A határozat elvi tartalma: Nem alapozza meg a bíró kizárását, ha a terhelttel szemben elfogató parancsot bocsát ki, továbbá az sem, ha az ügyészi indítványtól eltérő büntetést a törvényes keretek között szab ki. KÚRIA Bfv.I.805/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év december hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az orgazdaság vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Győri Járásbíróság B.212/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás A Győri Járásbíróság a
- május 30-án meghozott és
- június 30-án jogerőre emelkedett B.212/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki orgazdaság vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont,
(2)bekezdés a) pont], ezért harminc nap elzárásra ítélte. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Ebben - anyagiés eljárásjogi hibákra is utalva - kifejtette, hogy a bíróság elfogult volt vele szemben. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Győri Járásbíróság - bűncselekményt megvalósítva - elfogatóparancsot bocsátott ki vele szemben, a
- május
- napjára kitűzött tárgyalásra nem kapott idézést, a bíróság elzárásra ítélte, holott az ügyészség csak pénzbüntetés kiszabását indítványozta, korábbi elítéléseit alaptalanul vették figyelembe a terhére súlyosító körülményként, és az elfogatóparancs kibocsátása mellett emiatt tartotta elfogultnak az eljárt bírókat, továbbá arra is hivatkozott, hogy az ítéletet sem kapta meg. Előadta, hogy a bűncselekményt nem követte el, nem volt tudomása arról, hogy a kerékpár lopásból származik, ellenkező esetben nem vásárolta volna meg. Mindezekre tekintettel a jogerős határozat megváltoztatását kérte. A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó és ezen keresztül a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító és emiatt vele szemben büntetést kiszabó részében a törvényben kizárt, míg a terhelt távollétében lefolytatott eljárást sérelmező és a bírói elfogultságra hivatkozó részében alaptalan, ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta (BF.892/2018/1.). .-.-. A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) hatálya alatt került sor.
- július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (továbbiakban Be.). A Be.
- §
(1)bekezdése szerint az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik. Ilyen eltérő rendelkezést azonban a törvény a felülvizsgálati eljárásra nem tartalmaz. Ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. rendelkezéseire volt figyelemmel. A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdésében meghatározott, az indítványozó által nem hivatkozott további esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint - figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A terhelt az eljárás során másodszor is ismeretlen helyre távozott, az általa megadott lakcímeken a tárgyalási határnapra szóló idézést részére nem lehetett kézbesíteni. Erre figyelemmel bocsátott ki a bíróság vele szemben a törvényi előírásoknak megfelelően elfogatóparancsot, majd az eljárást a korábbi Be. XXV. Fejezetében írt szabályok alkalmazásával a terhelt távollétében folytatta le, az idézéseket és az ügydöntő határozatot hirdetményi úton - szabályszerűen - kézbesítve a terhelt részére. Erre tekintettel a felülvizsgálati indítványnak az a része, melyben a terhelt azt kifogásolta, hogy az elfogatóparancs kibocsátása nem volt törvényes és nem kapott idézést a 2017. május 30. napján megtartott tárgyalásra, nem alapos. A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerint eljárási szabálysértés - és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok -, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A 25/
- (X. 4.) AB határozatban írtak alapján kialakult következetes ítélkezési gyakorlat szerint azonban elfogultsági kifogás akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel, vagy akkor jutott a kizárási kérelmet előterjesztő tudomására. Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan utalt, a terhelt tekintetében e feltétel nem áll fenn, mivel a terhelt a felülvizsgálati indítványban olyan körülményre alapítottan állította, hogy az ügyben elfogult bíró járt el, amelyek az alapügyben már ismertek voltak előtte, hiszen már elfogásakor értesült arról, hogy a Győri Járásbíróság vele szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. A bíróság eljárásának pártatlansága azon az alapon sem vitatható, hogy a büntetés kiszabása során milyen körülményeknek tulajdonított jelentőséget, ahogy azon sem, hogy az ügyben a törvényes keretek között milyen büntetést szabott ki. A bíró elfogultságára hivatkozást az sem alapozza meg, ha nem a vádiratban indítványozott büntetési nem alkalmazását látja indokoltnak; a bíróságot ugyanis a kiszabandó büntetés kapcsán az ügyészi indítvány nem köti. Erre tekintettel a felülvizsgálati indítványnak az eljárási szabálysértésre hivatkozó része nem megalapozott. A Be.
- §
(1)bekezdés szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Így kizárt a felülvizsgálat az indítvány azon részében, mely a bizonyítékok mérlegelését és a megállapított tényállást, illetve ezen keresztül a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását vitatta az indítványozó. Az irányadó tényállás szerint ismeretlen tettes
- június
- napján szomszédos ország fővárosában lévő egyik ház udvarából eltulajdonította a sértett 1.000 euró, azaz 303.590 forint értékű, lezárt kerékpárját. A terhelt
- június
- és
- napja közötti időben a kerékpárt - tudván, hogy az lopásból származik - ismeretlen személytől 90.000 forintért megvette, majd azt - mint saját tulajdonát - a fővárosban
- június
- napján T.1.-nek 100.000 forintért értékesítette. A kerékpárt T.1.-től lefoglalták és azt a sértettnek kiadták. A terhelt a lopásból származó tárgyat vagyoni haszonszerzés végett szerezte meg, és a hasznot annak elidegenítése során realizálta. Következésképpen a bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményét a Btk.
- §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő orgazdaság vétségének. A bíróság a két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt elkövető terhelttel szemben a Btk. 33. §
(4)bekezdés alkalmazásával a Btk. 46. §
(1)bekezdésében meghatározott keretek között ítélte elzárás büntetésre. Azaz a kiszabott büntetés neme és mértéke is törvényes. Miután a minősítés törvényes, és az eljárt bíróság nem szegett meg más anyagi jogi szabályt sem, az indítványnak a kiszabott büntetést támadó része nem megalapozott. Ezért a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A végzés ellen fellebbezésre nincs lehetőség, a határozat felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- december
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző KÚRIA Bfv.I.805/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év január hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az orgazdaság vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a Bfv.I.805/2018/
- számú határozatának rendelkező részét akként javítja ki, hogy az helyesen végzés. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Kúria a
- december
- napján megtartott tanácsülésen meghozott Bfv.I.805/2018/
- számú határozatával a terhelt által a Győri Járásbíróság B.212/2016/
- számú ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálta és a támadott határozatot hatályában fenntartotta, ugyanakkor a határozat rendelkező részében tévesen ítélet megjelölés szerepel. A Be.
- §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálni indítványozott ügydöntő határozat a jogszabályoknak megfelel. Ezért a Kúria a Be. 453. §
(1)bekezdése alapján eljárva a Bfv.I.805/2018/
- számú határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint kijavította. A végzés elleni fellebbezésre lehetőségét a Be.
- §
(1)bekezdésére tekintettel 614. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző