← Magyarország

Bfv.827/2018/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Bjt. 57.§

(1)bekezdése az OBH-ba beosztott bírót illetően mondja ki, hogy megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Ugyanakkor a Bjt.-ben nincs olyan szabály, amely nemcsak az OBH-ba beosztott, hanem a Bjt. 29. §
(2)bekezdése alapján külön feladattal megbízott bírót is az ítélkezésből kizárná. A Bjt. 29. §
(1)bekezdése is lehetővé teszi, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg. Az igazgatási feladatokat is ellátó bírót ebből az okból sem a Bjt., sem a Be. nem zárja ki az ítélkezésből a Bjt. 57. §
(1)bekezdésében foglaltakkal azonos általánossággal. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.827/2018/
  1. felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... (névváltoztatás után ...) terhelt Első fok: II. és III. Kerületi Bíróság,
  4. június 15., tárgyalás, 4.B.III.1177/2014/
  5. számú ítélete Másodfok: ővárosi Törvényszék,
  6. november 20., nyilvános ülés, 26.Bf.10.528/2017/
  7. számú ítélete Harmadfok: Fővárosi Ítélőtábla,
  8. március 27., nyilvános ülés, 4.Bhar.9/2018/
  9. számú ítélete Az indítvány előterjesztője: ... (névváltoztatás után ...) terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmény miatt ... (névváltoztatás után ...) ellen folyamatban volt büntetőügyben a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 4.B.III.1177/2014/
  10. számú ítéletét, a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 26.Bf.10.528/2017/
  11. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 4.Bhar.9/2018/
  12. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
  13. június
  14. napján meghozott és kihirdetett 4.B.III.1177/2014/
  15. számú ítéletében ... (névváltoztatás után ...) terheltet bűnösnek mondta ki - 2 rendbeli csalás bűntettében [Btk.
  16. §
(1)bekezdés, és
(5)bekezdés b) pontja a
(2)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. bc)alpontjára figyelemmel], - 10 rendbeli csalás bűntettében, melyből 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett [Btk. 373. §
(1)bekezdés, és
(4)bekezdés b) pontja a
(2)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. bc)alpontjára figyelemmel, valamint - 12 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). [2] Ezért őt halmazati büntetésül 6 év börtönfokozatú szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. [3] Megállapította, a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [4] Rendelkezett a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényről, azok járulékos költségmegfizetéséről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt és védője által elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett fellebbezés alapján eljáró Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. november 20. napján meghozott és kihirdetett 26.Bf.10.528/2017/15. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. [6] A terhelt cselekményeit - 2 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(5)bekezdés b) pont], - 10 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont] -mely két esetben folytatólagosan, három esetben közvetett tettesként elkövetett - minősítette. [7] A terheltet az ellene 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) vádja alól felmentette. [8] A terhelt szabadságvesztés büntetését 4 évre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 4 évre enyhítette. [9] Kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztésből a büntetés fele részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. [10] A megítélt polgári jogi igények jogalapját megjelölte, ezt meghaladóan az előterjesztett, illetve megítélt polgári jogi igények tekintetében a rendelkezéseket megváltoztatta, helyesbítette, illetve pótolta. [11] A terhelt bárhol fellelhető ingó- és ingatlanvagyonára elrendelt zár alá vételt feloldotta oly módon, hogy rendelkezéseivel valamennyi magánfél részére biztosította a polgári jogi igények érvényesítését. [12] Pontosította a megállapított bűnügyi költség összegét. [13] A másodfokú bíróság továbbá kiegészítette és pontosította az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét a terhelt által korábban csatolt iratok és a nyilvános ülésen bemutatott személyi okmányok alapján neve és tartózkodási helye tekintetében. [14] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [15] A másodfokú ítélet ellen az ügyész a terhelt terhére, anyagi jogszabálysértés miatt, bűnösségének hamis magánokirat felhasználásának vétségében történő megállapítása és a vele szemben kiszabott fő- és mellékbüntetés súlyosítása végett, míg a terhelt enyhébb büntetés-végrehajtási fokozat alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. [16] A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a
  2. március
  3. napján meghozott és kihirdetett 4.Bhar.9/2018/
  4. számú ítéletében a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. [17] A terhelttel szemben helyesen 8 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségére (Btk.
  5. §) vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az e bűncselekmények miatt indult büntetőeljárást megszüntette. [18] További 4 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége (
  6. évi IV. törvény - korábbi Btk. -
  7. §) miatti rendelkezést is hatályon kívül helyezte és az ezért indult büntetőeljárást megszüntette. [19] Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II.
  8. [20] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... (névváltoztatás után ...) terhelt meghatalmazott védője - a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon
  9. május
  10. napján érkeztetett beadványában terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelynek jogalapját az
  11. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.)
  12. §
(1)bekezdés c) pontjában - figyelemmel a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés II.
  1. a)és
  2. b)pontjára - foglalt okokban jelölte meg. [21] A felülvizsgálati indítvány szerint védence tekintetében az elsőfokú ítélet törvénysértő, mert az első fokon eljárt bíróság nem volt törvényesen megalakítva, illetve az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [22] Indokolásában a következőket adta elő. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Bjt.) 57. §
(1)bekezdése alapján az Országos Bírósági Hivatalba (továbbiakban: OBH) beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Az OBH ellátja a bíróságok központi igazgatási feladatait és felügyeli a törvényszékek és ítélőtáblák elnökeinek igazgatási tevékenységét. Célja a hatalommegosztás elvéből fakadó önálló és független bíráskodás deklarálása és biztosítása. Az OBHhoz beosztott bíró esetében az ítélkezési tevékenységből való kizárás gondolata azért született meg, hogy a más, bíróságokat terhelő feladatokkal igazgatással való keveredést megakadályozzák, ezzel is hangsúlyozva a befolyástól mentes, független bíráskodás intézményét. [23] ... (névváltoztatás után ...) védence ügyét első fokon a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon ... tanácselnök által vezetett bírói tanács tárgyalta, aki a tárgyalás időtartama alatt az OBH-hoz beosztott bíró volt. Álláspontja szerint az abszolút eljárási szabálysértést igazolja, hogy a törvényi összeférhetetlenséget észlelve ... bírót 2018 januárjában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságról visszahívták, jelenleg csak az OBH-ban lát el feladatokat, mint főosztályvezető. [24] Ezért ... bíró a Bjt. 57. §
(1)bekezdése alapján ítélkező tevékenységet ebben az időszakban nem végezhetett volna. Ebből következően, a törvénynél fogva kizárt bíró miatt az első fokon eljárt bírói tanács sem volt törvényesen megalakítva. [25] Miután a kifogásolt abszolút eljárási szabálysértés kihat a másodés harmadfokú bíróságok eljárására is, indítványozta, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az első-, a másod-, és harmadfokú bíróság ítéletét, és az első fokon eljárt Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [26] A védő - a Kúrián 2018. június 2. napján érkeztetett - kiegészítő beadványában az Alkotmánybíróság III/754-5/2018. számú végzésére hivatkozott, mely megítélése szerint több szempontból is lényeges megállapításokat tartalmaz. [27] Eszerint a Bjt.-ben nincs olyan szabály, amelyre figyelemmel a Bjt. 29. §
(2)bekezdése alapján az OBH-ban igazgatási feladatokat megbízás alapján ellátó bíró ki lenne zárva az ítélkező tevékenységből. Az Alkotmánybíróság végzéséből, valamint az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.11.165/2017/
  1. és a 22.Bf.13.037/2017/
  2. számú - határozataiból látható, hogy az érintett ügyekben olyan bírók jártak el, akik az OBH Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/
  3. (XII.31.) OBH utasítás
  4. §-a alapján megbízással végeztek különböző munkát az OBH-ban. Álláspontja szerint ugyan a felhívott OBH utasítás írásbeli megbízásról beszél, de annak a tartalmi elemei, így az utasításadási jog rögzítése, azaz a mellérendeltség hiánya, a megbízottaknak a megbízótól nem elkülönült munkavégzése, a megbízási díj és a saját eszközök használatának hiánya azt igazolják, hogy a kérdéses jogviszony nem megbízás, hanem munkajogviszony (szolgálati jogviszony). Erre figyelemmel viszont az érintett bíró kifejezett beosztási okirat nélkül is az OBH-hoz beosztott bírónak minősül, s mint ilyen, a Bjt.
  5. §
(1)bekezdése szerint ítélkező tevékenységet nem végezhet. Ezzel összefüggően hivatkozik a Fővárosi Törvényszék idézett végzései indokolásában írtakra, amelyek szerint az utasítás ilyenképpen való alkalmazása a Bjt. 57. §
(1)bekezdésében írott tilalom kijátszását célozza. A védő tudomása szerint ... bíró már
  1. október
  2. napján az OBH elnöki kabinet vezetője volt, így teljességgel kizártnak tartja, hogy ezt a feladatot a formaságtól függetlenül, csak tartalma alapján megítélve nem az OBH-hoz beosztott bíróként látta volna el. [28] A Legfőbb Ügyészség BF.841/2018/
  3. számú -
  4. július 16-án kelt átiratában a felülvizsgálati indítvány vonatkozásában az OBH elnöke megkeresése útján annak tisztázását tartotta szükségesnek, hogy az alapügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának elnökét hozzájárulásával és a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének egyetértésével külön feladattal megbízta-e, és ha igen, mely időszakban, továbbá az elsőfokú tárgyalás időszakában az érintett bírót az OBH-ba bírói munkakörbe beosztotta-e, amennyiben igen, úgy a beosztás milyen mértékben érintette a bíró ítélkezési tevékenységét. [29] A Kúria tanácselnökének megkeresésére az OBH Emberi Erőforrás Gazdálkodási Bírósági Főosztályának Vezetője - a Kúrián
  5. augusztus
  6. napján érkeztetett - 2017.OBH.V.C.1.10/
  7. számú válaszában azt a tájékoztatást adta, hogy a Bjt.
  8. §
(2)bekezdése alapján az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bíró hozzájárulásával és a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg a bírót. E bírák (jelenleg 245 bíró) feladatainak sokrétűségét mutatja, hogy egyebek mellett e-per és nemzetközi kapcsolattartói, oktatási koordinátori és közvetítési feladatok ellátása mellett a Nyitott Bírósági Program, a Digitális Bíróság Program megvalósításában, a távmeghallgatással, kiberbűnözéssel kapcsolatos feladatokban, informatikai alkalmazások fejlesztésében, továbbá különféle munkacsoportokban töltenek be nélkülözhetetlen szerepet. [30] ... budapesti II. és III. kerületi bírósági bíró az OBH-ban beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének részbeni megtartása mellett - 2016. január 1-jétől 2018. január 14-ig a Bjt. 29. §
(1)és
(2)bekezdése alapján heti két napon látott el központi igazgatási feladatokat. Ezt követően, 2018. január 15-től a Bjt. 27. §
(2)bekezdésére figyelemmel beosztásra került az OBH-ba, amikortól kezdve ítélkezési tevékenységet nem végez. [31] A Legfőbb Ügyészség az OBH válaszának ismeretében - a Kúriához
  1. október 10-én érkezett - BF.841/2018/
  2. számú átiratában úgy nyilatkozott, hogy a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartja. [32] A 3195/
  3. (VI.9.) AB végzés releváns rendelkezéseire, valamint az OBH-tól kapott tájékoztatásra hivatkozva - arra tekintettel, hogy az elsőfokú tanács elnöke nem minősül a törvény szerint kizárt bírónak azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. [33] A terhelt védője a legfőbb ügyészségi nyilatkozattal összefüggésben - a Kúriához
  4. november
  5. napján érkezett beadványában - a következő észrevételeket tette. [34] Álláspontja szerint a Bjt.
  6. §
(1)bekezdése jelen esetben szóba sem jöhet, mert ebben a bekezdésben nem az OBH elnökét kell a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt érteni, hanem az érintett bíróság elnökét. Ez egyértelműen következik a Bjt. 29. §
(2)bekezdés megszövegezéséből. [35] A válaszból nem derül ki, hogy a
(2)bekezdésben megjelölt bírói hozzájárulás és a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértése rendelkezésre áll-e. [36] Az OBH válaszából az sem derül ki, hogy mi volt az a több mint két évig tartó konkrét központi igazgatási feladat, melynek összehangolt végrehajtásával bízták meg ... bírót, továbbá, hogy egyáltalán milyen feladatokat látott el ez időben az OBH-ban. [37] Tekintettel azonban arra, hogy ... a rendelkezésre álló adatok szerint már
  1. június 30-án is az OBH-ban dolgozott, mégpedig az OBH Elnöki Kabinetjének a vezetőjeként, amely kabinetet az OBH Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/
  2. (XII.31.) OBH utasítás
  3. §-ából, valamint a
  4. és
  5. számú mellékleteiből megállapíthatóan az elnök közvetlen felügyeli, így nevezett bíró esetében nem beszélhetünk megbízásról. Valójában az OBH-hoz beosztott bíró volt, aki ebben az időben nem végezhetett ítélkező tevékenységet.
  6. [38] A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló
  7. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) hatálya alatt került sor. [39]
  8. július
  9. napján a korábbi, azaz az
  10. évi XIX. törvényt felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
  11. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.), amelynek
  12. §
(1)bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. [40] Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta. [41] A megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. [42] A Be. 608. §
(1)bekezdésének b) pontja szerint az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint pedig az ilyen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye. [43] A felülvizsgálati indítványban sérelmezetteket vizsgálva a Kúria az iratok alapján azt állapította meg, hogy a csalás bűntette és más bűncselekmény miatt ... (névváltoztatás után ...) ellen folyamatban volt büntetőügyben elsőfokon a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság járt el, az ügyet ... bíró vezette tanács tárgyalta a
  1. január 13., április 13., május
  2. és június
  3. napján megtartott nyilvános - folytatólagos - tárgyaláson, és hozta meg, illetve hirdette ki a nem jogerős 4.B.III.1177/2014/
  4. számú ítéletet. [44] A Kúria azt is megállapította, hogy ... budapesti II. és III. kerületi bírósági bíró az OBH-ban - beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének részbeni megtartása mellett -
  5. január 1-jétől
  6. január 14-ig a Bjt.
  7. §
(1)és
(2)bekezdése alapján heti két napon látott el központi igazgatási feladatokat. [45] A Kúria megállapítja, hogy ez azonban nem eredményezhette a felülvizsgálati eljárásban megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését. [46] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  1. évi CLXI. törvény
  2. §-a szerint a bírák és ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. E szabályozásból következően - jelen esetben - az elsőfokú ügyben eljáró elsőfokú tanács befolyásolhatósága, utasítása minden szintű igazgatási vezető által törvényileg kizárt. [47] A bíró pártatlanságához mint a tisztességes eljárás alapkövetelményéhez - fűződő érdek megkívánja, hogy olyan bíró hozza meg az érdemi döntést, aki az eljárás résztvevőinek személyére tekintet nélkül, és bármilyen illetéktelen külső befolyástól mentesen bírálja el a tényállást, és hozzon az ügyben érdemi határozatot.
  3. [48] A 3195/2018.(VI.8.) AB végzés, amely két konkrét ügyben (a már hivatkozott Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.11.165/2017., és a 22.Bf.13.037/
  4. számú ügyben kezdeményezett) az Országos Bírósági Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/
  5. (XII.31.) OBH utasítás
  6. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezéseket visszautasította. [49] Helyesen hivatkozott ezért a Legfőbb Ügyészség átirata a 3195/
  7. (VI.8.) AB végzés indokolásának releváns rendelkezéseire, amely a jelen felülvizsgálati ügyben vizsgált kérdésre egyértelmű választ ad. Ezek a következők: [50] „[6] A kezdeményezések szerint az Utasítás
  8. §-a az Alaptörvény C) cikk
(1)bekezdését és a 26. cikk
(1)bekezdését sérti és ellentétes a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szól 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Bjt.) 1. §
(1)bekezdése, 29. §
(2)bekezdése és 57. §
(1)bekezdése szabályaival. A Bjt. 1. §
(1)bekezdése szerint a bíró ítélkező tevékenységében független. A 29. §
(1)bekezdése lehetőséget ad a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy a bírót írásbeli hozzájárulásával határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízza meg. A
(2)bekezdés akként rendelkezik, hogy az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bíró hozzájárulásával és a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg a bírót. A Bjt. 57. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. [7] Az Utasítás 15. §
(1)bekezdése szerint az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bírót hozzájárulásával és a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg. A
(2)bekezdés kimondja, hogy a megbízást írásban kell elrendelni, megjelölve a megbízás időtartamát, az elvégzendő feladatok körét, működési formáját, az utasítás adására jogosultat, a feladat végzésének helyét, az esetleges különjavadalmazást és az eredeti munkaköre ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket. A
(3)bekezdés úgy szól, hogy a megbízásról szóló okirat rendelkezéseit illetően a Bjt. kirendelésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. [15] […] A Bjt. 57. §
(1)bekezdése az OBH-ba beosztott bírót illetően mondja ki, hogy megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Ugyanakkor a Bjt.-ben nincs olyan szabály, amely nemcsak az OBH-ba beosztott, hanem a Bjt. 29. §
(2)bekezdése alapján külön feladattal megbízott bírót is az ítélkezésből kizárná. A Bjt. 29. §
(1)bekezdése is lehetővé teszi, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg. Az igazgatási feladatokat is ellátó bírót ebből az okból sem a Bjt., sem a Be. nem zárja ki az ítélkezésből a Bjt. 57. §
(1)bekezdésében foglaltakkal azonos általánossággal." [51] Az OBH SZMSZ utasítás
  1. §-a a megbízás megjelölést használja, annak eltérő jogi megítélésére sem ténybeli, sem jogi alap nincs. [52] Amint pedig a Bjt.
  2. §
(1)bekezdése kimondja, csak az OBH-ba beosztott bíró - bírói tisztségét megtartva - nem ítélkezhet. [53] Megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy a védő a legfőbb ügyészségi indítványra tett észrevételében a vizsgált 2017-es évtől eltérőn
  1. évre hivatkozott, s arra, hogy abban az időben ... az OBH elnöki kabinetjének a vezetője volt. A Kúria ezzel szemben megállapítja, hogy a védelem által támadott elsőfokú ítélet a 2017es évet érinti, emellett mind az iratszerűség, mind a tényszerűség megkívánja annak rögzítését, hogy a Kúria tanácselnökének megkeresésére adott OBH tájékoztatás ... kabinetvezető voltát nem tartalmazza. [54] A Kúria ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem követte el a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. Ebből következően a védő értelmezése szerinti Be. 608. §
(1)bekezdés a) pont első fordulata szerinti abszolút feltétlen eljárási szabálysértés megállapítása sem valósulhatott meg. [55] Mindezek alapján ... (névváltoztatás után ...) terhelt védőjének az előterjesztett, abszolút eljárási szabály megsértésére alapozott felülvizsgálati indítványa nem volt alapos. [56] A Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálat során nem észlelt egyéb, az indítványozó által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem. [57] Minderre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint megtartott tanácsülésen a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... (névváltoztatás után ...) terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [58] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,
  1. január
  2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.