Bf.227/2018/10 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bek. és

(3)bek.), amiért őt 12 (tizenkét) év szabadságvesztésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az eljárás során lefoglalt kokain kábítószer elkobzásáról rendelkezett, valamint B. A. I. r. vádlottól lefoglalt 60.000 (hatvanezer) forint lefoglalását megszüntette, és azt a vádlottnak rendelte kiadni, akként, hogy azt a bűnügyi költség biztosítására visszatartani rendelte. Az ügyben lefoglalt sim kártyákat és mobiltelefont elkobozta, míg további bűnjelek iratok között kezelését rendelte el. B. A. I. r. vádlottat kötelezte 451.428 (négyszázötvenegyezer-négyszázhuszonnyolc) forint bűnügyi költség viselésére akként, hogy az összesen felmerült bűnügyi költséget C. G. II. r. vádlottal megosztotta. Határozata ellen a távollétes eljárásban a tárgyalásokon meg nem jelent vádlott részére a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezési jogot biztosított. Az elsőfokú bíróság ítélete C. G. II. r. vádlott vonatkozásában a kihirdetés napján,

1. július 3-án jogerőssé vált. Az elsőfokú bíróság határozatát az ügyész mindkét vádlott tekintetében tudomásul vette. B. A. I. r. vádlott a részére hirdetményi úton kézbesített ítélet ellen fellebbezést nem jelentett be, míg védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A védő a fellebbezésének indokolását a másodfokú eljárásban benyújtotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával folytatta le a bizonyítást a távollétes eljárás szabályait maradéktalanul betartva. Arra hivatkozott, hogy a vádlott védekezése csak akként volt részben értékelhető, hogy nevezett az elsőfokú eljárásban okirati bizonyítékonként ismertetett levelet küldött, amelyben tagadta a bűnösségét, és határozottan azt állította, hogy a vele egy társaságban lévő személyek közül kérte fel valaki, hogy segítsen neki az ügyben szereplő csomag átvételének a megszervezésében. A védő szerint a vádlott arra hivatkozik, hogy azért nem tér vissza Magyarországra, mert büntetett múltja miatt tart attól, hogy nem megfelelő eljárásban vizsgálják az ügyét. Kérte, hogy a másodfokú bíróság bizonyítottság hiányában mentse fel B. A. I. r. vádlottat az ellene emelt vád alól, mert kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy védence tudott arról, hogy a csomag kokaint tartalmazott, és nem táplálék kiegészítőt. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.517/2018/
2. számú írásbeli indítványában a védő fellebbezését nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartva folytatta le a bizonyítási eljárást. Az új eljárási törvény hatálybalépését követően egyesbíróként hozta meg határozatát, és az eljárási törvényben előírt kioktatásokat hibátlanul alkalmazta a jogorvoslatokra történő nyilatkoztatásokkor. Az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancsok nem vezettek eredményre. A távollétes eljárás szabályait követve a szükséges bizonyítékokat beszerezte, és maradéktalanul értékelési körébe vonta. Határozatában a bizonyítékok gondos és okszerű mérlegelésével valamennyi releváns körülményre kiterjedően állapította meg a tényállást, iratszerűen összefoglalva a II. rendű vádlott és B. A. I. r. vádlott kézzel írott levelében előadott állításokat. Mérlegelését minden tekintetben helytállónak ítélte meg. Okszerűen következtetett az I. r. vádlott bűnösségére, a cselekményét törvényesen minősítette, valamint abban a kérdésben is helyesen foglalt állást, hogy a vádlott többszörös, egyben különös visszaeső is. A bűnösségi körülmények alapos mérlegelését követően a büntetési céloknak megfelelő büntetést szabott ki, és a feltételes szabadságra bocsátásra történő kizárása a vádlottnak szintén törvényi rendelkezésen alapul. Ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva hagyja helyben. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
3. január
4. napján tartott nyilvános ülésen a vádlottal szemben szintén távollétes eljárást folytatott. B. A. I. r. vádlott ezen szabályszerű hirdetményi idézés ellenére nem jelent meg. A vádlott védője az írásbeli beadványát változatlan tartalommal fenntartotta és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlottat bizonyítottság hiányában mentse fel. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyilvános ülésen megjelent képviselője az írásbeli indítványát változatlanul fenntartotta, és az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Sem az ügyész, sem pedig a védő bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A fellebbezések nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be.
5. § alapján az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. A Be.
6. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság teljeskörű tájékoztatást adott a Be. 583. §

(3)bekezdésében és a Be. 584. §

(3)bekezdésében, valamint az 590. §

(3)bekezdésében foglaltakról. Miután B. A. I. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést, a másodfokú eljárásban a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §

(1)bekezdése értelmében teljeskörű. A teljeskörű felülbírálat során a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat - köztük a távollétes eljárásra vonatkozó szabályokat is - maradéktalanul betartotta. Ügyfelderítési kötelezettségének a váddal kapcsolatosan teljeskörűen eleget tett, és az ítéleti tényállást is hibátlanul állapította meg, valamennyi lényeges vallomást és adatot igen részletesen és elemzően mérlegelve. Határozatában helyes érvekkel vetette el az I. és II. r. vádlottak előadásait, meggyőző érveléssel fejtette ki, hogy nevezetteknek tudomása kellett, hogy legyen, hogy a megrendelt csomagban kábítószer van. Mérlegelése az iratok tartalmának megfelelt, logikai hibát sem vétett, ezért az általa megállapított tényállás a másodfokú bírálat alapját képezte. A tényállást sérelmező védelmi fellebbezés új tényre vgy új bizonyítékra nem hivatkozott, amelyek lehetőséget biztosítottak volna eltérő tényállás megállapításához, de olyan körülményt sem tudott megjelölni, amely az iratok tartalmának ne felelt volna meg. A fellebbezés kizárólag arra irányult, hogy a másodfokú bíróság a vádlott vallomására alapítsa a tényállást, ne pedig egyéb bizonyítékokra. Az előbbiekből következően a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság tényállására alapította. A bűnössége megállapítására ilyen körülmények között helyesen kerül sor és a vádlotti cselekményt is az elsőfokú bíróság hibátlanul minősítette. Nem tévedett a büntetés kiszabása során sem, akkor, amikor a többszörösen büntetett előéletű vádlottal szemben a törvény szigorát alkalmazva szabott ki büntetést. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, illetve a feltételes szabadságra bocsátás kizáró rendelkezést is a törvény rendelkezéseinek megfelelően alkalmazta. Nem tévedett akkor sem, amikor a lefoglalt kábítószer elkobzásáról, a vádlottól lefoglalt pénz kiadásár ól illetőleg visszatartásáról, illetve további bűnjeleknek az iratok közötti kezeléséről döntött. Az ítélet a bűnügyi költség megosztására vonatkozó rendelkezései is helyesek voltak, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet rendelkezéseit B. A. I. r . vádlottal szemben a Be. 605. §

(1)bekezdése szerint helybenhagyta. A másodfokú határozat indokolása a helybenhagyás indokait röviden tartalmazza, mert a teljeskörű helybenhagyás esetén a Be. 605. §

(4)bekezdése ezt lehetővé teszi. Budapest,

1. év január hó
2. napján Dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Katona TiborDr. Sárecz Szabina Martina előadó bíró s.k.bíró az aláírásban akadályozott előadó bíró helyett is Dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke Fővárosi Törvényszék
3. év július hó
4. napján kelt 26.B.1037/2017/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.227/2018/
6. számú ítéletével
7. év. január
8. napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
9. év január hó
10. napján dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző