← Magyarország

Bfv.1520/2018/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt javára előterjesztett ügyészi felülvizsgálati indítvány kapcsán az anyagi jogi sérelmet eredményező büntetés megváltoztatása mellett a határozat hatályában fenntartása Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.1.520/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. február
  3. Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt: fiatalkorú I. rendű terhelt Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 11.Fk.23.953/2013/13., ítélet, tárgyalás,
  4. május
  5. (jogerő:
  6. május 15.) Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára, büntetés enyhítése érdekében Rendelkező rész A lopás vétsége miatt fiatalkorú I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.Fk.23.953/2013/
  7. számú ítéletét fiatalkorú I. rendű terhelt tekintetében a büntetést kiszabó részében annyiban változtatja meg, hogy a halmazati büntetésül kiszabott közérdekű munka tartamát 300 (háromszáz) órában határozza meg. Egyebekben a megtámadott határozatot fiatalkorú I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Pesti Központi Kerületi Bíróság
  8. május 15-én kihirdetett 11.Fk.23.953/2013/
  9. számú ítéletével fiatalkorú I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki a
  10. november 27-én társtettesként elkövetett lopás vétségében [
  11. évi IV. törvény (a továbbiakban korábbi Btk.)
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés II. fordulat d) pont] és ezért, valamint - a Pesti Központi Kerületi Bíróság
  1. július 26-án jogerős 14.Fk.21.476/2013/
  2. számú határozatával alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése folytán - társtettesként elkövetett lopás bűntette [korábbi Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(4)bekezdés b/1) pont] miatt halmazati büntetésül 90 napi közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett róla, hogy a terhelt közérdekű munkaként fizikai munkát köteles végezni, és ha munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe fogházban végrehajtandó szabadságvesztés lép oly módon, hogy hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. A bűnjelek lefoglalását megszüntette, azokat az iratoknál rendelte kezelni, egyben 24.950 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az I. rendű terheltet. Fiatalkorú I. rendű terheltet érintően az elsőfokú ítélet - fellebbezés hiányában - kihirdetése napján jogerőssé vált. A terhelt a közérdekű munka végrehajtását nem kezdte meg. II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség Fk.2662/2018/1-I. számon 2018. április 24-én nyújtott be felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt javára, az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban korábbi Be.) 417. §
(1)bekezdés II. a) pontja alapján, a 416. §
(1)bekezdés b) pontját megjelölve. [5] Indokai szerint az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt, azonban figyelmen kívül hagyta annak 49. §
(4)bekezdésében írt rendelkezését, miszerint a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, és annak legkisebb mértéke negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra. Amikor a bíróság a közérdekű munka büntetés tartamát napokban határozta meg, megsértette a korábbi Btk. 49. §
(4)bekezdésében írt rendelkezést. Ez a Be.
  1. §-a szerinti különleges eljárásban nem orvosolható. [6] A főügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot fiatalkorú I. rendű terhelt vonatkozásában változtassa meg, és a vele szemben kiszabott közérdekű munka büntetést a korábbi, az elkövetéskor hatályos Btk.
  2. §
(4)bekezdése által meghatározott keretben állapítsa meg. [7] A Legfőbb Ügyészség az Fk.BF.563/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - a hatályos Be.
  2. §
(1)bekezdésére hivatkozással, a felülvizsgálat okát a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában megjelölve - változatlan tartalommal fenntartotta. [8] Rámutatott, hogy a kerületi bíróság által alkalmazott, a cselekmény elkövetésekor hatályos Btk. 107. §
(2)bekezdésére, illetve a
  1. §-ára figyelemmel az ítélet meghozatalakor
  2. életévét betöltött fiatalkorú terheltnek felrótt, három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények miatt a Btk.
  3. §
(3)bekezdése értelmében közérdekű munka kiszabható volt. A törvényes büntetési nem ellenére azonban anyagi jogi jogszabályt sértett a bíróság, amikor - a kötelező törvényi előírás ellenére - annak mértékét nem órákban, hanem napokban határozta meg. [9] Emiatt megvalósult a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont szerinti felülvizsgálati ok. [10] A büntetés végrehajthatósága nem évült el [Bv.tv. 28. §
(2)bekezdés]. [11] Nem észlelt az ügyben olyan eljárási szabálysértést, amely a Be. 659. §
(6)bekezdése értelmében hivatalból vizsgálandó volna. [12] Indítványozta, hogy a Kúria fiatalkorú I. rendű terhelt tekintetében változtassa meg a határozatot, a közérdekű munka tartamát a törvényes tételkeretek között állapítsa meg. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [14] A felülvizsgálati indítvány alapos. [15] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az
  1. augusztus 22-én született I. rendű terhelt a bűncselekményt
  2. november 27-én valósította meg; az elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, ekként a korábbi Btk.
  3. §
(1)bekezdése értelmében fiatalkorú volt. A jogerős ítélet a felrótt, a korábbi Btk. 316. §
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdés II. fordulat d) pontja szerint minősülő legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett lopás vétsége, illetve a próbára bocsátással érintett, a korábbi Btk. 316. §
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(4)bekezdés b/1) pontja szerint minősülő, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett lopás bűntette miatt a fiatalkorú I. rendű terheltet halmazati büntetésül 90 napi közérdekű munka büntetésre ítélte. [16] A Be.
  1. § a) pontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye. [17] A bíróság a büntetést a törvény által előírt büntetési tétel keretei között szabja ki. [18] A korábbi Btk. VII. Fejezete a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható joghátrányokkal kapcsolatban az általánostól eltérő, kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz. A büntetéskiszabás és a büntetési tétel a Btk. Általános Részében egymástól eltérő anyagi jogi fogalmak; ehhez képest a korábbi Btk.
  2. §-ának szabályai a büntetés kiszabása körébe tartoznak. Ezzel szemben a
  3. §
(4)bekezdése - fiatalkorú és felnőttkorú elkövető esetén egyezően - a büntetési tétellel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, amikor előírja, hogy a büntetési tételnél enyhébb büntetés milyen maximális büntetési tétel mellett szabható ki. [19] A felülvizsgálati eljárásban annak megállapításánál, hogy a büntetés törvénysértő tartamúe, kizárólag a bűncselekmény minősítéséhez tartozó büntetési tételnek van jelentősége. [20] A korábbi Btk. 38. §
(3)bekezdése szerint, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható. [21] Közérdekű munka tekintetében azonban a Btk. fiatalkorúakra vonatkozó VII. Fejezete az általános szabályokhoz képest eltérő szabályt állapít meg, a korábbi Btk.
  1. §-a értelmében fiatalkorúval szemben közérdekű munkát csak akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte. [22] Ekként a büntetőjogi marasztalás alapját képező bűncselekmények Különös részi büntetési tétele mellett, az ítélethozatal idején felnőttkorú I. rendű terhelttel szemben közérdekű munka kiszabására törvényes lehetőség volt. A büntetés végrehajthatósága nem évült el [Bv.tv.
  2. §
(2)bekezdés]. [23] A közérdekű munka kiszabható minimális és maximális tartama olyan kötelező rendelkezés, amelytől eltérni nem lehet. A korábbi Btk. 49. §
(4)bekezdése értelmében a közérdekű munka tartamát negyvenkettőtől háromszáz óráig terjedő keretben órákban kell meghatározni. [24] A bíróság a büntetéskiszabás kötelező szabályait megsértve, az irányadó szabályok figyelmen kívül hagyásával törvénysértően határozta meg napokban a közérdekű munka mértékét. Egyfelől a napban meghatározott büntetés nem felel meg a törvényi rendelkezésnek, másfelől - az átváltási kulcs figyelembevételével - az 540 óra közérdekű munkának megfelelő büntetés mértéke meghaladja a közérdekű munkaként kiszabható büntetés maximumát. [25] Ez az anyagi jogi törvénysértés a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában meghatározott felülvizsgálati ok. [26] A jelen esetben a büntető anyagi jog szabályának megsértése a felülvizsgálat során orvosolható. [27] Ekként a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta, és a törvénynek megfelelően az I. rendű terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka mértékét a korábbi Btk. 49. §
(4)bekezdése szerinti keretben, 300 órában állapította meg. Ezt meghaladóan a határozatot hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés a) pont]. [28] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés megvalósulását a Kúria hivatalból akkor is vizsgálja, ha a felülvizsgálati indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 659. §
(6)bekezdése]. Az ügyben ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [29] A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő felkészülési díjaként felmerült [a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §
(1)-
(3)bekezdése szerinti] bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. IV. [30] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Be. 617. §-ára, a Be. 614. §
(2)bekezdésén, illetve a 650. §
(1)bekezdés b) pontján alapul. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.