A határozat elvi tartalma: A parancsnoki záradékkal ellátott, konkrét tevékenység elvégzésére irányuló írásbeli javaslat az elöljáró parancsa. A parancsot kiadó elöljáróhoz képest alacsonyabb beosztású tisztek jelenlétében a végrehajtás megtagadása a több alárendelt jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntette. KÚRIA Bhar.I.1156/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év október nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott v é g z é s t: A folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben a vádlott, valamint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfellebbezését elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.29/2018/
- számú ítéletét helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- február
- napján kihirdetett 42.Kb.18/
- számú végzésével A volt százados vádlottal szemben a folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Az ügyészi fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
- július
- napján meghozott 6.Kbf.29/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntettében [Btk.
- §
(3)bekezdés a) pont], ezért őt megrovásban részesítette, és kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú határozat ellen fellebbezést jelentett be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a vádlott terhére az intézkedés alkalmazása helyett büntetés kiszabása érdekében a Be. 605. §
(2)bekezdése alapján, továbbá a vádlott felmentése érdekében. Az ügyészi fellebbezést a Legfőbb Ügyészség fenntartotta, és azt indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Tanácsának ítéletét megváltoztatva a pénzbüntetésre (BF.1024/2018/1-I.). Ítélőtábla vádlottat Katonai ítélje A vádlotti fellebbezés irányát védője módosította, és az eljárás megszüntetését kérte, amelyet azzal indokolt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított, megalapozott tényállásból helytelen jogi következtetést vont le a cselekmény jogi minősítését illetően. Álláspontja szerint védence
- augusztus 31-én nem volt abban a helyzetben, hogy felismerje, miszerint a tanterem felnyitására vonatkozó parancs valójában T.
- ezredestől, az ... parancsnok-helyettesétől származott, a
- szeptember
- napján történtek megítélésében pedig osztotta az elsőfokú katonai tanács álláspontját, amely a KBJD
- számú eseti döntésen alapult. A vádlott cselekménye véleménye szerint így nem a parancs iránti engedetlenség bűntetti, hanem vétségi alakzatát valósította meg, emiatt azonban a Btk.
- §-a szerinti büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel a vádlott büntethetősége megszűnt, így vele szemben a büntetőeljárás megszüntetésének van helye. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítéletét változtassa meg, és a védence ellen indult büntetőeljárást szüntesse meg. -.-.Az ügyben az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette, a másodfokú bíróság pedig megállapította a vádlott bűnösségét, erre figyelemmel a Be.
- §
(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel megnyílt a másodfellebbezés lehetősége. A Kúria a bejelentett másodfellebbezések elbírálására a Be. 620. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tűzött ki, amelyen indítványát mind a Legfőbb Ügyészség, mind a védő fenntartotta. A Kúria mint harmadfokú bíróság a Be. 618. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a bíróságok az eljárásuk idején hatályos eljárási szabályokat betartották. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást csupán a személyi részében egészítette ki azzal, hogy a vádlott munkaés jövedelem-nélküli, egyebekben azt megalapozottnak találta. Ezt a tényállást a Kúria is megalapozottnak harmadfokú eljárásban is irányadónak tekintete. találta, és a Az irányadó tényállás lényege szerint a tanterem ajtajának felülpecsételéséről szóló jegyzőkönyvet dr. T.
- hadnagy jogászfőtiszt záradékkal látta el, melyben azt javasolta, hogy a vádlott hajtsa végre a tanterem felnyitását, majd a jegyzőkönyvet T.
- ezredes, parancsnokhelyettes is ellátta záradékkal. Ezt a parancsnoki záradékkal ellátott jegyzőkönyvet adta át a vádlottnak T.
- őrnagy jelenlétében közvetlen szolgálati elöljárója, T.
- őrnagy. A parancs teljesítését azonban a vádlott megtagadta. A vádlott a parancs teljesítését T.
- alezredes T.
- őrnagy, T.
- százados és T.
- hadnagy jelenlétében ugyancsak megtagadta. A másodfokú bíróság e tényállás alapján helyes következtetést vont arra, hogy a vádlott a Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti parancs iránti engedetlenség
(3)bekezdés a) pontja szerinti bűntetti alakzatát valósította meg. A védő által kifejtettek, miszerint az, hogy T.
- ezredes a jegyzőkönyvet mindössze aláírta, de ahhoz semmiféle határozott utasítást nem adott, külön megjegyzést nem fűzött, azt jelenti, hogy a vádlott a parancsot nem tőle, hanem T.
- őrnagytól kapta, így azt csupán T.
- őrnagy jelenlétében tagadta meg, nem foghattak helyt. Ahogy azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa kifejtette: T.
- ezredes azzal, hogy a jegyzőkönyvre vezetett parancsnoki záradékot aláírta, a parancs kiadójává vált, T.
- őrnagy és T.
- alezredes pedig T.
- ezredes parancsát közvetítette. Helyesen hivatkozott az ítélőtábla a Legfelsőbb Bíróság korábbi, Bf.V.400/1992/
- számú végzésére is, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette: az alárendeltek jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntette megvalósul azzal, ha az elöljáró parancsát továbbító két tiszt együttes jelenlétében a vádlott az utasítás teljesítését megtagadja. Ami pedig az elsőfokú bíróság által is hivatkozott, KBJD.
- számon közzétett eseti döntést illeti, abban a Legfelsőbb Bíróság mindössze azt mondta ki, hogy nem állapítható meg a parancs iránti engedetlenség más alárendeltek jelenlétében való elkövetése, ha a katona a cselekmény alapesetének megvalósítása után elöljárói intézkedésre került olyan helyzetbe, hogy más alárendeltek a megismételt ellenszegülésről értesültek. A jelen ügyben ugyanis T.
- alezredes nem azonnal, hanem másnap adta ki ismételten az utasítást, és ezzel a célja nem az volt, hogy a vádlottat a cselekmény minősített esetének megvalósítására kényszerítse. Nem osztotta a Kúria azt az ügyészi álláspontot, vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabása szükséges. miszerint a A vádlott szolgálati viszonya a cselekmény elkövetését követően
- november 9-én megszűnt. Nincs olyan katonai érdek, amely alátámasztaná vele szemben a megrovásnál súlyosabb büntetőjogi joghátrány alkalmazását, különösen a cselekmény elkövetése óta eltelt két évre és hangsúlyozottan arra is tekintettel, hogy a vádlott szolgálati viszonya időközben megszűnt. Mindezek alapján a Kúria a fellebbezéseket alaptalannak találva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítéletét a Be.
- §-a alapján helybenhagyta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(3)bekezdése kizárja. Budapest,
- október
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.29/2018/
- számú ítélete a Kúria Bhar.I.1156/2018/
- számú végzésével
- október
- napján jogerőre emelkedett. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző