A határozat elvi tartalma: A haszonbérleti díj arányosságának megítélése szakkérdés. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.976/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúszoboszlói Járási Hivatala Az alperes képviselője: dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 25-én kelt 9.K.27.466/2016/
- számú ítélete A másodfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Debreceni Törvényszék
- július 5-én kelt 2.Kf.30.011/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Kf.30.011/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] ... haszonbérbeadó és a felperes, mint haszonbérlő között
- március 24-én haszonbérleti szerződés jött létre az ebesi ... hrsz.-ú ingatlan 3,5 ha területére
- március 24.-
- április
- közötti időszakra. A felek a haszonbérlet összegét
- évre 240.000 Ft/ha-ban határozták meg. ... haszonbérbeadó és a felperes, mint haszonbérlő között
- május 7-én haszonbérleti szerződés köttetett az ebesi ... hrsz.-ú ingatlan 5 ha területére
- május 7.-
- december
- időtartamra. A szerződő felek a haszonbér összegét
- évre 240.000 forint/ha-ban jelölték meg. [2] [3] [4] A fenti haszonbérleti szerződések kifüggesztésre kerültek, előhaszonbérleti jogát az érintett területekre senki sem jelentette be. A haszonbérleti szerződések jóváhagyás végett benyújtásra kerültek az alperesi mezőgazdasági igazgatási szervhez, mely mindkét ügyben nyilatkoztatta a felperest és beszerezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezete (a továbbiakban: Kamara) állásfoglalását. A felperes előadta, hogy a földterületeken csemegekukoricát és zöldborsót kíván termelni, a várható nyereséget 329.955 forintban határozta meg. A Kamara kifejtette, hogy Ebesen a szántóföldek haszonbérleti díja 1.-
- minőségi osztály esetén 70-90.000 forint/ha/év között mozog. A haszonbérleti díj nagyban függ az adott parcella méretétől, illetve szilárd útburkolatú megközelítésétől. A Kamara másik állásfoglalása szerint Debrecenben az 1.-
- minőségi osztályú szántó területek haszonbérleti díja 110.000-120.00 forint/ha éves szinten. Az alperes a
- október 19-én kelt 570392/13/
- számú határozatában az ebesi ... hrsz.-ú földrészletre vonatkozó haszonbérleti szerződést hatósági jóváhagyását megtagadta. Az alperes az ugyanaznap kelt 570484/14/
- számú határozatában az ebesi ... hrsz.-ú földrészletre vonatkozó haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását szintén megtagadta. A két határozat indokolása közel azonos, rögzítik, hogy a szerződések a vonatkozó jogszabályi követelményeknek eleget tesznek, a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezetnek minősül, a tervezett bérlet a földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékét nem lépi túl. A ... hrsz.-ú ingatlan esetében a Kamara által ajánlott haszonbérleti díj 90.000 forint/ha/év, míg a ... hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában ez az összeg 84.844 forint/ha/év. A szerződésekben megállapított haszonbérleti díj mértéke jelentősen - több mint 100%-an - meghaladja a Kamara állásfoglalásában közölt összeget, ezért az egyrészt aránytalan, másrészt alkalmas arra, hogy a felperes más előhaszonbérletre jogosultakat távol tartson ezen joguk gyakorlásuktól. A döntések jogszabályi alapja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(2)bekezdése. A kereseti kérelmek [5] A felperes külön-külön keresetlevelekben keresettel támadta az alperesi határozatokat kérve azok bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú bíróság a pereket tárgyi és személyi összefüggésük folytán egyesítette. Az elsőfokú ítélet [6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében mindkét támadott határozatot megváltoztatta és a haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyását megadta. Az indokolásban felhívta a Földforgalmi tv. [7] [8] [9] 53. §
(2)- a)pontját, a mezőés erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. (a továbbiakban: Fétv.) 39. §
- b)pontját, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-át. Kifejtette, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv két feltétel együttes fennállása esetén tagadhatja meg a szerződés jóváhagyását, egyrészt a haszonbérleti díjnak aránytalannak kell lennie, másrészt az aránytalanságnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy más előhaszonbérletre jogosultat távol tartson joga gyakorlásától. A bíróság az arányosság kérdését szakkérdésnek tekintette, és a felperes indítványára igazságügyi ingatlan-értékbecslő és termőföld - értékbecslő szakértőt rendelt ki, aki szakvéleményt terjesztett elő, a bíróság a szakértőt tárgyaláson meghallgatta. A szóban pontosított szakvéleményt az ítélkező fórum nem találta aggályosnak, azt döntése alapjául elfogadta. A szakértő két értékelési szempontot vizsgált, egyfelől a kifüggesztett ebesi haszonbérleti szerződésekből nyert haszonbérleti díjat, melynek átlaga 134.385 forint volt. Másfelől a föld forgalmi értékének összehasonlító értékelemzéssel számított fajlagos értékéből nyert bérleti díjat, mely a ... hrsz.-ú ingatlannál 235.559, míg a ... hrsz.-ú ingatlan esetében 226.796 forint/ha/év. A két adatot a szakértő 70-30% arány mellett súlyozta, nagyobb jelentőséget tulajdonítva a földforgalmi értékhez kapcsolódóan számított haszonbérleti díjnak. A reális haszonbérleti díjat a szakértő a ... hrsz.-ú ingatlanra 195.000, míg a ... hrsz.ú ingatlanra 190.000 forint/ha/évben határozta meg. Az elsőfokú bíróság véleménye szerint a szerződésekben rögzítettek szerinti 240.000 forintos haszonbérleti díjhoz képest a reális haszonbérleti díj annak 80%-a, a különbség 20%, ami az aránytalanság mértékét nem éri el. A másik feltételről, a visszatartó erő kérdéséről csak akkor indokolt vizsgálódni, amennyiben az aránytalanság megállapítást nyer. Az alperes csak akkor hivatkozhatna az aránytalanság megállapítása mellett is a haszonbérleti díj visszatartó erejére, amennyiben objektíve igazolható lenne, hogy a szerződésben rögzített haszonbérleti díj nem gazdálkodható ki nyereségesen a föld művelése során, figyelemmel az ismert támogatási összegekre is. A bíróság szerint a haszonbérleti díjak nem aránytalanok és azok visszatartó ereje nem volt igazolható. A másodfokú ítélet [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. Kiemelte, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság döntését helyesen alapította a szakvéleményre. A reális haszonbérleti díj nem lehet azonos az átlagos haszonbérleti díj összegével, az alperes nem kizárólag átlag vagy átlag alatti összegek vonatkozásában hagyott jóvá haszonbérleti szerződéseket, hanem 210.000 forint/ha/év haszonbérleti díj összegig hozott jóváhagyó határozatokat. Az alperes fellebbezésében a szakvéleményben írtakat annak ellenére vitatta, hogy az elsőfokú eljárásban a szakértői véleményt elfogadta. A szerződésekben kikötött haszonbérleti díjak nem aránytalanok, ennek hiányában a haszonbérleti díj visszatartó hatását nem szükséges vizsgálni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetek elutasítása iránt. Érvelése szerint az első- és másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Földforgalmi tv. 53. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltakat. A szerződésekben szereplő haszonbérleti díj a piaci átlagot jelentő értéket lényegesen meghaladja, a piaci viszonyokhoz képest aránytalan, ezért alkalmas más haszonbérleti jogosultaknak a szerződéstől való távoltartására. [12] Az alperes hangsúlyozta, önmagában, hogy egy szerződésre nem jelentkeztek rá, még nem jelenti azt, hogy a benne foglalt haszonbérleti díjat el is fogadják. Az afelé is mutathat, hogy a díj a gazdasági szereplőknek túl magas. Az alperes értelmező rendelkezés hiányában a piaci viszonyokból tudott kiindulni, erre vonatkozóan kereste meg a Kamarát, mely a szükséges információt megadta. [13] A törvényszék helytelenül rögzítette, hogy a szakvéleményt elfogadta. Ezzel szemben a a tárgyaláson az alperesi képviselő úgy nyilatkozott, hogy a szakvéleményt a járási hivatal azzal fogadja el, hogy a szakértő részéről kimunkált haszonbérleti díj a maximális díjnak minősül. Az alperes szerint a két értékelési szempont közül az ebesi haszonbérleti szerződésekből nyert haszonbérleti díjnak nagyobb hangsúlyt kellett volna kapnia a reális haszonbérleti díj meghatározásánál. A szakértő a reális haszonbérleti díjat hozamnak tekintette, melynek összegét 190.000, illetve 195.000 forintban rögzítette. A szerződésben szereplő 240.000 forintos haszonbérleti díj a maximum elérhető hozamnál magasabb, így aránytalan, egyben alkalmas arra, hogy más haszonbérleti jogosultakat távol tartson a joguk gyakorlásától. [14] A másodfokú bíróság tévesen értelmezte az alperesi fellebbezésben szereplő grafikont, mely jól láthatóvá teszi a piacot jellemző bérleti díjakat. A vizsgált időszakban 170.000 forint/ha/év mértékű díjakon kötöttek szerződést, azonban ezt meghaladó mértékű díjat rögzítő szerződés nem érkezett az alpereshez. Jelen esetben egy tőkeerős gazdasági társaság befolyását kihasználva a piaci ár feletti haszonbért ajánlott. [15] Összefoglalva: a szerződésekben szereplő bérleti díjak aránytalanok és alkalmasak más haszonbérleti jogosultak távoltartására, erre figyelemmel a kereseteket el kellett volna utasítani. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [18] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [19] A Kúria álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [20] A felülvizsgálati bíróságnak abban kellett határoznia, hogy az ügyben eljárt bíróságok helyesen értelmezték és alkalmazták a Földforgalmi tv. 53. §
(2)bekezdés a) pontját, ehhez kapcsolódóan jogszerűen döntöttek az alperesi határozatok megváltoztatásáról és a hatósági jóváhagyások megadásáról. [21] A Földforgalmi tv. 51-55. §-ai rendelkeznek a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásáról. Az 51. §
(1),
(2), valamint az 53. §
(1)bekezdése szabályozza azon eseteket, amikor a mezőgazdasági igazgatási szervnek a haszonbérleti szerződést meg kell tagadnia. Az 53. §
(2)bekezdése a szervnek megtagadási lehetőséget biztosít. Ezen belül az 53. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, különösen, ha a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától. [22] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a Földforgalmi tv. 53. §
(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel egyfelől az alperesnek nem kötelezettsége, hanem lehetősége áll fenn a szerződés jóváhagyásának megtagadására, másfelől erre csak akkor kerülhet sor, ha az abban nevesített két konjunktív feltétel megvalósul. [23] Az alperes határozataiban a Kamara állásfoglalásaira alapítottan állapította meg, hogy a szerződésekben szereplő haszonbérleti díjak aránytalanok, egyben alkalmasak arra, hogy az előbb haszonbérletre jogosultakat távol tartsák ezen joguk gyakorlásától. [24] A közigazgatási és munkaügyi bíróság helyesen döntött arról, hogy a haszonbérleti díj arányosságának megítélése szakkérdés és jogszerűen határozott a felperes bizonyítási indítványának megfelelően szakértői bizonyítás elrendeléséről. [25] Az elsőfokú bíróság a
- alszámú végzésével rendelte ki Csirmaz László igazságügyi termőföld-értékbecslő szakértőt. A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt kérdések szükségesek és egyben elégségesek voltak - az azokra adott válaszokat is figyelembe véve a jogvita eldöntéséhez. A kirendelt szakértő szakvéleményében a feltett kérdéseket megválaszolta, az általa szükségesnek vélt észrevételeit megtette. Az elsőfokú bíróság a szakértőt a
- számú jegyzőkönyvvel dokumentált tárgyaláson meghallgatta, ahol a szakértő válaszolt a bíróság és a felek kérdéseire. Az alperes a
- számú jegyzőkönyvvel dokumentált tárgyaláson képviselője útján előadta, hogy a szakvéleményt azzal fogadja el, hogy a szakértő részéről kimunkált haszonbérleti díj a piaci viszonyok között elérhető maximum éves haszonbérleti díj nagyságrendjét jelenti. A
- számú jegyzőkönyvvel dokumentált tárgyaláson az alperesi képviselő elmondta, hogy véleménye szerint a haszonbérleti szerződésekben szereplő díjaknak nagyobb súllyal kellett volna a végső értékelés során megjelenniük. [26] A Pp.
- §
(3)bekezdése szerint, ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fél, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. [27] Az elsőfokú bíróság és a jogerős ítéletet hozó másodfokú bíróság döntése alapjául elfogadta a szakértői véleményben írtakat. A Kúria rögzíti, a szakvélemény nem volt homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétes, helyességéhez nyomatékos kétség nem fér. A szakértő kompetenciáján belül járt el, a szakvélemény előterjesztését követően szóban nyilatkozott az észrevételekre. Az alperes a szakvéleményt két kiegészítéssel elfogadta, új szakértő kirendelését nem indítványozta. A fentiekre tekintettel az eljárt bíróságok helyesen alapították ítéletüket az aggálymentes szakvéleményre. [28] A Kúria hangsúlyozza, a felülvizsgálati eljárás során a törvényesen beszerzett és megfelelő alapokon álló szakvélemény nem mellőzhető. [29] A szakértő a ... hrsz.-ú ingatlanra a reális haszonbérleti díjat 190.000.- forint/ha/évben, míg a ... hrsz.-ú ingatlanra ugyanezt az értéket 190.000.- forint/ha/évben határozata meg. Ezek az összegek 20%-kal magasabbak, mint a haszonbérleti szerződésben szereplő haszonbérleti díjak. A felülvizsgálati bíróság rámutat, helyesen döntött az első- és másodfokú bíróság akkor, amikor a 20%-os eltérést nem minősítette aránytalannak. [30] Az aránytalanság fennállásának hiányában szükségtelen vizsgálni azt, hogy a szerződések szerinti haszonbérleti díj alkalmas volt-e arra, hogy az előhaszonbérletre jogosultakat távol tartsa ezen joguk gyakorlásától. [31] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. Záró rész [32] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [33] A pervesztes alperes köteles a felperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel felülvizsgálati eljárás költség megfizetésére. [34] Az alperes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [35] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő