Bfv.748/2018/12 – Kúria

(2)bekezdése a határozott idejű kiutasítás maximális mértékét 10 évben határozza meg. A generális maximum akkor sem léphető túl, ha a kiutasítást a Btk. 60. §

(2a)bekezdése értelmében a határzár tiltott átlépése bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés mellett szabták ki. Ezért a Kúria a törvényszék ítéletét megváltoztatva a törvénysértően kiszabott 12 év kiutasítást a törvényi maximumban, 10 évben határozta meg. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.748/2018/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. december
3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt Első fok: Szegedi Járásbíróság, 25.B.3226/2016/35., ítélet, tárgyalás,
4. március
5. Másodfok: Szegedi Törvényszék, 2.Bf.772/2017/23., ítélet, nyilvános ülés,
6. november
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.772/2017/
8. számú ítéletét megváltoztatja és a terhelt Magyarország területéről történő kiutasításának tartamát 10 (tíz) évben állapítja meg, egyebekben a Szegedi Járásbíróság 25.B.3226/2016/
9. számú és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.772/2017/
10. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
11. március
12. napján kihirdetett 25.B.3226/2016/
13. számú ítéletével [2] a terheltet társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette [Btk.
14. §

(1),

(2)bekezdés a), b) pont] és határzár tiltott átlépése bűntette [Btk. 352/A. §

(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés fele részének kitöltését követő nap. Elrendelte továbbá a Szegedi Járásbíróság 11.Be.380/2016/

1. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását. A Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
2. november
3. napján meghozott 2.Bf.772/2017/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a szabadságvesztés tartamát 6 évre, a kiutasításét pedig 12 évre súlyosította azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. II. [3] [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a korábbi Be.
5. §

(1)bekezdés b) pontját megjelölve, mivel embercsempészésben nem vett részt, csak a társaival együtt kívánt nyugatra menni. Álláspontja szerint a bíróság politikai és társadalmi nyomásra szabott ki vele szemben súlyos büntetést, a társai a nyomozó hatóság hatására tettek olyan vallomásokat, amelyek az embercsempészés bűncselekményét alátámasztották. Mindezek alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A Legfőbb Ügyészség BF.895/2018/1-I. és BF.895/2018/2-I. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben - a kiutasítást illetően - alaposnak tartotta. Kifejtette, hogy a bizonyítékok eltérő értékelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, a jogerős tényállás szerint a bíróságok törvényesen minősítették a terhelt által elkövetett cselekményeket, a kiszabott büntetés törvényes. Ellenben a másodfokú bíróság törvényt sértett, amikor a terhelttel szemben a kiutasítás tartamát 12 évre emelte fel, mivel a Btk. 60. §

(2)bekezdése szerint a határozott ideig tartó kiutasítás leghosszabb tartama 10 év. Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.772/2017/

1. számú ítéletét változtassa meg és a kiutasítás tartamát 10 évben állapítsa meg, egyebekben pedig az első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn. III. [7] [8] [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány részben - a kiutasítás vonatkozásában - alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [10] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [11] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványát a korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjára hivatkozva terjesztette elő, mely szerint, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetőleg a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, felülvizsgálatnak van helye [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont]. [13] A terhelt azonban az eltérő minősítésre vonatkozó álláspontját az indítványban részletezettek szerint az ítéleti tényállástól eltérve, a védekezésében foglaltakra alapította. Eszerint a nyomozó hatóságok nyomására születtek az őt terhelő vallomások. E körben az indítvány indokai szerint a bíróságok bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadta eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálati eljárásban erre nincs törvényes lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [14] A jogerős tényállás lényege szerint a terhelt két fő török és öt fő koszovói állampolgárt vezetett át illegálisan, előzetes megállapodást követően a szerb-magyar államhatáron anyagi ellenszolgáltatásért cserébe. A terhelt a hét személy Nyugat-Európába továbbhaladását kívánta biztosítani, miközben tudomással bírt arról, hogy az általa kísért személyek Magyarország területére nem jogszerűen léptek. A szerb-magyar államhatáron lévő kerítést a terhelt megemelte, amelyen a terhelt és hét társa átbújt, elfogásukra azonban hamarosan sor került. [15] Ezen tényállás alapján egyértelmű, hogy a terhelt a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő határátlépéshez nyújtott segítséget más személyeknek, összesen hét főnek, és mindezt a megállapodásuk alapján vagyoni haszonszerzés végett tette. [16] Következésképpen a terhelt cselekményének minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő, a szabadságvesztés büntetés mindenben megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, így annak kapcsán az elfogultság sem vethető fel. [17] A Magyarország területéről történő kiutasítás tartamát tekintve a Btk. 60. §

(2a)bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy a határzár tiltott átlépése esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. [18] A Btk. 60. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében azonban a kiutasítás határozott ideig tart vagy végleges hatályú és a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Ekként a törvény megszabja és változatlanul hagyja a törvényi maximumot a határozott ideig tartó kiutasítás esetében, így az ezt meghaladó mértékű, határozott ideig tartó kiutasítás törvénysértő. A határozott ideig tartó kiutasítás nem funkcionálhat súlyosabb szankcióként a végleges hatályú kiutasításnál [Btk. 60. §

(3)és

(5)bekezdés]. [19] A fentiek alapján a Kúria a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kiutasítás tartamát tíz évben állapította meg, egyebekben a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [20] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel, a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [21] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. december
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ