. április 5-én elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. 5.) A Balassagyarmat Városi Bíróság a 2012. július 12. napján kelt és 2012. július 16. napján jogerős 12.B.548/2010/52. számú ítéletével a 2009. januárjában elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt 1 év 4 hónap börtönre és a közügyektől 2 év eltiltásra ítélte. 6.) a Balassagyarmati Városi Bróság a 2012. október 18. napján jogerős 12.Bk.388/2012/4. számú ítéletével a 2., 3. és 5. pontban írta alapítéleteket összbüntetésbe foglalta és az összbüntetés tartamát 2 év 4 hónap börtönbüntetésben állapította meg. A IV. rend vádlott fenti büntetéseiből feltételes kedvezménnyel 2013. március 15. napján szabadult. 7.) A Balassagyarmati Járásbíróság a 2014. június 18. napján kelt és jogerős 8.B.61/2013/13. számú ítéletével a 2011. áprilisában elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette, pártfogó felügyelet mellett. 8.) A Balassagyarmat Járásbíróság a 2016. július 29. napján kelt és 2016. augusztus 30. napján jogerős 23.Bpk.391/2016/4. számú ítéletével a 2015. november 7-én elkövetett csalás bűntette miatt 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Jelenleg a Salgótarjáni Járásbíróság 6.B.284/2015/17. számú ítéletével kiszabott 3 év 2 hónap börtönbüntetést tölti. ... V. rendű vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséggel nem rendelkezik. Férjezett családi állapotú, 2 kiskorú gyermeke van. Szociális ellátásban részesül. Vagyontalan. Büntetve nem volt. ... VI. rendű vádlott személyi körülményei nem ismertek. Büntetve volt: A Balassagyarmat Városi Bíróság a 2009. június 10. napján jogerős 7.Fk.325/2008/17. számú ítéletével - amely a Nógrád Megyei Bíróság 4.Fkf.60/2009/5. számú határozatával emelkedett jogerőre - a 2005. áprilisában elkövetett lopás bűntette miatt 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A felfüggesztett büntetés utóbb elrendelésre került. A Salgótarjáni Városi Bíróság a 2012. január 25. napján kelt és január 30. napján jogerős 1.B.69/2011/11. számú ítéletével a 2006. február 6-án elkövetett adócsalás bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az Egri Városi Bíróság a 2012. április 11. napján jogerős 16.B.38/2012/9. számú ítéletével a 2007ben elkövetett adócsalás bűntette miatt 2 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A Füzesabonyi Városi Bíróság a 2012. február 6. napján kelt és 2012. május 14. napján jogerős 2.B.123/2010/44. számú ítéletével a 2007. december 23-án elkövetett csalás bűntette miatt 1 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A Nógrád Megyei Bíróság 2011. január 25. napján kelt 3.B.182/2008/182. számú ítéletével - mely a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.326/2011/31. számú ítéletével 2012. június 12. napján emelkedett jogerőre a 2003. május 16-án elkövetett 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis vád bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év 2 hónap börtönre és a közügyektől 3 év eltiltásra ítélte. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2012. június 6. napján kelt és 2012. június 19. napján jogerős 6.B.XI.1561/2007/42. számú ítéletével a 2006. január 23-án elkövetett orgazdaság bűntette miatt 1 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A Miskolci Városi Bíróság a 2012. február 15. napján kelt 21.B.1250/2011/18. számú ítéletével mely a Miskolci Törvényszék 1.Bf.675/2012/11. számú ítéletével 2013. január 9. napján emelkedett jogerőre - a 2010. április 12-én elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 10 hónap börtönre és a közügyektől 2 év eltiltásra ítélte. Fenti büntetéséből a VI. rendű vádlott 2013. november 18-án szabadult. A Fővárosi Bíróság a 2013. június 17. napján kelt és 2013. június 20. napján jogerős 12.B.46/2011. számú ítéletével a 2004. évben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette miatt 1 év 4 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A Heves Megyei Bíróság a 2011. szeptember 21. napján kelt 1.B.325/2010/74. számú ítéletével, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2013. október 24. napján kelt 2.Bf.398/2011/70. számú határozatával - amely a Kúria Bhar.II.1549/2013/11. számú határozatával 2014. április 24. napján emelkedett jogerőre - a 2005. évben elkövetett adócsalás bűntette miatt 4 év börtönre, a gazdasági társaság vezetésétől 5 év, a közügyektől 4 év eltiltásra ítélte. Az Egri Járásbíróság a 2015. március 9. napján kelt 12.B.164/2013/52. számú ítéletével - amely 2015. április 21. napján emelkedett jogerőre - a 2006. október 6-tól 2009. június 2-ig elkövetett költségvetési csalás bűntette és költségvetési csalás vétsége miatt 1 év 10 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. ... VII. rendű vádlott elvált családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van, szakképzettsége ács. Jelenleg külföldön dolgozik, vagyoni viszonyai nem ismertek. Büntetve nem volt. A ... Bt. (székhelye: ...) 2007. január 11-én alakult. A társaság megalakulásától közösségi adószámmal rendelkezik. A Bt. 2012. november 05-től felszámolás alatt áll. A társaság önálló képviseletre jogosult üzletvezetője 2007. január 11. és 2012. március 21. között ... I. rendű vádlott, illetve 2012. március 21. és 2012. november 05. között ... és ... volt. A felszámolás 2014. március 15-én fejeződött be. Az ...Kft.-nek (székhelye: ...) 2010. július 16-tól, a cég alapításának időpontjától ... I. rendű vádlott vádlott volt az önálló képviseletre jogosult ügyvezetője, majd 2012. június 13-tól ... lett. A gazdasági társaság 2014. szeptember 15-től felszámolás alatt állt , 2015. július 11-én pedig törlésre került. A ... Kft. (székhelye: ...) 2005. április 21-én alakult, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője a ... Btvel fennálló üzleti kapcsolat idején, 2009. március 31-től ... II. rendű vádlott volt. A társaság adószámát az adóhatóság 2010. május 27-én felfüggesztette, majd 2010. július 17-én jogerősen törölte. A ... Kft. (székhelye: ...) 2010. március 30-án alakult, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője 2010. március 30. - 2011. szeptember 22. között ... II. rendű vádlott volt. A társaság adószámát az adóhatóság 2011. június 07-én felfüggesztette. A ... Kft. (székhelye: ..., fióktelep: ...) 2010. február 26-án alakult, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője ... II. rendű vádlott volt. A társaság adószámát az adóhatóság 2011. december 02-án felfüggesztette. Az ... Kft. (korábban ..., majd ... Kft. -székhelye: ...) 2007. október 12-től működik ez alatt a megnevezés alatt. A társaság önálló képviseltre jogosult ügyvezetője ezen időponttól fogva ... II. rendű vádlott volt. A ... Kft. (székhelye: ...) 2010. szeptember 14-én alakult, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője 2010. szeptember 14. és 2011. április 14. között ... II. rendű vádlott, 2011. április 14. és 2011. december 15. között ... IV. rendű vádlott volt. A társaság 2011. december 15-től végelszámolás alatt állt. A ... Kft. (székhelye: ...) 2011. február 14-én alakult, önálló képviseletre jogosult ügyvezetője 2011. február 14-től 2012. január 18-ig ... VII. rendű vádlott volt, 2012. január 18-tól ... V. rendű vádlott volt. I. A ... Bt. áfa körbe az általános szabályok szerint jelentkezett be, áfa tekintetében negyedéves bevallónak minősül. Könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvitel szabályai szerint kellett eleget tennie. A társaság fő tevékenységi köre fa-, építőanyag-, szaniteráru nagykereskedelem volt. Ennek keretében elsősorban Szlovákiából származó faárut értékesített tovább ... I. rendű vádlott Magyarországon. Azért, hogy a külföldről behozott áru után áfá-t fizetnie ne kelljen, nem saját cége nevében hozott be árut, hanem úgynevezett fedőcégeket vett igénybe, illetve szervezett be, melyeknek azonban I. rendű vádlott maga tagja vagy bejegyzett képviselője nem volt. A cégek megalapítását követően a cégek bejegyzett képviselői, akik a fenti céllal tisztában voltak, eseti vagy állandó meghatalmazást adtak I. rendű vádlottnak, hogy a cégük nevében eljárjon, üzletet kössön, az áru beszerzésében közreműködjön. A számlákat azonban az I. rendű vádlott igényeinek megfelelően, az általa megadott tartalommal II-III-IV. és VII. rendű vádlottak bocsátották ki. A külföldről beszerzett áru után azonban az adóterhet nem fizették meg. A közösségi beszerzéseket ténylegesen ... I. rendű vádlott végezte, aki az ezt terhelő fizetendő áfa kijátszására a fenti társaságok bevonásával a saját társasága részére belföldi beszerzési számlákat biztosított. A társaságok az ügyletben nem valós partnerként, hanem az adókijátszás feltételeit megteremtő vállalkozásként vettek részt. A számlákon feltüntetett ügyletek ténylegesen nem az azon feltüntetett felek között jöttek létre, a cégek a vizsgált időszakban ténylegesen közösségi beszerzést nem végeztek. A megrendeléseket, szállításokat, fizetéseket ténylegesen nem a társaságok képviselői, hanem a ... Bt. képviselője, ... I. rendű vádlott bonyolította. Az I. rendű vádlott ugyanakkor a valótlan tartalmú számlákat könyvelésében szerepeltette, az adóbevallásai elkészítésénél figyelembe vette és jogosulatlanul adólevonást tett. A 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 2. §
2. b)pontja szerint - figyelemmel a 19. §
3. a)pontjára, valamint 21. §

(1)bekezdésére - a termék Közösségen belüli beszerzése jogcímén adófizetési kötelezettséget keletkeztet az az ügylet, ha belföldön nyilvántartásba vett adóalany egy másik tagállambeli adóalanytól vásárol terméket, és a termék igazoltan elhagyja az eladó tagállamot. ... I. rendű vádlott a fentebb kifejtettek alapján a ... Bt. üzletvezetőjeként

1. I. negyedévében 13.422.000 Ft,
2. II. negyedévében 2.881.000 Ft áfa tartalmú fiktív számlákat fogadott be a ... II. rendű vádlott által képviselt ... Kft.-től, míg a szintén II. rendű vádlott által képviselt ... Kft.-től
3. II. negyedévében 28.722.000 Ft,
4. III. negyedévében 37.475.000 Ft, és
5. IV. negyedévében 16.938.000 Ft összegű áfá-t tartalmazó fiktív számlát fogadott be, majd azokat az adóhatósághoz benyújtott adóbevallásaiban felhasználva jogosulatlanul áfa-levonást eszközölt és ezáltal 442.778.000 Ft áfa-alap után
6. évben összesen 99.438.000 Ft-tal csökkentette jogosulatlanul az adóbevételt általános forgalmi adó adónemben, ezzel a költségvetésnek ilyen mértékű vagyoni hátrányt okozott. I. rendű ... vádlott továbbá a ... Bt. üzletvezetőjeként a ... II. rendű vádlott által vezetett ... Kft.-től
7. I. negyedévében 19.273.000 Ft, II. negyedévében 10.847.000 Ft (összesen 30.120.000 Ft), a ... II. rendű vádlott által vezetett ... Ktf-től
8. II.-III. negyedévében összesen 84.140.000 Ft,
9. IV. negyedévében az ugyancsak általa vezetett ... Kft.-től 4.493.000 Ft, ... III. rendű és ... IV. rendű vádlott által vezetett ... Kft.-től
10. IV. negyedévében 1.
11. 000 Ft, illetve
12. I. negyedévében 1.935.000 Ft, a II. negyedévében 4.242.000 Ft, míg a ... VII. rendű vádlott által vezetett ... Kft.-től
13. III. negyedévében 4.
14. 000 Ft, a IV. negyedévében 1.455.000 Ft (összesen 6.061.000 Ft) áfa tartalmú fiktív számlát fogadott be a ... Bt. könyvelésébe, és szerepeltetett az adóhatósághoz benyújtott adóbevallásában, így azok felhasználásával
15. adóévben összesen 120.453.000 Ft összegű áfát helyezett jogosulatlanul levonásba, ezen mértékben csökkentve jogosulatlanul az adóbevétel összegét. A
16. adóévben 48.950.000 Ft áfa-alap után összesen 12.238.000 Ft összegű áfát helyezett jogosulatlanul levonásba, ezzel a magatartásával ilyen mértékben csökkentette jogosulatlanul az adóbevételt általános forgalmi adó adónemben, ezzel a költségvetésnek ilyen mértékű vagyoni hátrányt okozott. ... I. rendű vádlott fenti magatartásával megsértette a
17. évi CXXVII. törvény
18. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, a 2009-

1. adóévekben a költségvetésnek összesen 232.129.000 Ft vagyoni hátrányt okozott. A fenti gazdasági társaságok nevében eljáró ... II. rendű, ... III. rendű, ... IV. rendű és ... VII. rendű vádlottak, mint önálló képviseltre jogosult vezető tisztségviselők az általuk kibocsátott számlák valótlan tartalmával valamennyien tisztában voltak, azokat adófizetési kötelezettség elkerülése végett bocsátották I. rendű vádlott rendelkezésére. Ezen magatartásával ... II. rendű vádlott a
2. adóévben az ... Kft. vonatkozásában kibocsátott valótlan tartalmú számlák kapcsán 16.303.000 Ft, ... Kft. nevében kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal 83.135.000 Ft,
3. adóévben 30.120.000 Ft (2009-2010-ben összesen: 129.558.000 Ft), a ... Kft. nevében kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal 84.140.000 Ft, a ... Kft. nevében kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal 4.493.000 Ft tekintetében nyújtott I. rendű vádlott részére cselekményéhez szándékosan segítséget. ... III. rendű vádlott az általa a ... Kft. nevében kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal
4. IV. negyedévében 1.699.765 Ft,
5. I. negyedévében 652.003 Ft,
6. II. negyedévében (
7. április 14-ig összesen 2 db számla) 1.140.626 Ft, így a 2011-es adóévben összesen 1.792.629 Ft, (2010-2011-ben összesen: 3.492.394 Ft) tekintetében nyújtott I. rendű vádlott részére cselekményéhez szándékosan segítséget. ... IV. rendű vádlott az általa a ... Kft. nevében kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal
8. II. negyedévében 3.100.895 Ft összeg tekintetében nyújtott I. rendű vádlott részére cselekményéhez szándékosan segítséget. ... VII. rendű vádlott a ... Kft. nevében kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal
9. III. negyedévében 4.606.000 Ft, a IV. negyedévében 1.455.000 Ft összeg (összesen 6.061.000 Ft) tekintetében nyújtott I. rendű vádlott részére cselekményéhez szándékosan segítséget. Az ... Kft. fő tevékenységi köre fa- és építési anyag ügynöki nagykereskedelme volt. Az I. rendű vádlott az áfa-fizetési kötelezettség elkerülése érdekében a ... Bt.-vel azonos módon, azonos gazdasági tevékenységet folytatott az ... Kft. nevében is. ... III. rendű, ... IV. rendű és ... VII. rendű vádlottak az ... Kft. részére kibocsátott számlákat szintén az I. rendű vádlott utasításainak megfelelően, az általa megadott tartalommal bocsátották ki, illetve aláírt számlatömböket bocsátottak I. rendű vádlott rendelkezésére. Az ... Kft. részére kibocsátott számlákon feltüntetett ügyletek a ... Bt. részére kibocsátott számlákhoz hasonlóan nem az azokon feltüntetett cégek között jöttek létre, amivel III.-IV. rendű és VII. rendű vádlott is tisztában volt. A közösségi beszerzéseket ténylegesen ... I. rendű vádlott végezte, aki a közösségi beszerzést terhelő fizetendő áfa kijátszása érdekében az .... Kft. esetén a ... Kft. és a ... Kft. bevonásával az ... Kft. részére is - III. rendű, IV. rendű és VII. rendű vádlott tudtával - belföldi beszerzési számlákat biztosított. ... I. rendű vádlott az ... Kft. ügyvezetőjeként a 2010-2011-es évben a valótlan tartalmú számlákat a cég könyvelésében szerepeltette, az adóbevallásai elkészítésénél figyelembe vette és jogosulatlanul adólevonást tett. ... I. rendű vádlott az ... Kft. ügyvezetőjeként
10. III. negyedévében 413.574 Ft, IV. negyedévében 31.047.821 Ft áfa tartalmú fiktív számlát,
11. I. negyedévében 16.091.348 Ft áfa tartalmú fiktív számlát,
12. II. negyedévében 36.585.402 Ft (22.457.948 Ft + 14.127.454 Ft) áfa tartalmú fiktív számlát fogadott be a III. és IV. rendű vádlott által képviselt ... Kft.-től, illetve a VII. rendű vádlott által képviselt ... Kft.-től, majd azokat az adóhatósághoz benyújtott adóbevallásaiban felhasználva jogosulatlanul áfa-levonást eszközölt, és ezáltal
13. évben 31.461.395 Ft-tal,
14. évben 52.676.750 Ft-tal csökkentette jogosulatlanul az adóbevételt általános forgalmi adó adónemben, ezzel a költségvetésnek ilyen mértékű vagyoni hátrányt okozott. ... I. rendű vádlott ezzel a magatartásával megsértette a
15. évi CXXVII. törvény
16. §

(1)bekezdés

1. a)pontjába foglalt rendelkezéseket, a 2010-2011-es adóévekben az ... Kft. ügyvezetőjeként a költségvetésnek összesen 84.138.145 Ft vagyoni hátrányt okozott. ... III. rendű vádlott az általa a ... Kft. nevében az ... Kft. részére rendelkezésre bocsátott valótlan tartalmú számlákkal 2010. III-IV. negyedévében 31.461.395 Ft, 2011. I. negyedévében 16.091.348 Ft, II. negyedévében (április 14-
2. ig)4.651.231 Ft, összesen (2010-2011.) 52.203.974 Ft összeg tekintetében nyújtott az I. rendű vádlott részére cselekményéhez szándékosan segítséget. ... IV. rendű vádlott az általa vezetett ... Kft. nevében az ... Kft. részére kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal 2011. II. negyedévében (2011. április 14-től) 17.806.717 Ft összeg tekintetében nyújtott az I. rendű vádlott részére cselekményéhez szándékosan segítséget. ... VII. rendű vádlott az általa vezetett ... Kft. nevében az ... 2010 Kft. részére kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal 2011. II. negyedévében 14.127.454 Ft összeg tekintetében nyújtott az I. rendű vádlott részére cselekményéhez szándékosan segítséget. Vádlottak a fenti cselekményeiket az adófizetési kötelezettség elkerülése és ezáltal magasabb haszon (bevétel) realizálása érdekében, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el. II. ... IV. rendű vádlott 2010-ben együtt töltötte jogerős szabadságvesztését ...-on ... VI. rendű vádlottal. A VI. rendű vádlott ekkor rávette arra IV. rendű vádlottat, hogy névlegesen vegye át a ... Kft.-t ... III. rendű vádlottól, melyhez ... I. rendű vádlottal kellett felvennie a kapcsolatot. ... IV. rendű vádlott a fentieknek megfelelően ... I. rendű vádlott segítségét vette igénybe a fenti fiktív ügylet lebonyolításához. ... I. rendű vádlott - azzal a céllal, hogy a ... Bt. részére fiktív számlázó cégeket szerezzen közreműködött abban, hogy ... IV. rendű vádlott átvegye 2011. április 14. napján ... III. rendű vádlottól a ... Kft. üzletrészeit és ügyvezetőségét, továbbá abban, hogy ... V. rendű vádlott 2012. január 18. napján átvegye ... VII. rendű vádlottól a ... Kft. üzletrészeit és ügyvezetőségét úgy, hogy ... V. rendű vádlottnak és ... IV. rendű vádlottnak nem állt szándékában a két cég működtetése és erre képesek sem voltak, az üzletrészért ellenértéket nem fizettek és erről ... I. rendű, ... III. rendű és ... VII. rendű vádlott is tudott. A cégátírásokat teljes egészében ... I. rendű vádlott intézte, ügyvédhez is ő szállította IV. és V. rendű vádlottakat. A fiktív üzletrész átruházás alapján a ... Kft.-vel 2011. április 18. napján a Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága és a ... Kft.-vel összefüggésben 2012. február 17-én a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága valótlan adatokat -nem tudva azok hamis voltáról- bejegyezte a közhiteles cégnyilvántartásba a cég tagjainak és ügyvezetőinek személyére nézve. III. A ... Kft. képviseletében eljáró ... IV. rendű vádlott a ... részére belföldön használt hordót, gadnárfát, vaslin prést, szőlőzúzó-bogyózót és elszívó berendezést értékesített, melyről 2011. szeptember 30-án a ... sorszámú számlát állította ki 60.558.855 Ft + 15.139.713 Ft áfa, összesen 75.698.568 Ft értékben. ... IV. rendű vádlott az értékesítési árbevétel után fizetendő áfá-t nem vallotta be és nem fizette meg a költségvetés részére, ezáltal 2011. III. negyedévében általános forgalmi adó adónemben 15.139.713 Ft vagyoni hátrányt okozott. A IV. rendű vádlott ezzel megsértette a 2007. évi CXXVII. tv. (ÁFA törvény) 2. §
3. a)pontjába, 55. §, 56. §, 138. §, 147. §, 184.§ és 185. §-ában foglalt rendelkezéseket. III. A bizonyítékok értékelése ... I. rendű vádlott kezdeti tagadását követően a terhére rótt cselekmények elkövetését beismerte. A tárgyaláson érdemi nyilatkozatot nem tett, fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait. Először a 88/2012.bü. számú ügyben 2013. március 25-én hallgatták ki tanúként. A törvényes figyelmeztetések után elmondta, hogy ...-t és ...-et ismeri. Magyarországon két olyan cég volt, amelynek ügyvezetője is volt, a .... Bt. és az ... Kft. A két cég fűrészáru kereskedelemmel foglalkozott. A fűrészáru Szlovákiából került beszerzésre, az ő két cége azonban nem közvetlenül Szlovákiából szerezte be az árut, hanem magyar cégek közvetítésével. A két cégének telephelye nem volt. A magyar vevőket ő és édesapja szerezte. Az egyik eladót ... (... VI. rendű vádlott) ajánlotta. Úgy egyeztek meg ...-al, hogy ő intézi a beszerzést. ... cégétől 2007. végéig vett árut, majd hasonlóképpen a ... által vezetett cégtől. A ... Kft. alakításához ő adott pénzt ...-nak. Azonban nem kérte ...-t, hogy ő céget alapítson. A ... Kft. nevében fordítást végzett, majd a céget ... irányította. Amikor ... a börtönből szabadult, ő vette át a céget. ... mondta, hogy a jövőben ...-val kell folytatni a faüzletet. Ezt követően a 306/2013.bü. számú ügyben 2013. július 2-án hallgatták ki gyanúsítottként. Ekkor tagadta a terhére rótt cselekmények elkövetését. Nem tett vallomást a 2013. október 7-i és 2014. április 17-ei kihallgatása során, majd 2014. július 6-án beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a ... Kft., a ... Kft., a ... Kft. az ... Kft., a ... Kft. és a ... Kft. valójában azért lettek alapítva, hogy ott „tűnjön el" az áfa, amikor behozzák a fát Szlovákiából. A lényege az volt az egésznek, hogy mindezt ... (... VI. rendű vádlott) találta ki. Ő ajánlotta ... II. rendű vádlottat is. ... azt mondta, hogy ebben nagy pénz van, külföldről kell beszerezni a fát és nem fizetni utána áfa-t. Ő ezt már korábban is csinálta. ... elmondta neki, hogy meg kell venni a fát áfa nélkül és el kell adni Magyarországon áfá-san. Ajánlotta, hogy mindezt ne a saját cége nevében végezze, hanem más cégekkel, ugyanis ellenkező esetben gyorsan le lehet bukni, vagyis fedőcégeket kell beiktatni. Ezek lettek először ... cégei. ...-nak ebből az üzletből is haszna volt, hiszen minden egyes kamion után 50.000 forintot kapott. Később már ritkábban fizetett, mert sokszor részére sem teljesített a vevő. Amikor ... 2010-ben a bv. intézetbe került, megzsarolta, hogy „feldobja", ha nem ad neki pénzt. Összesen így mintegy 10 millió forintot adott át ... részére. ... IV. rendű vádlottat ... szervezte be a börtönben, amikor együtt töltötték büntetésüket és ő rá íratták át a ... Kft-t. Ezt a kft-t még ... ajánlotta, amikor ... III. rendű vádlott cége volt, majd ezt vette át .... ...-nek már volt egy cége, amikor vele is kapcsolatba került. Az ügymenetről elmondta, hogy ő állapodott meg a szlovák beszállítókkal a vételi árban, szállítási feltételekben. Amikor magyarországi tüzép telepek szóltak, akkor kötötte meg az üzletet Szlovákiában. A szerződéseket ő intézte, amennyiben személyesen kellettek az ügyvezetők - így ..., ..., ..., illetőleg ... -, akkor őket is vitte magával. A számlákat a ... Kft-nél ... és ... töltötte ki és írta alá, míg a ... Kft-nél pedig .... A ...höz kötődő cégeknél pontosan nem tudta, hogy a számlákat ki töltötte ki, de az aláírás az biztos ...-é volt. Ilyenkor szólt az ügyvezetőknek, hogy mikor kell számlát kiállítani, mit kell ráírni, milyen adattartalommal, ezt közölte az ügyvezetőkkel, akik pedig kitöltötték a számlákat, illetve aláírták. ...-t szintén ... szervezte, be és ... kereste meg őt, hogy el kell intézni egy cégátírást, mert ... ezért pénzt ígért. A 2672/2013.bü. számú ügyben 2016. január 5-én hallgatta ki a nyomozó hatóság az I. rendű vádlottat, amikor nem tett vallomást. Majd 2016. június 20. napján elmondta, hogy ... tanácsára alapította először a ... Bt. A kezdeti időben a bt. normálisan működött, fizette a minimálisan befizetendő adót is. Akkor mondták neki, hogy egy céget 2-3 év után „dobni kell", ezért alapította meg az ... Kft-t. Ezt a fajta üzletet a VI. rendű vádlott már korábban is csinálta ...-al, de belebuktak. Az egész lényege az volt, hogy a saját cégén kívül voltak bukócégek, melyet félévente cserélni kellett. Ilyen volt ... VII. rendű vádlott cége, a ... Kft. is, illetve a ... Kft. A kft-k nevében papíron megvásárolta az árut, majd eladta. Ezek a cégek csak azért kellettek, hogy biztosítsák a cégeinek a számlákat. A strómanok dolga annyi volt, hogy aláírtak, mivel ő sem szerződést, sem számlát nem írt alá. Minden felírt egy papírra, dátumot, áfát, nettó-bruttó árat, a kft-k vezetői pedig kitöltötték, ezért volt, hogy valamennyi pénzt kaptak. Nagyvonalakban részükre is elmondta, hogy miről van szó. Azt is elmondta, hogy ebben van veszély, de azt nem tudja, hogy ebből ők mit fogtak fel. ...-al kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ... helyett kellett egy cég, így az ügymenetbe bevonta ...-t, aki azt elvállalta. Majd mikor ... kiszabadult a börtönből, akkor lett az ő nevére átírva a cég. A cég átruházásokkal kapcsolatban elmondta, hogy azokat ő intézte, vagyis ő vitte a vádlott-társait az ügyvédhez, az ügyvédet is ő fizette, valamint a székhely szolgálgatói díjat is, valamint a bankszámlanyitást is. ...-t még Szlovákiából ismerte, akinek felajánlotta, hogy alapítson egy céget és segítsen neki. Erre azért volt szükség, mert nagyon nagy forgalma volt az ... Kft-nek és jobbnak látta, ha több helyről is jön számla. Később ... nevéről ez a cég le lett véve és ... V. rendű vádlott nevére lett átírva. Elmondta még, hogy az elején nem gondolta, meg nem is tudta, hogy ebből baj lehet, csak amikor a kihallgatásai megkezdődtek, akkor fogta fel, hogy ebből probléma lesz. Hitt ...-nak, hogy ha szerez maga mellé embereket, akkor ők fogják „elvinni az egészet", neki baja nem lehet. A megismételt eljárásban az I. rendű vádlottat a bíróságnak már kihallgatnia nem sikerült, mert időközben ismeretlen helyre távozott. ... II. rendű vádlott a 2015. november hó 16. napján megtartott tárgyaláson tett vallomást. Ezen vallomásában elmondta, hogy neki a VI. rendű vádlott, ... iskolatársa volt és rajta keresztül ismerkedett össze ...-al. Ekkor nem volt munkahelye, és neki úgy tűnt, hogy ... egy jól menő vállalkozó. Felajánlott egy lehetőséget, hogy hajlandó lenne-e üzlettársként faáru értékesítésben részt venni, mivel ő elköltözik és ajánlotta ...-ot. ... javasolta, hogy vásároljon meg néhány céget. Ezért vásárolta meg az ... Kft-t, majd a ... Kft-t is. A célja az volt, hogy legális jövedelemre tegyen szert. ... elmondta, hogy neki Szlovákiában vannak kapcsolatai, de szükséges, hogy valaki a szlovák nyelvet is ismerje, ehhez kellett .... Mivel munkanélküli volt, jól jött volna egy kis pénzkereseti lehetőség. ... azt mondta neki, hogy ... lesz az ügyintéző, ő vásárolja a fát Szlovákiában, s az ő cégén keresztül fogja majd Magyarországon értékesíteni. Meghatalmazást is készített ... részére, de arról nem volt tudomása, hogy az áfa megfizetése milyen módon történik. ... javaslatára vásárolt számlatömböket és hogy írjon alá belőle néhány oldalt. Azzal tisztában volt, hogy számlát kiállítani csak valós teljesítés mellett lehet, de bizalmat szavazott ...-nak és ...-nak. Ezt követően mindent ... intézett, számlát nem töltött ki, de több számlát aláírt, de hogy pontosan mennyit, azt nem tudta. Ezért különböző összegeket kapott, kamiononként kb. 25.000,- forintot. A könyvelésben sem vett részt, majd 2010-ben kezdett gyanakodni, hogy valami nincs rendben, amikor még két céget át kellett vennie ... kérésére. Később már nem kívánt ebben részt venni, meg kívánta szüntetni a kapcsolatot ...-al. Kijelentette, hogy nem volt tisztában azzal, hogy bűncselekményben működik közre, különösen pedig azzal, hogy ...-nak segítséget nyújt az áfa kijátszásában. Abban érezte felelősségét, hogy vakon megbízott ...-ban és ...-ban, amely igen nagy felelőtlenség volt. Az ... Kft. alapításához ... nyújtott anyagi segítséget, a ... Kft-t is az ő kérésére vette át. A ..., valamint a ... Kft. alapítását ...-al közösen intézték. A cégekben ő semmit nem csinált, csak kitöltött számlatömböt, amit ...-nak átadott. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy az általa aláírt számlák mennyisége a százas nagyságrendet elérte-e. A nyomozás során kihallgatásaikor nem kívánt vallomást tenni. ... III. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét abban a részben ismerte el, hogy a fiktív számlák kiállításában segédkezett. Elmondta, hogy mikor ...-al összeismerkedtek, nehéz anyagi körülmények között élt. ... ajánlotta, hogy lenne olyan lehetőség, amiből pénzt kereshetne. Alapítaniuk kellett egy céget, amelynek ... Kft. volt a neve, az ügyvezetője pedig a III. rendű vádlott. A cég fenyő fűrészáru értékesítésével foglalkozott volna, de ténylegesen ...-nak adott meghatalmazást, hogy bármikor eljárhasson. ...-et akkor ismerte meg, amikor a cégátírás megtörtént. ... ajánlotta, hogy a céget rá írassák. A számlák kiállítása úgy történt, amíg az ő nevén volt a cég, ő állította ki a számlákat, ... útmutatása alapján, ő mondta, hogy mit kell ráírni. Ténylegesen a cégben csak névleg volt benne, mindent ... intézett. Mindezért ... fizette az albérletét és havonta mintegy 150.000,- forintot kapott tőle. A cég adóbevallásáról semmit nem tudott. Elmondta, hogy részben tudta, mire kellenek ezek a számlák, valószínűleg az áfával kapcsolatos „stikli" lehet benne, de mást nem tudott. Majd később úgy nyilatkozott, hogy a cégalapításkor még nem gondolta, hogy ebből baj lehet, csak később gondolkodott el ezen. ... annyit közölt vele, hogy Szlovákiából a III. rendű vádlott cégén keresztül lesz behozva a faáru, az ő cégének lesz átadva és majd ő értékesíti. Azzal tisztában van, hogy ha valamit elad, akkor nyilvánvaló, hogy akkor arról számlát is kell adni. Minden számlát ő állított ki és ő is írt alá. Nagy általánosságban tisztában volt azzal, hogy mi a felelőssége egy kft. ügyvezetőjének. Hogy miért került ... nevére a cég, erről nyilatkozni nem tudott. A nyomozás során először 2012. június 13-án hallgatták ki, amikor gyanúsítottként elmondta, hogy a ... Kft. úgy lett alapítva, hogy ... üzent a börtönből, hogy alapítson egy céget, majd amikor kijön a börtönből, átveszi. A következő vallomásában úgy nyilatkozott, hogy ... utasításait hajtotta végre a cégalapítással, illetőleg a fakereskedéssel kapcsolatban. A tárgyaláson vallomásának ezt a részét visszavonta. Nyomozati vallomásában a továbbiakban elmondta, hogy ...-al 2008-2009-ben ismerkedett meg. Segített neki számlákat feladni, háztáji munkát végezni, ezért kisebb összegeket kapott, majd megkereste ..., hogy csináljon egy céget, és amikor ... kijön a börtönből, ő majd átveszi. Mindezért pár tízezer forintot ígért havonta. Mindezt azért kapja, hogy megalapítsa a céget, számlákat töltsön ki. Az ekkor nem került szóba, hogy az ügyletet ténylegesen ki fogja lebonyolítani. Ezt követően ... intézte a cég alapítását. Azzal tisztában van, hogy Magyarországon áfát kell fizetni az államnak. ... annyit közölt vele, hogy Szlovákiában beszerzi a faárut és Magyarországon adja el. A 306/2013.bü. számú ügyben 2014. március 13-án először tanúként hallgatták ki, azonban ezt a vallomását később visszavonta azzal, hogy ...-ot akarta menteni. 2014. június 10-én hallgatták ki gyanúsítottként, amikor kijelentette, a céggel kapcsolatban elmondja az igazságot. ... ajánlott neki pénzkereseti lehetőséget, ami abból állt volna, hogy a nevére kellene egy céget alapítani. Ezzel kapcsolatban mindent ... intézett, a cégalapítást, a bankszámla nyitást, együtt vették meg a számlatömböket is, valamint egy meghatalmazást is adott részére. Sosem járt Szlovákiában fakereskedő telepen, illetőleg magyar tüzépeken sem, mindent ... intézett. A számlák kitöltése úgy zajlott, hogy vagy személyesen vagy telefonon szólt neki ..., hogy számlázni kellene, megmondta, mit kell beleírni. Ezt minden esetben megtette, kiállította a számlákat a ... Kft. nevében. Miután érezte, hogy ebből problémák lesznek, nem akarta tovább csinálni, ekkor vette át a céget .... A 2672/2013.bü. számú eljárásban a fenti vallomásához hasonló vallomást tett. ... IV. rendű vádlott részben bűnösnek érezte magát, de nem tudta, hogy a tevékenységéből probléma lehet. Vallomása szerint a ... Kft-t 2011. évben vette át, de azzal a szándékkal, hogy az normálisan fog működni, nem lesz probléma. Abban, hogy átvette a céget, ... és ... működött közre. A cég átvételét ... (... VI. rendű vádlott) vetette fel, azt mondta, hogy vegye át a céget, ez egy jó lehetőség, lesz belőle pénze is. ...-ban pedig megbízott. A cégben egyébként ő nem csinált semmit. .... azt mondta, hogy ... segíteni fog mindenben. A cég nevében ő számlát nem állított ki, de üres számlatömböt aláírt, amit ...-nak átadott pár alkalommal. A cég dolgaival nem volt tisztában, nem értett hozzá. Arról, hogy miért írt alá üres számlatömböt, nem tudott nyilatkozni. Erről ...-ot sem kérdezte meg. ... vonatkozásában elmondta, hogy a VI. rendű vádlott megkérdezte tőle, hogy akar-e pénzt keresni, mert akkor menjenek el ...-hoz, vegye át a céget és akkor lesz pénze. Az egész tevékenységért mintegy 200.000,- forintot kapott. Amennyiben adott is meghatalmazást ...-nak, arról nincs tudomása, hogy abban mi van. A cég átvétele úgy történt, hogy ... gépkocsival Budapestre vitte. ... is velük volt. A céggel kapcsolatban semmilyen iratot nem vett át. Később úgy módosította vallomását, hogy a 200.000,- forintot nem a számlák kitöltéséért kapta. A tényállás III. pontjával kapcsolatban a tárgyaláson annyit mondott, hogy az egész „fadongás" dolgot egy szlovák ismerőse intézte, .... Ő csak aláírt ott is mindent, egyébként ... intézkedett. Ő az ügylet kapcsán nem kapott 60 millió forintot, még nem is látott ilyen összeget. ... diktálta, hogy mit kell a számlára írni és ő pedig ezt megtette. Elétárás után kijelentette, hogy a szállítási szerződésen is az ő aláírása szerepel. Arról nyilatkozni nem tudott, hogy miért kellett aláírnia a szállítási szerződést. A tárgyaláson azzal kapcsolatban, hogy korábban miért másképp nyilatkozott, azt mondta, hogy ...-t akarta védeni, de jelen ügylettel kapcsolatban mindent ... intézett, ő csak a számlát, illetőleg a szállítólevelet írta alá. A IV. rendű vádlott kihallgatására a nyomozás során a 88/2012.bü. számú ügyben került sor 2012. június 11-én. Elmondta, hogy a ... Kft-t azért vette át, mert rábeszélték, de a cég működésével kapcsolatban semmit nem tudott. A cég átvételének intézése Budapesten történt, ...-al és ...-al. Folytatólagos vallomásában úgy nyilatkozott, hogy a VI. rendű vádlott vette rá, hogy átvegye a céget, amit aztán ... intézett. Ekkor azt mondta, hogy ... kérte meg üres számlatömbök aláírására, illetőleg hozott kiadási és bevételi pénztárbizonylatot, amit szintén aláírt. Kijelentette, hogy a cégben semmiféle gazdasági tevékenységet nem végzett. A 306/2013.bü. számú ügyben gyanúsítottként elmondta, hogy a gyanúsításban szereplő számlákat ő írta alá, miután ... kérésére átvette a ... Kft-t. Azt, hogy utána mi történt a számlákkal, arra nem tudott nyilatkozni. A törvényszék a tárgyalás anyagává tette a Balassagyarmat Járásbíróságon 11.B.36/2014. számú később hatályon kívül helyezett - ügyben ... és ... vallomásait. ... lényegében a nyomozás során, illetőleg a tárgyaláson tett vallomásának megfelelően mondta el a történteket. Itt is kijelentette, hogy a számlákat ő állította ki ...-nak, de mindig ... számolta ki az összeget, ő pedig ráírta. A Szlovákiából beérkező faáru nem került lerakásra, azokat ... egyből a vevőkhöz továbbította. A ... Bt. és az ... felé is állított ki számlákat. Olyan is előfordult, hogy a számlákat csak aláírta, de nem ő töltötte ki. A cég minden irata ...-nál volt, így a bélyegző és a számla is. Ekkor módosította korábbi vallomásait, hogy ő nem ... utasításait hajtotta végre, hanem ...-t. ... IV. rendű vádlott is korábbi vallomásainak megfelelően mondta el a történteket. Kijelentette, hogy több cég is volt a nevén, de egyikkel sem végzett gazdasági tevékenységet. ...-al Szlovákiában egyetlen egy alkalommal járt. A tényállás III. pontjában írt cselekménnyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a számlát nem magától töltötte ki, pontosan nem emlékszik, de ..., ..., valamint ... volt vele. Szerinte ez a számla azt igazolja, hogy ezeket a dolgokat ő értékesítette ... nevű vevőnek. Kijelentette, hogy azt az összeget ő nem kapta meg. Elismerte, hogy a szállítási szerződést is ezzel kapcsolatban ő írta alá. A többiek mondták, hogy mit kell csinálnia, ő pedig aláírt. Arról, hogy a számla ellenértéke esetleg kihez folyt be, nem tudott nyilatkozni. A többiek csak kihasználták őt. Később úgy nyilatkozott, hogy a hercegkúti ügylettel kapcsolatos számlát is ő töltötte ki, de egy másik papírról másolta át. ... V. rendű vádlott elmondta, hogy igen nehéz volt az anyagi helyzete. A vádbeli időszakban a férje börtönben volt és ott töltötte büntetését a VI. rendű vádlott is. Egy ... nevű nő, aki ismeretei szerint a VI. rendű vádlott felesége vagy barátnője, mondta neki, hogy el lehetne menni dolgozni. Annyit mondott, hogy csak el kell menni néhány papírt aláírni, mint a kezeseknek. Később mikor papírokat kapott, akkor látta, hogy ő a ... Kft. képviselője. Amikor a papírokat aláírta ... is vele volt. Úgy gondolta, hogy kezesként írja alá ezeket a papírokat. A tárgyaláson elétárásra került a nyomozás során tett tanúként és gyanúsítottként tett vallomása, amikor is azokat mindenben fenntartotta, majd azt mondta, hogy a tárgyalási vallomását tartja fenn, de a nyomozati vallomásában is valami igaz, csak a ...-t nem említette meg benne, mert fél a VI. rendű vádlottól. Majd úgy nyilatkozott, hogy megbánta az egészet. A nyomozás során 2013. december 5. napján a 306/2013.bü. számú ügyben tanúként hallgatták ki. E vallomásában úgy nyilatkozott, hogy a férje 2011-ben Balassagyarmaton a börtönben volt, ekkor találkozott ...-al. Felajánlotta, hogy tudna munkát adni, van a ... Kft., annyi dolga lenne ezzel, hogy a nevére kellene íratni. Ez meg is történt 2012. év elején. Az átírással kapcsolatban .... intézett mindent. Elmondta, hogy ő nem ért a cégvezetéshez, ... felajánlotta, hogy majd ő mindenben segít. A cégátírás után többet ...-ot nem látta. Kijelentette, hogy ...-t sem ismeri. Ezt követően hallgatták ki gyanúsítottként, amikor elmondta, hogy a tanúvallomását teljes egészében fenntartja. Kijelentette, hogy őt becsapták, munka ígéretével írattak alá vele papírokat. Nem tudta, hogy ezzel egy céget vesz át. ... VII. rendű vádlottat a tárgyaláson kihallgatni nem lehetett, mert korábban ismeretlen helyre távozott. A 306/2013.bü. számú ügyben gyanúsítottként hallgatták ki. A gyanúsítás ellen panasszal élt, kijelentette, hogy ...-et ismeri, de céges dologról soha nem beszélt vele. Ezt követően pedig nem kívánt vallomást tenni. ... VII. rendű vádlott a tárgyaláson érdemi nyilatkozatot nem tett. A 306/2013.bü. számú ügyben gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság. Ekkor elmondta, hogy ... I. rendű vádlottat iskolás korától ismeri, jóbaráti kapcsolatban voltak. A játékszenvedélye miatt nehéz anyagi helyzetbe került, ...-nak is tartozott. Ekkor ... felajánlotta, hogy alapítson egy magyar céget, majd ő segíteni fog mindenben, nem lesz vele semmi gond. Ezután Budapesten egy ügyvédnél megalapították a céget, a ... Kft-t a nevére. Ezzel kapcsolatosan mindent ... intézett és fizetett. Ha valamilyen levél érkezett, ő azonnal átadta ...-nak. Annyi volt a szerepe, hogy amikor ... szólt, kitöltötte a számlákat és aláírta. Nem is nagyon tudja, hogy mi volt ezeken a számlákon. Teljesen megbízott ...-ban. ...-val soha nem találkozott. A meghatalmazás is úgy történt, hogy ... elhozta neki, ő pedig aláírta. A 2672/2013.bü. számú ügyben hasonló vallomást tett. Elmondta, hogy a számlákat a ... Kft-ben nem ő töltötte ki, csak aláírta, legtöbbször azok üresek voltak. Egy-két alkalom volt, amikor már kitöltött számlát írt alá. A nyomozási szakban kirendelésre került ... igazságügyi adó- és járulékszakértő. Mivel az ügyben újabb nyomozások fejeződtek be, ezért a szakértő később szakvéleményét kiegészítette. A szakvéleményt a megküldött iratok, a rendelkezésre álló számlák és bizonylatok vizsgálata után adta meg. A szakértő megállapította, hogy ... Bt. adóbevallást 2009. évre vonatkozóan 2010. május 25-én benyújtotta, 2010. évre 2011. május 21-én, míg 2011. évre nem tett bevallást. Meghatározta, hogy a benyújtások mit tartalmaztak, illetve a vádlottak által képviselt társaságokon keresztül az I. rendű vádlott 2009-2011. évek között mekkora adóhiányt okozott a költségvetésnek. A szakértőt a bíróság a tárgyaláson is meghallgatta. Ekkor elmondta, hogy a szakvéleményét az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott jegyzőkönyvek, kimutatások, valamint a nyomozó hatóság által beszerzett, az adóhatósághoz benyújtott bevallások adatai, valamint a rendelkezésre álló vizsgált társaság áfa analitikája alapján állapította meg. Ezek alapján lehetett ellenőrizni a számlákat, a bevallásban a levonásba helyezett áfa tartalmat mely társaságoktól befogadott számlák áfa tartalmát alapozták. Kimunkálta, hogy bevallásonként mennyi a fizetendő áfa, mennyi a levonásba helyezett áfa, és a kettő egyenlegeként mennyi az adott adóévben az áfa elszámolás eredménye. Nem alapbizonylatok álltak rendelkezésére, hanem a már felsorolt iratok, amely alapján a szakvélemény elkészült. A társaság könyvelése a kibocsátott számlák alapján készült. Ezeket volt lehetőség összevetni a bevallási adatokkal, ebben pedig alapbizonylatonként szerepelnek, tehát számlaszámra hivatkozással szerepelnek a felszámított áfa összegek. A bíróság a tárgyaláson megkísérelte kihallgatni ...-t, a IV. rendű vádlott feleségét, aki azonban megtagadta a vallomástételt. ..., az V. rendű vádlott férje a tárgyaláson tett vallomása szerint 2010. és 2012. között volt börtönben, egy zárkában volt ...-el és ...-al (... VI. rendű vádlott). A bv. intézetben arról szerzett tudomást, hogy ...-ék szervezték az embereket, hogy rájuk írassanak cégeket. Amíg a börtönben voltak, a VI. rendű vádlott felesége intézte ezt. A feleségét is ő kereste fel, hogy papírokat kellene aláírni. Később tudta meg, hogy a felesége egy céget vett a nevére. A törvényszék megkísérelte kihallgatni ...-et tanúként, aki az I. rendű vádlott édesapja, a vallomástételt ő is megtagadta. ... tanú az ügyben érdemi vallomást nem tett. ... vallomása szerint könyvelőként dolgozik, sok cégnek könyvel. ... valamelyik cégével kapcsolatban is könyvelést végzett. Emlékszik a ... nevű cégre is, emlékezete szerint csak egy üres áfa bevallás lett elküldve. A cég anyagát emlékezete szerint ... vitte neki, de pontosan már a történteket nem tudta felidézni. A tényállás III. pontjával kapcsolatban kihallgatásra került ... is, aki elmondta, hogy ...-el ...-on találkozott. Ő faanyag és faanyagból feldolgozott termékekkel kereskedett, ... pedig egy cég nevében járt el. Rönk alapanyagból származó árut vett meg, valamint szőlőfeldolgozáshoz szükséges eszközöket vásárolt ...-től, illetőleg ...-tól. A szállítások alkalmával több alkalommal ... is jelen volt. Azt nem tudja, hogy ... miként mutatkozott be. Az ügylettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a számlán szereplő dolgok a helyi szövetkezetnél felszámolásra kerültek, s úgy kerültek a ... Kft-hez, amit ő pedig megvásárolt. Valamilyen összeget fizetett ...-nek, de hogy mennyit, arról nyilatkozni nem tudott. A vételárat, a szállítás idejét, helyét, a kifizetését módját ....el beszélte meg. ... nyomozás során tett vallomása szerint ...-et korábban nem ismerte, egyszer néhány köbméter dongafát hozott részére. Azt nyilatkozta, hogy folyamatosan tudna ilyet szállítani. Az első szállításkor tudta meg, hogy a ... Kft. nevébe hozta az árut. A számlát ... töltötte ki előtte, szállítólevelet is hozott. A tárgyaláson kihallgatásra került tanúként ..., aki elmondta, hogy ...-et régebbtől ismeri. ...-el kapcsolatban elmondta, hogy egyszer vásárolt tőle ... egy szlovák céget. A hordódonga eladással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy tényleges kereskedelem nem volt, csak papíron működött ez a kereskedelmi tevékenység. Ebben működött közre ... is a cégeivel, de hogy pontosan hogyan történt, erről nem nyilatkozott. Egy alkalommal talán ...-el is járt Hercegkúton. Ekkor ha valami aláírásra került, azt biztosan ... írta alá, a tanú ugyanis nem írt alá semmit. Véleménye szerint a IV. rendű vádlott abban hibázott, hogy ügyvezetői szerepet töltött be ebben a cégben, amit mások kihasználtak. A törvényszék a tárgyalás anyagává tette ... tanú nyomozás során tett vallomását. Eszerint a ... Kftben 2010. március 30-tól 2011. augusztus 22-éig tag volt. ... ajánlotta neki, hogy alapítsanak egy céget, ami meg is történt. Ezt követően ... nem jelentkezett, majd szólt, hogy el kellene adni a céget, mert van rá vevő. Egyebet a cég működésével kapcsolatban elmondani nem tudott. A bíróság szintén a tárgyalás anyagává tette ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ... és ... tanúk vallomását. Az üggyel kapcsolatban annyit tudtak elmondani, hogy az ő cégük kapcsolatban állt ... I. rendű vádlottal, aki részükre faárut szállított. Az üzletet ...-al bonyolították, aki a szükséges papírokat részükre átadta. A ... Kft-vel semmilyen kapcsolatuk nem volt. ... felszámoló írásban tett vallomása szerint a ... Kft. ügyvezetőjével a kapcsolatfelvétel sikertelen volt, arról, hogy a kft. könyvelési anyagai hol vannak, illetőleg ki a cég könyvelője, nyilatkozni nem tudott. ... tanú nyomozás során tett vallomása szerint az ő cége, az ... Kft-vel volt kapcsolatban, a számlákon szereplő gazdasági események megvalósultak, az értékesítés a számlán szereplő vételár összegében megtörtént. ... tanú nyomozati vallomása szerint az ... Kft-t a ... Kft. könyvelte 2010. őszétől 2010. nyaráig. Ő ennek a kft-nek az ügyvezetője. Az ... Kft. részéről ... járt el, korábban a ... Bt. könyvelését is ők végezték. Az ... Kft. fűrészáru nagykereskedelemmel foglalkozott, emlékezete szerint belföldi beszerzésből származott a faáru. Annyit tudott elmondani, hogy ... határidőre szinte soha nem hozta el a bizonylatokat, előfordult, hogy ilyenkor forgalmat nem tartalmazó bevallást nyújtottak be. Ezzel kapcsolatban később önrevízió került benyújtásra. A ... Kft. neve nem ismerős a tanúnak. Egy idő után ... nem vitt hozzájuk anyagot, ezt követően megszűnt a kapcsolat. Az iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vádbeli időszakban ... I. rendű vádlott két cégnek, a ... Bt-nek, illetőleg az ... Kf-nek; ... II. rendű vádlott a ... Kft-nek, a ... Kft-nek, a ... Kftnek; míg ... 2011. április 14-ig, míg ... IV. rendű vádlott 2011. április 14-től 2011. december 15-ig a ... Kft-nek, ... VII. rendű vádlott 2011. február 14-től 2012. január 18-ig; ... V. rendű vádlott 2012. január 18-tól a ... Kft. önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt. Ugyancsak ... II. rendű vádlott volt az ... Kft. ügyvezetője. Az I. rendű vádlott a fenti gazdasági társaságok által kibocsátott számlákat a könyvelésében szerepeltette. Az I. rendű vádlott első kihallgatásai során még tagadta a terhére rótt bűncselekményeket, majd teljes körű feltáró jellegű beismerő vallomást tett. E vallomásból, illetőleg a vádlott-társai vallomásából megállapítható, hogy tényleges gazdasági teljesítmény nem volt az I. rendű vádlott által képviselt két cég, illetőleg a többi vádlott által képviselt cégek között. Amint az az I. rendű vádlott vallomásából szintén megállapítható - amit a cégiratok is alátámasztanak - először a ... Bt-t alapította meg, ezt követően került sor az ... Kft. megalapítására. A cégei Szlovákiából szereztek be faárut. Az ő cégein kívül voltak az ún. „bukó cégek", amelyet a többi vádlott képviselt és ezen cégek nevében vásárolta meg az árut, majd azt Magyarországon értékesítette. A fenti cégekre azért volt szükség, hogy az I. rendű vádlott cégeinek a számlákat biztosítsa. A vele kapcsolatba került vádlott-társainak annyi dolga volt, hogy ők töltötték ki, illetve a számlákat ők írták alá. Azt, hogy mit kell a számlákra írni, azt ő magyarázta el. Ezért valamilyen összeget kaptak is a vádlott-társak. Elismerte azt is, hogy a cég átruházásokkal kapcsolatos dolgokat is ő intézte, az ügyvédi díjat, egyéb költségeket is ő viselte. Tehát az I. rendű vádlott vallomásából megismerhető az egész konstrukció lényege, mely beismerő vallomást - melyet az I. rendű vádlott többször is megismételt - a bíróság elfogadott, hiszen azt alátámasztják a vádlott-társak vallomásai, illetőleg a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok is. A II., III., IV. és VII. rendű vádlottak is elismerték, hogy tényleges gazdasági tevékenység az ő cégeik, illetőleg az I. rendű vádlott által képviselt cégek között nem volt. Ők csak számlákat bocsátottak ki, illetőleg írtak alá, volt amikor kitöltöttek, ... kérésére és részükre átadták. Ezek a cégek telephellyel egyáltalán nem is rendelkeztek, tehát a faárut tárolni sem tudták volna. A rendelkezésre álló bizonyítékokból tehát megállapítható, hogy az I. rendű vádlott volt az, aki az egész ügymenetet bonyolította, szlovákiai kapcsolatait kihasználva szerezte be a faárut, majd azt Magyarországon értékesítette oly módon, mintha az árut a vádlott-társai által képviselt cégektől szerezte volna be. Ennek érdekében tőlük - hogy az üzletet legalizálja - számlákat szerzett be, amit könyvelésében szerepeltetett, és ennek alapján a fiktív ügylet alapján áfa levonást eszközölt. A II., III., IV. és VII. rendű vádlottak védekezésének lényege az volt, hogy az egész ügymenetet .... I. rendű vádlott bonyolította le, ők teljes mértékben megbíztak benne, nem gondoltak arra, hogy bármilyen bűncselekményben vennének részt. E vallomásukat cáfolja az I. rendű vádlott vallomása, mely szerint ő felvázolta vádlott-társai előtt az ügylet lényegét, illetőleg az általuk kibocsátott számlák alapján tudatosulni kellett bennük, hogy ami a számlán szerepel, az nem legális, hiszen ők semmiféle anyagot nem értékesítettek az I. rendű vádlott cégei felé. Emellett ezen vádlottak cégeinek, mint az első belföldi vevőknek - amennyiben az üzletkötés valós - a számlán szerepeltek kapcsán áfát is kellett volna fizetniük. Szintén az I. rendű vádlott beismerő vallomásából állapítható meg, hogy az általa a könyvelésében szereplő számlákat az ő iránymutatása alapján, a vádlott-társai töltötték ki vagy írták alá. ... III. rendű vádlott ténybelileg beismerte a cselekmény elkövetését. Azért vett részt benne, mert ebben pénzkereseti lehetőséget látott. Az I. rendű vádlottnak meghatalmazása is volt a III. rendű vádlott részéről, hogy a cége nevében mindenben eljárhat. Elismerte azt is, hogy a számlákat ő írta alá, illetőleg olyan tartalommal töltötte ki, ahogy azt az I. rendű vádlott neki elmondta. Azonban egy idő után látta, hogy ez a dolog nem törvényes, ekkor lett átírva a cég ... IV. rendű vádlott nevére. A IV. rendű vádlott is beismerte azt, hogy átvette a ... Kft-t ... kérésére, üres számlatömböket aláírt, de a céggel nem foglalkozott, semmilyen tevékenységében nem vett részt. ... VII. rendű vádlott elismerte, hogy a cége ügyeinek intézésében nem járt el, meghatalmazás alapján mindent az I. rendű vádlott intézett, szólt neki, hogy mikor kell számlákat aláírni, illetőleg kitölteni. A cége nevében ő semmiféle adóbevallást mint ügyvezető nem nyújtott be, mindenben megbízott ...-ban. Ezen vallomásából megállapítható, hogy a II., III., IV. és VII. rendű vádlottak cégeire azért volt szükség, hogy úgy tűnjön, hogy ezek a cégek végeznek gazdasági tevékenységet, szereznek be faárut Szlovákiából továbbértékesítési céllal, holott ténylegesen ezt a tevékenységet az I. rendű vádlott végezte saját cégeivel. Ezek a cégek azonban adóbevallást nem készítettek, áfát nem fizettek. Viszont az általuk kibocsátott fiktív számlákat az I. rendű vádlott szerepeltette könyvelésében. Ezért a bíróság a IV. és VII. rendű vádlottak védekezésének azon részét, mely szerint nem tudták, hogy miben vettek részt, elvetette. A törvényszék elvetette ... II. rendű vádlott védekezését is. Azt pontosan nem tudta megmondani, hogy mennyi számlát írt alá az I. rendű vádlott kérésére, de négy cége nevében is bocsátott ki számlákat, minden valós teljesítmény nélkül. A számlák az I. rendű vádlott cégeinél könyvelésre kerültek. Az I. rendű vádlott következetesen nyilatkozott, hogy minden cégvezető vádlott-társával megbeszélte, hogy a számlákat milyen tartalommal kell kitölteni, így a II. rendű vádlottnak - akinek korábban működő cégei is voltak - tudatában kellett lennie, hogy jelen esetben egy olyan ügyletben vesz részt, ami nem törvényes. ... V. rendű vádlott többféle vallomást tett az eljárás során. Első kihallgatásakor a cselekmény elkövetését beismerte, hiszen úgy nyilatkozott, hogy ő pénzért vette nevére a ... Kft-t. Később már olyan vallomásokat tett, hogy neki munkát ígértek, s munkavégzéssel kapcsolatos papírokat írt alá, illetőleg kezesként járt el az ügyben. Tekintettel arra, hogy beismerő vallomását alátámasztja az I. rendű vádlott vallomása is, illetőleg arról nyilatkozni nem tudott, hogy miért módosította korábbi beismerő vallomását, ezért a törvényszék azt állapította meg, hogy ... V. rendű vádlott tudatában volt annak, hogy ő egy céget névleg vesz nevére, hiszen annak működtetésére sem szándéka, sem lehetősége nem volt. ... VI. rendű vádlottat csak a nyomozó hatóság tudta kihallgatni. Ekkor ő vallomást nem tett, de tagadta a terhére rótt bűncselekményt. Ennek a vallomásnak ellentmond ... IV. rendű vádlott nyilatkozata, aki az eljárás során következetesen úgy nyilatkozott, hogy amikor szabadságvesztés büntetését töltötte ... volt az, aki rávette, hogy vegye át a ... Kft-t. Vallomását alátámasztja ... is, aki a bv. intézetben tudomást szerzett arról, hogy a VI. rendű vádlott embereket szervezett és íratott rájuk cégeket, valamint ... vallomása is. A VI. rendű vádlott ... vallomása alapján is tudatában volt annak, hogy a cégátruházás fiktív, valamint az bejegyzésre is kerül majd a közhiteles nyilvántartásba. E körben tehát a törvényszék a cég átvételével kapcsolatban következetes vallomást tett IV. rendű vádlott vallomását fogadta el. Az igazságügyi adó- és járulékszakértő a rendelkezésre álló iratok, számlák, bizonylatok áttanulmányozását követően adta meg szakvéleményét. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati anyagban található áfa analitikus nyilvántartás és a bevallások adatainak összevetése során eltérések tapasztalhatók, szakértői véleményben pedig kárértékként a ténylegesen a bevallásban szereplő áfa összeget vette figyelembe. A bíróság korábbi eljárásában a tárgyaláson is meghallgatta a szakértőt, illetőleg szakvéleményeit két alkalommal is az újabb bizonyítékok alapján kiegészítette. Ezen szakvélemény alapján állapította meg a törvényszék, hogy az I. rendű vádlott milyen összegű áfát, mely időszakban helyezett jogosulatlanul levonásba, illetőleg ehhez a vádlott-társai milyen összegben nyújtottak segítséget. A vádbeli időszakban egyedül a ... Kft. vezetésében történt változás, itt a törvényszék kizárólag azt az időszakot rótta a III. és IV. rendű vádlottak terhére, amikor a cég ügyvezetői voltak, vagyis az ügyvezetésük alatt kibocsátott számlák összegét vette figyelembe. Mindezt ... I. rendű vádlott vallomása alapján állapította meg, aki úgy nyilatkozott, hogy mindig az ügyvezetőkkel tárgyalt és íratta meg velük a számlákat, vagy íratta alá. ... is azt mondta, hogy ő az ügyvezetése alatt állított ki számlákat. Ezért nem fogadta el ... IV. rendű vádlott ekörben tett nyilatkozatát, hogy a III. rendű vádlott még ügyvezetősége megszűnése után is állított ki számlákat az I. rendű vádlott részére. A tényállás III. pontjával kapcsolatban a nyomozati iratok között rendelkezésre áll egy számla, valamint a szállítási szerződés. A számla tartalma szerint - amely 2011. szeptember 30. napján került kiállításra - a ... Kft. különböző szőlőipari berendezéseket értékesít a ... ...-nak 60.558.855,forint + 15.139.713,- forint áfa értékben, mindösszesen ez 75.698.585,- forintot tesz ki. 2011. szeptember 3. napi keltezéssel készült egy szállítási szerződés a ... és a ... Kft. között, amelyben a ... Kft. képviseletében ... IV. rendű vádlott 2011. szeptember 20. napjáig kötelezettséget vállal a számlán szereplő ingóságok átadására a ... részére. Ezek keletkezési körülményeivel kapcsolatban ... többféle vallomást tett, de végül is azt a vallomását tartotta fenn, hogy ezek kitöltésében ... nyújtott segítséget. Azt azonban elismerte, hogy mind a számlát, mind a szállítási szerződést ő írta alá. Olyan nyilatkozatot nem tett, hogy bárki kényszerítette volna ezen számla, illetőleg szerződés aláírására. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 55. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban teljesítés). A

(2)bekezdés alapján az

(1)bekezdéshez fűződő joghatály beáll abban az esetben is, ha a teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, a szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy

1. a)pont a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt vagy
2. b)pont teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg az
3. a)vagy b pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként szolgáltatást igénybe vevőjeként szereplő személyt, szervezetet. Tehát ... IV. rendű vádlottat az általa kibocsátott számla alapján áfa befizetési kötelezettség terhelte, amit ő nem teljesített. Amennyiben esetlegesen tényleges teljesítés nem történt, a IV. rendű vádlott semmit nem tett a számla érvénytelenítéséről, így az áfa törvényben írt joghatás bekövetkezett. A törvényszék nem fogadta el ... azon védekezését, hogy ő egyáltalán nem volt tisztában, hogy mi folyik körülötte, egyáltalán, hogy mi a kft., illetőleg mi egy ügyvezető feladata, hiszen több cégben is vezető tisztségviselő volt. Így 2011. április 11-től vezető tisztségviselője volt a ...-nak, 2011. április 22-től a ...-nak, 2011. augusztus 29-től a ...-nak is. Tehát tisztában kellett lennie azzal, hogy egy vezető tisztségviselőnek milyen kötelezettségei vannak. Ezért a törvényszék e körben a IV. rendű vádlott védekezését elvetette. Összegezve tehát a kárösszeget a törvényszék az igazságügyi adó- és könyvszakértői vélemény alapján állapította meg. ... I. rendű vádlott saját magára és vádlott-társaira is terhelő vallomása alapján állapította meg, hogy azzal mindannyian tisztában voltak, hogy milyen ügyletben vesznek részt, hiszen nekik erről az I. rendű vádlott beszámolt. Emellett tudták, hogy a számlák mögött valós gazdasági teljesítmény nincs, mégis az I. rendű vádlott iránymutatása alapján a nem létező ügyletekről számlát adtak az I. rendű vádlottnak. Az ügyvezetőknek kötelességei is vannak, a kiállított számlák tartalmáért és hitelességéért felelősséggel tartoznak. Emellett a könyvelésben a számlákat szerepeltetni kell, adóbevallást kell benyújtaniuk, amit nem tettek meg. A fiktív számlákat az I. rendű vádlott bevallása során felhasználta, melyhez a II., III., IV. és VII. rendű vádlott a számlák rendelkezésre bocsátásával szándékosan segítséget nyújtott. Így az ő büntetőjogi felelősségük is megállapítható. IV. Jogi indokolás Ami a cselekmény minősítését illeti, az elkövetéskori és elbíráláskori anyagi jogi rendelkezések összevetése kapcsán megállapítható, hogy a jelenleg hatályos Btk. törvényi egységet hoz létre a költségvetési csalás bűntette körében, míg a korábbi elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. törvény rendelkezései szerint több vádlott tekintetében a cselekmények több rendbelinek minősülnének. Emellett a törvényszék az I., II., III., IV., VI., illetőleg VII. rendű vádlottak esetében szabadságvesztés büntetést alkalmazott - VII. rendű vádlott vonatkozásában azt próbaidőre felfüggesztette -, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi ideje kapcsán is kedvezőbb az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazása. ... V. rendű vádlottat a törvényszék próbára bocsátotta, így esetében az elbíráláskor hatályos törvény nem kedvezőbb ránézve, ezért itt a törvényszék az elkövetéskor hatályos törvényt alkalmazta. Az igazságügyi adószakértő kimunkálta a vagyoni hátrány mértékét. Az elkövetési értékre tekintettel ... I. rendű vádlott azzal a magatartásával, hogy a II., III., IV. és VII. rendű vádlottak által kibocsátott valótlan tartalmú számlákat könyvelésében szerepeltette, az adóbevallásai elkészítésénél figyelembe vette és így jogosulatlanul adólevonást tett, elkövette a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettét. Azzal a magatartásával, hogy a 2009-

1. adóévben az I. rendű vádlott a ... Bt. és az ... Kft. adóbevallásánál valótlan tartalmú magánokiratokat használt fel, így elkövette a 2 rendbeli, a Btk.
2. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett hamis okirat felhasználása vétségét. A folytatólagosságot a törvényszék a Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján állapította meg. Azzal a magatartásával pedig, hogy

1. április
2. napján közreműködött abban, hogy ... IV. rendű vádlott átvegye ... III. rendű vádlottól a ... Kft. üzletrészeit és ügyvezetőségét, továbbá abban, hogy ... V. rendű vádlott
3. január
4. napján átvegye ... VII. rendű vádlottól a ... Kft. üzletrészét és ügyvezetőségét, úgy, hogy sem a IV., sem az V. rendű vádlottnak nem állt szándékában a két cég működtetése, a valótlan adatok pedig közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, elkövette a 2 rendbeli Btk.
5. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét. Miután ezt a III., IV., V. és VII. rendű vádlottakkal szándékegységben cselekedett, megállapítható, hogy e cselekményeit a Btk. 13. §

(3)bekezdése alapján társtettesként követte el. A költségvetési csalás, illetőleg a hamis okirat felhasználása vétségével kapcsolatban annak elkövetéséhez a II., III., IV. és VII. rendű vádlottak az általuk képviselt cégek nevében az I. rendű vádlottnak átadott valótlan tartalmú számlák kiállításával ...-nak szándékosan segítséget nyújtottak, ezért a törvényszék azt állapította meg, hogy e cselekményüket a Btk. 14. §

(2)bekezdése alapján bűnsegédként követték el. Így ... II. rendű vádlott elkövette a Btk. 396. §

(1)bekezdése a) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettét, mint bűnsegéd. Miután a hamis okirat felhasználása vétsége kapcsán - ellentétben a költségvetési csalással - törvényi egység nem valósul meg és négy cége nevében bocsátott ki valótlan tartalmú számlákat, ezért ő elkövette a 4 rendbeli a Btk. 345. §-ba ütköző hamis okirat felhasználásának vétségét. Mindezt a Btk. 6. §

(2)bekezdése alapján folytatólagosan, illetve a fent írtaknak megfelelően bűnsegédként követte el. ... III. rendű vádlott a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettét követte el, mint bűnsegéd. Mivel két cégnek is bocsátott ki hamis számlákat - amit az I. rendű vádlott a könyvelésében szerepeltetett -, elkövette a 2 rendbeli, a Btk.

1. §-ába ütköző hamis okirat felhasználásának vétségét, mint bűnsegéd, illetőleg vonatkozásában is megállapítható a folytatólagosság. A ... Kft. névleges átruházásának bejegyzésével pedig a Btk.
2. §

(1)bekezdése c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét követte el, mint társtettes. ... IV. rendű vádlott esetében a tényállás I. és III. pontjában írt költségvetési csalás cselekmény nem alkot törvényi egységet, tekintettel arra, hogy a tényállás I. pontjában írt cselekményt mint bűnsegéd, a III. pontjában írt cselekményt pedig mint tettes követte el - és csak a tettesi cselekmények képeznek egységet -, így ő terhére a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette róható, míg a tényállás III. pontjában írt cselekménye a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének minősül. Emellett elkövette a 2 rendbeli Btk.

1. §-ába ütköző hamis okirat felhasználásának vétségét, mint bűnsegéd a III. rendű vádlottnál írtak szerint. Ezen cselekményeit a Btk.
2. §
3. pontja alapján mint visszaeső követte el. Emellett elkövette még a Btk.
4. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét (II. tényállási pont). ... V. rendű vádlott elkövette az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét, mint társtettes, a ... Kft. névleges átruházásával, bejegyzéseivel. ... VI. rendű vádlott azzal a magatartásával, hogy szándékosan rávette ... IV. rendű vádlottat a ... Kft. nevére vételére, elkövette a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét, a Btk. 14. §

(1)bekezdésére figyelemmel, mint felbujtó. ... VII. rendű vádlott elkövette a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettét, mint bűnsegéd, illetőleg 2 rendbeli a Btk.

1. §-ába ütköző hamis okirat felhasználásának vétségét, mint bűnsegéd, mely cselekményeket folytatólagosan követett el. A ... Kft. átadásával pedig a Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirathamisítás bűntettét követte el, mint társtettes. Miután az I., II., III., IV. és VII. rendű vádlottak a költségvetési csalás bűntettével kapcsolatban rendszeres haszonszerzésre törekedtek, ezért e cselekményük a Btk.

1. §
2. pontja alapján üzletszerűen elkövetettnek is minősül. A joghátrány alkalmazása szempontjából a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az I. rendű vádlott teljes körű beismerő vallomást tett, míg a II., III., IV. és VII. rendű vádlottak is részben elismerték büntetőjogi felelősségüket. További enyhítő körülménynek minősül, hogy a cselekmények elkövetésekor az I., II., III., V. és VII. rendű vádlottak büntetlen előéletűek voltak. Valamint enyhítő körülmény az I., II., III., IV., V. és VII. rendű vádlottak tekintetében, hogy kiskorú gyermekekről köteles gondoskodni. További enyhítő körülmény a II. rendű vádlott esetében, hogy valamennyi cselekményét részesként követte el, valamint a III., IV., VII. rendű vádlottak a legsúlyosabban minősülő cselekményeket szintén bűnsegédként követték el. Enyhítő körülmény a VI. rendű vádlott esetében a felbujtói magatartás. Igen nyomatékos enyhítő körülménynek minősül a cselekmény elkövetése óta eltelt hosszú idő, amelyet a törvényszék az I. és VI. rendű vádlottak vonatkozásában kisebb nyomatékkal értékelt, miután ők kivonták magukat a büntetőeljárás alól. Súlyosító körülménynek minősül Az I., II., III., IV. és VII. rendű vádlottak vonatkozásában a halmazat, a IV. rendű vádlottnál, hogy büntetett előéletű, visszaesőnek minősül. Ugyancsak súlyosító körülmény a VI. rendű vádlott vonatkozásában, hogy jelen eljárás tárgyát képező cselekményét a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. A közokirathamisítással kapcsolatban súlyosító körülménynek minősül az I., III., IV., V., VII. rendű vádlottak esetében a társas elkövetés. A bűnösségi körülményeket, illetőleg a cselekmény elkövetési körülményeit vizsgálva megállapítható, hogy az összes cselekmény kezdeményezője ... I. rendű vádlott volt, ő vonta be a vádlott-társait a bűncselekmények elkövetésébe. A törvényszék álláspontja szerint a legsúlyosabb büntetés kiszabása vele szemben szükséges a Btk.
3. §-ában előírt büntetési célok elérése végett. Ezért vele szemben - tekintettel a cselekmények elkövetése óta eltelt hosszú időre - a középmértéket el nem érő, de a törvényi minimumot meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. A törvényszék - figyelemmel az időmúlásra és hogy a II., III., IV. és VII. rendű vádlottak a legsúlyosabban minősülő cselekményt mint bűnsegédek követték el - lehetőséget látott a Btk.
4. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az enyhítő szakasz alkalmazására. Velük szemben a törvényszék álláspontja szerint lényegesebben enyhébb büntetés kiszabása elegendő, mint az I. rendű vádlott esetében. Azonban a legsúlyosabb cselekmény tárgyi súlyára tekintettel velük szemben is mindenképpen végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. Az időmúlás valamennyi vádlott esetében jelentős, ezt a büntetések, illetve intézkedés kiszabása kapcsán a törvényszék azok tartamának megállapításakor nagy nyomatékkal figyelembe vette. A szabadságvesztés büntetések végrehajtási fokozatának megállapítása a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján történt. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi lehetőségéről a bíróság a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett. Mivel ... IV. rendű vádlott a tényállás III. pontjában írt cselekményét korábbi, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, ezért őt a törvényszék a Btk. 38. §

(4)bekezdés d) pontja alapján a feltétele szabadságra bocsátás lehetőségtől kizárta. A költségvetési csalás és a folytatólagosan elkövetett hamis okirat felhasználása tekintetében a IV. rendű vádlott a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja értelmében visszaesőnek minősül. A büntetlen előéletű ... V. rendű vádlott esetében a törvényszék úgy találta, hogy vele szemben büntetés kiszabása nem szükséges, mivel álláspontja szerint a büntetés célja az
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdése alapján a büntetés kiszabásának elhalasztásával is elérhető, ezért őt próbára bocsátotta. Miután ... VI. rendű vádlott a cselekményét felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, vele szemben mindenképpen szabadságelvonással járó büntetés kiszabása szükséges. Ennek tartamát - figyelemmel a cselekmény csekélyebb tárgyi súlyára, illetve részesi magatartására lényegesen alacsonyabb mértékben határozta meg. Miután az I., II., III., IV. és VI. rendű vádlottak a jelen eljárás tárgyát képező cselekményükre figyelemmel méltatlanok arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyenek, ezért attól a Btk. 6162. §-a alapján a kiszabott szabadságvesztéssel arányban állóan eltiltotta. ... VII. rendű vádlott tekintetében - mivel az ő cselekvősége kisebb súlyú, illetőleg kedvezőek a személyi körülményei - lehetőséget látott a Btk. 85. §

(1)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére. A törvényszék a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontja alapján ... I. rendű vádlott vonatkozásában a bűncselekmények elkövetéséből eredő vagyonra vagyonelkobzást rendelt el. A bűnjelekkel kapcsolatban a törvényszék úgy rendelkezett, hogy azok az iratok mellett kezelendők. Emellett a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján a vádlottakat kötelezte az eljárás során a vonatkozásukban felmerült bűnügyi költség megfizetésére, míg a vádlottak terhére nem róható - így a hatályon kívül helyezett ügyben felmerült - bűnügyi költséget a Be. 339. §

(1)bekezdése folytán az állam viseli. Az ítélet kihirdetésekor jelen nem volt vádlottak a Be. 325. §

(2)bekezdése alapján az ítélet ellen fellebbezést jelenthetnek be. Balassagyarmat,

1. január
2. dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Karácsonyi Györgyné és Béla Tibor ülnökök helyett is A kiadmány hiteléül: tisztviselő Az ítélet ... V. rendű vádlott vonatkozásában
3. április
4. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
5. április
6. dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Az ítélet ... VII. rendű vádlott vonatkozásában
7. április
8. napján jogerős és a felfüggesztett rész kivételével végrehajtható. Balassagyarmat,
9. június
10. dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő