A határozat elvi tartalma: A bűnügyi zárlat törléséről az annak elrendelésére jogosult határozhat, a földhivatali bejegyzés (törlés) csak ezen alapulhat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.967/2017/
- szám A tanács tagjai: . Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, . Dobó Viola bíró A felperes: felperes neve Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr.Cziráky Gábor jogtanácsos Felperesi beavatkozó: Felperesi beavatkozó A felperesi beavatkozó képviselője: Dr. képviselő A per tárgya: bűnügyi zárlat törlése ingatlanon A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesi beavatkozó A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.33.713/2016/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.33.713/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi a felperesi beavatkozót, hogy - külön felhívásra fizessen meg az államnak 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi beavatkozó ingatlan árverésen szerezte meg a felperesi végrehajtói iroda által árverezett Budapest, XIV. belterület .../1/A/
- hrsz. alatt felvett ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát. A Földhivatal a felperesi beavatkozó tulajdonjogát bejegyezte azonban az ingatlanon fennálló bűnügyi zárlatot nem törölte. A felperes kérelmet nyújtott be az elsőfokú alpereshez a bűnügyi zárlat törlése iránt
- június
- napján. Az alperes XIV. kerületi Hivatala, mint elsőfokú hatóság a
- június
- napján kelt, 86049/1/
- számú határozatával a felperes kérelmét, megkeresését elutasította. A felperes és a felperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt alperes, mint másodfokú hatóság a
- július
- napján kelt, 30733/2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott arra, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a bűnügyi zárlat nem volt törölhető az ingatlanról. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében a fenti alperesi határozatnak elsődlegesen a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú szerv új eljárásra kötelezését kérte. Másodlagosan kérte a határozat megváltoztatását a bűnügyi zárlat törlésével. Hivatkozott arra, hogy a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137.§-a meghatározza, hogy milyen jogok terhelhetik az ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát, amely a bűnügyi zárlatot nem tartalmazza. Tehát a Vht. 137.§
(1)bekezdése, valamint a 136.§
(1)bekezdése, 138.§
(6)bekezdése, 10.§-a, 165.§.-a, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17.§
(1)bekezdése, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/
- (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.vhr.) 31.§
(2)bekezdése, valamint az EBH 1879/2008. számú elvi döntés alapján a tárgyi esetben a bűnügyi zárlatot a felperes megkeresésére törölni kellett volna. Hivatkozott arra, hogy amennyiben az árverési értékesítés után az ingatlanon a bűnügyi zárlat fennmarad, az árveréssel való értékesítés a mindennapi életben lényegében ellehetetlenül. [3] Az alperes a felperesi kereset teljes elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Vht. 137.§
(1)bekezdés és az Inytv.vhr. 30.§
(3)bekezdése alapján megállapítható, hogy a bűnügyi zárlat az ingatlanról nem volt törölhető. A zárlat csak jogerős bírósági határozaton alapuló megkeresés alapján törölhető az ingatlannyilvántartásból. [4] A felperesi beavatkozó a felperes keresetének teljesítését támogatta. Indokaiban lényegében csatlakozott a felpereshez. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június
- napján kelt 21.K.33.713/2016/
- számú ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott. [6] Az ítélet indokolása megállapította, hogy a bűnügyi zárlat nem minősül az árverés kitűzése tényének, tehát ez alapján nem lehet törölni. A bűnügyi zárlat ténye azonban nem jog, hanem tény. Mindezek miatt tehát az adott esetben a bűnügyi zárlat nem volt törölhető az ingatlan-nyilvántartásból. Bűnügyi zárlat törlésére a büntetőügyben eljáró hatóság megkeresésére kerülhet sor. [7] Az elsőfokú bíróság továbbá megállapította, hogy az állam büntetőhatalmi igénye a bűnügyi zárlattal mindenképp előbbre való, mint az ingatlanon tulajdonjogot szerzők esetleges érdeke az ingatlan árverése során. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Az ügyben felülvizsgálati kérelmet a felperesi beavatkozó nyújtott be, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, továbbá a bűnügyi zárlat ténye törlése felőli rendelkezést. Másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Hivatkozott arra, hogy az ítélet Vht.
- §
(1)bekezdésébe, a Vht. 165. §
(1)bekezdésébe, az Inytv. 7. §
(1)bekezdésébe, az Inytv. 5. §
(2)bekezdésébe, a polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:
- §
(1)bekezdésébe ütközik. [9] A felperesi beavatkozó szerint értékesítésnek akkor lehet értelme és ekként a végrehajtásnak is létjogosultsága, ha az adásvétel tehermentes ingatlanra történik. Bűnügyi zárlat tényének a feljegyzésével terhelt ingatlanra vonatkozóan a gazdasági racionalitással ellenkező lenne illetőleg vevőként ajánlatot tenni. bármiféle árverést kiírni, [10] A felperesi beavatkozó további előkészítő iratában EBH 1879/
- számú elvi határozatára hivatkozással hangsúlyozta, hogy a későbbi jogalkotás immár formálisan is szabályozta az abban foglalt értelmezést. Eszerint az ingatlan árverési értékesíthetősége folytán az árverési vevő tehermentes tulajdont szerezhet. A polgári jogi igény jogosultjait ezután a felosztási tervben kell figyelembe venni. Az árverést követő földhivatali eljárásra nézve mindebből a tényfeljegyzés törlése kell, hogy következzen. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [13] A régi Pp.
- §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetősége az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. [14] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ingatlan tulajdonának megszerzését követően, a jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, egyben az azon fennálló bűnügyi zárlatot is törölni kell-e. [15] Az Inytv.vhr. 30.§
(3)bekezdése szerint eredményes árverés, vagy nyilvános pályázat esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a Vhr. 137.§-a alapján nem terhelhetik. [16] A Vht. 137.§
(1)bekezdése szerint a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a/ telki szolgalom, b/ közérdekű használati jog, c/ az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d/ a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. [17] A felperesi beavatkozó érvei és jogi hivatkozásai rendre az ingatlan terheinek alakulására, továbbá az adósi tartozás kielégítése összefüggésére vonatkoznak, különösen pedig a zár alá vétel és a véghajtás alá vonás kapcsolatára. A Vht. 136.§
(1)bekezdése, 138.§
(6)bekezdése, 10.§-a, 165.§.-a, az Inytv.) 17.§
(1)bekezdése, az Inytv.vhr. 31.§
(2)bekezdése, valamint az EBH 1879/
- számú elvi döntés rendre ilyen. [18] A bűnügyi zárlat azonban nem jog, hanem jogi tény. Mint ilyennek mindenekelőtt keletkezése és megszűnési módja a kiinduló kérdés, mielőtt még a jogi helyzetből adódó vonzatait vagy azok hiányát értékelni kellene. [19] A Vht. a bűnügyi zárlatról a
- §
(1)bekezdésében akként rendelkezik, hogy ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik. A 203. §
(1)bekezdése szerint a végrehajtó a bűnügyi zárlatot az elrendelő határozat kézhezvétele után haladéktalanul foganatosítja. [20] A bűnügyi zárlatot tehát az arra jogosultak elrendelik, amiből következően annak feloldásáról is dönteni kell, mégpedig értelemszerűen ugyanezeknek a szerveknek. A Vht.
- §-ához fűzött nagykommentár szerint is zárlat soha nem önmagától szűnik meg, azt mindig a zárlatot elrendelő szerv jogosult feloldani. Az ügy idején hatályos büntető eljárásról szóló
- évi XIX. törvény (régi Be) zár alá vételről szóló rendelkezései (159-
- §) is az tűnik ki, hogy a zár alá vételt feloldásáról csak az arra kifejezetten feljogosított szervek dönthetnek. [21] A földhivatal csak bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba a jogszabály szerinti jogi tényeket, nem rendelkezik róluk. A felperes (és a felperesi beavatkozó) igénye tehát nem közigazgatási eljárás körében érvényesíthető, hanem jelen ügyben lényegében a végrehajtási eljárás előkérdése. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás pedig ugyancsak nem terjed ki az alapul fekvő tulajdoni anyagi jogok keletkeztetésére vagy megszüntetésére. [22] Mindezek miatt tehát az adott esetben a bűnügyi zárlat közigazgatási eljárásban nem volt törölhető az ingatlannyilvántartásból. Bűnügyi zárlat törlésére ugyanis a fentiek szerint a büntetőügyben eljáró hatóság megkeresésére kerülhet sor. [23] Nem ellentétes ezzel a végrehajtás folyamatba helyezése, és adott esetben eredményessége - figyelemmel a bűnügyi zárlat feloldása valószínűségére, továbbá az idézett jogszabályhelyekre. A felperesi beavatkozónak a bűnügyi zárlat fenntartása esetén a végrehajtás ellehetetlenülésére vonatozó megállapítása földhivatali eljárás összefüggésében nem értelmezhető. ezért a [24] A Kúria szerint a közigazgatási szervek kijavítási kérelmet és a bűnügyi zárlat tényfeljegyzés törlését megtagadó határozatai emiatt jogszerűek. Hasonlóképpen az elsőfokú bíróság ítélete is, amelyik helyesen, kizárólag jogkérdésként kezelte a peresített igényt. Alappal történt tehát annak megállapítása, hogy a vita tárgya nem vonható a Vht.
- §
(1)bekezdése körébe. [25] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. §
(4)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [26] bírálta el. [27] Az alperes pernyertességére tekintettel, valamint figyelemmel a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- §-ára is, a Kúria a felperesi beavatkozót kötelezte az alperes perköltségeinek megfizetésére. A feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. [28] törvény
- §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén, továbbá a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot bekezdés e) pontja zárja ki. a régi Pp. 271. §
(1)Budapest,
- január
- Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró