Bfv.853/2018/8 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], kerekedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés] és kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés]; ezért halmazati büntetésül nyolc év tíz hónap - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, tíz év közügyektől eltiltásra, valamint ötszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét kétezer forintban határozta meg, továbbá megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, továbbá vele szemben 1.237.725 forint, valamint 4.900.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, végezetül rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a

1. szeptember 29én meghozott 4.Bf.49/2017/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a tényállás II. pontjában írt cselekményét társtettesként elkövetettnek minősítette, megállapította, hogy e cselekménynek és a tényállás I. pontjában írt ezen cselekményének helyes megnevezése: új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, büntetését hét év hat hónap szabadságvesztésre, nyolc év közügyektől eltiltásra enyhítette, a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzte, megállapította, hogy a vele szemben alkalmazott vagyonelkobzás összege helyesen 6.152.865 forint, továbbá részben módosította a járulékos kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű terhelt
3. május 16-án terjesztett elő - tartalmát tekintve a büntető eljárásjog és az anyagi jog szabályainak megsértésére alapított - felülvizsgálati indítványt. Ebben előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, illetve az ügydöntő határozatok iratellenes megállapításokat tartalmaznak. Az indítványozó felsorolta, hogy álláspontja szerint a bíróság mely részletekkel összefüggésben nem értékelte helytállóan a bizonyítékokat, vagy nem indokolta meg a döntését kellő mértékben, illetve mely megállapítások ellentétesek az iratok tartalmával. Álláspontja szerint a pentedron az elkövetéskor nem kábítószernek, hanem új pszichoaktív anyagnak minősült, a bíróság ennek ellenére a büntetőjogi felelősségét kábítószerrel összefüggésben állapította meg. Kifejtette azt is, hogy az I. tényállási pontban írt cselekmény elkövetése során a kábítószert nem átadta a megjelölt személyeknek, hanem csupán közös fogyasztásról volt szó, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló értékelése következtében sem lehetett volna a terhére a kereskedői magatartást megállapítani, már csak azért sem, mert a kábítószerért soha nem kért pénzt. A II. tényállási pont kapcsán előadta, hogy az eljárás során lefoglalásra került 986,86 gramm AB-CHMINACA elnevezésű anyag, amely akkor még nem szerepelt a tiltólistán, így annak az értéke nem eshet vagyonelkobzás alá, mint ahogy a többi utalás összege sem. Hivatkozott arra is, hogy a vagyonelkobzással érintett 4.9 millió forint az édesanyja tulajdonát képezi, így az nem lehetett volna a vagyonelkobzás tárgya. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben nem alapos. Az indítvány a tényállást támadó, a megalapozatlanságra az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozó, továbbá a vagyonelkobzást sérelmező részében a törvényben kizárt, míg a jogi minősítést és a kiszabott büntetést támadó részében megalapozatlan, ezért a jogerős határozat hatályában fenntartását indítványozta (BF.875/2018/1.). .-.-. A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló
4. évi XIX. törvény (továbbiakban korábbi Be.) hatálya alatt került sor.
5. július
6. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
7. évi XC. törvény (továbbiakban Be.). Ennek
8. §

(1)bekezdésében akként rendelkezik, hogy a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során a Be. rendelkezéseit alkalmazta. A Kúria a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tartott, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §

(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata során ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be.

1. §-a alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati eljárásban ekként irányadó tényállás lényege: I. pont.
2. szeptember
3. napját megelőző időszakban az I. rendű terhelt ismeretlen személytől megszerzett fogyasztásra és értékesítésre 1.000 db, összesen 295,63 g nettó tömegű, kék színű, kerek „mosoly" elnevezésű pentedron és 4-MEC tartalmú kábítószernek minősülő tablettát, ugyanilyen hatóanyag-tartalmú kábítószernek minősülő 3,54 g súlyú, rózsaszínű és 0,09 g nettó tömegű amfetamint tartalmazó kábítószernek minősülő fehér színű port. A megszerzett anyagok együttesen a csekély mennyiség felső határát meghaladják, annak 1593-1794 szerese, azonban a jelentős mennyiség alsó határát nem érik el, annak 79,6-89,7 %-át teszik ki. A terhelt ezen kábítószernek minősülő anyagokat részben maga fogyasztotta, részben pedig a 1.lakás különböző helyiségeiben tárolta, ahol nejlontasakokba, alufóliába összecsukható digitális mérleg felhasználásával kiporciózta, és azokat kisebb kiszerelésben értékesítette. I. rendű terhelttől szerezte be a kábítószert a II. rendű terhelt, aki azt tovább értékesítette. Az I. rendű terhelt 15 db lila színű, Jing-Jang lenyomatú, több mint 3 g tömegű MDMA-t tartalmazó kábítószernek minősülő anyagot, valamint 2 db alufóliába csomagolt sárga színű, 6,68 g nettó össztömegű amfetamint tartalmazó rögös anyagot adott át -
4. szeptember
5. napját megelőzően, pontosabban meg nem határozható időpontban - II. rendű terheltnek. Az átadott dolgok együttesen a csekély mennyiséget meghaladták, azonban a jelentős mennyiséget nem érték el, annak 9,2-9,7%-ának feleltek meg. I. rendű terhelt ezen túl fogyasztásra is adott át kábítószert 1.személynek, 2.személynek és 3.személynek. I. rendű terhelt az ismeretlen személytől megszerzett 1719 db, összesen 431,39 g nettó tömegű, 18 db kisebb zacskóba kiporciózott sárga színű, kerek tablettát, mely pentedront és 3,4-DMMC tartalmú új pszichoaktív anyagnak minősül, valamint 73,37 g nettó tömegű, 66 ml térfogatú GBL-t - Gina nevű - új pszichoaktív anyagnak minősülő folyadékot, illetve 83 db kék színű, kerek, összesen nettó 195,55 g tömegű pentedron tartalmú új pszichoaktív anyagnak minősülő tablettát, ugyanilyen hatóanyag tartalmú fehér színű, nettó 312,92 g kristályos anyagot és 9,98 g nettó tömegű fehér színű port tartalmazott. Ezen új pszichoaktív anyagok együttes mennyisége a nettó 950 g-ot, azaz a csekély mennyiség felső határát is meghaladta. Ezen felsorolt anyagokon túlmenően a terhelt 847,89 g tömegű STS135 nevű anyagot tartalmazó növényi törmeléket is felhalmozott, amelyek
6. november
7. napjától minősültek új pszichoaktív anyagnak, a tettenérést követően.
8. szeptember
9. napján a 2.lakásban amfetamin tartalmú port és szintén kábítószer tartalmú tablettákat fogyasztás céljára átadott a társaságában lévő és vele közösen szórakozó 2.személynek és 3.személynek, akik azt elfogyasztották. E kábítószerek elfogyasztását követően az I. rendű terheltnél még további 2,1 gramm tömegű és 0,3 gramm amfetamin bázis tartalmú, a csekély mennyiség felső határának 60 %-át elérő fehér színű por volt feltalálható. Az I. rendű terhelt által kereskedelmi célból megszerzett, tartott, továbbá a II. rendű terheltnek értékesítés céljából eladott összes kábítószer hatóanyag-tartalma nem érte el a jelentős mennyiség alsó határát, annak 88.8 %-a volt. A nyomozó hatóság az I. rendű terheltnek az 1.lakásán
10. szeptember
11. napján tartott házkutatást, ekkor foglalta le a tényállásban megjelölt kábítószereket és új pszichoaktív anyagokat. II. pont. I. rendű terhelt
12. szeptember
13. napjától őrizetben, szeptember
14. napjától
15. május
16. napjáig volt előzetes letartóztatásban, majd abból történt szabadulása után megismerkedett a IV. rendű terhelttel, közöttük párkapcsolat alakult ki. I. rendű terhelt
17. december környékén jutott arra az elhatározásra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan ismét tiltott, bódító hatású anyagok, illetve új pszichoaktív anyagok kereskedésével fog jövedelemre szert tenni, így megállapodott III. rendű és IV. rendű terhelttel abban, hogy új pszichoaktív anyagokat fog beszerezni és árulni. III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt az új pszichoaktív anyagok beszerzésében úgy működött közre, hogy az I. rendű terhelt által szerzett készpénz egy részét külföldi valutára váltotta, és azt a nevezett által Interneten keresztül külföldről megrendelt új pszichoaktív anyagok ellenértékeként az ... pénzátutalási szolgáltatásán keresztül külföldre utalták a saját nevük alatt. I. rendű terhelt 2014 januárjában több millió forint készpénzre tett szert, amelyet az
18. lakás széfében elhelyezett. 2014 januárjától
19. március
20. napjáig három alkalommal, alkalmanként 500.000 forintot adott át IV. rendű terheltnek azért, hogy ő azt külföldi valutára váltsa, és az így megszerzett valutát az I. rendű terhelt által használt bankszámlára befizette. Ezen túlmenően IV. rendű terhelt 2014, január
21. napján 585 USD-t, január
22. napján 200 USD-t, február
23. napján 1.750 USD-t, február
24. napján 2.200 USD-t, míg
25. január
26. napján 24.260 forintot különböző külföldi országokba utalt a korábban az I. rendű terhelt által megrendelt pszichoaktív anyagok ellenértékeként. Ugyanígy az I. rendű terhelt útmutatásának megfelelően III. rendű terhelt
27. január
28. napján háromszor 150 USD-t utalt egy keleti országba különböző címzetteknek. Így III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt összesen 5.185 USD-t; valamint további 24.260 forintot utaltak külföldre az I. rendű terhelt által megrendelt pszichoaktív anyagok ellenértékeként.
29. február hónap közepétől I. rendű terhelt egy irodát bérelt a megszerzett új pszichoaktív anyagok tárolása miatt, illetve azért, hogy az irodában az ott elhelyezett precíziós mérleg segítségével porciózzon és értékesíthessen. Ezen lakásban a terhelt különböző típusú új pszichoaktív anyagokat halmozott fel. Így a lakásban tárolt 845,55 g nettó tömegű fehér színű kristályos anyagot, mely etilfenidát tartalmaz, 43,86 g tömegű növényi törmeléket, mely 5FAB-PíNACA-t tartalmaz, 201 g tömegű, sárgásfehér színű port, mely metoxetamint tartalmaz, 15,7 g fehér színű, kristályos anyagot, mely 3-MMC-t tartalmaz, 27,03 g sárgásfehér színű port, mely PB-22t tartalmaz, 11,28 g tömegű fehér színű port, mely 5F-PB-22-t tartalmaz, 22,63 g tömegű világosbarna színű port, mely BB-22-t tartalmaz, valamint 598,35 g tömegű fehér színű kristályos anyagot, mely pentedront tartalmaz. A pszichoaktív anyagok közül a nettó 598,35 g tömegű fehér színű kristályos por önmagában 503 gramm pentedron bázist tartalmaz és azzal meghaladja a csekély mennyiség felső határát. Ezen mindegyik anyag új pszichoaktív anyagnak minősül, és a terhelt 1,76 kg tömegű pszichoaktív anyagot halmozott fel további porciózás és értékesítés miatt. Az ugyanebben az időszakban megszerzett új pszichoaktív anyag egy részét I. rendű terhelt az
30. lakásban helyezte el, ahol felhalmozott 12,5 g tömegű barna színű, nedves, ragadós anyagot, mely pentedront tartalmaz, 0,67 g tömegű fehér színű, kristályos anyagot, mely etil-fenidádot tartalmaz, 2,94 g tömegű növényi törmeléket, mely STS-135-öt tartalmaz és 860,36 g tömegű színtelen folyadékot, mely GBL-t tartalmaz. Ezen anyagok mindegyike új pszichoaktív anyagnak minősül, a nettó 860,36 g tömegű új pszichoaktív anyag önmagában is meghaladja a csekély mennyiség felső határát. A terhelt e lakásban összesen 0,876 kg tömegű pszichoaktív anyagot halmozott fel. A terheltek összesen 3,1 kg új pszichoaktív, továbbá 986,86 gramm, az elkövetést követően annak minősített anyagot szereztek meg, melyek egy részét I. rendű terhelt a III. rendű és IV. rendű terhelttel kötött megállapodás alapján értékesítette. I. rendű terhelt 1.252.885 forintot fordított az új pszichoaktív anyagok külföldi beszerzésére, illetve az 1.lakásban lévő széfben tárolt 4,9 millió forintot is új pszichoaktív anyag kereskedelmének lebonyolítására, illetve további anyagok beszerzésére kívánta fordítani. A nyomozó hatóság a bérelt irodában és az 1.lakásban
31. március
32. napján tartott házkutatása során foglalta le az új pszichoaktív anyagokat. A pentedron
33. április
34. napjától új pszichoaktív anyag,
35. január
36. napjától kábítószer, a 3,4-DMMC
37. április
38. napjától új pszichoaktív anyag, a GBL
39. április
40. napjától új pszichoaktív anyag,
41. január
42. napjától kábítószer, a 3-MMC
43. április
44. napjától új pszichoaktív anyag, az etilfenidát és a metoxetamin
45. április
46. napjától új pszichoaktív anyag,
47. január
48. napjától kábítószer, az 5F-AB-PINACA
49. március
50. napjától új pszichoaktív anyag,
51. július
52. napjától kábítószer, az 5F-PB-22 és BB-22
53. július
54. napjától új pszichoaktív anyag, a STS 135
55. november
56. napjától új pszichoaktív anyag, az AB-CHMINACA
57. július
58. napjától új pszichoaktív anyag,
59. január
60. napjától kábítószer a Btk. alkalmazásában. A Be.
61. §

(1)bekezdésében írt szabály szerint a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonylatában nem vizsgálható. A bizonyítékok értékelése során levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye, annak vitatása tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelenti. Ebből következően a törvény által kizárt a felülvizsgálati indítványnak az a része, mely a tényállás megalapozottságát, a bizonyítékok mérlegelésének helyességét - részben iratellenességre is hivatkozva - támadja. A tényállás a fentiek szerint részletesen tartalmazza az I. rendű terhelt által megvalósított kereskedői tevékenységet, valamint azt is, hogy az általa megszerzett, valamint részben értékesített, illetve tőle lefoglalt anyagok közül melyek minősülnek kábítószernek, és melyek tartoznak az új pszichoaktív anyagok körébe. A jogerős ítélet ezen tényeinek a vitatására a felülvizsgálat keretében nincs törvényes lehetőség. Eljárási szabálysértésre hivatkozással kizárólag a Be. 649. §

(2)bekezdésében írt okok alapján terjeszthető elő. Ezek körébe azonban az indítványozó által megjelölt egyik ok sem tartozik. A Be. 609. §

(1)és

(2)bekezdés d) pontja értelmében, ha a bíróság az indokolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget, nem abszolút, hanem relatív eljárási szabályszegésnek minősül, így felülvizsgálatnak erre hivatkozással sincs helye. A felülvizsgálati indítvány előterjesztésekor hatályos törvény értelmében az indokolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása felülvizsgálatot megalapozó, nevesített eljárási ok volt [korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés c) pont, 373. §

(1)bekezdés III. a) pont]. Ezzel szemben a hatályos Be. 609. §

(1)bekezdése szerint olyan relatív eljárási szabálysértés, amely akkor eredményez hatályon kívül helyezést, ha másodfokon nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására. Ez a feltétlen hatályon kívül helyezést nem eredményező ok nem szerepel a hatályos törvényben a felülvizsgálat taxatíve [a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában, illetve a Be. 608. §

(1)bekezdésében] felsorolt okai között. A Be. 649. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont], illetve alkalmazott törvénysértő intézkedést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont]. A Btk. 176. §

(1)bekezdése szerint kábítószer-kereskedelem bűntettét követi el, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. A Btk. 184. §

(1)bekezdése szerint új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét követi el, aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. A két bűncselekmény elkövetési magatartása azonos, a különbség az elkövetési tárgyban van. Kábítószer kínálásáról van szó, ha az elkövető más konkrét személyt hív fel a kábítószer átvételére, azonban a felhívása eredménytelen marad. A kábítószer átadása valósul meg, ha a megkínált személy a kábítószert átveszi. Forgalomba hozatalról van szó, ha az elkövető több személynek juttat kábítószert. A kereskedelem felölel minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz. A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között valójában nemcsak az eladó és a vevő, hanem a rendszeresen közvetítők is mint a kereskedői tevékenység közreműködői tettesként vonhatók felelősségre (BH 1999.101.). Ez utóbbi tekintendő a klasszikus értelemben vett kereskedői tevékenységnek, jogi értelemben azonban bármelyik elkövetési magatartás megvalósítása - a birtokláshoz képest - súlyosabb büntetőjogi felelősség megállapítását eredményezi. Az irányadó tényállás szerint I. rendű terhelt a kábítószereket, valamint a pszichoaktív anyagokat illetően felmérte a terepet, hogy mire van szükséglet, kialakította a szükséges belföldi és külföldi kapcsolatokat, a beszerzési forrásokat és a kapcsolatot a tényleges fogyasztókhoz, mindezen túl az általa raktárként használt lakásban is nagy mennyiségű kábítószert, illetve új pszichoaktív anyagot halmozott fel. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény (1/2007. Büntető Jogegységi határozat). Következésképpen helyesen minősítette a bíróság a jogerős határozatában a terhelt cselekményét mind a kábítószer, mind az új pszichoaktív anyag tekintetében kereskedéssel elkövetettként. A Btk. 459. §

(1)bekezdés 18. pontja szerint kábítószer

1. a)az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyag,
2. b)az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és
3. c)az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény anyag. 2. számú mellékletében meghatározott pszichotróp A Btk. 184/D. §

(1)bekezdése szerint új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. A törvényszék ítéletében (

1. oldal utolsó bekezdés,
2. oldal első bekezdés) részletesen számot adott arról is, hogy melyek azok az új pszichoaktív anyagok, melyekre az elkövetési időszakban a terhelt büntetőjogi felelőssége megállapítható volt. A jogerős határozat mindezen túl helyesen minősítette I. rendű terhelt cselekményét bűnszövetségben [Btk.
3. §

(1)bekezdés

1. pont] és társtettesként [Btk.
2. §

(3)bekezdés] elkövetettnek. A terhelt által halmazatban [Btk. 6. §

(1)bekezdés] lévő bűncselekmények büntetési tételének alsó határa két év, felső határa tizenkét év, figyelemmel a Btk. 81. §

(2)és

(3)bekezdésére. A terhelttel szemben kiszabott halmazati büntetés e tételkeretek középmértékéhez közelítő tartamú, így nem került sor törvénysértő büntetés alkalmazására sem. Következésképpen az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának a cselekménye minősítését és ezen keresztül a vele szemben kiszabott büntetést támadó része nem megalapozott. A Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. A Be.

1. §
2. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben nem a törvényeknek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. E rendelkezésre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak az a része, amelyben az I. rendű terhelt a vagyonelkobzás elrendelését kifogásolja, a törvényben kizárt. A Kúria a fentiekre figyelemmel az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt nem találta megalapozottnak, ezért a megtámadott határozatokat a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 664. §

(1)bekezdésén, a pártfogóügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §

(3)bekezdésén, valamint a 9. §

(1)bekezdésén alapul. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére tekintettel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. január
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő