DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.680/2018/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Küzmös Imre ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve ny.-i (cím) lakos felperesnek - a dr. Stefán Éva ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 5.P.20.634/2018/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A alperest a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- április 18-án kelt Pk...../1989/
- számú végzésével vette nyilvántartásba. A felperes az egyesület tagja. Az alperes
- március 25-i közgyűlésén a tagság 7.e/2017.03.
- szám alatt határozatot hozott, mely szerint „négy tag egymást támogatva javasolja, hogy a közelmúlt eseményei, valamint az egyesületnek okozott erkölcsi és anyagi kár okozása miatt Gy. F.1, Gy. F.2, felperes az egyesületbe soha ne kerülhessen vissza". A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság e határozatot „semmisítse meg" és tagsági jogviszonyát állítsa helyre, s kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére. A
- június 20-án előterjesztett keresetében arra hivatkozott, hogy a közgyűlésre meghívót nem kapott, így az azon tárgyalandó napirendi pontokról nem volt értesülése. A határozatról
- május 22-én értesült. A határozatot alakilag és tartalmában is elfogadhatatlannak tartotta. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy e határozattal a közgyűlés azt nyilvánította ki, hogy mely személyek nem kívánatosak a jövőben a civil szervezetben, mintegy iránymutatásként a vezetőség számára. Előadta, hogy az egyesület vezetősége azt a határozatát, mellyel a felperes tagsági viszonyát törléssel megszüntette,
- március 25-én visszavonta, így a felperes változatlanul tagja az egyesületnek. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes 7.e/2017.03.
- Kgy. számú határozatát hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 36 000 forint perköltséget. A határozata indokolásában kifejtette, hogy a peres felek között a Ny.-i Járásbíróság előtt per volt folyamatban, s ennek során csatolta az alperes a felperes által megtámadott közgyűlési határozatot, melyet a felperes képviselője a letöltési igazolás szerint
- május 22-én töltött le, így a felperes e napon értesült a határozatról, ehhez képest keresetét határidőn belül terjesztette elő. Megállapította, hogy a felperest a
- március 25-i közgyűlésre szabályszerűen nem hívták meg, ennek ellenére hoztak vele szemben érdemi határozatot, s e lényeges eljárási szabálysértés indokolttá teszi a határozat hatályon kívül helyezését. Utalt arra, hogy az egyesület alapszabálya
- §-ában „Figyelmeztetés és eltiltás" címszó alatt részletezi azokat a szabályokat, melyek alkalmazásával az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás szankcionálására figyelmeztetést vagy az egyesület rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő legfeljebb egy évre szóló eltiltás büntetést szabhat ki a közgyűlés. A létesítő okirat részletesen tartalmazza ezen eljárás szabályait, ám a törvényszék megítélése szerint a felperes által támadott közgyűlési határozat hozatala során sem az irányadó eljárási szabályokat nem tartották be, nem határozták meg a felperes terhére rótt konkrét mulasztás mibenlétét sem, továbbá nem biztosítottak számára jogorvoslati lehetőséget. A per tárgyát képező határozat nem elégíti ki az ilyen esetben hozható döntésre irányadó követelményeket, az indokolás sem felel meg az alapszabály által előírtaknak, s ezekre tekintettel ugyancsak indokolt annak hatályon kívül helyezése. A Pp.
- §-a alapján kötelezte a pervesztes alperest a perköltség megfizetésére. Perköltségként a felperes kérelmének megfelelően a kereseti illeték összegét számolta el. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását. Kifejtette, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv szerint a per tárgya tagsági viszony helyreállítása, nem pedig a 7.e/2017.03.
- számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése. A felperes tagsági viszonya helyreállt, amit maga a felperes is elismert az eljárás során. Hivatkozott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
- évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cet.) 71/B. §-ára, hangsúlyozva, hogy az alapján a bíróságnak meg kellett volna szüntetnie a pert, mert az egyesület törvényes működése helyreállt. Ugyancsak a per megszüntetését indokolta volna, hogy a felperesnek nem volt jogi képviselője az eljárás során, holott az kötelező. Hivatkozott az alapszabály
- § 1.a) pontjára, mely a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdésének megfelelően lehetővé teszi a közgyűlés meghívó közzétételével való összehívását. Az adott esetben ez történt, ennek igazolása végett fellebbezéséhez mellékelte az egyesületi titkár feljegyzését. Állította, hogy a perindítással elkésett a felperes, mert a kereset előterjesztésére rendelkezésére álló 30 napos határidő kezdete a közgyűlés napja. Utalt arra, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét a szervezet honlapján közzétette, azt a felperes is megtekinthette volna, ekként is értesülhetett volna a március 25-én történtekről. Állította, hogy a felperes által kifogásolt határozat csupán egy ajánlás az egyesület vezetősége részére. A fellebbezés kiegészítésében előadta, hogy a
- március 25-i közgyűlésre a felperesnek nem is kellett meghívót kapnia, mert
- december 16-án a vezetőség tagsági viszonyát megszüntette törléssel, s ezt a döntését a vezetőség csak
- március 25-én vonta vissza, azaz a
- március 25-i közgyűlés előtt a felperes nem volt tagja a szervezetnek. Ezen álláspontja alátámasztása érdekében több eseti döntésre hivatkozott. A felperes személyesen tett észrevételt az alperes fellebbezésére, s abban indítványozta a törvényszék határozatának helybenhagyását. Előadta, hogy e per során valóban nem volt jogi képviselője, s állította, hogy a tagsági viszonya helyreállításáról nem kapott értesítést az alperestől. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság az ügy eldöntése érdekében szükséges tényeket helytállóan rögzítette ítéletében, azokat az ítélőtábla az alábbiak szerint csupán a fellebbezésben felhozott érvekre tekintettel egészíti ki, miként a törvényszék határozatának egyébként helytálló indokolását is. A per tárgyának meghatározása szempontjából nem a tárgyalási jegyzőkönyv fejrésze az irányadó. A bíróságnak a felperes keresetéről kell döntenie a perben, s a kereseti kérelem határozza meg a per tárgyát. Adott esetben a felperes az alperes közgyűlése határozatának „megsemmisítését" (helyesen: hatályon kívül helyezését) kérte, s a bíróságnak e kérelemről kellett döntenie. A tárgyalási jegyzőkönyv fejrészének pontatlansága az ügy eldöntése szempontjából irreleváns, a per tárgyának esetleges téves feltüntetése kijavító végzéssel korrigálható. A felperes tagsági viszonyának kérdésében az ítélőtábla a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy az egyesület vezetősége
- december 16-án hozott 24/
- számú határozatával a felperes tagsági viszonyát törléssel megszüntette. E határozat „megsemmisítése" iránt a felperes
- január 19-én pert indított. A Nyíregyházi Törvényszék előtt P.20.084/
- szám alatt folyt eljárásban a
- sorszámú jegyzőkönyv tanúsága szerint az alperes képviselője bejelentette, hogy a határozatot
- március 25-én az elnökség visszavonta, ugyanakkor a
- sorszámú beadványban az alperes jogi képviselője az ellenkérelmében a kereset elutasítását arra való hivatkozással indítványozta, hogy a támadott határozat jogszerű. A felperes a
- sorszámú bejelentésre tekintettel keresetétől elállt és a bíróság a pert
- sorszámú végzésével
- május 10én megszüntette. A
- március 25-i közgyűlés jegyzőkönyvéből megállapíthatóan ugyanakkor a jelen per tárgyát képező határozat meghozatala előtt a vezetőség nem tájékoztatta a szervezet tagságát arról, hogy a felperes tagsági viszonya „helyreállt", tekintettel a vezetőség aznapi, a
- december 16-i határozatát visszavonó döntésére. A 7.e/2017.03.
- számú határozat szövegezéséből az tűnik ki, hogy a tagság azt annak tudatában hozta meg, hogy a felperes - és két társa - nem tagja az egyesületnek. A vezetőség
- március 25-i határozata alapján azonban a felperes tagsági viszonya nem kétséges, ő jelenleg is az egyesület tagja. Az alperes tévesen hivatkozik a Cet. 71/B. §
(6)bekezdésére, az ugyanis a bíróság által folytatott törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetéséről szól, adott esetben azonban a peres felek között per folyik. A felperesnek e per során volt jogi képviselője, dr. Küzmös Imre ügyvéd. A számára
- november 14-én kelt meghatalmazás az 5.P.21.128/
- szám alatt folyamatban lévő eljárásra szólt (jelen per e számon indult) és a meghatalmazás az iratok között
- sorszám alatt van csatolva. A Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése úgy szól, hogy a döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. Az alperes alapszabálya
- § 1.a) pontja úgy rendelkezik, hogy a közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban, a javasolt napirend közlésével az egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést közzététellel (elektronikus, webes felületen) vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. Azt az alperes sem állította, hogy a felperes részére papír alapon küldött meghívót a
- március 25-i közgyűlésre, állítása szerint a meghívás a meghívó egyesületi honlapon történő közzétételével valósult meg. A fellebbezéshez mellékelt feljegyzésben azonban K. T. egyesületi titkár arról tájékoztatja az egyesület elnökét, hogy a
- május 7-i egyeztetést követően az egyesület weboldalán, a kezdőoldalon elhelyezte a
- május 27-i közgyűlésre szóló meghívót. A
- március 25-i közgyűlésre szóló meghívó ily módon való közzétételét az alperes nem igazolta. A Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése úgy szól, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett. Erre figyelemmel téves az alperes azon érvelése, hogy a keresetindítási határidőt a közgyűlés napjától kell számítani, az irányadó az az időpont, amikor a megtámadott határozatról a felperes tudomást szerzett. E tekintetben pedig nincs adat arról, hogy ez hamarabb történt volna, mint ahogyan a felperes azt előadta. A közgyűlési jegyzőkönyv megtekintése az egyesület tagjai számára, így a felperes számára is egy lehetőség, egy jog, nem pedig kötelezettség, nincs relevanciája ezért a határidő-számítás szempontjából. Az alperes álláspontjával szemben a felperes által támadott határozat nem csupán a vezetőség számára szóló ajánlás, hanem olyan döntés, amelynek felülvizsgálatát a tag kérheti, ahogyan ezt az ítélőtábla a jelen ügyben hozott Pkf.II.20.029/2018/
- számú végzésében kifejtette. Tartalma szerint az az abban megnevezett három taggal - köztük a felperessel - szembeni diszkriminatív, a tagi egyenlőséget, a tag Alaptörvényben biztosított egyesüléshez való jogát sértő határozat. Az egyesület az alapszabálya
- §-a szerint hozhat olyan határozatot, amelyben sérelmezi a tagja magatartását, melyet a szervezet minősíthet az egyesület céljaival ellentétesnek, ám ezt csak az e szakaszban írt eljárási rend betartásával teheti meg, s csak az alapszabályban írt szankciót alkalmazhatja. A határozatnak meg kell felelni az alapszabályban írt alaki-, tartalmi követelményeknek, ellenkező esetben az nem tekinthető törvényesnek. A felperes által e perben sérelmezett közgyűlési határozat semmilyen szempontból nem felel meg az alapszabály e fejezetében taglalt előírásoknak, ahogyan azt az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan megállapította. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesnek a másodfokú eljárás során költsége nem merült fel, jogi képviselője semmilyen tevékenységet nem fejtett ki, ezért fellebbezési eljárási költségről az ítélőtáblának nem kellett határoznia. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján bírálta el tárgyaláson kívül. Debrecen,
- január
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -