A határozat elvi tartalma: A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg. Az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás megindítását követően, annak felfüggesztése alatt a felperes - gyermeke gondozása okán - rendelkezési állományba került, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét nem befolyásolja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.II.10.334/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Tarjáni-Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Tarjáni-Nagy Sándor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Pipicz Lajos ügyvéd A per tárgya: szolgálati viszony megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.015/2017/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.229/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.015/2017/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárási költségét 25.000-25.000 (huszonötezer-huszonötezer) forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét 70.000 (hetvenezer) forintban állapítja meg, amelynek viseléséről a másodfokú bíróság dönt. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes
- július 1-jétől állt hivatásos szolgálati viszonyban az alperesnél, utolsó szolgálati helye az alperes K. Határrendészeti Kirendeltsége volt. A felperes a ... szám alatt kötött megállapodás szerint a tárgyhónapot követő hónap 5-éig benyújtott és az üzemeltető [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] közvetlen vezetőjének aláírásával igazolt szolgálati jegy alapján, az adott hónapban munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely közötti közforgalmi úton mért távolság figyelembevételével 9 Ft/km összegű utazási költségtérítésre volt jogosult. A felperes
- október
- és
- április
- között 44 alkalommal jogosulatlanul igényelt és kapott munkába járási költségtérítést, amellyel az alperesnek 101.457 forint kárt okozott. A Szegedi Nyomozó Ügyészség a
- május 23-án kelt Ny.378/
- szám alatt arról tájékoztatta az alperest, hogy a felperest a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. Az alperes megkeresésére a Szegedi Nyomozó Ügyészség a
- június 11-én kelt ... szám alatt részletesen tájékoztatta a felperes terhére rótt cselekményről. A felperes az okozott kárt a
- augusztus 23-án kötött megállapodás alapján két részletben megtérítette. A felperessel szemben a K. Határrendészeti Kirendeltség vezetője
- augusztus 22-én ... Fe. szám alatt fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el, amelyet a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztett. A Szegedi Járásbíróság a
- január 28-án kelt 4.B.2549/2012/
- számú ítéletével a felperest csalás vétsége miatt 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A Szegedi Törvényszék a
- január 18-án kelt 3.Bf.316/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a felperes terhére megállapított csalás vétségeként értékelt cselekményeket - a büntetés változatlanul hagyása mellett - folytatólagosan elkövetett csalás vétségének minősítette. A K. Határrendészeti Kirendeltség vezetője É. G. rendőrezredes vezetői kinevezésének visszavonása miatt - az alperes vezetőjének
- december 7-én kelt 306/2458/
- számú parancsa értelmében
- december 16-ai hatállyal rendelkezési állományba került, szakmai feladatok végrehajtása mellett. A jogerős ítélet alapján az alperes vezetője a
- február 1-jén kelt ... Fe. szám alatt meghozott határozatával a felperessel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonta, egyben a
- augusztus 22-én elrendelt és felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását rendelte el. A felperes a
- január 14-én kelt ... számú parancs alapján
- január 15-étől
- május 31-éig gyermeke gondozása céljából rendelkezési állományba került. A felperes a
- február 18-ai iratismertetésen és meghallgatáson részt vett.
- február 25-én kelt ... Fe. szám alatt a felperest tájékoztatták arról, hogy az alperesi főkapitány a személyes meghallgatás időpontját
- március 7-én 9 órára tűzte ki. Az alperes vezetőjének
- február 29-én kelt parancsa alapján
- március 1-jei hatállyal É. G. rendőrezredes a K. Határrendészeti Kirendeltség kirendeltségvezetői beosztásába került kinevezésre. Az alperes vezetője a
- március 7-én kelt ... Fe. számú határozatával a magához vont fegyelmi jogkör gyakorlását megszüntette. [10] Az alperes K. Határrendészeti Kirendeltségének vezetője a
- március 9-én kelt ... Fe. számú határozatával a felperest szolgálati viszony megszüntetése fenyítéssel sújtotta és az eljárás jogerős befejezéséig - teljes illetménye visszatartása elrendelése mellett - szolgálati beosztásából felfüggesztette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes a panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében a fegyelmi határozatok hatályon kívül helyezését és szolgálati viszonya helyreállítását, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Keresete indokolásaként - többek között - hivatkozott arra, hogy a fegyelmi eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint a rendelkezési állományban lévőnél a fegyelmi jogkör gyakorlója az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, ennek ellenére nem történt intézkedés a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai fegyelmi szabályzatáról szóló 11/
- (III.14.) BM rendelet ( a továbbiakban: Fegyelmi Szabályzat)
- §
(3)és
(4)bekezdése szerint a felterjesztésre, amelyből következően minden 2016.január 15-e után foganatosított eljárási cselekmény semmis. [12] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [13] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.M.229/2016/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(5)bekezdése alapján megállapította, hogy miután a perbeli fegyelmi eljárás e törvény hatályba lépésekor már folyamatban volt, ezért az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kellett eljárni azzal, hogy a
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel az elbíráláskor hatályos törvényben szereplő fenyítési nemek voltak alkalmazhatóak. [14] A szolgálati feladatok ellátása kapcsán a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény ( a továbbiakban: régi Hszt.) 68. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja, míg a költségtérítés kapcsán az elkövetés időpontjában hatályos, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekről 78/1993.(V.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §
(2)bekezdése alkalmazásával - figyelembe véve a büntetőeljárás során feltárt és nem vitatott tényállás és az okozott kár összegét - arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a régi Hszt. 119. §
(1)bekezdése szerinti fegyelemsértést követett el akkor, amikor
- október 4-től
- április 29-éig terjedő időszakban 44 alkalommal úgy vette igénybe a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést, hogy ténylegesen nem utazott haza állandó lakóhelyére, illetve onnan szolgálati helyére, ezzel szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegte. [15] A közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy a fegyelmi eljárás megindulásakor a felperes az alperes állományába tartozott, vele szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója a régi Hszt.
- § -a alapján az állományilletékes parancsnoka, a Megyei Rendőr-főkapitány volt. Álláspontja szerint ezen a tényen nem változtat az a körülmény sem, hogy a felperes a felfüggesztés tartama alatt rendelkezési állományba került, mert a megindított fegyelmi eljárást az elrendeléskor irányadó szabályok alapján kell lefolytatni. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a fegyelmi jogkör gyakorlásának az alperes vezetőjéhez vonására a régi Hszt.
- §
(3)bekezdése adott lehetőséget, minthogy a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a felfüggesztést követően a fegyelmi eljárás folytatására olyan időpontban került sor, amikor a K. Határrendészeti Kirendeltség nem rendelkezett vezetővel. Az alperes Vezetője
- március 7-én kelt ... Fe. szám alatti határozatában rendelkezett a magához vont fegyelmi fogkör gyakorlásának megszüntetéséről, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a fegyelmi eljárás alá vont felperes személyes meghallgatásának
- február 25-i kitűzésekor és a meghallgatás időpontjában a fegyelmi jogkört a korábban kelt határozat alapján ő gyakorolta. Mindezek alapján megalapozatlan volt a felperes azon hivatkozása is, hogy a fegyelmi határozat meghozatala előtt É. G. r. ezredes nem tartott meghallgatást a részére. [16] A felperes fellebbezése alapján eljárt Szegedi Törvényszék a 2.Mf.20.015/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy az alperes
- május 10-én kelt .... Fe. számú határozatát az alperes K. Határrendészeti Kirendeltsége vezetőjének
- március 9-én kelt ... Fe. számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perben alkalmazandó régi Hszt. 127/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a rendelkezési állományba tartozó felperessel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlására az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezető lett volna jogosult, amely személy eljárása hiányában a felperessel szemben a fegyelmi eljárás folytatásának az elrendelésére és az azt követő eljárási cselekmények lefolytatására, a fegyelmi határozat meghozatalára hatáskör hiányában jogosulatlanul került sor, ezért az eljárás semmisnek minősült és a határozatok hatályon kívül helyezését eredményezte. A felülvizsgálati kérelem [17] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletével egyezően a felperes keresetének elutasítását, továbbá perköltségben történő marasztalását kérte. [18] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Hszt. 344. §
(5)bekezdését, a régi Hszt. 126. §
(1)bekezdését, 127/A. §
(1)bekezdés b) pontját, 44. §
(1)bekezdés g) pontját, továbbá a Fegyelmi Szabályzat 4. §
(1),
(3)és
(4)bekezdéseit. [19] Az alperes álláspontja szerint az eljárt bíróságok a tényállást helyesen állapították meg, azonban abból a másodfokú bíróság az anyagi jogszabályok téves alkalmazásával nem helytálló jogi következtetésre jutott. A jogvita eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felperest az új Hszt. hatályba lépését követően helyezték rendelkezési állományba, ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes esetében a fegyelmi jogkör gyakorlására a régi Hszt. 126. §
(1)bekezdésében és a Fegyelmi Szabályzat 4. §
(1)bekezdésében írt rendelkezések alapján az állományilletékes parancsnok volt jogosult és nem az országos parancsnok vagy általa az általa kijelölt vezető. A Kúria döntése és annak jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint megalapozott. [21] A felülvizsgálati kérelemmel nem támadott, ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperessel szembeni fegyelmi eljárás elrendelésére a K. Határrendészeti Kirendeltség vezetője részéről
- augusztus 22-én a ... Fe. szám alatti határozattal került sor, a fegyelmi eljárás egyidejű felfüggesztésével. A felfüggesztés időtartama alatt a felperes az alperes vezetője
- január 14-én kelt .... számú parancsa alapján
- január 15-étől
- május 30-áig tartó időtartamra gyermeke gondozására illetmény nélküli szabadság engedélyezésére tekintettel a K. Határrendészeti Kirendeltség rendelkezési állományába került. [22] A felperessel szembeni fegyelmi eljárás a
- február 1-jén kelt, az alperes vezetője ... Fe. számú határozatával folytatódott és első fokon a K. Határrendészeti Kirendeltség vezetője
- március 9-én kelt ... Fe. számú határozatával nyert befejezést, amellyel szembeni panaszt az alperes vezetője a
- május 10-én kelt ... Fe. számú határozatával utasította el és a fenyítést kiszabó határozatot helybenhagyta. [23] Az eljáró bíróságok a Hszt.
- §
(5)bekezdése alapján egyezően állapították meg, hogy a törvény hatályba lépésekor (2015. július 1.) folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján, a perbeli esetben tehát a régi Hszt. alapján kellett eljárni. [24] A törvényszék ugyan helytállóan utalt arra, hogy a régi Hszt. 127/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a rendelkezési állományba tartozóval szemben a fegyelmi jogkör gyakorlására az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezető volt jogosult, azonban megalapozatlanul értékelte a felperes rendelkezési állományba vételét követő, a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását elrendelő intézkedést a fegyelmi eljárás kezdő időpontjának. A perbeli esetben a felperessel szembeni fegyelmi eljárás elrendelésére 2012. augusztus 22-én került sor, amely időpontban a felperes az alperes K. Határrendészeti Kirendeltsége állományában teljesített szolgálatot, így vele szemben a régi Hszt. 126.§
(1)bekezdése alapján a fegyelmi jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolta. [25] A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg. Az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás megindítását követően, annak felfüggesztése alatt a felperes gyermeke gondozása okán - rendelkezési állományba került, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét nem befolyásolja. Minthogy a felperes a fegyelmi eljárás elrendelése időpontjában nem volt rendelkezési állományban, ekként vele szemben a fegyelmi jogkört a Hszt. 126. §
(1)bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok gyakorolta. Ez következik a Hszt. 125. §
(1)bekezdéséből is, mely szerint a fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát is. [26] Mindebből következően a törvényszék jogszabálysértően állapította meg, hogy a felperes rendelkezési állományba helyezését követően a fegyelmi jogkört vele szemben az országos parancsnok gyakorolta, mivel a megindított fegyelmi eljárás időpontjára tekintettel annak jogosultja az állományilletékes parancsnok volt. [27] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [28] A megismételt eljárás során a törvényszéknek a felperes fellebbezésében foglalt egyéb hivatkozásait eljárási szabálysértéseket és a határozat érdemi indokolását - kell elbírálnia. A döntés elvi tartalma [29] A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg. Az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás megindítását követően, annak felfüggesztése alatt a felperes gyermeke gondozása okán - rendelkezési állományba került, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét nem befolyásolja. Minthogy a felperes a fegyelmi eljárás elrendelése időpontjában nem volt rendelkezési állományban, ekként vele szemben a fegyelmi jogkört a Hszt. 126. §
(1)bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok gyakorolta. Ez következik a Hszt. 125. §
(1)bekezdéséből is, mely szerint a fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát is. Záró rész [30] A Kúria a peres felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét a Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az érdemi határozatot hozó bíróság dönt. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző