← Magyarország

Bfv.1044/2018/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Csekély mennyiségre való elkövetés esetén felülvizsgálat tárgya lehet, hogy a terhelt privilegizált eset megállapítását lehetővé tevő, vagy azt kizáró elkövetési magatartással valósította-e meg a kábítószer-kereskedelmet. Egyszeri kábítószer eladás esetén is vonható azonban következtetés a kereskedéssel való elkövetésre, ha arra a tényállásban megállapított egyéb körülmények (az adásvétel szervezettsége, a terhelttől lefoglalt, kábítószer-kereskedelemhez használt tárgyak stb.) alapot adnak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.044/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt: I. rendű Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 14.B.XIII.20.409/2017/70., ítélet, tárgyalás,
  4. október
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 21.Bf.5198/2018/15., ítélet, nyilvános ülés,
  6. március
  7. Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.XIII.20.409/2017/
  8. számú és a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.5198/2018/
  9. számú ítéleteit az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] [4] [5] [6] Az I. rendű terheltet a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  10. október 9-én meghozott 14.B.XIII.20.409/2017/
  11. számú ítéletében bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés], és ezért - mint többszörös visszaesőt - 5 évi szabadságvesztésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, és abból a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság 8.B.XI.67/2014/
  1. számú ítéletével kiszabott - eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - 10 hónapi szabadságvesztés utólagos végrehajtását, valamint a terhelttől lefoglalt 1.000.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Az I. rendű terhelt tekintetében a terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék a
  2. március 2-án kihirdetett 21.Bf.5198/2018/
  3. számú ítéletével a terhelt szabadságvesztésének végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg; a terhelttel szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.Bpk.11.703/2014/
  4. számú ítélete kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, és akként rendelkezett, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítéletben megállapított tényállásának lényege - az I. rendű terhelt tekintetében - a következő. Az
  5. számú tanú
  6. június 16-án - két nappal korábbi látogatását, majd telefonos egyeztetést követően - egy benzinkúton találkozott az I. rendű terhelttel, akivel előzetesen már közölte, hogy marihuánát szeretne a saját céljára vásárolni. Az I. rendű terhelt biztosította az
  7. számú tanút arról, hogy kérése teljesíthető, majd a találkozás során saját gépkocsijával a lakóhelyére, a társasház mélygarázsába vitte az
  8. számú tanút, az ott parkoló, használaton kívüli Volkswagen Golf személygépkocsijához, melyben az általa árusított marihuánát tárolta. A gépkocsiból, annak ülése alól fehér nejlonzacskóban tárolt zöld színű anyagot vettek elő, melyből a terhelt az
  9. számú tanú igényeinek megfelelően, az autóban tárolt digitális mérleg segítségével kimért 60 grammot, és azt egy nejlonzacskóba helyezve átadta az
  10. számú tanúnak, aki azért 75.000 forintot fizetett a terheltnek. Ezt követően a terhelt visszavitte az
  11. számú tanút a gépkocsijához. Az
  12. számú tanútól később az I. rendű terhelttől megvásárolt anyagot lefoglalták, annak tömege bruttó 57,85 gramm volt, és delta-9-THC-t, a cannabis hatóanyagát tartalmazta. A cannabis kábítószernek minősül. Az
  13. számú tanú által az I. rendű terhelttől megvásárolt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma 5,28 gramm volt, ami a csekély mennyiség felső határát nem éri el, annak mintegy 88%-a. Az I. rendű terhelt lakásán
  14. június 17-én tartott házkutatás során alufóliába csomagolva 0,35 gramm bruttó tömegű fehér por, két darab kokainnal szennyezett szívószál és egy kokainnal szennyezett nejlontasak került elő. A fehér por amfetamint tartalmazott, melynek tiszta hatóanyagtartalma nem haladta meg a 0,004 grammot, ami a csekély mennyiség felső határának 0,8%-a, a kokainszennyeződés tiszta hatóanyag-tartalma pedig elenyésző volt. A házkutatás során előkerült továbbá egy üveges vitrinből 200 darab simítózáras nejlontasak, valamint a terhelt ruházatából 1.000.000 forint készpénz, mely tárgyak, illetve a készpénz az I. rendű terhelt kábítószer-értékesítő tevékenységéhez kapcsolódott. II. [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője az előterjesztésekor hatályos
  15. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.)
  16. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Érdemben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, és a törvénynek megfelelő - az indítvány tartalmából kitűnően: eltérő minősítés mellett enyhébb büntetést kiszabó - határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte. [8] Indokai szerint a bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, mert az elsőfokú bíróság a kábítószerrel való kereskedést rótta a terhelt terhére, amit a rendszeresen ismétlődő, haszonszerzést célzó adásvételekben látott megvalósulni, míg a másodfokú bíróság - miközben az elsőfokú bíróság indokolását helytállónak találta - a forgalomba hozatalt rótta a terhelt terhére; az eltérés okára ugyanakkor nem adott magyarázatot. [9] A másodfokú bíróság a forgalomba hozatalt kizárólag a terhelt terhére megállapított ügylet visszterhes voltával, valamint a lefoglalt kábítószer mennyiségével indokolta. [10] Ez azonban szemben áll az
  1. számú BK véleményben foglaltakkal, mert a terhelt terhére egyetlen alkalommal történt kábítószer-eladást állapított meg, csekély mennyiséget meg nem haladó kábítószerre. Az
  2. számú tanú - a kábítószer megvásárlója - csekély mennyiségre elkövetett kábítószer-birtoklás miatt volt gyanúsított az ügyben, azonban a saját használatra megvásárolt kábítószer tartása miatt - miután elterelésen vett részt - a büntethetősége megszűnt. E tény kizárja, hogy a vásárló szándéka a kábítószer más vagy mások részére való átadása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés lett volna, ekként pedig a terhelt terhére sem róható más, mint csekély mennyiségű kábítószer más személy részére, annak saját használatára való átadása. A visszterhesség sem adott alapot a forgalomba hozatali szándékra; ellenkező esetben az
  3. számú tanú nem lett volna - az elterelést követően - csupán tanú az ügyben. [11] Következésképp a terhelt terhére a Btk.
  4. §
(5)bekezdés a) pontja szerinti kábítószerkereskedelem vétsége róható, a büntetés pedig a helyes minősítéshez képest törvénysértően súlyos. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.1050/2018/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. [13] Indokai szerint a jogerős ítéletben megállapított tényállás tartalmazza azokat a ténybeli elemeket, amelyekből a bíróság arra vont következtetést, hogy a terhelt kábítószer-értékesítő tevékenységet folytatott, és ezt szintén rögzítette is a tényállásban. Ehhez képest közömbös, hogy a terhelt vásárlója milyen szándékkal szerezte meg a kábítószert a terhelttől. A jogi minősítés az egyszeri adásvételen túlmutató további körülmények vizsgálatán és értékelésén nyugszik. [14] A rendkívüli perorvoslat kapcsán közömbös, hogy a terhelt forgalomba hozatallal, vagy kereskedéssel valósította-e meg a terhére rótt bűncselekményt, mert azokat a törvényhozó egy törvényi tényállásban, azonos bűncselekményként határozta meg. Az indokolási kötelezettség megszegése pedig a hatályos Be. szerint már nem felülvizsgálati ok. [15] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az irányadó tényállás alapján a bíróság törvényesen állapította meg a terhelt büntetőjogi felelősségét, cselekményének minősítése és a kiszabott büntetés is törvényes. [16] A Legfőbb Ügyészség átiratára a védő írásban tett észrevételt; ebben indítványát változtatás nélkül tartotta fenn. Kiemelte, hogy a kábítószer-kereskedelem elkövetési magatartásai közül a törvény privilegizálja a kínálást és az átadást; ezért nem közömbös, hogy melyik elkövetési magatartás valósult meg. A másodfokú bíróság nem indokolta meg, milyen indokok és bizonyítékok alapján változtatta meg az elkövetési magatartást kereskedésről forgalomba hozatalra. [17] Utalt arra is, hogy a bíróság jogerős ítéletében kizárólag az ügylet visszterhes volta miatt állapította meg a forgalomba hozatalt, míg a Legfőbb Ügyészség már az egyszeri adásvételen túlmutató további körülmények együttes értékelésére hivatkozott, ami az elsőfokú ítéletben kifejtettekkel áll összhangban. [18] Az I. rendű terhelt írásbeli észrevételében vitatta, hogy ő szállította volna gépkocsival a vásárlót az adásvétel helyszínére, iletve azt, hogy nagyobb mennyiségből mérte volna ki az az
  2. számú tanú által megvásárolt kábítószert. Az eljárás során bizonyította azt is, hogy a lakásában lefoglalt egyéb tárgyakat nem kábítószer-kereskedelemhez használta. III. [19] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  3. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [20] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód kizárólag a Be.
  1. §-ában felsorolt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [22] A védő indítványa törvényi okaként az annak előterjesztésekor hatályos korábbi Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontját jelölte meg. E felülvizsgálati ok mindenben megfelel a hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában írtaknak; ekként a hatályos büntetőeljárási törvény szerint is felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetést szabott ki. A védő indítványában foglaltak alapján tehát - e részében felülvizsgálatnak helye van. [23] Az irányadó tényállás alapján azonban az I. rendű terhelt cselekményének minősítése törvényes. [24] A Btk. 176. §
(1)bekezdése szerint a kábítószer-kereskedelem bűntettét az követi el, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik; e négy elkövetési magatartás mindegyike az említett bűncselekmény törvényi tényállásába illeszkedik. Ezért általában valóban nem is meríti ki a hivatkozott felülvizsgálati okot, ha az indítvány csupán a megállapított elkövetési magatartás megjelölését kifogásolja; mivel mind a négy említett elkövetési magatartás ugyanazon törvényi tényállásba ütközik, így azonos büntetési tételt is von maga után. Ekként pedig az egyébként önmagában törvényes büntetés fogalmilag nem lehet az elkövetési magatartás esetleges téves megállapítása miatt törvénysértő. [25] Ugyanakkor jelentősége van annak, hogy az irányadó tényállás szerint jelen ügyben az I. rendű terhelt a Btk. 461. §
(1)bekezdés c) pontja szerint csekély mennyiségre követte el a kábítószerkereskedelmet. A Btk. 176. §
(5)bekezdés a) pontja ugyanis valóban privilegizált esetként, vétségként határozza meg a kábítószer-kereskedelem csekély mennyiségre való elkövetését, azonban csak a kínálás és az átadás esetében; forgalomba hozatal és kereskedés esetén egyaránt a Btk. 176. §
(1)bekezdése szerinti bűntett valósul meg, függetlenül attól, hogy a terhelt csekély vagy „alap" mennyiségre követte-e el a bűncselekményt. [26] Ebből következik azonban az, hogy az indítvány azon része, amelyik az elsőfokú bíróság által megállapított kereskedés, illetve a másodfokú bíróság által felrótt forgalomba hozatal ellentmondására hivatkozik, valójában közömbös; e két elkövetési magatartás bármelyike kizárja a privilegizált eset megállapítását, és ekként megalapozza a jogerős ítélet szerinti minősítést. [27] Az azonban a felülvizsgálat tárgya lehet, hogy a forgalomba hozatal, illetve a kereskedés helyett csak a kábítószer-kereskedelem további - a privilegizált eset megállapítását lehetővé tevő elkövetési magatartásainak valamelyike valósult-e meg. Ebben az esetben ugyanis a cselekmény helyes minősítése valóban a Btk. 176. §
(5)bekezdés a) pontja szerinti kábítószer-kereskedelem vétsége lenne, ami miatt az e bűncselekmény büntetési tételének felső határát is meghaladó mértékű büntetés nem csupán eltúlzottan súlyos, de objektíve is törvénysértő lenne. [28] Jelen ügyben a kábítószer-kereskedelem további elkövetési magatartásai közül a kínálás fel sem merülhet, hiszen a kábítószer eljutott a címzetthez. Ezért a Kúriának a felülvizsgálat során azt kellett vizsgálnia, hogy az I. rendű terhelt által kifejtett elkövetési magatartás az átadás keretei között maradt-e, avagy akár forgalomba hozatal, akár kereskedés valósult-e meg. Az indítvány szükségszerűen csak az elsőként írt esetben vezethetett eredményre. [29] Amint arra a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 1/
  1. BJE határozata rámutatott, a forgalomba hozatallal - miként a kereskedéssel is - szükségszerűen együtt járó átadás ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH 2017.144.). [30] A forgalomba hozatal (kereskedés) megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. Ha a rendelkezésre álló adatok, így pl. a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti minősítéssel. [31] Ha azonban adat van az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására (1/
  2. BJE III/3/a. pont). A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is - mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői - tettesként vonhatók felelősségre. [32] Az irányadó tényállásból - a védői érveléssel szemben - nem csupán az I. rendű terhelt általi egyszeri átadásra, hanem a kábítószerrel való kereskedésre vonhatók le következtetés. [33] A tényállás rögzíti ugyanis, hogy - az I. rendű terhelt előzetes megbeszélést követően a vevőt maga szállította az általa megjelölt helyszínre, - a garázsban álló használaton kívüli gépkocsijában tartott nagyobb mennyiségből mérte ki vevője részére az általa kívánt kábítószert, - ennek során az általa ott tartott speciális mérleget és tasakot használta, - a tényállásban írt alkalommal átadott kábítószert 75.000 forintért értékesítette, - lakásán további kábítószert, kábítószer forgalmazásához szükséges eszközöket, egyebek mellett több száz simítózáras tasakot foglaltak le, valamint - a legális jövedelemmel nem rendelkező terhelt ruházatából 1.000.000 forint került elő. [34] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy az I. rendű terhelt részéről nem egyszeri, vagy alkalmi átadásra került sor, hanem kábítószerrel való kereskedést folytatott, annak ellenére, hogy büntetőjogi felelőssége csupán az ennek keretében végzett egyszeri adásvétel kapcsán állapítható meg, az e cselekménnyel érintett kábítószer-mennyiség tekintetében. A tényállásból egyértelműen következik azonban, hogy az I. rendű terhelt szándéka és tevékenysége nem csupán kábítószer egyszeri átadására, hanem az azzal való kereskedésre irányult, és a terhére rótt egyszeri (egyébként jelentős ellenérték fejében történt) átadás annak része. [35] Következésképp az is közömbös, hogy a tényállásban írt esetben az I. rendű terhelt vásárlója saját fogyasztás céljára vásárolta meg az átadott kábítószert, a tényállás ezzel ellentétes adatot nem tartalmaz. [36] A terhelt cselekményének enyhébb minősítését tehát két körülmény is kizárja; egyfelől a kereskedés, mint elkövetési magatartás megvalósulása, de ugyanakkor az is, hogy mivel az I. rendű terhelt által a télnyállásban írt alkalommal eladott kábítószer mennyisége már elérte a csekély mennyiség felső határának 88%-át, a nála kereskedési célzattal tartott nagyobb mennyiség - amiből az irányadó tényállás szerint az ezen alkalommal eladott anyagot kimérte - nyilvánvalóan meghaladta azt. [37] Következésképp annak sincs jelentősége, hogy a másodfokú bíróság valóban tévedett, amikor az I. rendű terhelt terhére forgalomba hozatalt állapított meg; egyébként nem kifejtve, hogy az elsőfokú bíróság kereskedésre vonatkozó jogi okfejtését miért nem találja helytállónak. Az indítvány valóban helytálló abban a tekintetben, hogy - önmagában - sem az egyszeri átadás visszterhessége, sem az azzal érintett csekély kábítószer-mennyiség, sem a terhelt lakásán talált elenyésző további kábítószer-szennyeződés nem ad alapot a terhelt forgalomba hozatali szándékra (sem). [38] A Kúria által a korábbiakban kiemelt egyéb ténymegállapítások azonban egyértelműen alátámasztják az I. rendű terhelt által rendszeres haszonszerzés érdekében végzett kereskedést, az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos okfejtése (elsőfokú ítélet
  3. oldal utolsó és
  4. oldal első bekezdése) minden tekintetben helytálló és törvényes. [39] A jogerős ítéletben tehát az elkövetési magatartás téves megállapítása kizárólag abban nyilvánult meg, hogy a másodfokú bíróság a kereskedés helyett állapított meg tévesen forgalomba hozatalt; ez azonban a cselekménynek a Btk.
  5. §
(1)bekezdése szerinti kábítószer-kereskedelem bűntetteként való minősülése szempontjából - a már korábban kifejtettek szerint - közömbös. [40] A bíróság jogerős ítéletében tehát törvényesen minősítette az I. rendű terhelt cselekményét. Amennyiben pedig a minősítés törvényes, úgy a törvényes keretek között kiszabott büntetés felülvizsgálatára - sem az egyes büntetéskiszabási körülmények értékelésének mikéntje miatt, sem az ítélet belső arányosságára tekintettel - nem kerülhet sor (BH 2016.264.II., BH 2012.239., EBH 2011.2387.II., BH 2005.337.III.). Jelen esetben a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a minősítéshez kapcsolódó, két évtől nyolc évig terjedő büntetési tételkeretbe esik. [41] A védő indítványában sérelmezte az indokolási kötelezettség megsértését is, azonban annak jogszabályi alapját nem jelölte meg. Az indítvány előterjesztésekor hatályos korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján - a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés III. pont a) alpontjára tekintettel valóban felülvizsgálati ok volt, ha a bíróság jogerős ítéletében a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [42] Ennek kapcsán a Kúria utal arra, hogy kétségkívül a Be. 659. §
(2)bekezdése alapján [és a korábbi Be. 423. §
(2)bekezdése szerint is] a felülvizsgálati indítványt - főszabályként - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott határozat törvénynek való megfelelőségét a meghozatala idején hatályos anyagi jogi, illetve - ha az indítvány eljárási szabálysértésen alapszik - eljárási szabályokkal összevetve kell vizsgálni. A felülvizsgálati eljárás azonban - mivel maga is büntetőeljárás - 2018. július 1-jét követően [a Be. 867. §-ára és a Be. 868. §
(1)bekezdésére tekintettel] a
  1. évi XC. törvény, azaz a hatályos Be. szabályai szerint folytatható le; így arra csak akkor kerülhet sor, ha az indítványban foglaltak az elbírálásakor hatályos törvény alapján is felülvizsgálati okot képeznek. [43] A hatályos Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja a Be. 608. §
(1)bekezdésében foglalt eljárási szabálysértések miatt teszi lehetővé a felülvizsgálatot, ám ezek között az indokolási kötelezettség megsértése nem szerepel; következésképp az jelenleg már nem felülvizsgálati ok. Ezért annak kapcsán a felülvizsgálat törvényben kizárt. [44] Ugyanakkor - a teljesség érdekében - megjegyzi a Kúria, hogy a védő e címen is valójában nem eljárási szabálysértést, hanem a téves minősítésre vonatkozó anyagi jogsértést kifogásolta, nem a jogi indokolás hiányának, hanem annak téves voltának állításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos álláspontját a Kúria az előzőekben már kifejtette. [45] A terhelt észrevételei kapcsán a Kúria utal arra, hogy a Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható; a Be. 659. §
(1)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [46] A terhelt írásbeli észrevételében - a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben - kizárólag azon körülmények ténybeli megvalósulását vitatta, amelyekből a bíróság következtetést vont a kereskedői magatartására. Ezért azt a Kúria - az idézett jogszabályi rendelkezések alapján - a felülvizsgálat eljárásban nem vehette figyelembe. [47] A kifejtettek alapján a Kúria az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és miután egyéb, a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést sem észlelt, a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [48] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére tekintettel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [49] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.