Pfv.21300/2017/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felróható magatartás hiányában a kártérítési igény alaptalan. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.300/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselői: Erdődyné Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Erdődyné dr. Mozsár Edig ügyvéd) Dr. Lőrincz Ottó pártfogó ügyvéd Az alperes: A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 3.Pf.22.566/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Járásbíróság 19.P.21.336/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárásban felmerült díját, valamint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] .. felperesnek a jelen per felperese, mint I. rendű alperes és társai ellen indított perben az Encsi Városi Bíróság a többszöri hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban végül meghozott P.20.190/2009/
4. számú ítéletével kötelezte azon per felperesét, hogy a jelen per felperese (azon per I. rendű alperese) [2] [3] [4] részére, viszontkeresetének helyt adva 15.060.000 forintot fizessen meg, míg a felperes keresetét elutasította. A perben a jelen per felperesét pártfogó ügyvédként a jelen per alperese képviselte. Az alapperben eljáró bíróság által utóbb létre nem jöttnek minősített
5. április 30-án megkötött adásvételi szerződést követően a jelen per felperese a .. szám alatt található ingatlant birtokba vette, az ott található épületeket elbontotta, és azon új felépítményeket emelt. Utóbb a ráépítést rosszhiszeműnek minősítve az eredeti állapot helyreállítása és a birtokállapot rendezése körében a felperesnek vissza kellett adni az ingatlan birtokát az alapper felperese részére. Az említett személy használati díj iránt érvényesített igényt a jelen per felperesével szemben, aki az általa elvégzett beruházásokkal összefüggésben jogalap nélküli gazdagodás címén érvényesítette az igényét. A jogalap nélküli gazdagodást az Encsi Városi Bíróság az általa kirendelt szakértő véleményére alapítva ítélte meg a felperes javára, az ottani felperes használati díj iránti igényét elutasította. Az elsőfokú ítéletet a jelen per felperese elfogadta, pártfogó ügyvédje tevékenységével az elsőfokú eljárásban elégedett volt, az elsőfokú ítélet ellen fellebbezéssel élni nem kívánt. Az ellenérdekű fél fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Pf.22.568/2010/
6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a jelen per felperesének viszontkeresetét elutasította, ugyanakkor kötelezte 1.825.000 forint használati díj megfizetésére. A másodfokú eljárásban a terjedelmes fellebbezésre a jelen per felperesének pártfogó ügyvédje, az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányuló fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő további álláspontjának részletezése nélkül. A felperes az 1990-es évek óta pszichiátriai osztályon kezelt beteg, paranoid, skizofrénia betegségben szenved, emellett szorongásos zavarai is vannak, amelyek hátterében részben a korábban elhúzódó peres eljárás miatti szorongás és bizonytalanság áll. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes az alperest 4.000.000 forint nem vagyoni kárának és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. Kereseti álláspontja szerint az alperes nem megfelelően látta el a képviseletét, mulasztása miatt pervesztes lett, amely egészségének megromlásához vezetett. Az alperes terhére rótta, hogy pártfogó ügyvédként a felperes fellebbezésére csupán rövid fellebbezési ellenkérelmet adott elő, a másodfokú eljárás során nem bizonyította, hogy a felperes által létrehozott felépítmények jelentősebb értéknövekedést eredményeztek az ingatlanon, kifogásolta, hogy az alperes rábeszélte őt a használati díj összegszerűségének elfogadására, illetve az alperes a felülvizsgálati kérelmet sem volt hajlandó magától előterjeszteni. [6] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Elsődlegesen a követelés elévülésére hivatkozott, érdemben azzal védekezett, hogy a szükséges bizonyítási indítványokat előterjesztette a vitatott eljárásban, a használati díj összegszerűségére vonatkozó elismerés tekintetében pedig a költséges további szakértői bizonyítást kívánta elkerülni, amit ügyfelével megkonzultált. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság az elévülési kifogásnak nem adott helyt. Az elsőfokú bíróság a per érdemében kifejtette, hogy az alperes a pártfogó ügyvédi képviselet ellátása során a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el. A per akkori állásához képest nem volt feltétlenül szükséges a terjedelmes fellebbezésre részletes fellebbezési ellenkérelem előterjesztése, amely egyébként sem befolyásolhatta volna a felperesre kedvezőbb irányban a jogerős ítéletben foglalt megállapításokat. Nem volt igazolható az, hogy a másodfokú eljárás során a használati díj összegszerű elismerésére vonatkozóan az alperes „rábeszélte" volna a felperest. A felperes és az alperes között folytatott konzultáció eredményeképpen került sor az összegszerűség elismerésére a jogalap vitatásának hangsúlyozott fenntartása mellett. Annak pedig nem volt jelentősége, hogy a felülvizsgálati kérelmet más készítette, amelyet az alperes átolvasás után ellenjegyzett. Nem volt megállapítható olyan felróható magatartás az alperes részéről a pártfogó ügyvédi képviseleti tevékenység ellátása során, amely a kártérítési felelősség megállapítására alapot adhatna. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglalt kifogás alapján a tényállást kiegészítette a következők szerint: A felperes által birtokba vett, majd elbontott korábbi házas ingatlan forgalmi értékét az alapügyben meghozott elsőfokú ítélet 7.138.000 forintban határozta meg. A felperes által épített felülépítménnyel az ingatlan forgalmi értéket 22.000.000 forint, ezzel a különbözettel gazdagodott az alapper felperese, amelyet a jelen per felperesének viszontkeresete folytán meg kellett fizetnie. Az alapperben az ingatlan forgalmi értékét a felperes és a pártfogó ügyvédje sem kifogásolta. Az alapperben a másodfokú bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői véleményre nem lehet ítéletet alapítani, mert az nem támasztja alá az utóbb felépített lakóház kiegészítő vélemény szerinti forgalmi értékét. Mivel nem volt előterjesztve a jelen per felperese részéről olyan tartalmú fellebbezés, hogy a jogalap nélküli gazdagodás során a birtokba vett felülépítményekkel rendelkező ingatlan forgalmi értéke tekintetében nem az elszámolás időpontjában megállapított 7.138.000 forint forgalmi értékből kell kiindulni, a másodfokú bíróság a fellebbezési korlátra figyelemre ez utóbbi forgalmi értékből indult ki. Megállapította, hogy a jelen per felperese nem bizonyította, hogy az általa létesített felülépítményekkel az ingatlan forgalmi értéke meghaladta volna az elszámolás időpontjában az eredeti felülépítménnyel birtokba vett ingatlan forgalmi értékét, így az alapper felperese a jelen per felperesének rovására jogalap nélkül nem gazdagodhatott. [10] A másodfokú bíróság a tényállás fenti kiegészítése mellett is egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és indokolásával, miszerint az alperes nem tanúsított a kártérítési felelősségét megalapozó jogellenes, felróható magatartást. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az Encsi Városi Bíróság előtt 1.P.20.190/
7. számon folyamatban volt perben kirendelt ingatlanforgalmi szakértő véleménye és kiegészítő véleménye az alperes, mint a felperes pártfogó ügyvédje részére kézbesítésre került. A szakértői véleményre, amely tartalmazza a felperes által birtokba vett .. ingatlan forgalmi értékének 7.138.000 forint összegben történt megállapítását, sem a felperes, sem a pártfogó ügyvédje észrevételt nem tett. Utóbb a
8. április 28-án megtartott tárgyaláson, amelyen a jelen per felperese személyesen és a képviseletében az alperes is jelen volt, utóbbi úgy nyilatkozott, hogy sem a jelenlegi házas ingatlan értékét, sem a korábbi ingatlan jelenlegi forgalmi értékét nem kívánják vitatni, azt helytállónak tekintik. A jelen per felperese sem tett ezzel ellentétes tartalmú nyilatkozatot, kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy már nem kíván a viszontkeresetén sem változtatni. Mindezt a felperes perbeli nyilatkozata is megerősítette, miszerint az elbontott felülépítményekkel az ingatlan 7.138.000 forint forgalmi értékét elfogadta, az elsőfokú ítélet ezen megállapításával szemben fellebbezni nem kívánt. Mindebből a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy miután a felperes nem vitatta az ingatlan forgalmi értékét, nem volt elvárható a pártfogó ügyvédjétől, hogy azt kifogásolja és újabb szakértői bizonyításra tegyen indítványt. Ezért az alperes magatartása nem volt jogellenes, nem sértette meg a tevékenysége ellátására vonatkozó szabályokat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezése érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint kára az alperesnek a képviselet ellátása során tanúsított magatartásával okozati összefüggésben következett be. Az alperes nem vitatta az alapperben, hogy az 1995-ben leromlott műszaki állapotban megvásárolt parasztház az eljárás időszakában, 2010-ben 7.138.000 forint forgalmi értéket képvisel. Nem terjesztett elő olyan tartalmú fellebbezést, amely szerint a jogalap nélküli gazdagodás vizsgálata során nem ebből a forgalmi értékből kell kiindulni. Ennek következtében a viszontkereset nem vezethetett eredményre, mivel a másodfokú bíróság a szakértő által megállapított forgalmi értékhez kötve volt. Amennyiben az alperes az alapperben a jelen eljárás felperese képviseletében vitatta volna ezt az összeget, illetve tételesen válaszolt volna az ellenérdekű fél fellebbezésére, viszontkeresete másodfokon is eredményes lett volna. Az eljárás kezdetétől súlyos szívbetegségek és pszichiátriai megbetegedések alakultak ki az átélt súlyos lelki trauma és az alperes felróható magatartásával okozott anyagi terhek következményeként, a lelki megpróbáltatásokat fokozta a kilakoltatás is. Az elsőfokú bíróság mulasztott, amikor a kár bekövetkezése és az egészségi állapotában való romlás vonatkozásában igazságügyi orvosszakértő kirendelését mellőzte az okozati összefüggés vizsgálata körében. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint. [14] A Kúria a jogerős ítéletben foglalt döntéssel és annak indokaival az indokolás alábbi kiegészítése mellett egyetért. [15] A felperes és a sérelmezett perben a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó alperes közötti jogviszonyra az ügyvédekről szóló
9. évi XI. törvény (Ütv.)
10. §-a az irányadó, miszerint az alperes a jogi segítségnyújtó szolgálattal kötött szolgáltatási szerződés alapján látta el a felperes képviseletét. Az Ütv.
11. §