A határozat elvi tartalma: A védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a járásbíróság és a törvényszék határozatának hatályában fenntartása. A Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjára alapított felülvizsgálati indítvány alaptalan, mert a tényállást támadta és feltétlen eljárási szabálysértés nem valósult meg. KÚRIA Bfv.I.56/2018/5. szám A Kúria Budapesten, a 2018. év tanácsülésen meghozta a következő május hó 7. napján tartott v é g z é s t: A fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Püspökladányi Járásbíróság 2.B.68/2015/55. számú és a Debreceni Törvényszék 2.Bf.79/2017/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítványozó, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Püspökladányi Járásbíróság a megismételt eljárásban 2016. november 7. napján kihirdetett 2.B.68/2015/55. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont]. Ezért hat év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap, rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és rendelkezett a bűnjelekről, továbbá a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék a 2017. május 29. napján kihirdetett 2.Bf.79/2017/9. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a szabadságvesztés tartamát öt évre enyhítette azzal, hogy azt börtönben kell végrehajtani, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt okból. Álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítéletek felülbírálatra alkalmatlanok, így megvalósították a Be. 373. §
(1)bekezdés III. a) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy a terhelt nem lehetett a bűncselekmény elkövetője, hiszen nyomszakértői vélemények, továbbá a szagazonosítás eredménye nem erősítette meg a terhelt terhére értékelendő bizonyítékokat, vitatta az elkövetéshez használt motorkerékpár azonosságára tett ítéleti megállapítást, a videó felvételeken látható elkövető és a terhelt azonosságára vonatkozó tényadatokat, e körben a felismerésre bemutatás törvényességét, valamint a terhelt a pénztáros tanú által történő felismerését. Álláspontja szerint a megállapított tényállás felderítetlen és hiányos, a bizonyítási indítványok elutasítása alaptalan volt, így az eljárt bíróságok megsértették a Be. 75. §
(1)bekezdésében, valamint a Be. 4. §
(2)bekezdésében foglaltakat. Mindezek alapján elsősorban a terhelt bizonyítottság hiányában történő felmentését, másodlagosan a támadott ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben alaptalan, mivel az a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolva a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállást támadja, továbbá nem állapítható meg az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése sem, az eljárt bíróságok ítéletének indokolásából követhető a tényállással összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenységük, és az is, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontjaikat mire alapozták. Emellett megítélése szerint az indokolási kötelezettség megsértésére történt hivatkozással az indítványozó valójában az irányadó tényállás megalapozottságát vitatta, és ez, valamint a felülvizsgálati indítvány azon részei, amelyek a nyomozás során megvalósított eljárási szabálysértésre vagy más relatív eljárási szabálysértésre hivatkozást tartalmaznak, ugyancsak kizártak. Ezért arra tett indítványt, hogy a megtámadott határozatokat a Kúria hatályában tartsa fenn (BF.104/2018.). A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben alaptalan. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ezért a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható, a tényállás megalapozottsága nem vizsgálható és nincs lehetőség a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységének vitatására sem. A felülvizsgálati indítványban a védő a törvényi tilalom ellenére túlnyomó részben a tényállás megalapozottságát vitatta, amikor a szakvélemények értékelését, a videó felvételeken látható elkövető és a terhelt azonosságára tett megállapításokat kifogásolta, a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét sérelmezte. Kétségtelen, hogy felülvizsgálati ok, ha az eljárt bíróságok elkövetik a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontjában megjelölt eljárási szabálysértések valamelyikét. Ezek között szerepel a Be. 373. §
(1)bekezdésének az indítványozó által felhívott III. a) pontja szerinti eljárási szabálysértés, az indokolási kötelezettség megsértése. Az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése azonban nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatból kitűnik az eljáró bíróságnak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2003.10.). A jelen ügyben az elsőés másodfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen rögzítette és elemezte az ügyben jelentős bizonyítékként szolgáló motorkerékpár adásvételének körülményeit, valamint a nyomozás során előkerült hangfelvételt. Az elsőfokú ítélet indokolásából ezért megállapítható, hogy az eljárt bíróság a ténymegállapító tevékenységét, a bűnösséggel, a minősítéssel és a büntetéssel kapcsolatban jogi álláspontját mire alapozta. Ebből következően az indokolási kötelezettség megsértésére történt hivatkozások alaptalanok. A nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések miatt nincs helye felülvizsgálatnak, azok ugyanis nem tartoznak a Be. 416. §
(1)bekezdésének eljárás alapjául 2015.154.). c) pontjában megjelölt és a felülvizsgálati szolgáló eljárási szabálysértések körébe (BH A fentiek miatt a felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben pedig alaptalan, továbbá az eljárt bíróságok nem követtek el az indítványozó által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem. Mindezekre figyelemmel a Kúria mivel olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján köteles - a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdés és a Be. 421. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez utóbbi esetben a Kúria a felülvizsgálati indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő