Kfv.I.35.190/2007/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Németh H. Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Árgyelánné dr. Fejes Magdolna jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség KözépMagyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 8.K.34.837/2006. számon indított és ugyanezen bíróság 2007. április 6-án kelt 8.K.34.837/2006/2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.34.837/2006/2. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A 7. számú vámhivatal 2004. március 18-án vámkezelte az E.Kft. részére vámfizetés mellett regisztrációs adó fizetésével a … frsz-ú Hummer HMCS diesel gépjárművet. Az E. Kft. 2004. április 19-én értékesítette ezt a személygépkocsit G.P. részére, aki nevén megtörtént a gépjármű forgalomba helyezése. A nyilvántartás vizsgálatát követően megindult nyomozás megállapította, hogy a gépkocsi soha nem volt az E. Kft. tulajdona, sem vámigazgatási, sem közlekedésfelügyeleti eljárás nem folyt le, G.P. tulajdonjogát igazoló adásvételi szerződésen csak az ő adatai a valósak, még a tanúk adatai is hamisak voltak. G.P. meghallgatásán elmondta, hogy 2004. tavaszán vásárolta meg a gépkocsit F.P.-től adásvételi szerződést kötött, 6.500.000 Ft készpénzt fizetett, minden eljárást F.P. intézett. Lehet, hogy az adásvételi szerződésen az E.Kft. volt eladóként feltüntetve, ő forgalmi engedéllyel és biztosítással együtt kapta meg a személygépkocsit Mosonmagyaróváron 2005. március 21-én a gépkocsit a felperesnek továbbadta, a szerződést faxon küldte el a Győri Vámhivatalhoz. A vámhatóság meghallgatta az E.Kft. ügyvezetőjét B.S.-t is, aki elmondta, hogy nem ők hozták be ezt a személygépkocsit Magyarországra, nem kötöttek adásvételi szerződést, a bemutatott szerződésen lévő aláírások és cégbélyegző lenyomatok hamisak voltak. Ugyanerre a megállapításra jutott a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértője is. A gépkocsit egyébként F.P. vásárolta Floridában, eljárás indult ellene, mivel a közúti forgalomban magyar rendszám nélkül vett részt, utóbb F.P. elhunyt, ezért a vele szemben indított eljárás megszüntetésre került. Mindezen adatok alapján az első fokú vámhatóság megállapította, hogy a gépjármű jogellenes forgalomba hozatala történt meg, ezért 6.500.000 Ft-os ügyleti érték alapján a határozatával a felperest G.P.-rel egyetemlegesen összesen 8.438.745 Ft vámteher megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy 2005. március 31-én vásárolta meg a gépjárművet belföldi forgalomban, így a jogellenes forgalomba hozatalért felelősség nem terheli. Sérelmezte, hogy a vámhatóság a 2005. márciusában vásárolt személygépkocsival kapcsolatosan a korábbi vámtörvény rendelkezéseit vette figyelembe. Hangsúlyozta, hogy magyar hatósági jelzéssel, forgalmi engedéllyel vásárolt, így fizetési kötelezettség, különösen regisztrációs adó fizetési kötelezettség nem terheli. Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta azt az álláspontját, hogy mivel a vámáru sorsa a behozatalkor nem került rendezésre, ezért az 1995. évi C. törvény (Vtv.) hatálya alá tartozik, amelynek 126. §
- a)pontja szerint jogellenes forgalomba hozónak minősül az is, aki vámkezelés nélküli vámárut szerez meg, és azt használja. A Fővárosi Bíróság 8.K.34.837/2006/2. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az első fokú bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (T) 75. § /1/ bekezdés
- b)pontja alapján a perbeli esetben a korábbi vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vtv. 125. § /2/ bekezdés
- c)pontja, /4/ bekezdése alapján a felperes, mint jogellenes forgalomba hozó egyetemlegesen felelős a vámárut terhelő vámteher megfizetéséért. Az első fokú bíróság megállapította, hogy a beszerzett bizonyítékok alapján a felperes hamis iratokkal belföldi forgalomba helyezett, ténylegesen nem vámkezelt, rendezetlen sorsú vámárut vásárolt meg, ezért jogszerű volt az a megállapítás, hogy ő is vámfizetésre kötelezett. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. be felülvizsgálati helyezését, és a A felperes ismételten azt hangsúlyozta, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása után 2005. márciusában vásárolta meg a személygépkocsit, így a csatlakozás előtti jogszabályi rendelkezéseket esetében nem lehetett volna alkalmazni. Ezen túl fenntartotta azt az álláspontját is, hogy a Vtv. 125. § /2/ bekezdés
- c)pontja alapján figyelemmel a 126. §-ára is, kizárólag annak a felelőssége merül fel a vámteher megfizetéséért, aki a forgalomba hozatalkor szerezte meg, illetve használta az adott vámárut. A felperes e körben nem volt sorolható, ezért sérelmezte a fizetésre kötelezését. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is. A vámhatóság és az első fokú bíróság által helyesen idézett közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 75. § /1/ bekezdés
- b)pontja, valamint 83. §-a alapján helyesen járt el a vámhatóság, amikor a 2005. március 31-én vásárolt személygépjármű esetében is a korábbi, 1995. évi C törvény, a régi Vtv. rendelkezéseit alkalmazta. Az új vámtörvény 75. § /1/ bekezdés
- b)pontjában foglalt rendelkezés alapján ugyanis a csatlakozást megelőző időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéseknél a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett, tehát korábbi vámjogszabályok rendelkezései az alkalmazandók, a vámterhet, késedelmi pótlékot, bírságot illetően. A nem vitás tényállás szerint a perbeli gépjárművet 2004. március 18-án F. P. magánszemély hozta be Magyarországra, anélkül hogy annak vámjogi sorsát rendezte volna, a vámáru után vámteher megfizetése nem történt meg. A gépjármű jogellenes forgalomba hozatala első belföldi értékesítésekor 2004. április 19-én történt meg, a gépkocsit G.P. magánszemély részére a vámteher megfizetése nélkül adták tovább. Így bár a felperes valóban Magyarország uniós csatlakozását követően 2005. március 31-én vásárolta meg a személygépkocsit, de az előbb idézett rendelkezések szerint, mivel a gépkocsi vámjogi sorsa ezen időpontig sem rendeződött, a vámhatóság helyesen járt el akkor, amikor a korábbi vámtörvény szabályait alkalmazta. A Vtv. 125. § /2/ bekezdése sorolja fel, hogy ki a vámfizetésre kötelezett, ennek
- c)pontja szerint aki a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti. A Vtv. 126. pontja alapján pedig a vámfizetési kötelezettség szempontjából a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki:
- a)a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelés nélkül, vagy a vámhatóság megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, megszerzi, az ilyen forgalomba elősegíti, illetőleg az ilyen vámárut felhasználja; hozatalt E rendelkezések értelmében tehát valamennyi olyan személyt, aki a felsorolásban szerepel, a vámáru jogellenes forgalomba hozójának kell tekinteni és egyben vámfizetésre kötelezettnek. A perbeli esetben nem volt vitás, hogy a felperes olyan vámárut vásárolt meg, és ezt követően használt, amelyet jogellenesen hamis okmányokkal vámfizetési kötelezettség teljesítése nélkül hoztak forgalomba. Így a felperes e gépjármű megszerzésével jogellenes forgalomba hozóként kötelezhető volt a vámteher megfizetésére. A jogszabályi rendelkezések alapján nem volt jelentősége annak, hogy a felperes mindezen körülményekről tudott-e, jóhiszemű volt-e vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes határozata és a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján kötelezte felülvizsgálati perköltség fizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati illetéket lerótta, így erről rendelkezni nem kellett. eljárási Budapest, 2008. május 15. Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró