A határozat elvi tartalma: A garantált illetmény jogszabályon alapuló emelése fedezetét a változatlan összegű illetmény nem biztosítja, ha a felek között nem jön létre új megállapodás, illetve a munkáltató a saját döntésén alapuló illetményrészről nem hoz döntést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.303/2018/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Magyarfalvi Katalin előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet Az alperes: Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: elmaradt munkabér megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.057/2018/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.327/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.057/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes a alperes nevenál középfokú besorolású munkakörben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az alperes a felperes illetményét a következők szerint állapította meg:
- január 1-től - D fizetési osztály
- fizetési fokozatba sorolása alapján - garantált illetményét 99.700 forintban, a garantált illetményen felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményét 32.500 forintban, közalkalmazotti munkatársi címpótlékát 5.000 forintban határozta meg;
- január 1-től bértábla szerinti illetményét 99.738 forintban, a garantált bérminimumra való kiegészítést 22.262 forintban, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt 10.200 forintban határozta meg, munkatársi címpótléka változatlanul 5.000 forint volt;
- január 1-től - D fizetési osztály
- fizetési fokozatba való átsorolással egyidejűleg - garantált illetményét 129.000 forintban állapította meg azzal, hogy ebből a bértábla szerinti illetmény 102.700 forint, a garantált bérminimumra való kiegészítés összege 26.300 forint, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 11.162 forint, az összilletmény 140.162 forint, munkatársi címpótlék 5.000 forint, rendvédelmi ágazati pótlék 14.516 forint;
- január 1-től a garantált illetményt 161.000 forintban, a bértábla szerinti illetményt 102.700 forintban, a garantált bérminimumra való kiegészítést 58.300 forintban állapította meg, ezen felül a felperes 5.000 forint munkatársi címpótlékban és 16.600 forint rendvédelmi ágazati pótlékban részesült. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [2] [3] A felperes keresetében a
- szeptember
- és
- december
- közötti időszakra 416.856 forint illetmény-különbözet, a
- július
- és
- december
- közötti időszakra 17.896 forint rendvédelmi ágazati pótlék-különbözet és a fenti összegek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentéséről az alperes
- január
- előtt határozatot nem hozott, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (Kjt.)
- §
(9)bekezdése szerinti garantált illetményen felül kellett volna biztosítani, a garantált és a munkáltatói döntésen alapuló „jogszerű" illetmény csak közös megegyezéssel módosítható. A felperes álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.080/2016., Mfv.II.10.460/2015., Mfv.II.10.460/2015. számú és számos más, illetmény-különbözet iránti igényt elbíráló határozatára is. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a Kjt. 66. §
(7)-
(8)bekezdéséből és a 21. §
(3)bekezdéséből sem következik, hogy az illetményt tételezve kellene megállapítani és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt ne lehetne csökkenteni. A garantált illetmény összegét meghaladó munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben meghatározott illetmény része (EBH 2006.1544.), amely akkor csökkenthető, vagy vonható meg, ha az nem jár a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkenésével. A felperest megillető munkáltatói döntésen alapuló illetményrész azért csökkenthető, mert az illetménye a perbeli időszakban nem csökkent, mindig meghaladta a középfokú garantált bérminimum összegét. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság az alperest - a Kjt. 21. §
(1)és
(3)[5] [6] bekezdése, 66. §
(1)-
(5)bekezdése,
(9)bekezdés b) pontja, 70-
- §-a, 79/E. §-a, a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(1)és
(4)bekezdése, valamint belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére rendvédelmi ágazati pótlék megállapításáról szóló 29/2015. (VI.15.) BM rendelet (BMr.) 2. §
(2)bekezdése alkalmazásával - a keresetben foglaltak szerint marasztalta. Az ítéleti érvelés szerint a közalkalmazott garantált illetménye és megállapított illetménye nem azonos fogalmak (Mfv.II.10.390/2016/5., Mfv.II.10.550/2016/4.), garantált illetmény a Kjt. 66. §
(1)-
(5)bekezdésében és a 79/E. § alkalmazásával meghatározott besorolási illetmény. A Kjt.
- §-a lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazott illetményét az illetménytáblában szereplőnél magasabb összegben állapítsa meg, amely többlet az illetmény része, a garantált illetménnyel összeszámít. A garantált illetmény és illetménypótlék jogszabály által biztosított kötelező mértékű juttatások, amelyek a jogszabályok változásakor akkor is változnak, ha arról a munkáltató nem hoz intézkedést. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész más jogi természetű, nem jár alanyi jogon a közalkalmazottnak, mérlegelésen alapuló juttatás, amely ezt a jellegét a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelkedésekor sem veszíti el, ezért annak összege írásbeli intézkedés hiányában a legutolsó intézkedésben közölt mértékű marad. Ha a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelkedésekor a felek között az összilletmény emeléséről nem jön létre újabb megállapodás, a saját döntésen alapuló illetményrészről a munkáltató sem hoz döntést, úgy a garantált illetmény jogszabályon alapuló emeléseinek fedezetét a változatlan összegű illetmény nem biztosítja. Ha a munkáltató a garantált illetmény növelését a többletrészt csökkentve biztosítja és az összilletmény nem változik, erről írásban tájékoztatni kell a közalkalmazottat. Ennek hiányában a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelkedése fedezetét a változatlan összegű összilletmény nem biztosítja. A felperes garantált illetményének
- augusztus 1-től - a Kjt.
- §
(9)bekezdés b) pontjában írtaknak megfelelően - el kellett érnie a garantált bérminimumnak megfelelő összeget; az alperes a garantált bérminimum, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összege változásáról a felperest írásban nem tájékoztatta. Az alperes 2015-ben jogszerűen rendelkezhetett arról, hogy a jogszabály alapján emelkedett garantált illetményt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkentve egészítse ki, ezt azonban csak az addigi illetmény összegének csökkenése nélkül tehette meg. A felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a
- évi illetményét is helyesen állapította volna meg, így a 2014-
- évekre megilleti a követelt összeg. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész egyoldalú csökkenése kihatott a rendvédelmi ágazati pótlékra is, így a felperest az e címen [7] igényelt különbözet szintén megilleti. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokai alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság kiemelte: a közalkalmazott garantált illetményének változása jogszabályon alapul, arra külön munkáltatói intézkedés nem szükséges. Ezzel szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a munkáltató döntésén, illetve mérlegelésén alapul, és ezt a jellegét a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelésekor sem veszíti el. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összege a legutolsó munkáltatói intézkedésben közölt mértékű marad mindaddig, amíg a munkáltató újabb intézkedést nem tett ebben a körben. A munkáltatónak tehát írásbeli intézkedést kell hozni a munkáltatói illetményrész vonatkozásában, és azt csak így csökkentheti. Írásbeli döntés hiányában a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelése fedezetét a változatlan összegű összilletmény nem biztosítja. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte megalapozottnak a felperes
- évre vonatkozó keresetét és helyes indokok alapján rendelkezett a 2015-
- évi illetmény- és pótlék különbözetek megfizetéséről is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását és költségekben való marasztalását kérte a Kjt. 21.§
(3)bekezdése és 66.§
(7)-
(9)bekezdései megsértésére hivatkozva. [9] Álláspontja szerint a Kjt. 66.§
(7)és
(8)bekezdéseiből nem következik, hogy az illetményt illetményrészekre bontva, tételezve kellene megállapítani, garantált illetményt, illetve munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kellene megkülönböztetni. A Kjt. 66.§
(9)bekezdésének rendelkezéseiből sem következik, hogy a garantált illetményt a kinevezésben vagy a kinevezés módosításban szükséges lenne az illetmény keretei között elkülöníteni. A felperesnek az összilletményre, nem pedig a jogcímenként meghatározott illetményelemekre van alanyi jogosultsága. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az összilletmény csökkentése nélkül, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkentve egészítse ki a besorolás szerinti illetményt a garantált bérminimumra. Az alperes álláspontja alátámasztására hivatkozott az EBH2006.1544. számú eseti döntésben és a Kúria Mfv.II.10.391/2014/4. számú határozatában kifejtettekre, valamint arra, hogy a Kjt. 21.§
(3)bekezdéséből sem fakad kötelezettség arra, hogy a határozatokban az illetményt elemeire bontva jelölje meg. [10] Az alperes kiemelte, hogy a felperes illetménye mindig meghaladta a középfokú garantált bérminimum összegét is, ezért az Mt. 7.§ szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye mellett nem sérült a felperes garantált bérminimumhoz való joga. A rendvédelmi ágazati pótlék olyan, a Kjt. 66. §
(9)bekezdés szerinti garantált illetményen felüli illetményelem, amely az alapbérbe, mint illetménybe nem számít bele, ezért nem helytálló, hogy a felperes részére a BMr. alapján biztosított rendvédelmi ágazati pótlék tekintetében különbözetet kellene fizetni. Az elsőfokú bíróság a tényállásból a fenti jogszabályok téves értelmezése miatt helytelen következtetésekre jutott, tévedett a másodfokú bíróság is, amikor az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és az alperes költségekben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint helytelen az az érvelés, amely szerint elégséges, ha a közalkalmazott teljes illetménye éri el a Korm. rendelet szerinti garantált bérminimum összegét, a Kjt. 66. §
(9)bekezdése ugyanis egyértelműen a garantált illetményre írja elő, hogy nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve a garantált (szakmai) bérminimum. A Kjt. a jogforrási hierarchiában a Korm. rendelethez képest magasabb szinten áll, másrészt speciális szabály, így a jogszabályon alapuló illetménynek kell elérnie a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Az alperes értelmezése ellentétes a Kjt. 66.§
(9)bekezdésének Kúria általi értelmezésével (Mfv.II.10.460/2015.), amelynek értelmében a garantált illetmény és megállapított illetmény nem azonos fogalmak, és az illetmény megállapításáról szóló határozat hiányában nem fogadható el az a munkáltatói hivatkozás, hogy
- augusztus 1től a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a garantált illetményre átcsoportosította. Ha a korábbi illetmény helyes összege utóbb a perben kerül megállapításra, akkor a közalkalmazottat olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes azt helyes összegben állapította volna meg. [12] A felperes utalt a Kúria Mfv.II.10.460/2015., Mfv.II.10.043/
- és Mfv.II.10.080/
- számú eseti döntéseiben foglalt, a Kjt. 66.§
(9)bekezdésén alapuló garantált illetmény és az Mt. 58.§-án alapuló összilletmény közös megegyezéssel való csökkentésének értelmezésére is. Álláspontja szerint a Kjt. 21. §
(3)bekezdése és az Mt.
- §-a alapján megalapozatlan az a felülvizsgálati érvelés, hogy a munkáltatónak a
- augusztus 1-jei módosításokra tekintettel nem kellett új okmányt kiállítani; ez ellentétes az alperes azon gyakorlatával is hogy a kinevezési okmányokban és az illetménymódosításokról szóló értesítésekben következetesen elhatárolták és külön számszerűsítették a jogszabályon és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészeket. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [14] A Kúria középfokú besorolású közalkalmazottak garantált illetménye tárgyában hozott határozataiban (Mfv.10.460/2015/10.; Mfv.II.10.080/2016/4.; Mfv.II.10.390/2016/5., Mfv.II.10.414/2016/6., Mfv.II.10.249/2017/4., Mfv.II.10.427/2017., Mfv.II.10.515/2017/3., stb.) rámutatott: a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak, a Kjt.
- §
(1)-
(5)bekezdése, 79/E. §-a, 85/A. § l) pontja alapján figyelemmel kell lenni a garantált bérminimumot évenként meghatározó kormányrendeletekre is. A Kúria számos határozatában (pl. Mfv.II.10.682/2017/4., Mfv.II.10.594/2017/5.) kimondta azt is, hogy a közalkalmazottak garantált illetményének - a fentiekből következően, a Kjt. 66. §
(9)bekezdésében előírtaknak megfelelően -
- augusztus 1-től el kellett érnie a garantált bérminimumnak megfelelő, a Korm. rendeletek által meghatározott összeget. [15] A Kúria fenti határozatokban elvi éllel mutatott rá arra, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és illetménypótlékai jogszabályon alapuló, kötelező mértékű juttatások, amelyek a jogszabály változásakor, annak megfelelően, akkor is változnak (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változásról nem tájékoztatja a közalkalmazottat. Ezzel szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész más jogi természetű, mivel egyrészt nem jár alanyi jogon a közalkalmazottnak - mert ez a juttatás munkáltatói döntésen, mérlegelésen alapul -, másrészt ezen juttatás jellegét a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelkedésekor nem veszíti el, ezért munkáltatói kifejezett döntés, írásbeli intézkedés hiányában annak összege a legutolsó munkáltatói intézkedésben közölt mértékű marad az újabb intézkedésig. [16] A kifejtettekből a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben a garantált illetmény mértéke jogszabályon alapulóan emelkedik és a felek között nem jött létre újabb megállapodás a kinevezés módosításával az illetmény emeléséről, és a munkáltató sem hoz döntést - írásban nem intézkedik - a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészről, azaz annak összegét változatlanul tartja, a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelése fedezetét a változatlan összegű illetmény nem biztosítja. Ez azt jelenti, hogy ilyen tényállás mellett nem hivatkozhat a munkáltató arra, hogy a garantált illetmény emelését biztosította, illetve megfizette a közalkalmazott részére. [17] A Kúria a fenti határozatokban rámutatott arra is, hogy a kinevezés szerinti illetményben a feleknek meg kell állapodniuk. A jogszabály kötelező rendelkezésén alapuló rész a garantált illetmény és a pótlékok, míg a garantált illetményt növelő részre, azaz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nézve és annak módosítását illetően a munkáltatót írásbeli intézkedési kötelezettség terheli, intézkedését a közalkalmazottal jogszerűen, az Mt.
- §
(1)és
(4)bekezdésében foglaltak szerint közölnie kell. A munkáltató e kötelezettségét elmulasztja, amennyiben úgy tekinti, hogy az illetményen belül a munkáltatói többletilletmény a garantált illetmény növekedését automatikusan fedezi. A Kúria kimondta azt is, hogy ha a közalkalmazotti illetmény helyes összege munkaügyi perben került megállapításra, a közalkalmazott felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a perben vizsgált időszakban az illetményt megfelelően állapította volna meg. Ha az alperes az ezt követő időszakra (évre) az irányadó illetményhez képest alacsonyabb összegű összilletményt állapít meg, a felperes igénye a különbözetre megalapozott. [18] A Kúria az irányadó bírói gyakorlat (EBH2006.1544., EBH2016.M.25., Mfv.II.10.098/2016/5.) alapján - rögzítette azt is, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garanciális feltételek mellett „csökkenthető" vagy „átcsoportosítható", azaz a munkáltató dönthet úgy is, hogy a garantált illetmény kötelező növelése mellett a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt változatlan összegben biztosítja, de dönthet úgy is, hogy ebből biztosítja a garantált illetmény növelését, azaz csökkenti a munkáltatói többletrészt. Az előbbi esetben értelemszerűen növelni kell az illetményt (közös megegyezéssel), az utóbbi esetben az illetmény nem változik. Amennyiben a munkáltatói döntésen alapuló többletilletmény csökkentéséről a munkáltató a peridőszakban nem közöl intézkedést, úgy nem tudja bizonyítani, hogy ezen illetményrészre döntést hozott, amely bizonyítás sikertelensége a terhére esik. [19] A Kúria korábbi határozataiban (Mfv.II.10.442/2016/5., Mfv.III.10.053/2018/6., stb.) a Kjt. fenti rendelkezései és a BMr. 2. §
(2)bekezdése alkalmazásával kapcsolatban állást foglalt a felülvizsgálati kérelemben felvetett további kérdésben is akként, hogy amennyiben a munkáltató jogerős ítéletben megállapított, azaz a felperest megillető illetményösszeg figyelmen kívül hagyásával állapítja meg a rendvédelmi ágazati pótlék összegét, eljárása jogszerűtlen. [20] A fenti jogértelmezésnek az eljárt bíróságok ítéletei megfelelnek, az alperes felülvizsgálati kérelmében olyan indokot, amely a perben vitás, korábban már elbírált kérdésekben eltérő következtetések levonására adnának alapot, nem jelölt meg. [21] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felperes felülvizsgálati eljárási költségét az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni. [23] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékét - az alperest megillető személyes illetékmentességre tekintettel az illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az állam viseli. [24] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés l) pontja zárja ki. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- december
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő