← Magyarország

Bfv.976/2018/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hatályos Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A Be. 869. §
(1)bekezdése értelmében ugyanakkor a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró csak a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.976/2018/
  3. felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. január
  5. Az ügy tárgya: információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette Terhelt(ek): ... és társa Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság,
  6. szeptember 30., tárgyalás, 20.B.VI.11.845/2015/
  7. számú ítélete Másodfok: ővárosi Törvényszék,
  8. május 18., 21.Bf.12623/2015/
  9. számú ítélete Az indítvány előterjesztője: ... II. rendű terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben ... II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.VI.11.845/2015/
  10. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 21.Bf.12623/2015/
  11. számú ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  12. szeptember 30-án meghozott és kihirdetett 20.B.VI.11.845/2015/
  13. számú ítéletével ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli információs rendszer felhasználásával, folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [Btk.
  14. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont]. Ezért őt 3 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 400 napi tétel - 2000 forint/napi tétel összegű -, mindösszesen 800.000 forint pénzbüntetésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyról, és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ... II. rendű terhelt tekintetében bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2016. május 18-án megtartott nyilvános ülésen meghozott 21.Bf.12623/2015/6. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet ... II. rendű terhelt tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 375. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés b) pontja szerint minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II.
  1. [4] [5] [6] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az
  2. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.)
  3. §
(1)bekezdés c) pontjában, illetve a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés II./b) pontjában írt okból. A felülvizsgálati indítvány szerint II. rendű terheltet érintően a másodfokú bíróság ítélete azért törvénysértő, mert annak meghozatalában - hivatkozása szerint - a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a törvényben kizárt bíró vett részt. A felülvizsgálati indítvány szerint a büntetőeljárás nyomozási szakaszában a II. rendű terhelt vagyonát érintő zár alá vétel kapcsán a Fővárosi Törvényszék 21.Bnf.11.699/2014/
  1. számú végzésének a meghozatala során az eljáró tanács tagja volt bíró 1 és bíró 2 . A jelen felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletet a bíró 3 tanácselnök, bíró 4 előadó bíró és bíró 2 által alkotott bírói tanács hozta meg. Miután bíró 1 és bíró 4 a zár alá vétel tárgyában született nyomozási bírói határozat másodfokú [7] felülbírálatában részt vett, ezért ők a bíróság további eljárásából ki voltak zárva, tehát a másodfokú eljárásban nem járhattak volna el sem a nyilvános ülésen, sem a másodfokú határozat meghozatala során. A védő minderre figyelemmel a támadott másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
  2. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.1009/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [9] Kifejtette, hogy a 25/
  4. (X.17.) AB határozat közzétételét megelőző időben hozott határozatra a később megfogalmazott abszolút eljárási szabálysértés nem vonatkoztatható, így hatályon kívül helyezést sem alapozhat meg. [10] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [11] A Kúria a II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak, a Legfőbb Ügyészség indítványával egyetértett.
  5. [12] A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló
  6. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) hatálya alatt került sor. [13] A felülvizsgálati indítvány
  7. június
  8. napján érkezett a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, majd
  9. július
  10. napján a Kúriához. [14] Időközben -
  11. július
  12. napjával - azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
  13. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A Kúria a
  14. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be.
  15. §
(1)bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. 2. [15] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett - a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel - vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. [16] A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerint az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint pedig az ilyen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye. [17] A felülvizsgálati indítványban sérelmezetteket vizsgálva a Kúria az iratok alapján azt állapította meg, hogy az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 21.Bf.12623/2015/
  1. számú jogerős ítéletét meghozó tanács elnöke bíró 3 tanácselnök, tagjai pedig bíró 4 előadó bíró és bíró 2 voltak. [18] Az eljárás vádemelést megelőző (nyomozási) szakaszában a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a
  2. augusztus 22-én kelt 38.Bny.1597/2014/
  3. számú végzésével rendelkezett ... II. rendű terhelt zár alá vett vagyonáról. Az e határozat ellen bejelentett fellebbezéseket a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  4. október 8-án kelt 21.Bnf.11.699/2014/
  5. számú határozatával bírálta el. A másodfokú határozatot a következő összetételű tanács hozta meg: bíró 5 a tanács elnöke, bíró 4 előadó bíró, bíró
  6. [19] A zár alá vétel tárgyában a nyomozási bíró által hozott határozat ellen bejelentett jogorvoslatokat elbíráló másodfokú határozat, illetőleg tárgyalási szakban a másodfokú jogerős határozat meghozatalában bíró 4, és bíró 2 egyaránt részt vettek. Ez azonban nem eredményezhette a felülvizsgálati eljárásban megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését. [20] Az Alkotmánybíróság a
  7. november
  8. napján kelt 21/
  9. (XI. 30.) számú határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény
  10. Cikk
  11. bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló
  12. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  13. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki a nyomozás során bíróként járt el. [21] Az alkotmánybírósági határozat
  1. november
  2. napján történt közzétételét követően az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
  3. évi XXIX. törvénnyel módosított és
  4. április
  5. napjától hatályos korábbi Be.
  6. §
(3)bekezdés a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [22] A korábbi Be. ugyanezen törvénnyel módosított 606/B. §
(1)bekezdés b) pontja szerint pedig a törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
  1. évi XXIX. törvénnyel megállapított és
  2. április
  3. napjától hatályos korábbi Be.
  4. §
(3)bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a korábbi Be. 215. §
(3)bekezdése alapján eljáró bíró a
  1. november
  2. napja után indult büntetőeljárásokból minősül kizártnak. [23] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 25/
  3. (X. 17.) AB határozatában a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja kapcsán a rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket elutasította. E bírói kezdeményezések a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés
  1. b)illetve
  2. c)pontja szerinti átmeneti rendelkezések alaptörvényellenességének megállapítását indítványozták. [24] A korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja éppen azt tartalmazta, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként, illetve az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bírót érintő, 2017. április 19. napján hatályba lépett kizárási ok, azaz a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja a
  1. november
  2. napján folyamatban lévő eljárásokban nem, csupán a
  3. november
  4. napja után indult büntetőeljárások esetében minősül kizárási oknak (BH 2018.70.). [25] Amint a Kúria már rögzítette, az indítvány elbírálása során a
  5. július 1-jével hatályba lépett Be. rendelkezéseit alkalmazta. [26] Ennek során megállapította, hogy a fentiekben kifejtettekkel összhangban állóan rendelkezik a hatályos Be.
  6. §
(3)bekezdés a) pontja, amely szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A Be. 869. §
(1)bekezdése értelmében ugyanakkor a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [27] Ezért a Kúria e törvényi rendelkezés alapján azt vizsgálta, hogy a felülvizsgálattal támadott határozat meghozatalát megelőző büntetőeljárás
  3. november
  4. napja után, vagy e napot megelőzően indult-e. [28] A Kúria ennek során megállapította, hogy a II. rendű terhelt tekintetében a zár alá vétel tárgyában meghozott nyomozási bírói határozat elleni fellebbezés elbírálása során a korábbi Be.
  5. §
(3)bekezdése alapján eljáró bírók - mivel a büntetőeljárás nem
  1. november
  2. napja után indult, ellenkezőleg,
  3. május 18án már jogerősen be is fejeződött - nem voltak kizártak a felülvizsgálati indítvánnyal támadott másodfokú eljárásból. Erre tekintettel nem valósult meg a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. [29] Mindezek alapján ... II. rendű terhelt védőjének az abszolút eljárási szabály megsértésére alapozott felülvizsgálati indítványa nem volt alapos. [30] A Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálat során nem észlelt egyéb, az indítványozó által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem. [31] Minderre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint megtartott tanácsülésen a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [32] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,
  1. január
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.