Pfv.20986/2017/7 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2)b) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.986/2017/

1. A tanács tagjai: dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Nagy Zita Ibolya ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője:
2. sz. Ügyvédi Iroda ; ügyintéző: Porkoláb Lajosné dr. ügyvéd) A per tárgya: haszonbérleti szerződés felmondása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 2.Pf.21.524/2016/
3. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Berettyóújfalui Járásbíróság 6.P.20.678/2014/
4. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 6.350 (hatezerháromszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes
5. március 23-án vásárolta meg a helyrajzi számú, 7 ha 0206 m² területű, 231,68 AK értékű, közös tulajdonban álló szántó művelési ágú mezőgazdasági földterület 5425/23168 tulajdoni illetőségét. A földterületnek az alperes
6. óta a haszonbérlője, a
7. március 2-án megkötött és
8. november 5-én módosított haszonbérleti szerződés alapján
9. december 31-ig. A táblát a déli és a keleti oldalán a bokros táblaszegélyig műveli. A haszonbérleti szerződés
10. pontja tartalmazza, hogy a haszonbérlő köteles a haszonbérbe vett földterületet művelési ágának megfelelően, szakszerűen megművelni és gondoskodni a termőföld termőképes állapotban tartásáról. Az
11. pontban rögzítettek szerint a szerződés megszűnésekor a haszonbérlő köteles a haszonbérelt területet olyan állapotban visszaadni, hogy azon a rendeltetésszerű gazdálkodás azonnal folytatható legyen. [3] [4] A felperes a tulajdonosváltozás miatt, arra hivatkozással, hogy főállású őstermelőként állattartó telepet tart fenn, 2014 áprilisában kezdeményezte a haszonbérleti szerződés megszüntetését, de az alperes a szerződést fent kívánta tartani. A felperes a tulajdoni illetősége kiméréséhez 2014 októberében változási vázrajzot készíttetett. A
12. december 3-án kelt levelében felrótta az alperesnek, hogy nem tesz eleget a haszonbérleti szerződés
13. pontjában foglalt kötelezettségének és nem folytat olyan szakszerű gazdálkodást, amelyet a föld minősége és termőképessége megkíván. Felhívta ezért, hogy 3 napon belül tegyen eleget a vállalt szakszerű hasznosítási kötelezettségének, ellenkező esetben azonnali hatállyal felmondja a haszonbérleti szerződést. Az alperes válaszlevelében vitatta a szerződésszegést. A felperes a
14. december 10-én kelt nyilatkozatával a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta, melyet azzal indokolt, hogy az alperes nem tett eleget a felszólításnak, megsérti a haszonbérleti szerződés
15. és
16. pontjában foglaltakat, nem a művelési ágának megfelelően szakszerűen, a jó gazda módjára művelte a földet. A termőföld megközelítőleg 500 m² nagyságú része alkalmatlan a föld termőképességének és első minőségi osztályának való hasznosítására, továbbá arra, hogy a haszonbérlet megszűnését követően a gazdálkodás azonnal folytatható legyen. Az alperes a
17. december 16-án kelt válaszlevelében nem fogadta el az azonnali hatályú felmondást, mert a földterület szakszerűen van művelve. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes az
18. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
19. §

(2)bekezdés b) pontjára és az

1. évi LV. törvényben foglaltakra alapított végleges keresetében a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondása jogszerűségének megállapítását kérte és az alperes kötelezését, hogy rekultivált állapotban adja birtokába a földterületet úgy, hogy azon a gazdálkodás azonnal folytatható legyen. Előadta, hogy amikor a földmérő hozzálátott a kiméréshez, akkor ismerte fel a helyszíni szemle során, hogy a tábla szélén a tulajdonát képező terület megművelhetetlen állapotban van, kökény, vadrózsa, kőris és akác hálózta be. Ezek a növények akkor jelennek meg, ha a földet nem művelik szakszerűen, vagy a területet elhanyagolják. A növények jellegüknél fogva folyamatosan terjeszkednek megnehezítve a kiirtásukat és évről-évre csökkentik a művelhető terület nagyságát, valamint a föld aranykorona értékét. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a területet a GAK Gazdálkodási Programban műveli, mely azt jelenti, hogy rendszeresen ellenőrzik az elvégzett munkát, naplót vezetnek a művelésről. A felperes a földterületet az azt szegélyező növényzettel együtt vásárolta meg. Az alperes nem a bokros táblaszegély gondozására vállalt kötelezettséget, hanem a szántó terület művelésére. A területet a kialakult természeti határok között műveli a mindennapi gyakorlatnak megfelelően, gazdálkodása nem veszélyezteti a föld termőképességét. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.700 forint perköltséget. Indokolása szerint az alperes a több évtizedes kialakult művelési gyakorlatnak megfelelően maradéktalanul eleget tesz a föld rendeltetésszerű művelésére vonatkozó kötelezettségének, nem veszélyezteti a terület termőképességének megtartását. A perbeli ingatlant a mindennapi gyakorlatnak megfelelően használja, ami annyit jelent, hogy a lehetőség határáig a bokrok irányába is beműveli a táblát. Mindezekre tekintettel nem adott okot az azonnali hatályú felmondásra. A tanúk vallomása alapján megállapítható volt, hogy a felperes által hivatkozott növényzet több évtizede szegélyezi a táblát. A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján pedig azt is tényként lehetett megállapítani, hogy a határban igen gyakori a táblaszegélyi bokorsor. A perrel érintett tábla nem művelt része a bokrok által elfoglalt táblaszegély. A tábla végében található bokros sáv állapota megfelel az ilyen sávok szokásos képének. A buja bokros növényzet miatt a talaj nem művelhető, ezért kimarad a rendszeres talajművelésből. Bevett gyakorlat, hogy a termőföldet a művelhetőség határáig műveli be a gazdálkodó, a művelést nehezítő vagy a jövedelmező megtérülést nem ígérő körülményeket hagyományosan kikerüli. Az életszerűség és a gyakorlat, valamint a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján a haszonbérlő részéről nem állapítható meg mulasztás. Az ingatlan-nyilvántartás szerint szántóterületbe a benyúló bokorsor több évtizedes állapot lehet. A szántóként művelt, jelenleg búzatáblán nincsenek vesszőhajtások. Az igazságügyi szakértő által bevont szakkonzultáns arra mutatott rá, hogy a mezővédő erdősávok elfogadása elsősorban szélfogó, deflációs károkat mérséklő hatása miatt is jelentős. E hatás mellett a multifunkcionális mezőgazdaság korában felismerték azt is, hogy ezek a bokrok ökológiai „zöld folyosót" jelentenek, ahol a mezőgazdasági kártevők természetes ellenségei és kisebb vadak is búvóhelyet találhatnak. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet - helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta és a felperest az alperes javára 6.350 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. [11] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, a bizonyítékokat az
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(1)bekezdése alapján okszerűen mérlegelte és az abból levont jogi következtetései is helytállóak. A haszonbérleti szerződés megkötésekor a felperes jogelődjei a rendelkezésre bocsátáskori állapot fenntartásának kötelezettségével adták át a mezőgazdasági földterületet az alperes birtokába. A szerződés

1. és
2. pontja szerinti művelési kötelezettség a szántóként nyilvántartott ingatlan vonatkozásában a természetben kialakult állapotnak megfelelően terhelte az alperest. A tanúvallomások és a szakvélemény szerint is több évtizede fennálló állapot megváltoztatása nem a haszonbérlő kötelezettsége, ezért a felperes által előadott hivatkozások mellett a felmondás jogszerűsége nem volt megállapítható. A felperes a Ptk.
3. §

(4)bekezdése szerinti visszaélésszerű joggyakorlást valósított meg, mert amikor tulajdonszerzését közvetlenül követően a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését nem tudta elérni, az azonnali hatályú felmondás jogával élt, alaptalanul állítva azt, hogy az alperes a művelési kötelezettségének nem tett eleget. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 453. §

(2)bekezdésében és a

(3)bekezdés b) pontjában, valamint az

1. évi LV. törvény (a továbbiakban: Földtörvény)
2. §

(1)bekezdésében foglaltakat, továbbá a Pp. 206. §

(1)bekezdését. [13] Kiemelte, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás szerinti állapotot vásárolta meg és természetes, valamint jogos érdeke fűződik ezen állapot fenntartásához. Vitathatatlan tény ugyanakkor, hogy a haszonbérelt terület nagysága évről-évre csökken, mely azt mutatja, hogy az alperes nem képes fenntartani a föld termőképességét, így megsérti a haszonbérleti szerződés

1. pontjában foglaltakat és a hasznosítási kötelezettség fenntartására vonatkozó jogszabályi előírást. Az alperes mulasztása az, hogy meg sem kísérli művelés alá vonni a bokros, cserjés területeket, nem tesz semmit annak érdekében, hogy a növények továbbterjedését meggátolja és fenntartsa a föld termőképességét, megőrizze a terület egységes egészét. [14] Az eljárt bíróságok a lefolytatott bizonyítás anyagával ellentétesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felmondás nem volt jogszerű. [15] A kirendelt igazságügyi szakértő megállapította, hogy az ingatlan természetbeni határa eltér a megművelt résztől, mely azt jelenti, hogy az alperes évről-évre hagyja el a művelhető területet, azaz nem a jó gazda gondosságával jár el. A felperes nem a húsz vagy harminc évvel ezelőtti állapot visszaállítását várja el, hanem azt, hogy a szerződéskötéskor fennálló állapotot tartsa fenn, óvja meg a föld termőképességét. Az alperes azt vállalta, hogy az egész területet művelési ágának megfelelően, szakszerűen megműveli. Amennyiben belenyugszik a kialakult állapotba és az invazív fásszárú növények terjedését nem akadályozza meg, nem írtja ki a friss hajtásokat, akkor nem fogja tudni megőrizni a föld termőképességét és a megművelhető terület nagysága évről-évre csökken. A megművelt terület évről-évre veszít a nagyságából, melyet a hátrahagyott barázdafenék nyomai, fényképfelvételek, az egy-két éves vesszőhajtások bizonyíthatóan jól mutatnak. Visszaélésszerű joggyakorlást nem valósított meg azzal, hogy az ügy békés rendezésére irányuló kezdeményezése után az azonnali hatályú felmondás jogával élt. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme arra irányult, hogy a Kúria tartsa fenn hatályában a jogerős ítéletet. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Pp.
2. §

(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést abban határozta meg, hogy az eljárt bíróságok a lefolytatott bizonyítás anyagával ellentétesen jutottak arra a következtetésre, hogy az alperest nem terheli mulasztás a haszonbérelt földterület megművelése és a föld termőképességének fenntartása terén, melyhez képest nem volt jogszerű a haszonbérleti szerződés felmondása [Pp. 272. §

(2)bekezdés]. A Kúria ezért a jogerős ítéletet ebben a keretben bírálta felül. [18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A mérlegelés körébe tartozó kérdés a felülvizsgálati eljárásban általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újbóli egybevetésére és értékelésére sem. A Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértése kivételesen és csak akkor szolgálhat kellő alapul a felülvizsgálathoz, ha a jogerős ítéletben a bíróság iratellenes, ellentmondó, a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást tett, vagy a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megsértésével helytelen következtetésre jutott. Az adott esetben a Kúria nem látott okot a felülmérlegelésre, mert a másodfokú bíróság a bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást. [20] A másodfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy az alperest a természetben kialakult állapotnak megfelelően terhelte a művelési kötelezettség. A tanúvallomások és az igazságügyi szakértői vélemény alapján tényként volt megállapítható, hogy a felperes jogelődje az ingatlannyilvántartásban szántóként nyilvántartott ingatlant az ilyen ingatlanokra a határban jellemző bokros táblaszegéllyel adta az alperes birtokába. A haszonbérleti szerződés alapján az alperes a rendelkezésre bocsátáskori állapot fenntartására köteles. Az igazságügyi szakértői vélemény alapján arra lehetett következtetni, hogy nem terheli mulasztás, mert a termőföldet a bevett gyakorlatnak megfelelően ténylegesen a lehetőség határáig beszántja, műveli. A pár méter szélességű táblaszegély művelésbe vonása nem volna gazdaságos, a gyakorlatban nem honosodott meg sem kémiai, sem fizikai eljárás a kiirtására, elfogadott a létezése, mert a hatása szélfogó, deflációs károkat mérséklő és ökológiai szempontból is hasznos lehet. Mindezekre tekintettel nem helytálló a felperes azon állítása, hogy a perbeli ingatlan természetbeni határa a művelt résztől azért tér el, mert az alperes nem a jó gazda gondosságával járt el. A szakértői véleményre és a tanúvallomásokra tekintettel nem okszerűtlen a másodfokú bíróság azon következtetése, hogy az alperes betartotta a rendes gazdálkodás szabályait [Ptk. 453. §

(1)bekezdés]. Az általa megművelt terület a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint nem csökken olyan számottevő mértékben, amely az azonnali hatályú felmondásra a Ptk. 457. §

(2)bekezdése b) pontja alapján okot adó művelés hiányát, vagy a termelés eredményességét, a föld termőképességét súlyosan veszélyeztető gazdálkodást jelentené. A másodfokú bíróság ezért helytálló jogi következtetést vont le a tényállásból, amikor úgy ítélte meg, hogy nem volt jogszerű a felperes által közölt felmondás. [21] A jogerős ítélet mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így köteles a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján megfizetni az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költségét, melynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(5),

(6)bekezdése és a 4/A. §

(1)bekezdése szerint, a ténylegesen kifejtett tevékenység munka- és időigényével arányban állóan állapította meg. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. május
2. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Madarász Anna s.k. bíró