Bhar.92/2008/4 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a/ pont), 1 rb. csalás vétségében (Btk. 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat) és 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §). Ezért az ítélőtábla 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja. Köteles a vádlott az eddig felmerült 122.870 (százhuszonkettőezer-nyolcszázhetven) Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni. Egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyja. A vádlott személyi igazolványának a száma: .... Indokolás: A harmadfokú eljárás az ügyésznek a másodfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezése folytán indult, mely annak megváltoztatására, a vádlott bűnösségének - 1 rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, 1 rb. csalás vétségében, 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében - megállapítására és pénzbüntetés kiszabására irányult. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Álláspontja szerint az első fokú bíróság túlnyomórészt helytálló tényállást állapított meg, melyet a másodfokú bíróság az eljárási szabályok megsértésével, részben felülmérlegeléssel változtatott meg, részben pedig téves ténybeli következtetés útján. A tényállás kiegészítése vagy helyesbítése csak annyiban volt helytálló, amennyiben azt az iratok tartalma lehetővé tette Be.
2. §

(1)bekezdés a/ pont -. A harmadfokú eljárás keretei között mód nyílik a cselekmények helyes jogi minősítésére, amellyel kapcsolatban az eljárt bíróságok - de a vádat emelő ügyész is - tévedett. Az 537.500 Ft értékű fűnyíróval, mint idegen dologgal a vádlott sajátjaként rendelkezett, így e cselekmény sikkasztás bűntettének - Btk. 317. §

(1)és

(4)bekezdés a/ pont minősül, a csalás vétségekénti minősítés téves. E cselekmény büntethetősége azonban a büntetőeljárás 2005. február 21. napján történt megindítása folytán elévült - Btk. 33. §

(1)bekezdés b/ pont -, ezért a büntetőeljárást meg kell szüntetni. A 221.250 Ft összegben folyamatosan kifizetett bérleti díjjal összefüggő cselekmény folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének - Btk. 319. §

(1)és

(3)bekezdés a/ pont - minősül, nem pedig folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének. Ezen túl téves álláspontot foglalt el a másodfokú bíróság, amikor e cselekményt nem tekintette teljes egészében folytatólagosnak. Rámutatott arra, hogy az elbíráláskor hatályos törvény nem enyhébb, ennek folytán az elkövetés idején hatályos törvény az irányadó, figyelemmel a bűncselekmények

1. február 20-i befejezési időpontjára. Az ügy nyilvános ülésen történő elbírálását, a vádlott bűnösségének megállapítását - 1 rb. folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében -, s pénzbüntetés kiszabását, az eljárás során felmerült 122.870 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezését, s a fűnyíró visszaadásának elrendelését indítványozta. Ezen túl szükségesnek tartotta a felmentő és megszüntető rendelkezések hatályon kívül helyezését, s eljárást megszüntető határozat hozatalát az 1 rb. sikkasztás bűntette vonatkozásában. A fellebbviteli főügyészség képviselője a harmadfokú nyilvános ülésen változatlan tartalommal fenntartotta az előbbiekben összefoglalt indítványát, míg a vádlott és a védője a másodfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése és

(2)bekezdésének I. fordulata alapján a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet - annak minden rendelkezését - és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást felülbírálta. Elsőként azt kell megállapítani, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéleti tényállást részben felülmérlegeléssel, részben téves ténybeli következtetés útján változtatta meg. Nem az első, hanem a másodfokú ítélet által pontosított azon tényállásrész az iratellenes, mely szerint „… az első fokú bíróság tévesen rögzítette, hogy a vádlott és a sértett által közösen kiválasztott gépet a vádlott ismeretlen helyre elszállította”. Az első fokú bíróság helyesen a fűnyíró elszállíttatását állapította meg, amely sértett elfogadott következetes vallomásán alapul. Ez a tény a vádlott vallomása által is alátámasztást nyert, minthogy ő az akkori jegyzőt kérte meg arra, hogy a gépet szállítsa az önkormányzathoz. Az előbbi megállapítás vonatkozik a másodfokú ítéletnek a

1. oldal utolsó előtti bekezdésében foglaltakra, valamint a
2. oldalon az iratellenességgel kapcsolatban írtakra is. Az első fokú bíróság helytállóan azt rögzítette, hogy a köztes időszakban a felek szóban hosszabbították meg a korábbi bérleti szerződés időbeli hatályát. Írásbeli szerződés
3. augusztus 1.-
4. július 31.,
5. január 1.-
6. december
7. és
8. január
10. december
11. közötti időszakra készült. Nem lehet iratellenesnek tekinteni azt az első fokú bíróság által megállapított tényt, hogy
12. évvel bezárólag a polgármesteri hivatal és a szakképző iskola között volt érvényes bérleti szerződés. Az írásbeli bérleti szerződés hiánya nem értékelhető ekként, hiszen a számlák kibocsátása és azok kiegyenlítése, ha késedelmesen is, a szerződő felek azonos akaratát tükrözte. Ez megfelel az első fokú bíróság által elfogadott bizonyítékoknak, s az azokból levont helyes ténybeli következtetésének. A bérleti jogviszony fenntartása /ami nincs írásbeliséghez kötve/ mind az önkormányzat, mind a szakiskola ráutaló magatartásából is következik, hiszen a szakiskola
13. I. félévre
14. október 7-én, a II. félévre
15. január 17-én,
16. I. félévre
17. július 8-án, a II. félévre
18. február 20-án állította ki a számlákat. Ezeknek a számláknak a kiegyenlítése - összesen 20.000 Ft összegben - egy időpontban,
19. február
20. napján történt meg, s majd csak időben ezt követően került szóba a bérleti szerződés lejárta, illetőleg a fűnyíró visszaszállításának igénye. Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a másodfokú ítéletnek az első fokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítő és helyesbítő része csak annyiban volt helytálló, amelyben a Be.
21. §-a

(1)bekezdésének a/ pontja alapján rögzítette a

1. és
2. évi bérleti díjak kifizetésének időpontját. Egyebekben a harmadfokú eljárásban a másodfokú ítéletet érintő megalapozatlanság az iratok alapján és az első fokú bíróság által is már levont helyes ténybeli következtetéssel kiküszöbölhető volt, s az irányadóvá vált Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdés -. E körbe tartozóan a másodfokú ítélet

1. oldalának
2. bekezdésében a feljelentés megtételének időpontját a pontosság igénye miatt szükséges kijavítani, az helyesen
3. február
4. Az irányadó tényállás annak a megállapítására nyújt okszerű következtetést, hogy a vádlott bűncselekményeket követett el, ennek folytán a másodfokú bíróság felmentő és eljárást megszüntető rendelkezései tévesek. A jogi minősítést illetően - nem értve egyet a másodfokú bíróság jogi indokaival, de az ügyészi álláspontot sem osztva teljesen - az ítélőtábla a következőket fejti ki: Elsőként a Be.
5. §-ára szükséges utalni, s annak a

(2)bekezdésére, a törvényes vád a jogszabályi megfogalmazása szerint pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekmény miatt bírósági eljárás kezdeményezését jelenti. A vádlott a szakiskola által

1. március 24-én megvásárolt 537.500 Ft értékű fűnyírót ismeretlen helyre szállíttatta. Az ezzel kapcsolatos későbbi cselekvőségére nincsenek adatok, sem arra, hogy mi lett a gép sorsa. Így az sem állapítható meg, hogy azzal sajátjaként rendelkezett volna függetlenül attól, hogy a bérleti szerződéseket ő írta alá, illetőleg ő szállíttatott az iskola részére vissza egy másik fűnyírót. E magatartása ezért külön sikkasztás bűntetteként nem értékelhető, mint ahogyan e tényállásrészt sem az első, sem a másodfokú bíróság helyesen nem is minősítette bűncselekményként. A fellebbviteli főügyészség képvisel ettől eltérő, ám nem osztható álláspontot. A vádirati tényállás ugyanis nem tartalmazza olyan vádlotti cselekvőségnek a leírását, amely a sikkasztás törvényi tényállási elemeit kimerítené. Az írásbeli bérleti szerződések cseh típusú fűnyíró bérletéről szólnak, amelyeket a vádlott is aláírt. Az első,
2. augusztus
3. napján készült bérleti szerződésre külön rájegyzésre került: „A fűnyíró típusa: önjáró fűnyíró DINO.ARS tolólappal.”. Ez a fűnyíró az elfogadott bizonyítékok szerint az önkormányzat részére munkát nem végzett, ennek ellenére a bérleti díjakat az önkormányzat fizette éveken keresztül. A vádlott a visszaszállított MF 70 típusú fűnyíró átvétele során az iskola dolgozóját megtévesztette, mely magatartásának következményeként keletkezett az 54.500 Ft-os kár. A bérleti díjak - összesen 221.250 Ft - kifizetésével kapcsolatban az első fokú bíróság tévesen minősítette a cselekményt folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének, míg a másodfokú bíróság álláspontja helytálló, mely szerint e vádlotti cselekvőség a hűtlen kezelés törvényi tényállásának megállapítására alkalmas. Amennyiben a törvény szövege szerinti rövid időközönkénti elkövetést a szó nyelvtani értelmében vennénk figyelembe - a szakértő által készített táblázatok adatait tekintve - több rendbeli bűncselekményt kellene megállapítani, hiszen az egyes kifizetések - ide nem értve most a
4. évit - között hosszú hónapok teltek el. Az ítélőtábla álláspontja szerint viszont valamennyi részcselekmény a folytatólagosság törvényi egységébe vonható. Ennek az az indoka, hogy a kifizetések alapjául az éveken keresztül fennálló érvényes bérleti jogviszony szolgált, továbbá a kötelességszegő vádlotti magatartás folyamatos volt, akárcsak a szakiskola részéről a számlák kibocsátása. Visszatérve a vádlottnak a fűnyíró visszaszállításához kapcsolódó megtévesztő magatartására, a jogtalan haszonszerzési célzat nem vitatható. A szakértő által kimunkáltan kimutatható volt a kár keletkezése, amely a megtévesztés következménye volt. A vádlott által aláírt, s az előzőekben már hivatkozott bérleti szerződésre történő külön rájegyzésből egyértelműen kitűnik, hogy a visszaszállíttatott fűnyíró nem volt azonos a bérleti szerződés tárgyát képező fűnyíróval. Következik ebből a haszonszerzési célzat is függetlenül attól, hogy az nem volt megállapítható az eljárás során, hogy a haszon konkrétan kinél, a vádlottnál avagy éppen másnál jelentkezett. Vitatni kell a másodfokú bíróság jogi indokait a magánokirat-hamisítás vétségét illetően is. A vádlott által aláírt bérleti szerződések tartalma valótlan, hiszen az abban foglaltakkal szemben a valóságban és ténylegesen a fűnyírót az önkormányzat érdekében nem használták. Az ehhez az ügylethez kapcsolódó bérleti díj kifizetések dokumentumai az előbbiek folytán úgyszintén valótlan tartalmúak. Az ítélőtábla a fellebbezést nyilvános ülésen bírálta el - Be. 393-
5. § -, s a Be.
6. §ának

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében - Btk. 319. §

(1)és

(3)bekezdés a/ pont -, 1 rb. csalás vétségében - Btk. 318. §

(1)és

(2)bekezdés I. fordulat -, valamint 1 rb. magánokirat-hamisítás vétségében - Btk.

1. § -. Az első fokú ítéletben helyesen felsorolt súlyosító körülmények mellett az ítélőtábla a vádlott javára szólókat is észlelt. Enyhítőként értékelendő a jelentős időmúlás, a vagyon elleni bűncselekmények esetén az alsó értékhatárt alig, illetőleg nem túlzottan meghaladó elkövetési érték. Ezek az okok elvezettek ahhoz, hogy az ítélőtábla nem tartotta szükségesnek büntetés kiszabását a vádlottal szemben. Úgy ítélte meg, hogy a büntetés próbaidőre történő elhalasztásával is elérhető a büntetés célja. Ezért a Btk.
2. §-ának

(1)és

(5)bekezdése alapján a vádlottat próbára bocsátotta, amelynek tartamát az időmúlást is szem előtt tartva a törvényi minimumban állapította meg. A bűnügyi költség megfizetésére kötelezés a Be. 381. §-ának

(1)bekezdésén alapul. A másodfokú ítélet megváltoztatással nem érintett részének /a lefoglalt bűnjellel kapcsolatos rendelkezés/ helybenhagyásáról az ítélőtábla a Be.

1. §-a alapján rendelkezett. Végezetül rögzítette a vádlott új személyi igazolványának a számát. D e b r e c e n ,
2. évi június hó
3. napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 7.Bf.913/2007/
4. számú ítélete a jelen harmadfokú ítéletben írt változtatásokkal jogerőre emelkedett és végrehajtható. D e b r e c e n ,
5. évi június hó
6. napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó