← Magyarország

Pf.20133/2018/9 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécs Ítélőtábla Pf.V.20.133/2018/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Pintér Gyula ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Szabóné dr. Tóth Mária Anna pártfogó ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a dr. Kovácsné dr. Zelnik Zsuzsanna ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (ismeretlen helyen tartózkodó) II. rendű, a III.rendű alperes neve (címe) III.endű., és a Gáldi Ügyvédi Iroda által képviselt IV. rendű alperes neve. (címe) IV. rendű alperesek ellen 40.000.000,- Ft és járulékai megfizetése iránt inditott perében a ... Törvényszék .../
  2. számú ítélete ellen az I. rendű alperes által 52/
  3. számon előterjesztett fellebbezés folyátn meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 15 napon belül 715.000 (hétszáztizenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. A II. rendű alperes ügygondnokának munkadíját 15.000 (tizenötezer) forintban állapítja meg, amelynek előlegezésére a felpereseket kötelezi. Megállapítja, hogy az I. rendű alperes pártfogó ügyvédéjének munkadíját teljes egészében az I. rendű alperes köteles viselni. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes és az I. rendű alperes között a I.rendű alperes neve építőipari vállalkozó által
  4. október 29-én készített költségvetés alapján vállalkozási szerződés jött létre a ... hrsz.-ú ingatlanokon felépítendő 24 lakásos társasház kivitelezési munkáira, a szerződésben szereplő munkák ellenértékét 141.014.765 forint + 25% ÁFAban rögzítve.
  5. november
  6. napján az I. rendű felperes megrendelő és az I. rendű alperes vállalkozó vállalkozási szerződést írt alá, amellyel a vállalkozó elvállalta a ... hrsz. alatt lévő 24 lakásos társasház kivitelezési munkáit szerkezetkész állapotban, amelynek ellenértékét 52.411.423 forintban határozták meg. E szerződés
  7. számú mellékletét képezte a
  8. november
  9. napján az I. rendű felperes építtető és az I. rendű alperes kivitelező által aláírt megállapodás. Ennek
  10. pontjában rögzítették, hogy az alábbi munkák nem tartoznak a kivitelező felelőssége alá: asztalos, lakatos, bádogos, vízvezeték szerelő, villanyszerelő, központi fűtésszerelő, egyéb szakipari munka, festőmázoló munka, illetve a kerítés és az épület körüli parkosítás, valamint ... kémények készítése. A megállapodás
  11. pontja szerint a szerződés szerinti anyagköltség bruttó 34.180.000 forint fix összegű. A tervtől eltérő munkák költségtérítésére külön megegyezés jön létre plusz/mínusz irányban. A megállapodás
  12. pontja szerint a szerződés szerinti bérköltség összege bruttó 18.632.000 forint azzal, hogy a
  13. pont szerint az építkezés befejező munkáira későbbi időpontban történik megállapodás.
  14. szeptember
  15. napján az I. rendű felperes megrendelő és az I. rendű alperes vállalkozó szerződéses megállapodás, keretszerződés megnevezésű szerződést írtak alá a ... apartmanból álló apartmanház építőipari szakipari munkájának elvégzésére. Vállalkozói irányárként 165.000.000 forintot tüntettek fel. Ugyanezen a napon,
  16. szeptember
  17. napján az I. rendű felperes megrendelő és az I. rendű alperes vállalkozó „Közös nyilatkozat" megnevezésű okiratot írtak alá, amelyben rögzítették egyebek mellett, hogy a
  18. szeptember 3-án létrejött keretszerződéses megállapodás szerinti 165.000.000 forintos irányárat nem tekintik irányadónak, annak szerződéses viszonyuk megítélése tekintetében jelentősége nincs. Az elvégzett építőmesteri munkálatok utólagosan közös felmérése, az időközben készülő költségvetések, árajánlatok alapján közösen állapítják meg a vállalkozót megillető díjat. A
  19. szeptember 3-án írt keretszerződés csak ezzel a közös nyilatkozattal érvényes. A perben érintett építkezések befejezését követően a felperesi jogi képviselő ellenjegyzésével készült,
  20. december
  21. napján az I. rendű felperes és az I. rendű alperes között létrejött megállapodás
  22. pontja rögzítette, hogy egyezően adják elő a szerződő felek, hogy az
  23. pontban írt kivitelezéshez (... utcában épült 24 lakásos társasház, valamint a ... utcai 15 lakásos társasház) pénzügyi ellentételezése összemosódott a folyamatos újabb megrendelésekre tekintettel. A kivitelezés során a vállalkozó részszámlákat bocsátott ki az általa meghatározott tartalommal és ütemezéssel. A számlákban szereplő munkálatok és beépített anyagok mennyiségét esetenként nem mérték fel és nem igazolták le. A felek megállapították, hogy a korábbi 9 lakásos társasház építése kapcsán felvett vállalkozói díjat elszámolták. A megállapodás szerint a vállalkozó I. rendű alperes kijelentette, hogy az
  24. pontban írt kivitelezésekkel kapcsolatban mindösszesen bruttó 174.605.909 forintot fizetett ki részére az I. rendű felperes, ez az összeg képezi az elszámolás tárgyát. A megrendelő kijelentette, hogy számítása szerint ez az összeg meghaladja a felmérés alapján a vállalkozó részére ténylegesen kifizetendő díjat, így a különbözettel a vállalkozó tartozik. Az I. rendű alperes hozzájárult az okiratban ahhoz, hogy a ... hrsz.-ú ingatlan ½ tulajdoni illetőségére és a szerződésben dologi kötelezettként szereplő II. rendű alperes tulajdonát képező két ... ingatlanra 20.000.000 forint és járulékai erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyezzenek be. A
  25. december 16-i megállapodásnak megfelelően a felek közösen nem kértek fel szakértőt az elvégzett munkálatok felmérésére. A 24 es 15 lakásos társasház építési kivitelezési munkáit az I. r. alperes jó minőségben, a terveknek megfelelően végezte el.
  26. november 28-án az I. rendű felperes jogi képviselője felszólította az I. rendű alperest az elszámolással összefüggésben 94.000.000 forint 15 napon belüli megfizetésére.
  27. április 19-én az I. rendű alperes küldött az I. rendű felperesnek felszólítást a keretbiztosítéki jelzálog töröltetése és 16.628.280 forint kölcsöntartozást magában foglaló 41.628.280 forint, és további 6.216.044 forint vállalkozói díj megfizetése iránt. 2010 márciusában az I. rendű alperes felszólítást küldött az I. rendű felperesnek 26.628.280 forint kölcsöntartozás megfizetésére, amelynek érvényesítésére
  28. július 23-án keresetet terjesztett elő a ... Bíróság előtt a jelen per I. rendű felperesével szemben. Az elsőfokú bíróság a .../
  29. számú ítéletével a keresetet elutasította, az alperes (jelen per I. rendű felperese) által előterjesztett beszámítási kifogással érdemben nem foglalkozott. A fellebbezés folytán eljárt ...... Ítélőtábla a .../
  30. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az I. rendű felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az I. rendű alperest 40.000.000 forint vállalkozói díj túlfizetés visszatérítésére, valamint ezen összegnek
  31. január 1-től a kifizetés napjáig járó a Ptk.301/A.§-a szerinti késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Kérte, hogy kötelezze a II. rendű alperest annak tűrésére, hogy igényét a végrehajtási eljárás során a tulajdonát képező ... hrsz. alatti ingatlanokból kielégíthesse, valamint a kötelezze a III. és IV. rendű alpereseket a kereseti kérelemnek megfelelő ítélet tűrésére. Keresetét arra alapította, hogy a köztük létrejött szerződések közül a 9 lakásos társasház építésével kapcsolatban a felek elszámoltak, ugyanakkor a 24 és a 15 lakásos társasház építési költségeivel összefüggésben a vállalkozó nem számolt el. A felperes álláspontja szerint ezekből a szerződésekből eredően a vállalkozót utólagos elszámolási kötelezettség terheli. Mindkét építkezés kapcsán elismerte, hogy a munkát az I. rendű alperes jó minőségben a terveknek megfelelően végezte el. Állította, hogy az építkezésekkel összefüggésben az átvett összesen 311.358.845 forintból 57.728.280 forintot térített vissza részére a vállalkozó, a különbözet 253.630.565 forint, amelyből a 24 lakásos társasház építési költségét 52.411.423 forintban, a 15 lakásos társasház építési költségét 32.757.039 forintban határozta meg. Ezt levonva a kifizetett összegből, az I. rendű alperes álláspontja szerint 168.462.103 forinttal nem számolt el. Ebből a különbözetből a felperes 40.000.000 forintot érvényesített, utalva arra, hogy a kikötött keresetbiztosítéki jelzálogjoggal érintett ingatlanok értéke legfeljebb a keresetnek megfelelő összeg. A perben az I. rendű felperes követelését a II. rendű felperesre engedményezte, aki a keresetet változatlan tartalommal fenntartotta. Az I. rendű felperes a perből való elbocsátását nem kérte. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét is. Álláspontja szerint a számlázás a felek jogviszonyában a szerződéseknek megfelelően történt, a teljesítést követően kerülhetett sor a számla kiállítására. A vállalkozó a szerződésnek megfelelően teljesített, a számlákat az I. rendű felperes befogadta és kifizette, így ebből arra kell következtetni, hogy a kifizetés a szerződésben meghatározott áron, az elfogadott költségvetés szerint történt. A társasház építésekkel kapcsolatban az I. rendű felperes az, aki az I. rendű alperesnek tartozik. Arra is hivatkozott, hogy a korábbi ... Bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárás miatt az ügy tárgya ítélt dolog. A II. rendű alperes részére kirendelt ügygondnok a kereset elutasítását kérte. A III. rendű alperes a kereset teljesítését a javára bejegyzett végrehajtási jog változatlan fennmaradása mellett nem ellenezte. A IV. rendű alperes a perben érdemi nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság a .../
  32. számú ítéletével az I. és II. rendű felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek között a Ptk.402.§

(1)bekezdése szerinti építési vállalkozási szerződés jött létre. A szerződések alapján rögzítette, hogy a felek között a számlázás és a számlázás alapján a pénzügyi teljesítés a ténylegesen elvégzett munka felmérése alapján jöhetett létre. Az I. rendű alperes által kiállított számlákat az I. rendű felperes befogadta, ellenértékét megfizette, a számlák ÁFA tartalmát visszaigényelte. A
  1. december 16án kelt megállapodás nem teljesült, az elszámolást a felek nem folytatták le. A megrendelő I. rendű felperes kötelezettsége volt a munkák átvétele és a teljesítés igazolása. Tekintettel arra, hogy valamennyi részszámla tekintetében megtörtént a teljesítés, az elsőfokú bíróság ebből a tényből arra következtetett, hogy ezt megelőzte a megrendelő részéről a részteljesítések vizsgálata, átadásátvétele, a munka tételes felmérésére. Az I. rendű alperes teljesítése szerződésszerű volt, amely a felek közötti szerződést megszüntette, a megszűnt szerződést későbbi megállapodással nem módosíthatták, ezért az I. rendű felperes a nem megfelelő elszámolás miatt utólagos visszatérítési igényt nem támaszthat. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy amennyiben a
  2. december 16-ai megállapodás alapján mégis helye van az utólagos elszámolásnak, a felperes keresete abban az esetben sem alapos, a perben beszerzett szakértő 2 szakértő által készített szakvélemény alapján. A fellebbezés folytán eljárt ......Ítélőtábla a .../
  3. számú végzésével a ... Törvényszék .../
  4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban a felperesnek 1.270.000,- Ft költsége merült fel, és a felperes fellebbezése folytán a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték 2.500.000,- Ft. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban előterjesztett bizonyítékok, az ez alapján kiegészített tényállás, a felperesek által a másodfokú eljárásban csatolt, ... igazságügyi szakértő által készített magánszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a fellebbezés megalapozott. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a számlák befogadására és teljesítésére tekintettel azt állapította meg, hogy a felek között a tételes felmérés, átadás-átvétel megtörtént. Utalt arra, hogy a Ptk. diszpozitív szabályaira tekintettel a teljesedésbe ment szerződés utólagos módosítása nem kizárt, és a felek közötti elszámolást a
  5. december 16-i megállapodás értelmében utólagos felmerés alapján el kell végezni. A szakértő 2 által készített szakértői vélemény aggályos, az alapján megalapozott ítelet nem hozható, az ügyben újabb szakértői bizonyítás indokolt. Az új eljárásra nézve előírta, hogy nyilatkoztatni kell I. rendű alperest, hogy 15 és 24 lakásos társasházak a terveknek megfelelően készültek-e el, amennyiben nem, pontosan jelölje meg és bizonyítsa az általa állított eltéréseket. Bizonyításra szorult I. r. alperes részéről mindkét társasház tekintetében, hogy a szerkezetkész állapoton kívül még milyen munkálatokat végzett el. Előírta a fellebbezési eljárásban megjelölt tanúk kihallgatását a költségvetések készítésével és a munkálatok elvégzésével kapcsolatosan, majd ezt követően a szakértői bizonyítás lefolytatását, az I. rendű alperes által elvégzett munkálatok értékének megállapítására. Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzéseben foglaltaknak megfelelően tájékoztatta bizonyítási kötelezettségéről és a bizonyítás eredménytelenségének következményéről a feleket. A megismételt eljárásban a II. rendű felperes kérte az I. rendű alperes 40.000.000,- Ft és járulékaiban marasztalását, valamint a II., III. és IV. rendű alperesek a jelzálogjog alapján történő kielegítés tűrésére kötelezését. A felperesek annyiban egeszítették ki nyilatkozatukat, hogy a létrejött megállapodások alapján csak a 15 lakásos társasház tételes elszámolása kérdéses, ugyanis a 24 lakásos társasházra vonatkozó 52.411.423,- Ft-os bruttó vállalkozói díj átalányárnak minősül. Az I. rendű alperes a kiegészített ellenkérelmében továbbra is a kereset teljes körű elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy amíg részt vett a 24 és 15 lakásos társasházak építésében, addig azok a terveknek megfelelően készültek el. A szerkezetkész állapoton kívül befejező munkákat, valamint a tervező és statikus által elrendelt pótmunkákat is ő végezte el. Ő készítette a 24 lakásos társasháznál a kerítés lábazatot, az aknákat és az épületen lévő díszítő elemeket. Álláspontja szerint 16 év elteltével - az eredeti szerződések, teljesítésigazolások, költségvetések, építési naplók, dokumentumok nélkül - már nem lehet valós felmérést készíteni. Hivatkozott arra, hogy nincsenek a birtokában a vállalkozással kapcsolatos okiratok, mivel azokat az adóhatóság tőle lefoglalta. A költségvetés készítésével kapcsolatosan előadta, hogy azt korábbi alkalmazottja, ... készítette, a költségvetés tételes volt, a szakipari munkákkal együtt a pótmunkákat is tartalmazta. Azt a bankhoz benyújtották, és az alapján jelölték meg a banknál, mint generálkivitelezőt. A III. és a IV. rendű alperes a korábbi nyilatkozatait a megismételt eljárásban nem egészítette ki. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 40.000.000,- Ft-ot, annak
  6. április
  7. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A. § szerinti késedelmi kamatát és 3.214.000,- Ft perköltséget. Kötelezte a II., III. es IV. rendű alpereseket annak tűrésére, hogy a II. rendű felperes a 40.000.000,- Ft és járulékai marasztalás vonatkozásában követelését a II. rendű alperes tulajdonát képező ... helyrajzi számú ingatlanokból a bejegyzett 20.000.000,- Ft keretbiztosítéki jelzálogjog erejeig kielégíthesse. Döntését az ítélőtábla iránymutatása szerint lefolytatott új eljárásban az I. rendű alperes vonatkozásában a meghallgatott tanúk vallomására, csatolt iratok, beszerzett igazságügyi építész szakértői vélemény és annak szóbeli kiegészítése tartalmára alapította. Megállapította, hogy az I. rendű felperes és az I. rendű alperes között
  8. évtől kezdődően fennálló több projektet érintő, a Ptk.
  9. §
(1)bekezdese szerinti építési szerződéses kapcsolat állt fenn. A felperes elszámolási igénye a
  1. november 28-án megkötött vállalkozási szerződésre (24 lakásos társasház), és a
  2. szeptember 3.-i keretszerződésre (15 lakásos társasház) terjedt ki. Az I. rendű alperes elszámolási kötelezettsége a vállalkozási szerződéseken, valamint a projektek befejezését követően
  3. december
  4. napján a felperesi jogi kepviselő által ellenjegyzett megállapodáson alapul. Az I. rendű felperes elismerte, hogy a perben érintett építkezések a terveknek megfelelően megvalósultak, az I. remdű alperes a szerződések mellékletét képező költségvetésben érintett munkálatokat megfelelő minőségben elvégezte. Az sem volt vitás, hogy a megrendelő a vállalkozó által kiállított részszámlák ellenértékét megfizette, illetve, hogy a felek által aláírt
  5. december 16-i megállapodásnak megfelelően az utólagos tételes felmérés a perben érintett építkezésekkel összefüggésben nem történt meg. A perben a felperesek kötelezettsége volt a bizonyítás a vállalkozói szerződés tartalmát illetően, az I. rendű alperes kötelezettsége pedig annak bizonyítása, hogy a szerződéses megállapodástól és a tervektől eltérően készültek el az ingatlanok, és olyan munkálatokat is elvégzett, amelyeket korábban a szerződés alapján nem volt köteles, illetőleg pótmunkák is felmerültek. A felperesek nem vitatták, hogy az I. rendű alperes a 24 lakásos épület ... kéményét, a társasházak oldalsó, hátsó és utcafronti kerítés alapját, valamint az oldalkerítesek hálóját plusz munkaként végzete el. Egyebekben vitatták, hogy bármilyen más szakipari munkát végzett volna az I. rendű alperes. A Pp.
  6. §
(3)bekezdés és 164. §
(1)bekezdés szerinti felhívásra I. rendű alperes bizonyító erővel nem rendelkező magánokiratokra hivatkozott, illetőleg saját számításaira. Miután felhívás ellenére az I. rendű alperes további bizonyítékot nem tárt a bíróság elé az általa hivatkozott szerkezetkész munkákat meghaladó szakipari és pótmunkák vonatkozásában, az elsőfokú bíróság igazságügyi építész szakértőt rendelt ki, hogy állapítsa meg a felperesek által elismert kivitelezések vállalkozói díját, a kivitelezéskori árakon. A ... szakértő által
  1. sorszám alatt írásban előterjesztett, majd később szóban is kiegészített szakértői a bizonyítottan az I. rendű alperes által végzett kivitelezési munkák ellenértékét utólagos felmérés alapján, a kivitelezéskori árszinten és rezsióradíjjal számolva 78.798.266,- Ft + 47.957.789,- Ft-ban, azaz összesen a két építkezés kapcsán 126.756.055,- Ft-ban állapította meg. A perbeli elszámolási kötelezettség alapját jelentő vállalkozási szerződések és a
  2. december 16i megállapodás alapján az átvett 174.605.909,- Ft-tal összefüggésben így az I. rendű alperes 126.756.055,- Ft-tal számolt el, vagyis a keresetet meghaladó összegű (47.849.854,-Ft) többlet kifizetésre került sor, ennyivel magasabb összegű vállalkozói díjat vett át a ténylegesen neki járó díjnál az I. rendű alperes. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű alperes az általa hivatkozott szakipari és pótmunkákat nem bizonyította. Az ítélet ellen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, másodlagosan felvetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lehetőségét is. Kérte továbbá a felperesek perköltségben való marasztalását. A beszerzett szakértői vélemény megállapításaival az I. rendű alperes nem értett egyet, változatlanul arra hivatkozott, hogy lényegesen több munkát végzett el, mint amit a szakértő leírt. Előadta, hogy az egyes szakipari munkákat alvállalkozókkal végeztette el, ezt a becsatolt számlák egyértelműen bizonyítják. Utalt arra, hogy a megismételt eljárásban elrendelt szakértői bizonyítás során a helyszíni szemle alkalmával egyik épületbe sem tudtak bemenni, dokumentumok nélkül pedig, ennyi idő távlatából álláspontja szerint nem lehet pontosan meghatározni a vállalkozói díj összegét. Sérelmezte, hogy az I. rendű felperes ígérete ellenére semmiféle tervet nem bocsátott a szakértő rendelkezésére. Kifogásolta, hogy bár többször kérte a szakértői vélemény kiegészítését, ezt azonban az elsőfokú bíróság elutasította. Álláspontja szerint az eljárásban az I. rendű felperes a tényállításait nem bizonyította, az átvett részteljesítések kapcsán nem nyilatkozott részletesen, hogy mely számlát mire számolt el, milyen munkanemeket vett át, és melyek voltak hiányosak illetve milyen anyagok hiányoztak, vagy nem kerültek beépítésre. Az I. rendű alperes a fellebbezésében előadta, hogy az általa kifizetett szakipari számlák összege 34.000.000 Ft volt. Az elsőfokú bíróság számítását tévesnek tartotta. Úgy nyilatkozott, hogy a számítás alapjául szolgáló 174.605.909 Ft-ból visszaadott az I. rendű alperes a felperesnek bruttó 90.678.909 forintot, de ennek az áfáját befizette az adóhatósághoz amit 18.135.656 forint volt, így a különbözet a két bruttó összeg között bruttó 83.927.629 Ft, amiből le kell vonni a 18.135.656 Ft-ot, így bruttó 67.142.103 forint marad az I. rendű alperes által átvett vállalkozói díj. Ebből azonban bruttó 34.000.000 Ft-ot le kell vonni, mert ezt az I. rendű alperes szakipari munkákra kifizette, amit a becsatolt számlák bizonyítanak, így 33.142.629 Ft mnrad ez a helyes számítás alapja A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira tekintettel A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az I. rendű felperes és az I. rendű, valamint II. rendű alperes között
  3. december
  4. napján létrejött megállapodás tartalma alapján a következőkkel egészíti ki: A megállapodás 1.) pontja szerint a szerződő felek megállapítják, hogy közöttük a megrendelő beruházásában ..., ... utcában épülőt 24 lakás társasház valamint ... utcai 15 lakásos társasház építőmesteri és burkolási munkálatai kivitelezésére korábban vállalkozói szerződés jött létre. Az így kiegészített, egyebekben helyesen megállapított tényállás alapján is helyes az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetés, és az elsőfokú bíróság érdemi döntése is. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettekkel abban a körben, hogy a felperesek a bizonyítási kötelezettségüknek eleget tettek, bizonyították a felek között létrejött vállalkozási szerződések tartalmát és a kifizetett vállalkozói díj összegét. Ezzel szemben az I. rendű alperes kötelessége lett volna annak bizonyítása, hogy a szerkezetkész munkálatokon és a felperesek által elismert pótmunkákon kívül milyen további szakipari befejező és pótmunkákat végzett saját maga vagy az általa kifizetett alvállalkozók segítségével. E bizonyítási kötelezettségének az I rendű alperes a perben nem tett eleget, ezért az általa vitatott szakértői véleményt az I. rendű alperes nem tudta aggályossá tenni A megismételt eljárásban az I. rendű alperes előadta, hogy ... burkoló alvállalkozó részére a burkolási munkák elvégzésére 4.865.000 Ft-ot fizetett ki a ... könyvelő bélyegzőjével ellátott
  5. augusztus 16-án kelte kézzel írt okirat tanúsága szerint. Előadta, hogy a nettó 4.865.000 forintos alvállalkozói díjat az I. rendű alperes fizette meg, ehhez járult még az akkor 20%-os áfa összege. Az ilyen módon számított bruttó 5.838.000 Ft burkoló alvállalkozónak kifizetett összeget az I. rendű alperes a felperes követelésébe kérte beszámítani. Az I. rendű alperesnek azt az állítását, hogy a szerkezetkész munkálatokon kívül további szakipari munkát is végzett a
  6. december 16-i megállapodás 1.) pontja a burkolási munkák tekintetében alátámasztotta. Megállapította ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy az I. rendű alperes által a megismételt eljárásban a burkolási munkákkal kapcsolatban előterjesztett beszámítás bizonyítottsága esetén sem eredményezné az elsőfokú bíróság érdemi döntésének megváltoztatását, ugyanis az elsőfokú eljárásban beszerzett aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény szerint az I. rendű felperes az I. rendű alperes felé a felek elszámolása alapján 47.849.854 forinttal fizetett többet, mint az I. rendű alperes által elvégzett munka ellenértéke. Ezzel az összeggel szemben elszámolva a burkolási munkák tekintetében érvényesített alperesi beszámítást, a fennmaradó összeg is meghaladja a kereset 40.000.000 Ft-os összegét. Erre tekintettel a burkolási munkák ellenértéke vonatkozásában az I. rendű alperes által előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottsága körében további bizonyítás szükségtelen. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  7. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező I. rendű alperes perköltséget nem igényelhet, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles viselni a felperesek másodfokú eljárásban felmerült költségét, amely a felperesek jogi képviselőjének munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 6/1980 (VI. 26.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján állapította meg. Ugyancsak a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a pervesztes I. rendű alperes a II. rendű alperes ügygondnoka munkadíjának viselésére, valamint pervesztessége folytán köteles az I. rendű alperes a pártfogó ügyvédje munkadíjának viselésére is (Pp.87.§
(2)bekezdés). Az I. rendű alperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/
  1. (VI. 26.) IM. rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Pécs,
  3. november
  4. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Krastenics Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.