A határozat elvi tartalma: Végrehajtói letéti számlára befizetett pénz dolognak minősül, ezért sikkasztás elkövetési tárgya lehet. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.019/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: sikkasztás bűntette Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Veszprémi Járásbíróság, 13.B.266/2016/17., ítélet, tárgyalás,
- október
- Veszprémi Törvényszék, 1.Bf.40/2018/6., ítélet, nyilvános ülés,
- március
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a sikkasztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 13.B.266/2016/
- számú és a Veszprémi Törvényszék 1.Bf.40/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Járásbíróság a
- október
- napján meghozott 13.B.266/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(6)bekezdés b) pont]. Ezért a terheltet 2 év szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén annak végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; a terhelttel szemben 7.910.750 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt, a sértett által előterjesztett polgári jogi igényt elutasította, a terheltet előzetes mentesítésben részesítette, rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről, valamint az ügyben elrendelt zár alá vételt a vagyonelkobzás összegét meghaladóan feloldotta. [2] [3] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- március
- napján jogerős 1.Bf.40/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte, a zár alá vételt teljes egészében feloldotta, a terheltet 100 napi tétel pénzbüntetésre is ítélte, egy napi tétel összegét 3.000 forintban állapította meg, így mindösszesen 300.000 forint pénzbüntetést is kiszabott, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt a Kamara nyilvántartásában szereplő önálló bírósági végrehajtó volt,
- március
- -
- november
- közötti időszakban végrehajtói letéti számláját a Bank Zrt.-nél tartotta fenn, melynek száma 00000000-00000000 volt. Ezen számla a Kamaránál mint a terhelt végrehajtói letéti számlája volt nyilvántartva. A terhelt a Bank Zrt.-nél vezette továbbá a 00000000-00000000 számú kisvállalkozói pénzforgalmi elszámolási számlát is, melyre a végrehajtási eljárások során befolyt, őt megillető munkadíjakat utalt át, illetve vett fel készpénzben, őt terhelő számlavezetési díjakat fizetett, s melyen - noha letéti számlaként nem volt a Kamaránál nyilvántartásba véve - végrehajtásból származó letéti pénzeket is kezelt. A sértett mint felperes, az alperes ellen szerződés teljesítése iránt folyamatban volt polgári perében részben pernyertes lett, részére a bíróság követelést ítélt meg. Ezzel párhuzamosan az
- és
- számú Kft. végrehajtást kérők által indított végrehajtási ügyében a terhelt mint önálló bírósági végrehajtó lefoglalta az adós által az Egészségbiztosítási Pénztárral szemben indított peres ügyekben megítélt követeléseket, összesen 95.858.141 forint összegben. A pervesztes egészségbiztosítási pénztár összességében 80.000.000 forintot meghaladó összeget utalt át a terhelt végrehajtói letéti számlájára. A terhelt
- március
- és
- november
- napja közötti időben az adós ellen a végrehajtási eljárások keretében befolyt pénzösszegeket ismétlődő módon, az e számlához kapcsolt technikai betéti számlákon különböző futamidőkre jogtalanul lekötötte, majd a futamidők végén a betéti számlákon keletkezett kamatösszegeket saját számlájára utalta át, vagy a pénztárban felvette, míg a tőkeösszegeket újból lekötötte. Ily módon a terhelt a tényállás 1-
- pontjaiban részletezett módon a végrehajtói letéti számlán lévő mintegy 80.000.000 forinttal sajátjaként rendelkezett, ennek révén a számlavezető banktól 7.910.750 forint kamatokban megnyilvánuló jogtalan haszonra is szert tett, melyet eltulajdonított. A terhelt utólagosan az általa korábban jogtalanul eltulajdonított 7.910.750 forint kamat összegét a végrehajtói letéti számlájára befizette. II. [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője - az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdés
- a)pontját megjelölve - a terhelt felmentése érdekében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint a terhelt által elkövetett cselekmény nem bűncselekmény, mivel a végrehajtói letéti számlán elhelyezett ún. „bankszámlapénz" dolognak, illetve a dologgal egy tekintet alá eső birtokba vehető testi tárgynak nem tekinthető, ezért arra nézve sikkasztás sem követhető el. Mivel nincs dolog, nincs tulajdon és tulajdonos sem, ezért az eljárt bíróság a polgári jognak (magánjognak) a büntetőjogra is kiható szabályait teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Hivatkozott arra, hogy a sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgya kizárólag birtokba vehető testi tárgy, dolog lehet, amelyre nézve tulajdonjog fennállhat, ezért a sikkasztás bűncselekménye jogra, követelésre, szerződési pozícióra nem követhető el. Kifejtette azt is, hogy a terhelt által elkövetett cselekmény legfeljebb a Btk. 376. §-ában meghatározott hűtlen kezelés körében vizsgálható, azonban a terhelt magatartása eredményeként nem vagyoni hátrány, hanem épp ellenkezőleg, vagyoni előny keletkezett, ez pedig kizárja terhére a hűtlen kezelés megállapíthatóságát is. A Legfőbb Ügyészség BF.1047/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a végrehajtói letéti számlán elhelyezett pénzösszeg a végrehajtóra rábízott vagyon, ami - bár helyettesíthető - nem került a végrehajtó terhelt tulajdonába, az számára idegen dolog volt, ezért sikkasztás elkövetési tárgya lehet; dolognak tekintendő a pénz, ideértve a bankszámlapénzt is. Az ügyész szerint a terhelt a sértett tulajdonát képező, de végrehajtás alá vont pénzösszeget különböző részletekben és futamidőre, a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül kamatozó betétekbe fektette, tulajdonosi részjogosítványt gyakorolt, ezáltal a rábízott idegen dologgal jogtalanul sajátjaként rendelkezett. Nem tartotta alaposnak az indítvány hűtlen kezelésre vonatkozó okfejtését sem, hiszen a vagyonkezelői megbízás alapján a vagyonkezelőnek gazdálkodási, vagyonműködtetői feladatai is vannak, szemben a végrehajtóval, aki a felek, illetve más által oda befizetett összegeket saját vagyonától elkülönítetten, letéti számlán köteles kezelni és azzal csak a végrehajtandó követelések teljesítése érdekében tehet rendelkezéseket. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. III. [6] [7] A terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-
- c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [8] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [9] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében megállapította, és helyes az alkalmazandó büntetőtörvény megválasztása is. [10] A Btk. 372. §
(1)bekezdése szerint aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztás követ el. [11] Idegennek az a dolog tekintendő, ami - a rábízáskor és az elkövetési magatartás kifejtésekor is - nem az elkövető, hanem más (természetes vagy jogi személy) tulajdonában áll. Rábízottá pedig akkor válik az ilyen dolog, ha a rábízás folytán annak birtokba vétele, átvétele, illetve a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése megtörténik. A rábízással a dolog tulajdonosa az őt megillető egyik részjogosítványt, a birtoklás jogát ruházza át más személyre. [12] A sikkasztás az ingó dolog feletti tényleges, s egyébként jogszerű hatalom (birtoklás) kihasználása, visszaélés a tulajdonos bizalmával. [13] Az
- évi V. törvénycikk (Csemegi Kódex)
- §-a a sikkasztás,
- §-a pedig a lopás elkövetési tárgyaként az idegen ingó dolgot jelölte meg. Ennek nyomán következetes ítélkezési gyakorlat alakult ki, s az elkövetési tárgyat érintő értelmezésen lényegileg az
- évi IV. törvény, és a hatályos Btk. sem változtatott (1/
- Büntető-polgári jogegységi határozat). [14] Amint azt a Kúria már korábban kifejtette a sikkasztás elkövetési tárgya lehet pénz. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a pénz mint helyettesítő dolog átadása esetében - amennyiben az kölcsön címén történik - valóban nem lehet szó sikkasztásról, ez esetben ugyanis a kölcsönösszeg átmegy tulajdonba és ilyenkor legfeljebb a csalás bűncselekménye jöhet szóba; ha azonban az átadott pénz nem kölcsön, akkor annak eltulajdonítása, azzal sajátjakénti rendelkezés sikkasztást valósíthat meg. Ilyennek minősül a célzott felhasználásra átadott, befizetett pénzösszeg (BH 2013.86.). [15] Rámutat a Kúria arra, hogy a büntetőjog szerinti büntetendőség és büntethetőség lényege a bűnösség. A felülvizsgálati indítvány egyoldalúan csupán a polgári jog oldaláról vizsgálta a történteket, és ezen keresztül kifogásolta a terhelt bűnösségének megállapítását. Azon túlmenően, hogy a büntetőügyben eljáró bíróság a Be.
- §
(5)bekezdése alapján a büntetőjogi felelősséget önállóan állapítja meg, a Kúria megjegyzi, hogy sikkasztás esetében az eltulajdonítás, sajátjakénti rendelkezés jogtalansága éppen abban érhető tetten, hogy annak nincs a jog szerint elismert „jogcíme". [16] A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/
- (I. 17.) IM számú rendelet (a továbbiakban rendelet) a bírósági végrehajtóra nézve egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a pénzkezelés, a végrehajtói letéti számla, a be- és kifizetések nyilvántartása tekintetében. [17] A rendelet
- §
(1)bekezdése kimondja, hogy a végrehajtó az eljárása során a felektől közvetlenül felvett, vagy a végrehajtói letéti számlára befizetett, illetőleg átutalt (a továbbiakban befizetett) összegeket köteles a rendeltetésüknek megfelelően kezelni és a kifizetéseket attól az időponttól számított 15 napon belül teljesíteni, amikor a kifizetés előfeltételei biztosítottak. [18] A 48. §
(1)bekezdése szerint a végrehajtó a végrehajtandó követelés teljesítése céljából a felek és más által befizetett összegeket a saját vagyonától elkülönítve, végrehajtói letéti számlán köteles kezelni. [19] A
(2)bekezdés pedig egyértelműen rendelkezik arról, hogy a végrehajtói letéti számláról a hitelintézet kifizetést csak a végrehajtó vagy helyettese rendelkezésére teljesíthet. [20] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt a
- március
- és
- november
- közötti időben a végrehajtói letéti számlájára végrehajtási eljárás keretében befolyt pénzösszegeket ismétlődő módon, a letéti számlához kapcsolódó különböző technikai betéti számlákra áthelyezte, különböző futamidőkre jogtalanul lekötötte, majd a futamidők végén a keletkezett kamatösszegeket saját számlájára utalta vagy pénztárban készpénzben felvette, míg a tőkeösszegeket újból lekötötte. [21] A terhelt e magatartása nyilvánvalóan az 1/
- (I. 17.) IM számú rendelet pénzkezelésre vonatkozó szabályaival ellentétes volt, mivel a terhelt szándéka a hozzá végrehajtás során befolyt pénzösszeg ideiglenes megszerzésére, annak saját gazdagodását eredményező befektetésére irányult, amelyhez semmilyen jogcíme nem volt. [22] Jelen esetben tehát a bírósági végrehajtó részére befizetett pénzeszköz nem kölcsön volt, hanem célzott felhasználásra átadott pénz [rendelet
- §
(1)bekezdés], amely idegen dolognak minősül, és amelyet a terhelt a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes módon, jogcím nélkül, saját céljai (kamatnyereség) elérése érdekében használt fel. Ily módon a rábízott idegen dologgal jogtalanul, sajátjaként rendelkezett. [23] A jogszabályi rendelkezésekből kitűnően nem kétséges az sem, hogy a végrehajtónak a letéti számlán kezelt pénzösszegek tekintetében nincs vagyonkezelői megbízatása, nem feladata a vagyonnal való gazdálkodás, a vagyon működtetése, mivel a végrehajtói letét lényege az, hogy a végrehajtó (letétkezelő) csak a jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket tehet a rábízott vagyon tekintetében, melyek közé a saját haszonra történő befektetés nyilvánvalóan nem sorolható. Ily módon a hűtlen kezelés tényállási elemeinek vizsgálata jelen esetben szóba sem kerülhet. [24] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(6)bekezdés b) pont] megállapította. [25] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [26] Ekként a Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [27] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [28] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- január
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző