A határozat elvi tartalma: A bűncselekmény minősítésének vitatása és más büntető anyagi jogszabálysértésre való hivatkozás nélkül a szabadságvesztés büntetés és járművezetéstől eltiltás együtt alkalmazása és a törvényi feltételeknek megfelelően kiszabott végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltást sérelmezése alaptalan. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II 1084/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Katona Sándor bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- február
- Az ügy tárgya: ittas járművezetés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... és társa Elsőfok: Járásbíróság 4.B.530/2013/
- számú ítélete
- március 28., nyilvános tárgyalás Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt Az indítvány iránya: ... I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 4.B.530/2013/
- számú ítéletét a ... I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szolnoki Járásbíróság a
- március
- napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 4.B.530/2013/
- számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Btk. 166. §
(1)[2] [3] [4] bekezdés,
(3)bekezdés I. fordulat] és 2 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év börtönbüntetésre, végleges hatállyal a közúti járművezetéstől eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 10.000 forint vagyonelkobzást alkalmazott. Elrendelte a Szolnoki Járásbíróság 4.Bk.696/2011/
- számú végzésével kiszabott 5 hónap fogházbüntetés végrehajtását. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásába beszámította az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt és kimondta, hogy az I. rendű terhelt legkorábban a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú bíróság ítélete az I. rendű terhelt tekintetében
- március
- napján jogerőre emelkedett. II.
- [5] [6] [7]
- [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás büntetés megváltoztatása érdekében. Az indítvány szerint a terhére megállapított bűncselekmény elkövetése során személyi sérülés nem történt. A jelenlegi házasságából kettő, míg az előző házasságából egy kiskorú gyermeke van. A szabadságvesztés büntetés letöltésének megkezdése előtt rendszeresen Németországban végzett munkát. Két testvére Augsburgban él, így börtönbüntetése letöltését követően is biztosított Németországban a lakhatása és a munkavállalása is. Ezzel lehetősége nyílna megfelelő egzisztencia megteremtésére és kiskorú gyermekei eltartását is biztosítani tudná. A vezetői engedély a munkavállalása érdekében feltétlenül szükséges a számára, és az a gyermekeivel való folyamatos kapcsolattartáshoz is elengedhetetlen, mert az tenné lehetővé, hogy önköltségére minden második hétvégén itthon legyen. A Legfőbb Ügyészség a BF.1158/2018/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [9] Kifejtette, hogy a jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás, valamint a terhelt előélete alapján az alapügyben eljárt bíróság indokoltan állapította meg, hogy a járművezetésre alkalmatlan terheltet a 38/
- számú BK véleményben foglaltak, valamint a Btk.
- §
(2)bekezdése és az 56. §
(5)bekezdése alapján a járművezetéstől végleges hatállyal el kell tiltani. [10] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a Szolnoki Járásbíróság 4.B.530/2013/
- számú ítéletét hatályában tartsa fenn.
- [11] Az I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett. Előadta, hogy a balesetet követően valóban megijedt és otthagyta a helyszínt, de azt látta, hogy hárman voltak a járműben és mind a hárman a lábukon szálltak ki. [12] Nem vitatta, hogy a sértettek közül egy hátul utazó személynek csuklóficama keletkezett a baleset következtében, azonban annak gyógytartamát már a tárgyaláson sem értette. [13] Ittasságának a megállapítása az ő nyomozati vallomásán alapult. Ennek hiányában nem is lett volna bizonyítható. E tényt az eljárt bíróság is megállapította a tárgyaláson. [14] Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy ő alkoholbeteg. Álláspontja szerint ő alkalmi alkoholfogyasztó. Ennek igazolására vállalja az orvosszakértő általi megvizsgálását. [15] Az általa elkövetett bűncselekményekért két év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, amelynek letöltésére önként jelentkezett. Viszont e mellett még a járművezetéstől is eltiltották végleges hatállyal, amely önmagában is egy külön büntetésnek felel meg. [16] Végül az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványával egyezően megismételte a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés megváltoztatását megalapozó személyi körülményeit. III. [17] A Kúria azt állapította meg, hogy az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa - az alábbiak szerint - nem alapos.
- [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be.
- § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. [19] Az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványát a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára alapította. Azt sérelmezte, hogy a bíróság a szabadságvesztés mellett járművezetéstől eltiltás büntetést is kiszabott és végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművek vezetésétől. 2. [20] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [21] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [22] Mindezek alapján a Kúria nem vizsgálhatta, hogy a bíróság megalapozottan állapította-e meg, hogy a sértett 1 által vezetett gépkocsiban, a jobb első ülésen utazott a biztonságot övet használó sértett 2, hátul a bal oldalon a biztonsági övet szintén használó sértett 3, továbbá azt sem, hogy a baleset következtében sértett 2 a bal oldali csukló 8 napon túl, mintegy 6 hét alatt gyógyuló elmozdulással járó törését, míg sértett 3 a háti gerinc 8 napon belül gyógyuló zúzódását szenvedte el. [23] A Kúria nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy I. rendű terhelt alkoholbetegségének megállapíthatósága tekintetében további igazságügyi orvosszakértő kirendelése indokolt lett volna vagy sem. 2.1. [24] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben kiszabott büntetés revíziójára (csak) akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. [25] Miután a jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján az elbírált bűncselekmény minősítése - melyet az I. rendű terhelt sem vitatott - törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387.). [26] A teljesség érdekében azonban rámutat arra, hogy a Btk. 33. §
(1)bekezdése tartalmazza a büntetések felsorolását. E szerint a szabadságvesztés és a járművezetéstől eltiltás is büntetés [Btk. 33. §
(1)bekezdés
- a)és
- f)pont]. A Btk. 33. §
(3)-
(6)bekezdése határozza meg a büntetési nemek együtt alkalmazására vonatkozó főszabályt, mely alapján a büntetések egymás mellett is kiszabhatóak. A szabadságvesztés és a járművezetéstől eltiltás vonatkozásában ezt kizáró rendelkezést a törvény nem fogalmaz meg. [27] Erre tekintettel az alapügyben eljárt bíróság törvényesen ítélte az I. rendű terheltet szabadságvesztés mellett egyidejűleg járművezetéstől eltiltásra is. 2.2. [28] A Btk. 55. §
(2)bekezdése szerint a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart vagy végleges hatályú [Btk. 56. §
(1)bekezdés]. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan [Btk. 56.§
(5)bekezdés]. [29] A járművezetésre alkalmatlanság összetett fogalom. A fizikai alkalmatlanság mellett magában foglalja a pszichikai, mentális alkalmatlanságot is. A bírói gyakorlat szerint megalapozhatja az elkövető morális fogyatékossága is, nevezetesen, ha az elkövető életvitele olyan, amely egyértelműen magában rejti, hogy a járművezetésre alkalmatlan. [30] Alkalmatlannak tekinthető az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb. - Kúria
- Bk vélemény II.). [31] Az alapügyben eljárt bíróság az ítéleti tényállás személyi részében azt állapította meg, hogy korábban ittas járművezetés vétségében már két esetben megállapította a bíróság az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét. Második alkalommal a Szolnoki Járásbíróság a
- január
- napján jogerőre emelkedett 4.Bk.696/2011/
- számú végzésében 5 hónap fogházbüntetést és 2 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki vele szemben. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Ezt követően - a közúti járművezetéstől eltiltás időtartama alatt - a Szolnoki Rendőrkapitányság a
- március
- napján jogerőre emelkedett 5296/
- számú határozatával az I. rendű terheltet engedély nélküli vezetés szabálysértése miatt 60.000 forint pénzbírsággal sújtotta. [32] A jogerős ítélet személyi része rögzíti, hogy az I. rendű terhelt alkoholbeteg, s emiatt a közúti gépjárművezetésre alkalmatlan. [33] Az alapügyben eljárt bíróság mindezek együttes következményeként állapította meg, hogy a terhelt nem alkalmas gépjármű vezetésére. [34] A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás tehát tartalmazza mindazokat a ténymegállapításokat, amelyeken a Btk.
- §
(2)bekezdés I. fordulatának és a Btk. 56. §
(5)bekezdésének az alkalmazása alapul, és amelyek a Kúria
- Bk véleménye, valamint a következetes ítélkezési gyakorlat (BH 1993.509., BH 1991.
- és BH 1987.264.) szerint a járművezetéstől végleges hatályú eltiltást indokolttá tették. 2.
- [35] Felülvizsgálati indítványában az I. rendű terhelt indítványozta, hogy a Kúria mentesítse őt a végleges hatályú eltiltás alól. A terhelt jogérvényesítésének segítése érdekében a Kúria tájékoztatja, hogy a Btk.
- §
(5)bekezdés
- mondata értelmében a végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált. Az erre irányuló kérelem elbírálására az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak van hatáskörre. [36] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva, és miután a felülvizsgálatot megalapozó, hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést [Be. 659. §
(6)bekezdés] sem észlelt - az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [37] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
- §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy azt a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- február
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő