A határozat elvi tartalma: Az a közlés, miszerint tényként állapítható meg, hogy a felperes a projekt előrehaladását többször veszélyeztette, vélemény. A közlés önmagában amiatt, hogy az alperes a közlés tárgyát képező megállapítását ténynek minősítette, még nem tekinthető tényállításnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.22.428/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Bene Tamás ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Simon Gábor ügyvéd A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.220/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 13.P.22.386/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak - külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Pályázat útján, 2008 évtől kezdődően került megvalósításra a ..., amely projektnek a középiskolai igazgató felperes volt a felelőse. A felperes és a polgármesteri tisztséget betöltő alperes között konfliktus alakult ki a projekt megvalósítása során. Az alperes
- szeptember 29-én sajtótájékoztatót tartott, és sajtóközleményt jelentetett meg a „..." és az „..." internetes oldalon. A sajtóközleményben az alperes - egyebek mellett - azt állította, hogy a felperes saját családi és rokoni vállalkozásai számára is adott üzleti megbízást az éppen általa kifogásolt projektben, illetve tényként állapítható meg, hogy a felperes a projekt előrehaladtát többször veszélyeztette. [2] A kijelentések miatt a felperes feljelentést tett, a büntetőeljárás lefolytatására azonban az alperes mentelmi jogára tekintettel nem került sor, melynek megszűnését követően a büntetőeljárás elévülés miatt megszüntetésre került. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes a fent idézett kijelentéseivel megsértette a személyhez fűződő jogát, kérte az alperes elégtételadására és 600.000 forint nem vagyoni kárának megtérítésére kötelezését. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a
- szeptember
- napján kiadott közleményének azon kijelentéseivel, mely szerint „... igazgató saját családi és rokoni vállalkozásai számára is adott üzleti megbízást az éppen általa kifogásolt projektben", illetve „tényként állapítható meg, hogy ... igazgató a ... projekt előrehaladását többször veszélyeztette" megsértette a felperes személyhez fűződő jogait. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a ... és az ... internetes oldalakon tegye közzé a jogsértés tényét és fejezze ki bocsánatkérését az elkövetett jogsértésért, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és rendelkezett az elsőfokú eljárási költségés illeték viseléséről. [6] Az alperes fellebbezése részítéletével az elsőfokú alapján bíróság eljárt másodfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította az alperes azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint „tényként állapítható meg, hogy ... igazgató a ... projekt előrehaladását többször veszélyeztette". Az elsőfokú ítéletet az alperes azon kijelentésével kapcsolatban, hogy „... igazgató saját családi és rokoni vállalkozásai számára is adott üzleti megbízást az éppen általa kifogásolt projektben", a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozathozatalára utasította. Rendelkezett továbbá a részítélettel összefüggésben az első és másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről, míg a hatályon kívül helyezéssel érintett körben megállapította a másodfokú eljárási költség és illeték összegét. [7] A jogerős részítélet indokolása szerint az alperes azon kifogásolt közlése, miszerint „tényként állapítható meg, hogy ... igazgató a ... projekt előrehaladását többször veszélyeztette" függetlenül attól, hogy a közlés tényre utal, nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás. Ez a vélemény kifejezésmódjában indokolatlanul nem sértő, bántó vagy lealázó és túlzónak vagy felfokozottnak sem tekinthető, így az személyiségvédelmet nem alapoz meg. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét e közléssel összefüggésben a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részítélettel megváltoztatta, és a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a keresetet elutasította. A további sérelmezett közlés tekintetében a másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás kiegészítésének szükségessége miatt az elsőfokú ítéletet a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős részítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálattal érintett részében való helyben hagyása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság - az alkalmazott jogszabályhelyek felhívása nélkül - a Ptk.
- és
- §-ainak rendelkezéseit megsértve, tévesen állapította meg, hogy a kifogásolt közlés vélemény. A sérelmezett kijelentés egyértelműen tartalmazza, hogy a közlés tényre vonatkozik, tartalmilag azt állítja, hogy az alperes szerint a milliárdos értékű projektért első személyben felelős felperes többször veszélyeztette a projekt előrehaladását. Az alperes ugyanakkor nem jelölt meg konkrétumokat, csupán a „például" szó használatával egyetlen homályos utalást tett, amely még inkább a projekt szándékos késleltetésének, hátráltatásának sugalmazására, további tények közlésének levonására alkalmas. Az alperes közléséből legalább közvetve valótlan tények közlésére lehet következtetni. A valótlan közlés bántó is, mivel a mulasztása miatt eljárás a projekt indult. [9] felperessel szemben saját megvalósítása kapcsán nem Az alperes a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy egyértelmű véleménye volt, hogy a felperes veszélyeztette a projekt előrehaladását, amelynek alapjaként hivatkozott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozati iratai, illetve az eljárásban tett tanúvallomások. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint. [11] A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.
- §-a alapján a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen - egyebek mellett - a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés alapján a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. [12] E rendelkezések alapján a jóhírnév sérelmének megállapítására az olyan valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan, vagy burkoltan tartalmaz. A vélemény, bírálat azonban csak akkor ad alapot a személyiségvédelemre, ha az a tényektől függetlenül, önkényesen alkotott, a más személyét kifejezésmódjában is indokolatlanul bántó, becsmérlő, megalázó. [13] A másodfokú bíróság a kifogásolt közlés jogsértő jellegének megítélése körében helytállóan hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalására, mely szerint a közléseket a maguk egészében, a szövegösszefüggésében kell vizsgálni, és a kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. Ehhez képest a másodfokú bíróság a sérelmezett közlést a szövegkörnyezetből kiragadva, önmagában vizsgálta. Helytállóan állapította meg, hogy a közlés miszerint „tényként állapítható meg, hogy a « felperes » igazgató a projekt előrehaladását többször veszélyeztette" nem tényállítás, hanem vélemény. A közlés önmagában amiatt, hogy az alperes a közlés tárgyát képező megállapítását ténynek minősítette, még nem tekinthető tényállításnak. Az alperes a felperesnek a projekt megvalósításával kapcsolatos eljárását bírálta, tevékenységét a projekt megvalósulását veszélyeztetőnek minősítette. [14] Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban a vélemény is lehet jogsértő, ha az önkényes, minden ténybeli alapot nélkülöz. Ezért a vélemény jogsértő jellegének megítélésénél, annak szövegösszefüggésben lévő vizsgálata is szükséges. Az eljárt bíróságok ebben a körben a teljes tényállást nem tárták fel, mert abból nem derül ki, hogy a sérelmezett kijelentés milyen szövegkörnyezetben hangzott el. A per adatai alapján azonban megállapítható volt, hogy az alperes véleményének a ténybeli alapját is megjelölte, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján nem volt indokolt. [15] A sajtótájékoztató perben csatolt leiratából megállapítható, hogy az alperes azon közlését követően, hogy a felperes a projekt előrehaladását többször veszélyeztette, nyilatkozott arról, hogy például a felperes egy közbeszerzésben nyertes céggel való szerződéskötéstől is elzárkózott, utólagosan pedig újabb feltételeket támasztott, illetve a szerződéssel kapcsolatban a polgármesteri biztosnak is be kellett avatkoznia és a jogszerű állapot helyreállítására kellett felhívni az igazgató (felperes) figyelmét. Az alperes tehát ismertette azokat a tényeket, amelyekből a következtetését levonta, így a vélemény nem tekinthető öncélúnak, vagy ténybeli alapot nélkülözőnek. Az ítélkezési gyakorlat szerint pedig a vélemény, értékelés bírálat, még ha téves is, amennyiben kifejezésmódjában nem indokolatlanul bántó, sértő vagy megalázó, a jogsértést nem teszi megállapíthatóvá. A jogerős ítélet ezért érdemben helytállóan utasította el a keresetet. [16] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [17] Ptk.
- §,
- §,
- § Záró rész [18] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
- január
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró