Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf....../2018/
- A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző: dr. Lukácsi Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (.....) felperesnek a Fekete Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző: dr. Kovács Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve (.....) alperes ellen védjegybitorlás és tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt, 1.P......./2017/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 195.000 (Százkilencvenötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, miszerint az alperes
- november 25-től azzal, hogy szappantermékeinek csomagolásán a „babaszappan" megjelölésben a „baba" kifejezést központi helyen, a csomagoláson elhelyezett egyéb megjelöléshez képest kiemelt méretű, enyhén jobbra döntött, fehér kontúrú, piros kisbetűkkel használja, s ezen megjelöléssel szappanterméket forgalmaz, eladásra kínál, reklámoz, bitorolja a felperes .... és .... lajstromszámú „baba" színes ábrás védjegyeit, továbbá azzal, hogy ugyanezen megjelölést
- november 25-től szappantermékének csomagolásán elhelyezett egyéb megjelöléshez képest kiemelt méretű, enyhén jobbra döntött, fehér kontúrú, piros betűkkel világoskék-fehér háttér előtt elhelyezve használja, bitorolja a felperes ..... lajstromszámú „baba" színes ábrás védjegyét. Megállapította, hogy az alperes
- november 25-től azzal, hogy szappantermékét az alábbi jellegzetes csomagolással és elnevezéssel forgalmazza, kínálja eladásra és reklámozza: világoskékfehér háttér előtt, „babaszappan" megjelölésben a „baba" kifejezést központi helyen, a csomagoláson elhelyezett egyéb megjelöléshez képest kiemelt méretű, enyhén jobbra döntött, fehér kontúrú, piros kisbetűkkel használja, jellegbitorlást valósít meg a felperessel szemben. Kötelezte az alperest a jogsértő magatartások abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül szolgáltasson adatot a védjegy- és jellegbitorlással érintett szappanterméke forgalmazásában részt vevőkről, az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról, a bitorlással érintett árukat birtoklókról, a forgalmazásba bevont és bevonni kívánt nagy és kiskereskedők nevéről, címéről, továbbá csatoljon számlamásolatot arról, hogy a sérelmezett babaszappan terméket mely forgalmazónak, kereskedelmi partnernek, milyen mennyiségben, milyen ellenérték fejében értékesítette, illetőleg a jogsértő terméket milyen mennyiségben, ki és milyen ellenérték fejében rendelte meg tőle. Kötelezte az alperest, hogy saját költségén 30 napon belül a jogsértő babaszappan termékeket a kereskedelmi forgalomból hívja vissza, illetőleg onnan véglegesen vonja ki. Elrendelte az alperes székhelyén található jogsértő babaszappan elnevezésű termékek, csomagolóanyagok 15 napon belüli lefoglalását, az alperes költségén a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve az onnan véglegesen kivont termékek, csomagolóanyagok jogsértő mivoltától 15 napon belül történő megfosztását vagy amennyiben ez nem lehetséges azok megsemmisítését. A bíróság feljogosította a felperest, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részét a ..... országos hetilapban egy alkalommal 1/12 méretben fekete-fehér kivitelben az alperes költségén 134.400 forint + áfa költséghatárig közzétegye. Végül kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 548.250 forint perköltséget. A tényállás szerint a felperes a jogosultja a .... 29-i elsőbbségű, .... lajstromszámú, a ...2-i elsőbbségű, ... lajstromszámú, továbbá a ....10-i elsőbbségű, ..... lajstromszámú színes ábrás védjegyeknek, amelyek egyaránt az enyhén jobbra döntött, élénk piros színnel, kisbetűkkel és speciális tipográfiával írt „baba" szót oltalmazzák kontúrral vagy anélkül, úgy, hogy az utóbbi védjegyben a szóelem mögött középkék, félkörív formájú háttér előtt szabályosan elhelyezett fehér buborékokra emlékeztető karikák láthatók. Valamennyi védjegy oltalma kiterjed a Nizzai Megállapodás
- osztályába tartozó szappantermékekre. Az alperes olyan szappannal lépett piacra, amelynek csomagolásán középen, nagy méretű, élénk piros színű, fehérrel kontúrozott, enyhén jobbra dőlt betűkkel a „babaszappan" kifejezés olvasható, de emellett más felirat és minta is található rajta. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy
- november
- napjától az alperes a „babaszappan" megjelölés fentiek szerinti használatával, az azzal ellátott termékek forgalmazásával, eladásra kínálásával és reklámozásával bitorolja a védjegyeit, valamint tisztességtelen piaci magatartást valósít meg és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, vitatva a megjelölések összetéveszthetőségét és azt, hogy a babaszappan kifejezést védjegyszerűen használná. Az elsőfokú bíróság a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
- évi XI. törvény (Vt.), illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezései alapján a keresetet alaposnak találta. Mivel az alperes elismerte a sérelmezett magatartásokat és azt is, hogy az általa forgalmazott szappantermékek szerepelnek a védjegyek árujegyzékében, az elsőfokú bíróság védjegybitorlás törvényi tényállási elemei közül a védjegyek és az alperesi megjelölés vitatott összetéveszthetőségét vizsgálta és azt valamennyi védjegy esetében megállapíthatónak találta a vizuális, hangzásbeli és konceptuális hasonlóság folytán. Álláspontja szerint a hasonlóságot a „baba" szóelem azonossága, annak a védjegyekhez hasonló megjelenítése alapítja meg, illetőleg a ..... lajstromszámú védjegy esetében a jellegzetes kék-fehér színű háttér. Az árujelzőkben megjelenő piros színű betűk csak színárnyalatban térnek el egymástól, de ez az összetéveszthetőségig hasonlóságot nem zárja ki. Alaptalannak tartotta az alperes azon hivatkozását, hogy a ..... lajstromszámú védjegy hátterében látható kék szín, illetőleg a szappanbuborékra emlékeztető fehér karikák markánsan eltérnek az ő termékének hátterét képező kék-fehér négyzethálós mintázattól. Az átlagfogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy a védjegy minden részletére emlékezzen, mert nem látja egyidejűleg az alperesi terméket és a felperesi védjegyeket, így különösen hétköznapi fogyasztásra szolgáló, napi rendszerességgel vásárolt termékek esetében legfeljebb a domináns elemek azonosságát idézi fel, míg a kisebb különbségeknek nem tulajdonít jelentőséget. Bár egyetértett az alperessel abban, hogy a „babaszappan" fajtanév, azonban a szó csomagoláson történő, a többi feliratnál nagyobb méretű betűkkel való központi elhelyezése arra utal, hogy azt az alperes védjegyszerűen, azaz terméke beazonosítására, más termékétől történő megkülönböztetésére használja. Az ilyen használat pedig a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül védjegybitorló. Elvetette azt az alperesi védekezést, hogy termékének elnevezéseként a „glady" szóelem szolgálna, ez ugyanis nem középponti elhelyezésben és fele akkora méretű betűkkel került megjelenítésre, alárendelt szerepe miatt ezért nem alkalmas a termék beazonosítására. A Vt.
- §
(14a)bekezdése folytán az elsőfokú bíróság kitért arra az alperesi hivatkozásra is, miszerint a felperes a ..... lajstromszámú védjegyét nem a lajstromállapotnak megfelelően használja, de azt a védjegybitorlás alóli kimentésre nem találta alkalmasnak, mivel az alperes a használat hiányára konkrétan nem hivatkozott, nem jelölte meg azt sem, hogy mely időszakra állítja azt. Megjegyezte a bíróság ugyanakkor, hogy a 10. számú beadványhoz csatolt felperesi termékcsomagolás a védjegy használatát igazolja, a lajstrom szerinti megjelenésétől csak annyiban tér el, hogy a kék-fehér háttér nem félköríves kialakítású. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a Vt. 12. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés b) pontja,
(3)bekezdés a),
- b)és
- e)pontjai, 27. §
(2)bekezdés a)-
- d)és
- f)pontjai,
(8), illetve
(11)bekezdései alapján a védjegybitorlást megállapította és alkalmazta a kért jogkövetkezményeket is, egyedül a termék gyártójával kapcsolatos adatszolgáltatási kérelmet nem találta alaposnak, tekintettel arra, hogy az alperes csupán forgalmazója a termékeknek, ezért a gyártóra vonatkozó adatokkal nyilvánvalóan nem rendelkezik. Az elsőfokú bíróság a jellegbitorlást is fennállónak látta. A felperesi termék jellegzetességének az enyhén jobbra döntött, gömbölyített tipográfiájú, nyomtatott, élénkpiros betűket, a „baba" megjelölést és a középkék színű háttér előtt a buborékokra emlékeztető fehér mintázatot találta. Az alperes termékén a „babaszappan" megjelölés a felperesi terméken látható piroshoz hasonló színárnyalatban, enyhén jobbra döntött, nyomtatott kisbetűkkel jelenik meg, ovális, fehérbe áttűnő világoskék színű, négyzethálós háttér előtt. A sérelmezett terméken tehát a „baba" szó, valamint a piros-fehér-kék jellegzetes színkombináció egyszerre jelenik meg, ez pedig megfelel a felperesi termékcsomagolás jellegzetességeinek. Hangsúlyozta, hogy a mindennapos tömegcikknek minősülő szappanok esetében a fogyasztó nem teszi alapos vizsgálat tárgyává a megvásárolni kívánt árut, a kisebb eltérésekre nem figyel fel, így azok nem tekinthetők markáns különbségnek, ezért az alperesi termék láttán azt feltételezi, hogy a piacon régóta ismert felperesi termékkel találkozott. Erre tekintettel a Tpvt. 6. §-a, 86. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a)-
- d)és
- f)pontjai,
(3)bekezdés
- b)és
- c)pontjai alapján megállapította, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást valósít meg és alkalmazta a kért jogkövetkezményeket is. A döntés ellen az alperes fellebbezett az ítélet megváltoztatását kérve akként, hogy elsődlegesen valamennyi védjegy és jellegbitorlásra alapított kérelmet utasítsa el a másodfokú bíróság, másodlagosan a ..... lajstromszámú védjegy tekintetében kérte a kereset elutasítását. Továbbra is azzal védekezett, hogy a „babaszappan" megjelölést nem védjegyszerűen, hanem termékmegjelölésként használja, termékén a „glady" szolgál azonosításra. Emellett a peres felek termékei nem téveszthetők össze, csomagolásuk olyan nagy mértékben különbözik egymástól, ami az átlagfogyasztó számára már egyszeri szemrevételezés esetén is kellő megkülönböztető képességet biztosít. Kifogásolta, hogy a mérlegelés során figyelmen kívül maradtak az alperesi terméken lévő egyéb feliratok, a háttér színe, a súlyra és összetevőkre vonatkozó grafikai elemek. Hangsúlyozta, hogy a .... és a ..... lajstromszámú védjegyekben kék-fehér motívum nem található. Visszautalva ellenkérelmére megismételte, hogy a felperesi termék csomagolása a kék-fehér háttér tekintetében eltér a ..... számú védjegy lajstrom szerinti állapotától és ez a használat hiányára történő hivatkozásként értelmezhető. Tévesnek találta azt a megállapítást, hogy a termékcsomagolás a ...... számú védjegy lajstrom szerinti használatát igazolná, ugyanis nem csupán a háttér kialakítása nem félkör alakú, hanem a kék szín, a buborékok áttetszősége, elhelyezésük szimmetrikus, illetve aszimmetrikus volta körében is olyan jelentős eltérések mutatkoznak, amelyek kellően megalapozzák a használat hiányára alapított védekezést, miáltal ezen védjegy tekintetében a kereset elutasításának van helye. Vitatta az ítélet megalapozottságát a jellegbitorlás vonatkozásában is. Az elsőfokú álláspontját fenntartva nem látta megállapíthatónak a termékek csomagolásának összetéveszthetőségét. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányul annak helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a kellően feltárt tényállásból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a termékcsomagoláson alkalmazott megjelöléssel bitorolja mindhárom perbeli védjegyet, emellett szappanterméke csomagolásának külső kialakításával jellegbitorlást is megvalósít. Döntésével és indokaival a másodfokú bíróság egyetértett. A Vt. 12. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a védjegyek és a megjelölés összevetésénél a fogyasztókra gyakorolt összhatást vizsgálta, amihez, mivel mindennapi használati tárgyról, szappanról van szó, ezért a legáltalánosabb értelemben vett átlagfogyasztó értékítélete jelenti a zsinórmértéket. A törvényszék helytállóan tekintette az árujelzők domináns elemének a védjegyekben és a megjelölésben egyaránt megjelenő, csupa kisbetűkből álló „baba" szót, amelynek látványképe a betűk dőlése és az alkalmazott piros szín miatt magas fokú hasonlatosságot mutat. Ezt nem ellensúlyozza a megjelölés színárnyalatának kis mértékű eltérése, mert ezt az átlagos fogyasztó, aki az alacsony árfekvésű tömegcikkek vásárlása során csekély fokú figyelmet tanúsít nem érzékeli. A „glady" szó jelenléte sem változtat ezen a megítélésen, mert a betűk mérete kb. 1/3-a a sérelmezett „baba" szóelemnek, emellett fehér színnel van kialakítva, aminek következtében a fogyasztó érdeklődését a harsány pirossal írt, szembeötlő „babaszappan" szó fogja megragadni, utóbbi kiemelt szerepét centrális pozicionálása is egyértelművé teszi. A hangzásban is nagy fokú hasonlóság tapasztalható, arra tekintettel, hogy a magyar nyelv elől hangsúlyos kiejtési szabálya szerint nagyobb jelentőséget nyer a szavak első része, a védjegyek és a megjelölés első két szótagja pedig teljesen azonos egymással. A megjelölés védjegyszerű használatát nem küszöböli ki az a körülmény sem, hogy az alperesi csomagoláson a termék tulajdonságát leíró egyéb feliratok is olvashatók. A ..... lajstromszámú védjegyhez való hasonlóságot nem szünteti meg, hogy az alperesi csomagoláson nem buborékok, hanem négyzethálós háttér tűnik fel, mert a mintázattal szemben elsődlegesen a színvilág vonja magára a fogyasztó figyelmét, amit a védjegyben és a megjelölésben egyaránt a kék-fehér-vörös színek határoznak meg. Konceptuális szempontból szintén nagy a hasonlóság, hiszen az azonos domináns „baba" szavak azonos jelentéstartalmat hordoznak, asszociációt hoznak létre. Megállapítható tehát, hogy a megjelölés vizuális, fonetikai és konceptuális alapon is nagyobb mértékű egyezőséget mutat, mint amennyi az eltérés, ez pedig magában rejti annak a reális veszélyét, hogy az alperes sérelmezett szappan termékével találkozva az átlagfogyasztó arra a téves feltevésre juthat, hogy a védjegyekkel jelzett terméket, a felperesi termékcsalád egy újabb tagját tartja a kezében. A védjegybitorlás megállapíthatósága alól nem jelentett kimentést az alperes számára a Vt. 95. §
(14a)bekezdése sem, ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította. A lajstromképi állapotnak nem megfelelő védjegyhasználat határozott hivatkozás nélkül nem értelmezhető a védjegyoltalom megszűnése feltételeinek fennállására vonatkozó védekezésnek, másrészt adott esetben a felperesi védjegyhasználat a ...... számú védjegy esetében nem érintette a védjegy megkülönböztető képességét, mert azt a „baba" szó adja. A babaszappan és felnőttszappan közti különbségtételre vonatkozó alperesi érvelés sem foghatott helyt, mert ez nem változtat azon, hogy az alperesi termék beletartozik a védjegy árujegyzékének
- osztályában megjelölt szappanok körébe. Mindezeket értékelve az elsőfokú bíróság a Vt. felhívott rendelkezési alapján helyesen állapította meg, hogy a megjelölés védjegyszerű használatával az alperes sérti a felperes kizárólagos jogait, és megfelelően alkalmazta a bitorlás jogkövetkezményeit is. A Tpvt.
- §-a szerint tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. Eredménytelenül támadta a fellebbezés az ítéletet a jellegbitorlás megállapításának vonatkozásában is. Ezen kereseti kérelem kapcsán az volt a kérdés, hogy ténylegesen miként viszonyul egymáshoz a nem vitásan versenytárs felperes és alperes kereskedelmi forgalomban kapható szappanja, ezt a csatolt termékminták egybevetésével lehetett megítélni. A törvényszék helyesen határozta meg a felperesi termék külső jellegzetességeit és helytállóan jutott arra a meggyőződésre, hogy a fogyasztókra gyakorolt összbenyomást illetően nincs markáns különbség a termékek megjelenése között. Mindkét termék csomagolásán a kék-fehér-vörös színkombináció érvényesül, középen azonosan figyelemfelkeltő piros színnel és kiemelt betűmérettel szerepel a „baba", illetve az ezt teljesen magában foglaló „babaszappan" szó, még a lanolin összetevő feltüntetése és a 125 gramm súly is megegyezik. A felperesi terméktől való elkülöníthetőséget nem biztosítja az a körülmény, hogy a rajta látható buborékokat imitáló minta helyett az alperesi szappan hátteréül négyzethálós minta szolgál, mert ez az eltérés eltörpül az első ránézésre is szembeötlő, pirossal írt feliratok azonossága miatt, tekintettel arra is, hogy első két szótag és ezen keresztül a célzott felhasználási kör adekvát egymással. Mindebből az következik, hogy a felek termékei nem keltenek eltérő összhatást, vagyis nem zárható ki annak az észszerű lehetősége, hogy az alperesi termékkel találkozva a fogyasztó tévesen azt gondolja, hogy a felperesi versenytárshoz köthető, már régóta piacon lévő, babaápolásra szánt termékkel, illetve annak egy új változatával van dolga. Ezért helytálló a jogsértést megállapító döntés a Tpvt.
- §-ában foglalt tisztességtelen piaci magatartás tekintetében, és megfelelően alkalmazta a jogkövetkezményeket is az eljárt bíróság. A kifejtettek tükrében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A sikertelen fellebbezés folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében az alperes köteles megtéríteni a felperesnek a másodfokú eljárással felmerült költségét, ami a képviseletét ellátó ügyvéd 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján meghatározott munkadíját tartalmazza. A felperes költségigényét számlával igazolta, az abban foglalt 195.000 forint + áfa összeget az ítélőtábla a pertárgyértékkel és a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban állónak találta, ezért ítélkezése alapjául elfogadta és azzal egyezően állapította meg a felperesnek fizetendő másodfokú perköltséget. Budapest, 2018. október 9. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Mózsik Tímea s.k. bíró