A határozat elvi tartalma: A szankcióalkalmazás feltételei nem teljesítés esetére kifizetési kérelem hiányában szigorúbbak, míg kifizetési kérelem megléte mellett a vállalt üzemmérettől elmaradás esetében megengedőbbek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.092/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Úr Attila Bendegúz ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Olasz József ügyvéd A per tárgya: fiatal mezőgazdasági termelőnek nyújtott támogatás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.518/2017/
- sz. ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.518/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- október 27-én az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához
- évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/
- (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján nyújtott be támogatási kérelmet a Magyar Államkincstár jogelődjéhez, mint elsőfokú hatósághoz. [2] A felperes támogatási kérelmének az elsőfokú hatóság helyt adott azzal, hogy a kérelem alapján 11,79 EUME üzemméretet állapított meg, amelynek következtében a jövedelempótló támogatás összege 40 ezer eurónak megfelelő forintösszeg lett. A felperes
- szeptember 30-án kifizetési kérelmet terjesztett elő a jóváhagyott támogatási összeg 90%-os mértékére nézve. Az elsőfokú hatóság a kérelemnek helyt adott és
- november 19-én kelt 1231781106 számú határozatával 9 735 120 Ft támogatási összeget rendelt kifizetni a felperes részére. [3] Az elsőfokú hatóság
- február 24-én helyszíni ellenőrzést folytatott le a felperesnél és megállapította, hogy a felperes a 10%-os kifizetési kérelmet nem nyújtotta be, továbbá a támogatási határozat kézhezvételét követő
- naptári évben, azaz 2015-ben nem teljesítette a
- évben vállalt 11,79 EUME üzemméretet, így a Jogcímrendelet
- §
(9)bekezdése alapján a 1120301626 iratazonosító számú
- március 1-jén kelt határozatával 9 735 120 Ft támogatás visszafizetésére kötelezte a felperest, a támogatási jogosultság megszüntetése mellett. Megállapította, hogy a Jogcímrendelet
- §
(11)és
(12)bekezdése szerinti kivétel a felperessel összefüggésben nem alkalmazható. A helyszíni ellenőrzés eredményeként azt is megállapították, hogy a felperes nem igazolta a folyamatosan fennálló Termelői Csoport/Termelői Szervezet tagságát, amely tényt a felperes maga is elismerte. [4] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. A fellebbezés eredményeként az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) JHÁT-JF/1982/2
(2017)iktatószámú,
- augusztus 4én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresete és az alperes védekezése [5] Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően és az új eljárás lefolytatására kötelezést. Álláspontja szerint a támogatás felhasználásának feltételeit nem sértette meg, így a támogatási összeg fizetésére történő kötelezés alaptalan és jogszabálysértő. [6] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte és fenntartotta a másodfokú határozat indokolásában kifejtett jogi álláspontját. Az elsőfokú ítélet [7] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.518/2017/
- számú,
- december 4-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperes konkrét jogszabályhely megjelölésével nem támasztotta alá az általa állított jogsértést. Megállapítható ugyanakkor, hogy a Jogcímrendelet
- §
(4)bekezdés e) pontja alapján a felperes köteles lett volna az üzleti terv részét képező SFH-betétlap alapján vállalt EUME üzemméreteket az ütemezésnek megfelelően teljesíteni. A Jogcímrendelet 9.§
(9)bekezdése alapján az
- a)és
- b)pont figyelembevétele mellett a támogatási jogosultság megszűnik és az addig igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, amit a felperesnek vissza kell fizetnie. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata nem volt jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felperes nem vitatta, hogy a pályázatban vállalt üzemméretet nem érte el, ugyanakkor vitatta az üzemméret elszámolásának módszertanát. Álláspontja szerint a 2014. évi teljesítése 9,793 EUME, míg a 2015. évi teljesítés 7,692 EUME mértékű, szemben a közigazgatási határozatokban megjelöltekkel. Hivatkozott a Jogcímrendelet 9. §
(1)bekezdés b) pontjára, mely szerint az elmaradás százalékos mértéke szerint terheli arányosan visszafizetési kötelezettség. [9] Sérelmezte továbbá, hogy a közigazgatási eljárás során a határozattal szemben benyújtott fellebbezését több mint egy év elteltével bírálták csak el, ami a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. §-ába ütközik. A bíróság ítélete sérti a felülvizsgálati kérelem szerint a Jogcímrendelet 2. § 8. pontját, 9. §
(3)bekezdés b) és
(4)bekezdés b) pontját, valamint a 23/
- (IV. 17.) FVM rendelet
- §-át. Mindezek alapján a felperes kérte, hogy a Kúria a bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozzon, továbbá a felperes jogosulatlanul igénybe vett visszafizetési kötelezettségét 1 300 000 Ft-ban állapítsa meg. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp.
- §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a [12] felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának először is abban a kérdésben [13] kellett állást foglalnia, hogy ha jogkövetkezmény alkalmazható, annak mi a jogalapja. I. A Kúria szerint ez alapvetően a Jogcímrendelet
- §
(3)bekezdése szerinti kötelezettség, [14] miszerint a támogatási összegnek az egy összegben kifizetett rész után fennmaradó 10%-ára az ügyfélnek kifizetési kérelmet kell benyújtania. Nem ugyanaz a kötelezettség ez, mint a vállalt üzemméret teljesítése (szabályszerűen benyújtott kifizetési kérelmek mellett). Jelen megkülönböztetés tükröződik a Jogcímrendelet jogkövetkezményekről szóló
- §-ában. E
- § rendelkezéseinek egy része az egyik, míg továbbiak a másik sérelméhez kapcsolódnak. A szabályozás összességében súlyosabban szankcionálja a kifizetési kérelem benyújtásának elmulasztását. Egyebek között azáltal is, hogy a vállalás nem teljesítésekor kevesebb engedményt ad. A Kúria jelen ügyhöz hasonló tényállás keretei között a legutóbb Kfv.IV.35.679/2017/
- számú ítéletében alkalmazott gyakorlatát követte. Ennek alapján a Jogcímrendelet először is hivatkozandó - a
- §-a szerint alkalmazandó -
- [15] §
(9), valamint
(11)-
(12)bekezdése a következőképpen szól: „
(9)Ha az ügyfél nem teljesíti, a 4. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti képzési, valamint a 8. §
(3)bekezdése szerinti kérelembenyújtási kötelezettségét, akkor
- a)a támogatási jogosultsága megszűnik, és
- b)az addig igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül." „
(11)A
(9)bekezdés szerinti jogkövetkezménytől eltérően, az ügyfél kizárólag a támogatási összeg fennmaradó 10%-hoz való jogosultságát veszti el, ha a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó a) kifizetési kérelmet a 8. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőig nem nyújtja be, vagy b) kifizetési kérelem elutasításra kerül.
(12)A
(11)bekezdés kizárólag akkor alkalmazható, ha a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételét követő
- naptári évben teljesül az üzleti tervben a
- évre vállalt üzemméret." [16] A Jogcímrendelet
- §
(11)bekezdése szerint tehát a csak az üzemméret elmaradásához kötött, mértékben 10%-nál nagyobb különbség esetére kilátásba helyezett enyhébb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók akkor, ha a 10%-os kérelem benyújtására nem került sor. Megállapítható, hogy a felperes a 10%-os kifizetési kérelmet a 8. §
(3)bekezdésben meghatározott határidőig nem nyújtotta be. A szabályozás változásai mind a két kötelezettség (a kifizetési kérelem benyújtásának [17] elmaradása, illetve a vállalt üzemmérettől elmaradás benyújtott kifizetési kérelem mellett) tekintetében pontosabbak lettek és enyhültek, melyeket a folyamatban lévő, így a jelen ügyre is alkalmazni kell. Nem változott ugyanakkor a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében a kétféle jogalap megkülönböztetése, továbbá az a sajátosság, hogy a szankcióalkalmazás feltételei kifizetési kérelem hiányában a vállalt üzemméret nem teljesítése esetére szigorúbbak, míg a másik esetkörben (azaz kifizetési kérelem mellett) megengedőbbek. A felperes a 10%-os kifizetési kérelmet a fentiekben megállapítottak szerint nem nyújtotta [18] be. Amennyiben az üzemméret elmaradása 10% vagy annál kisebb volta nem igazolható, akkor az ennél nagyobb hiánynak nincs jelentősége a megengedő szabályok alkalmazása szempontjából, mert azok nem erre az esetkörre vonatkoznak. A felperes ilyen tartalmú érvelését - azt illetően, hogy ne a legsúlyosabb támogatás-visszafizetési jogkövetkezmény kerüljön alkalmazásra - nem lehet figyelembe venni. A fellebbezési ügyintézésben való késedelem továbbá nem minősíthető önmagában jelen ügy [19] érdemére kihatónak. Figyelemmel a Pp. 339. §
(1)bekezdésére, az elsőfokú bíróság megítélése ezért a tekintetben sem tekinthető jogszabálysértőnek. II. Mindezek után a Kúria az üzemméret elmaradásának kérdését is megvizsgálta annak a [20] Jogcímrendelet 9. §
(12)bekezdése esetleges alkalmazhatósága tükrében. A
(11)bekezdésnek jelen ügyet befolyásoló szerepe csakis akkor lehetne, ha legfeljebb az
- évben teljesül a
- évre vállalt üzemméret. A felperes által fölhozott körülmények értékelése során tételesen az alábbiak állapíthatók meg. A vállalt üzemméret 11,79 EUME volt, tehát legalább 10,611 EUME bizonyítása szükséges [21] jelen ügyben ahhoz, hogy az elmaradás ne a teljesen jogosulatlan felhasználás jogkövetkezményével legyen sújtva. A
- évi teljesítés azonban csak 7,692 EUME volt a felülvizsgálati kérelem szerint. Ezzel a felperes 10%-nál nagyobb üzemméret-csökkenéssel rendelkezett, vagyis a vállalt üzemméretet egyértelműen nem teljesítette. Ezért a
(9)bekezdés szabálya alól való
(10)bekezdés szerinti mentesülés már csak a
(11)bekezdésnek való meg nem felelés miatt is kizárt. A Kúria vizsgálta továbbá a bizonyítási kötelezettség kérdését, tekintettel a felperes ilyen [22] irányú hivatkozására. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH Eljárási tv.) 26. §
(6)bekezdése szerint egyébiránt a nyilvántartásokban a feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Felülvizsgálati kérelmében a felperes nem pontosítja, hogy milyen számítást és miért nem [23] tart elfogadhatónak. Az ismert adatok szerint a jogszerűen megállapítható érték biztosan kisebb a kifogásolt mértékű jogkövetkezmény alkalmazásának elkerülése érdekében minimálisan elérendő határhoz képest. Jelen ítélet I. részében foglaltak miatt viszont ebben az esetben a támogatás [24] igénybevételének a Jogcímrendelet 9. §
(11)bekezdése mellett a
(12)bekezdés szerinti jogosulatlanságát is meg kell állapítani. Ebből az is következik, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott
(2)-
(4)bekezdésekben szereplő mentesítési körülmények fennállásának megállapítására nem kerülhetett sor. A Kúria felhívja a figyelmet, hogy az eljáró hatóság alapvető kötelezettségeit az MVH [25] Eljárási tv. határozza meg, melynek 12. §
(2)bekezdése rendelkezik a törvénynek Ket.-hez való viszonyáról. Eszerint a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazható a Ket.-nek több szabályozási köre. Az MVH Eljárási törvény
- §-a alapján az ügyfél együttműködésre kötelezett. Anyagi jogi értelemben ennek a külön kötelezettségnek az alapja az, hogy az EMVA-típusú pályázati támogatásokra az ügyfélnek nincs alanyi joga az MVH eljárási törvény
- §
(7)bekezdése szerint. Az elsőfokú bíróságnak mindezekre figyelemmel kellett lennie, tehát megítélése a közigazgatási eljárást illetően jogszerű volt. [26] A Kúria erre tekintettel a felülvizsgálati kérelmet elutasította és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fönntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [27] bírálta el. A felülvizsgálati eljárásban költség nem merült fel, mivel az alperes ellenkérelmet nem [28] terjesztett elő, ezért annak viseléséről rendelkezni nem kellett. A feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. [29] törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén, továbbá a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. [30] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. ,
- november
- Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró