A határozat elvi tartalma: Nem hivatkozhat azon eljárási szabálysértésre a terhelt, aki a másodfokú bíróság nyilvános ülésén szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, hogy az eljárási cselekményt olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte kötelező. KÚRIA Bfv.I.1062/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év december hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Miskolci Járásbíróság 12.B.3495/2014/
- számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 14.Bf.624/2015/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Miskolci Járásbíróság a
- április 21-én meghozott 12.B.3495/2014/
- számú ítéletével - mely a Miskolci Törvényszék 14.Bf.624/2015/
- számú végzésével
- február 8-án jogerőre emelkedett - a terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntettében [Btk.
- §,
- §
(1)bekezdés c) pont], ezért mint visszaesőt három év - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő tartalmát tekintve az akkor hatályos, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 416. §
(1)bekezdés c) pontjára, illetve a jelenleg hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapított - felülvizsgálati indítványt. Ebben kifejtette, hogy a vád tárgyát képező bűncselekmény büntetési tételére tekintettel a törvény kötelező rendelkezése ellenére a bírósági eljárást védő jelenléte nélkül folytatták le, továbbá a másodfokú bíróság nyilvános ülésének idején külföldön tartózkodott, így az, hogy ekkor kirendelt védője jelen volt, nem orvosolta az elsőfokú eljárás során megvalósított eljárási szabálysértést, ezért a jogerős határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség szerint a rendelkezésre álló bírósági íratok alapján megállapítható, hogy mind az elsőfokú tárgyaláson, mind a másodfokú nyilvános ülésen minden olyan személy jelen volt, akinek a jelenléte a korábbi Be. értelmében kötelező volt; a Miskolci Járásbíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt távollétében valóban megtartotta a 2015. március 10. napjára kitűzött tárgyalást, azonban a bizonyítási eljárást nem fejezte be, és miután a 2015. április 21. napján tartott tárgyaláson a terhelt jelen volt, a bíróság ismertette az előző tárgyaláson felvett bizonyítás anyagát, továbbá a felülvizsgálati indítványban írtakkal ellentétben a terhelt védője - illetve annak helyettese - mindkét tárgyaláson végig jelen volt, azaz a korábbi Be. 281. §
(5)bekezdésének megfelelően törvényesen járt el. Kifejtette azt is, hogy a másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék a
- február
- napjára kitűzött nyilvános ülésre a terheltet idézte, az idézést az édesanyja átvette, így idézése szabályszerű volt, azaz a másodfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, amikor a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt távollétében a korábbi Be.
- §
(3)bekezdése alapján a nyilvános ülést - melyen a védő jelen volt - megtartotta. Ezért - a felülvizsgálati indítványban előadottakat alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta (BF.1103/2018/1.). A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében kifejtette, hogy a terhelt távollétében a
- március 10-én felvett bizonyítással kapcsolatban - annak ellenére, hogy az a következő tárgyaláson ismertetésre került - nem volt biztosítva a terhelt kérdezési, észrevételezési, nyilatkozattételi joga, ezáltal érdemi védekezést nem tudott előterjeszteni, a másodfokú nyilvános ülésre szóló idézést pedig a terhelt édesanyja vette át, aki azonban erről a védencét nem értesítette, és így a terhelt azon nem tudott rész venni, holott az ülésen - az ügy jellege, súlya és a fellebbezés tartalma miatt - szükséges lett volna a terhelt meghallgatása. Ezért a Be.
- §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozva a jogerős határozat hatályon kívül helyezését indítványozta. .-.-. A 2018. július 1. napján hatályba lépett 2017. évi XC. törvény 868. §
(1)bekezdése szerint az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik. Ilyen eltérő rendelkezést azonban a törvény a felülvizsgálati eljárásra nem tartalmaz. Ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. rendelkezéseire volt figyelemmel. A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdésében meghatározott további esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés II/d) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A Miskolci Járásbíróság a
- március
- napján tartott tárgyalásra a terheltet szabályszerűen megidézte, ám nevezett nem jelent meg, jelen volt a terhelt kirendelt védőjének a helyettese. A bíróság rövid úton megkereste a ... Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, majd miután megállapította, hogy a nincs fogvatartásban, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a tárgyalást a terhelt távollétében megtartotta, az
- és
- számú tanúkat, valamint T.
- tanút kihallgatta, ezt követően a tárgyalást elnapolta. A következő tárgyalási napon,
- április 21-én a bíróság a tárgyalást már a terhelt jelenlétében folytatta, ezen a tárgyalási napon is jelen volt a kirendelt védő helyettese. A terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte, részletes vallomást nem kívánt tenni. A bíróság ismertette a terhelt távollétében lefolytatott tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, melyre a terhelt nem tett észrevételt, csak annyit mondott: „nem tudom, hogy lehettem ilyenre képes" (jegyzőkönyv
- és
- bekezdés). A bíróság e tárgyaláson meghozta és kihirdette ítéletét. A másodfokú bíróság
- február
- napján tartott nyilvános ülésére a terheltet megidézte, az idézést
- január 15-én a terhelt anyja vette át. A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/
- (XII. 4.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése szerint akkor, ha a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni. A
(2)bekezdés szerint pedig akkor, ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, sem - a helyettes átvevő nyilatkozata szerint - a meghatalmazott nem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető. A
(3)bekezdés a) pontja szerint helyettes átvevőnek minősül a címzett tizennegyedik életévét betöltött, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója. Következésképpen a törvényszék a terheltet a nyilvános ülésre szabályszerűen idézte meg. A szabályszerű kézbesítés mellett az eredményes felülvizsgálatot nem alapozza meg az, hogy a küldemény tartalmáról a szabadlábon lévő terhelt milyen körülmények között értesült, ahogy az sem, hogy esetleg a küldemény tartalmának megismerése milyen okból marad el. A korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. Ezzel egyezően rendelkezik a Be. 595. §
(5)bekezdése akként, hogy a fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. A terhelt a másodfokú bíróság nyilvános ülésén szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és meghallgatását a másodfokú bíróság nem tartotta szükségesnek. Így az ülés megtartásának nem volt eljárásjogi akadálya. Emellett mind az elsőfokú tárgylásokon, mind a másodfokú nyilvános ülésen jelen volt kirendelt védőjének helyettese, így alaptalan a terhelt azon hivatkozása is, hogy a tárgyaláson a védője nem volt jelen. Mindezekre tekintettel alaptalan az indítvány előterjesztőjének azon hivatkozása, hogy az eljárás során a jogait nem gyakorolhatta, valamint az is, hogy az eljárást olyan személy távollétében folytatták le, akinek a jelenléte kötelező, ezért a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- december
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző