← Magyarország

Bfv.324/2018/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Visszaélés kábítószerrel bűntette kísérlete megállapíthatósága. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.324/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 28.B.1284/2015/72., ítélet, tárgyalás,
  4. október
  5. Fővárosi Ítélőtábla, 11.Bf.363/2016/14., ítélet, nyilvános ülés,
  6. május
  7. Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 28.B.1284/2015/
  8. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 11.Bf.363/2016/
  9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 29.208 (huszonkilencezer-kétszáznyolc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
  10. október
  11. napján kelt 28.B.1284/2015/
  12. számú ítéletével II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem előkészületének bűntettében [Btk.
  13. §

(6)bekezdés a) pont] és kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)és
(3)bekezdés], valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.XI.2037/2011/
  1. számú ítéletével közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés c) pont] miatt alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 10 év fegyházbüntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés 2/3 része, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; továbbá 3.000 euró, és 278.000 forint pénzösszegre vagyonelkobzást is elrendelt. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. május 25. napján jogerős 11.Bf.363/2016/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta; a II. rendű terhelt cselekményét egységesen kábítószerrel visszaélés bűntettének [1978. évi IV. törvény 282/A. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] minősítette; a Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.XI.2037/2011/
  1. számú ítélete esetében a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete vonatkozásában a bűnösség ismételt kimondását mellőzte, egyben a halmazati büntetést emiatt is kiszabottnak tekintette. A II. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 7 év börtönbüntetésre enyhítette, a Magyarország területéről történő kiutasításra és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés 3/4 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, az eljárás során lefoglalt 3.000 euró és 278.000 forint pénzösszeg lefoglalását megszüntette és azokat a II. rendű terheltnek kiadni rendelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított - és a másodfokú bíróság által pontosított - tényállás lényege a következő. 1.) I. rendű terhelt és II. rendű terhelt 2011 nyarán egy fesztiválon, míg az I. rendű terhelt és III. rendű terhelt
  2. év végén -
  3. év elején ismerkedtek meg. Az I. rendű terhelt kezdetben II. rendű terhelt „foglalkozásáról" csak annyit tudott, hogy illegális kémiai vegyszerekkel kereskedik, többek között Magyarországon. Feladata a csempészetekre ún. szállító emberek beszervezése volt, akiknek - miután elfogadták a beszervezést - intézte a szállításhoz kapcsolódó feltételeket, foglalásokat repülőjegyekre, szállodákba. Az I. rendű terhelt ezt követően ma már meg nem állapítható időben tudta meg azt, hogy a II. rendű terhelt kábítószerekkel is kereskedik. Ennek ellenére tovább folytatta pénzért a kábítószer futárok beszervezését. A III. rendű terhelt egy barátja révén azért vette fel a kapcsolatot az I. rendű terhelttel, mert rossz anyagi helyzete miatt gyors pénzkereseti lehetőséget keresett. Barátja elmondásából tudta azt, hogy I. rendű terhelt kábítószerekkel foglalkozik, II. rendű terhelt jobb keze, ő a kapcsolati ember, aki talál embereket a II. rendű terhelt részére kábítószercsempészetre. A III. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy csak úgy tud gyorsan, sok pénzt keresni, ha ő is részt vesz az illegális dologban, és futárként kábítószert fog csempészni. A III. rendű terhelt anyagilag kiszolgáltatott helyzete miatt vállalta a kábítószer-csempészetet, az I. rendű terhelt közreműködésével utazott, az utazás költségeit a II. rendű terhelt fizette. II. rendű terhelt 2012 februárjában az I. rendű terhelt közvetítésével megismerkedett III. rendű terhelttel, aki továbbra is vállalta a futár szerepét. Megbeszélték azt, hogy 10.000 USD ellenében ma már meg nem állapítható pontos tömegű, de kereskedelmi mennyiségű kokaint fog csempészni Magyarországra azért, hogy azt itt II. rendű terhelt tovább értékesíthesse. Az ajánlat elfogadása után a terheltek egyeztették az utazás részleteit, a III. rendű terhelt társai szervezésében és instrukciói alapján
  4. február 20-án repült. Az utazás költségeit a II. rendű terhelt fedezte. A III. rendű terhelt
  5. február 24-én találkozott egy személlyel, aki egy szállodában helyezte el, és ahol egy hétig lakott, várva azt a kapcsolattartóját, akitől a kokaint át kellett volna vennie. Ez idő alatt azonban nem vették fel vele a kapcsolatot, ezért a III. rendű terhelt felhívta a II. rendű terheltet, aki tájékoztatta arról, hogy „az üzlet elbukott", és nem tud neki segíteni semmiben, a hazajutásban sem, oldja meg saját maga helyzetét. Azt nem lehetett pontosan megállapítani, hogy milyen mennyiségű és hatóanyagú kokaint kellett volna a III. rendű terheltnek Magyarországra hoznia, de mivel azt II. rendű terhelt továbbértékesítésre szánta volna, csak azt lehetett megállapítani, hogy a csempészni szándékolt kábítószer mennyisége a csekély mennyiséget meghaladta, de nem érte el a jelentős mennyiség alsó határát. 2.) Az I. rendű terhelt
  6. év elején ismét találkozott II. rendű terhelttel, aki rávette arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a III. rendű terhelttel és vegye rá egy újabb csempészetre. Az I. rendű terhelt rávette a III. rendű terheltet, hogy vállaljon el egy újabb szállítást, chat-en elmagyarázta, hogyan fog működni a dolog, kivel kell találkoznia és hol fog lakni. A II. rendű terhelt is felvette vele a kapcsolatot a neten, meggyőződött arról, hogy a III. rendű terhelt továbbra is „rendes ember", ezért közölte vele, hogy egy „vegyszeres melót, nem igazi cuccot" kell hoznia, melyet „csak egyetlen ember tud kimosni". A II. rendű terhelt 3.000 dollárt ígért a III. rendű terheltnek a szállításért, melyet az elfogadott abban a tudatban, hogy olyan folyékony halmazállapotú anyagot kell Magyarországra csempésznie egy bőröndben, amiből a II. rendű terhelt kokaint tud készíteni. Az utazás költségeit ismét a II. rendű terhelt finanszírozta, majd a II. rendű terhelt által biztosított pénzből az I. rendű terhelt megvette a III. rendű terhelt szállásjegyét is. A terheltek megbeszélték az utazás és cselekmény részleteit, különösen azt, hogy a csempészett folyadék három dzsekiben lesz elrejtve, az I. rendű és II. rendű terheltek ellátták a III. rendű terheltet a szükséges instrukciókkal. A III. rendű terhelt
  7. március
  8. napján elutazott, március 29-én érkezett meg. A II. rendű terhelt neten folyamatosan tartotta a III. rendű terhelttel a kapcsolatot, aki a megbeszéltek szerint három dzsekivel tért vissza a szállodájába, ahol az instrukcióknak megfelelően a három becsomagolt sportkabátot a bélés anyagokba itatott kokainnal a bőröndjébe tette továbbra is abban a tudatban, hogy a kabátokban csővezetékbe rejtve folyadék van. A III. rendű terhelt a bőröndökkel
  9. április
  10. napján hazaindult, majd április 13-án 4.40 körüli időben érkezett meg a Nemzetközi Repülőtérre. Előzetes megállapodásuknak megfelelően azonnal tájékoztatta erről telefonon a II. rendű terheltet, akivel még telefonos kapcsolatban voltak, amikor a repülőtéren a III. rendű terheltet a nyomozó hatóság intézkedés alá vonta, ezt meghallva II. rendű terhelt rögtön megszakította vele a telefonos kapcsolatot. A III. rendű terhelttől a kabátokat a bennük lévő kokainnal együtt a rendőrség lefoglalta. Azt nem lehetett bizonyítani, hogy az I. rendű és a III. rendű terheltek tudtak volna arról, hogy a kabátokban valóban kokain volt. Ezzel szemben a II. rendű terhelt mint megrendelő tisztában volt azzal, hogy a kabátokban kokain van, melyet tovább kívánt értékesíteni. Az összesen 2503,2 gramm kokain összesített kokain bázis tartalma 1383,1 gramm, ami a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak mintegy 34,577-szerese. II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - az
  11. évi XIX. törvény
  12. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontját megjelölve - a megtámadott határozat megváltoztatása és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. Indokai szerint az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a II. rendű terhelt cselekményét jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének, a 2. tényállási pont tekintetében megfelelő ok nélkül tett különbséget a terheltek elkövetéskori tudattartalmára vonatkozóan, megfelelő indok nélkül minősítette súlyosabban a II. rendű terhelt cselekményét a terhelt-társaihoz képest. Álláspontja szerint a II. rendű terhelt cselekménye elsősorban az 1978. évi IV. törvény 282/A. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének (
  1. tényállási pont), valamint ugyanezen törvény
  2. §
(3)bekezdés b) pont V. fordulata szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének minősülhet. Másodlagosan kérte, hogy a II. rendű terhelt cselekményét a Kúria az 1978. évi IV. törvény 282/A. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének (
  1. tényállási pont), valamint ugyanezen törvény
  2. §
(2)bekezdés
  1. b)pontja szerinti jelentős mennyiségű kábítószer országba történő behozatalával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntetteként minősítse, mindkét esetben a kiszabott büntetést lényegesen enyhítse. Hivatkozott arra, hogy a teljesedésbe ment második szállítás esetében az eljárt bíróság tévesen differenciált az egyes terheltek cselekményei között. Míg az I. rendű és III. rendű terhelt védekezését annyiban elfogadta, hogy őket csak kábítószer előállításához szükséges anyag [5] országba történő behozatalában mondta ki bűnösnek, addig a II. rendű terhelt cselekvőségét jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. A súlyosabb minősítésre megfelelő bizonyítékok és kellő indokolás hiányában került sor. Álláspontja szerint az egyes terheltek elkövetéskori tudattartalmára vonatkozó adatok és bizonyítékok között e különbségtételre okot adó eltérések nem voltak. Másodsorban kifogásolta, hogy ha a II. rendű terhelt mégis tudatában volt annak, hogy nem kábítószer előállításához szükséges anyag, hanem ténylegesen kokain lesz a fuvar tárgya, abban az esetben is e cselekménye helyesen jelentős mennyiségű kábítószer országban történő behozatala bűntetteként értékelhető. Az ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a lefoglalt kábítószer mennyiségéből nem lehet következtetni az elkövető kereskedési szándékára. Amennyiben ennek ellenkezője lenne igaz, akkor nem lenne értelme annak, hogy a törvény a jelentős, illetőleg a különösen jelentős mennyiségű kábítószer országba történő behozatalát is külön büntetni rendeli. Utalt arra, hogy a forgalomba hozatal keretében sem értékelhető a II. rendű terhelt magatartása, mert semmiféle bizonyíték nem merült fel arra, hogy az országba behozott kábítószerrel való későbbi kereskedéssel kapcsolatba hozható bármilyen közreműködői, tettesi magatartást tanúsított volna. A III. rendű terhelt által a Magyarország területére behozott kábítószer pedig a tettenérés folytán nem is került forgalomba. Mindezek alapján a II. rendű terhelt cselekményeinek helyes minősítése mellett a kiszabott büntetés jelentős enyhítését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.334/2018/1-I. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint az indítvány részben a tényállás megalapozottságát, az eljárt bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét vitatja, amikor a II. rendű terhelt cselekményének enyhébb minősülését az irányadó tényállástól eltérő tényekre alapozza, amely törvényben kizárt. Az ügyész szerint az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza azon tényeket, amelyek a II. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekményben a bűnösségének megállapítását, a cselekmény jogerős ítélet szerinti minősítését megalapozzák. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. III. [6] [7] A II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-
  2. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [8] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor; a 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja pedig lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [9] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt bűnösségét egységesen visszaélés kábítószerrel bűntettében [1.) és 2.) tényállási pont] megállapította, és helyes az alkalmazandó büntetőtörvény megválasztása is. [10] Az elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. törvény 282/A. §
(1)bekezdése szerint aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el; a
(3)bekezdés szerint pedig a cselekmény súlyosabban minősül, ha jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. A
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján a cselekmény előkészülete is büntetendő. [11] A törvény a forgalmazói jellegű elkövetési magatartásoktól elkülönülten, önálló bűncselekményként szabályozza az ún. fogyasztói típusú elkövetési magatartásokat. Az 1978. évi IV. törvény 282/A. §ában felsorolt forgalmazói típusú magatartások közé tartozik a kábítószer forgalomba hozatala, vagy azzal való kereskedés. [12] Amint arra a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 1/2007. BJE határozata rámutatott, a forgalomba hozatallal - miként a kereskedéssel is - szükségszerűen együtt járó átadás ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH 2017.144.). [13] A forgalomba hozatal (kereskedés) megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. Ha a rendelkezésre álló adatok, így pl. a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti minősítéssel. [14] Ha azonban adat van az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására (1/2007. BJE III/3/a. pont). A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is - mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői - tettesként vonhatók felelősségre. [15] Kétségtelen, hogy a kereskedéssel elkövetett fordulatnak kísérleti stádiuma általában kizárt. Azonban az elkövetési magatartások egyre szervezetebbé, fondorlatosabbá, konspiratívabbá, ekként láncolatossá válása folytán immár előfordulhat. [16] Az irányadó tényállásból - a védői érveléssel szemben - nem csupán a II. rendű terhelt fogyasztói típusú elkövetési magatartására, hanem épp ellenkezőleg, forgalomba hozatali szándékára vonhatók le következtetések. [17] A tényállás 1.) pontja szerint ugyanis: - a II. rendű terhelt „foglalkozása" illegális kémiai vegyszerekkel való kereskedés, csempészetekre ún. szállító emberek beszerzése volt, akiknek - miután elfogadták a beszervezést - intézte a szállításhoz kapcsolódó feltételeket, foglalásokat, repülőjegyeket stb. - a III. rendű terhelt azért vette fel a kapcsolatot az I. rendű terhelttel, mert tudta, hogy ő a II. rendű terhelt jobb keze, aki talál embereket a II. rendű terhelt részére kábítószer csempészetére; - a terheltek megállapodása kiterjedt arra, hogy a III. rendű terhelt pontosan meg nem állapítható tömegű, de kereskedelmi mennyiségű kokaint fog csempészni Magyarországra azért, hogy azt itt a II. rendű terhelt tovább értékesíthesse; az utazás, kint tartózkodás költségeit a II. rendű terhelt fizette. A 2.) pont szerint pedig: - ilyen előzményeket követően 2013. év elején a terheltek ismételten találkoztak azért, hogy a III. rendű terheltet rávegyék egy újabb csempészetre, aki elvállalt egy újabb szállítást; - ennek tudatában a III. rendű terhelt 2013. március 28-án utazott el, a korábbi instrukcióknak megfelelően átvette a három sportkabátot, a bélés anyagukba itatott kokainnal, azzal 2013. április 13-án érkezett meg és előzetes megállapodásuknak megfelelően erről azonnal tájékoztatta a II. rendű terheltet; - a nyomozó hatóság azonban eközben intézkedés alá vonta a III. rendű terheltet, és tőle a kabátokat a bennük lévő kokainnal együtt lefoglalta. Tény, hogy az országba behozott kokain - a hatóság közbelépése folytán - nem került átadásra a II. rendű terhelt részére. [18] E tényekből kitűnően - így a tényállás 1.) pontjában írt előkészületi szakban rekedt cselekmény továbbfolytatásának, sikeres, hasonló jellegű cselekmény véghezviteli szándékára tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy a II. rendű terhelt szándéka nem csupán a jelentős mennyiségű kokain birtoklására, hanem annak forgalomba hozatalára, viszonteladókhoz, fogyasztókhoz való eljuttatására, és mindezek révén haszonszerzésre irányult. [19] A terheltek által kialakított szervezett, irányított több személy együttes közreműködésével megvalósuló kábítószer megszerzési tevékenység - nyilvánvalóan annak leplezése érdekében szükségszerűen több résztevékenységből tevődött össze. A tényállás 1.) pontja körében írt esetben a III. rendű terhelt nem jutott a behozni, majd továbbértékesíteni kívánt kábítószer birtokába. A második esetben azonban a résztevékenységek megvalósulása ezen (előkészületi) szaktól továbblépett akkor, amikor a III. rendű terhelt a rábízott feladatot elvégezve a kokainnal átitatott kabátokat megszerezte, birtokba vette, és azzal Magyarországra érkezett, majd telefonon nyomban felvette a kapcsolatot a II. rendű terhelttel. [20] Ezen elkövetői magatartás a II. rendű terhelt esetében nyilvánvalóan túlhaladt az előkészületi jellegű cselekményen; azáltal, hogy a III. rendű terhelt által megszerzett kábítószer a potenciális piacra kerülés lehetőségét megnyitva, továbbértékesítési célzattal az elkövetői láncolat közbenső láncszeméig (a III. rendű terheltig) eljutott, nyilvánvalóan a kereskedői elkövetési magatartás elemének megvalósulását megkezdte, ezáltal tényállási elemet valósított meg; a II. rendű terheltnek való tényleges átadás (megszerzés) hiányában azonban nem vált befejezetté. Ebben az esetben a II. rendű terhelt - szervező - magatartása következtében a kábítószer, annak piaca számára reális és objektív elérhetőségbe került. Ez pedig ilyenkor a kereskedés kísérletét valósítja meg. [21] Ekként az az 1978. évi IV. törvény 282/A. §
(1)bekezdés IV. fordulata szerinti kereskedéssel elkövetett visszaélés kábítószerrel bűncselekménye kísérletének megállapítására nyújthat alapot (
  1. évi IV. törvény
  2. §). [22] Nem tévedett az eljárt bíróság akkor, amikor a II. rendű terhelt 1.) és 2.) tényállási pontban írt cselekményeit a Kúria 1/
  3. BJE II/
  4. pont alatt kifejtettek figyelembe vételével természetes egységként értékelte. [23] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét visszaélés kábítószerrel bűntettében [
  5. évi IV. törvény 282/A. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] megállapította azzal, hogy a Kúria álláspontja szerint e cselekmény kísérleti szakban maradt (1978. évi IV. törvény 16. §). [24] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [25] A büntetés (illetve az intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. - adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [26] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja - részint a helyes minősítést meghatározó, - részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. [27] A minősítés azonban nem önmagában oka a felülvizsgálatnak. Kizárólag minősítésre vonatkozó kifogás esetében felülvizsgálatnak nincs helye. Felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a minősítés mellett egyben a kiszabott büntetés is sérelmezett. Ha pedig törvénysértő a minősítés, akkor vizsgálandó, hogy helyes minősítés esetében mennyiben helytálló a kiszabott büntetés. [28] Az 1978. évi IV. törvény 17. §
(1)bekezdése szerint kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. [29] Jelen ügyben az eljárt másodfokú bíróság helyesen alkalmazta a II. rendű terhelt esetében az elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit, és helytállóan hivatkozott arra, hogy a 282/A. §
(3)bekezdése szerinti visszaélés kábítószerrel bűntette 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el; mint ahogy arra is, hogy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezése következtében a II. rendű terhelttel szemben közokirat-hamisítás bűntette kísérlete miatt halmazati büntetés kiszabásának van helye. [30] A befejezett bűncselekményre és a kísérletre egyaránt irányadó büntetési tételkeretre figyelemmel a II. rendű terhelttel szemben alkalmazott 7 év szabadságvesztés büntetés ennél fogva nem tekinthető törvénysértőnek. [31] Az indítvány kifogásolta a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének mikénti teljesítését. [32] A Be. (2017. évi XC. törvény) 868. §
(1)bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit - a 868-
  1. §ban meghatározott eltérésekkel - a hatályba lépéskor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. [33] A Be.
  2. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. E rendelkezésből következően a Be. 608. §
(1)bekezdésében fel nem sorolt relatív - eljárási szabálysértések esetén nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot. [34] A Be. 609. §
(1)és
(2)bekezdés d) pontja értelmében azonban a jelenleg hatályos eljárási törvény szerint, ha a bíróság az indokolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget, már nem abszolút, hanem relatív eljárási szabályszegésnek minősül. [35] A Be. 870. §
(3)bekezdése értelmében pedig a korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatályba lépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre. [36] Mindezekből következően az indokolási kötelezettség mikénti teljesítésére vonatkozó részében a felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria mellőzte. [37] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [38] Ekként a Kúria a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [39] A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 576. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel, a Be. 664.§
(1)bekezdésén alapul. IV. [40] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [41] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.