A határozat elvi tartalma: Hamis adatközlés esetén az idegenrendészeti hatóság jogszerűen utasítja el a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet. Amennyiben a kérelmező nem az üzleti tervben megjelölt tevékenységet folytatja, úgy a hamis adatközlés megvalósul. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.045/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve(fél címe 2) A felperes képviselője: dr. ... ügyvéd Az alperes: alperes neve(fél címe 1) Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- szám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 3.K.34.481/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.34.481/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.(harmincezer) felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A kínai állampolgár felperes az elsőfokú hatóságnál
- június
- napjáig érvényes tartózkodási engedélyének keresőtevékenység folytatása céljából történő meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelmében a tartózkodás céljaként egyéni vállalkozói tevékenység végzését, tevékenységi körként az egyéb, üzlethez nem kötött vendéglátást jelölte meg, a várható jövedelme összegét havi 230.000.- forintban határozta meg. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes kérelmét elutasította és a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Kína területére kiutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a tartózkodás célját nem tudta megfelelő módon igazolni, a tartózkodás céljával összefüggésben a hatósággal hamis adatot [3] közölt. A felperes megélhetésének biztosítása, valamint kiutazását biztosító anyagi fedezet megléte sem fogadható el igazoltnak. A hatóság álláspontja szerint ugyanakkor a felperes az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, illetve felperes magyarországi szálláshelye is megfelelően igazolt. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- július
- napján kelt 106-T37267/3/
- számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az elsőfokú határozat indokolásának kizárólag a visszautazáshoz szükséges anyagi fedezettel kapcsolatos részét változtatta meg annyiban, hogy megállapította, miszerint a felperes a visszautazáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. A kereseti kérelem [4] A felperes eljárási és anyagi hivatkozással keresettel támadta az annak bírósági felülvizsgálatát. jogi jogszabálysértésekre alperes határozatát, kérve Az elsőfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában hivatkozott a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13.§
(1)bekezdésére, 18.§
(1)bekezdés b) pontjára, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 59.§
(1)bekezdésére. Kiemelte, hogy a felperes a közigazgatási eljárás során nem tudta megfelelő módon igazolni azt, hogy akár önálló vállalkozói tevékenység, akár egyéb jogviszony alapján jogszerű, folyamatos kereső tevékenységet folytatna Magyarországon. A hatóság több alkalommal próbált a felperes által megjelölt vállalkozás székhelyén és a felperes szálláshelyén helyszíni ellenőrzést végezni, azonban ezen ellenőrzések eredménytelenek voltak, a felperessel más módon sem sikerült felvenni a kapcsolatot. A felperes a közigazgatási eljárás során mellékelte azon nyilatkozatát, amely szerint
- április 19-től
- április
- napjáig terjedő időszakban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, majd ezt követően akként nyilatkozott, hogy a megjelölt időszakban takarítási feladatokat látott el. Kifejtette, hogy a tartózkodási engedély olyan alapvető jogokkal és kötelezettségekkel járó jogintézmény, mely megköveteli, hogy a kérelmező mindenben és teljes körűen együttműködjön az eljáró hatóságokkal. Jelen ügyben a hatóság megtette a szükséges és az ilyen esetben elvárható intézkedéseket, ezen intézkedések azonban a felperesnek felróható okokból eredményre nem vezettek, ennek következményeit pedig a felperesnek kell viselnie. A felperes által csatolt dokumentumok alapján a jövedelemszerzés célja és módja nem volt egyértelműen megállapítható, az általa csatolt üzleti terv és a ténylegesen végzett tevékenység közötti ellentmondást a felperes nem tudta feloldani, ezáltal nem került bizonyításra az sem, hogy a felperes Magyarországon tartósan, jogszerűen pontosan mivel foglalkozik, miből származik és milyen összegű a tényleges jövedelme, ennek alapján pedig biztosított-e megélhetése. A felperes a rendelkezésre álló megtakarításait illetően sem csatolt olyan bizonyítékot, mely kétséget kizáróan alátámasztotta volna azon állítását, hogy megélhetéséhez szükséges anyagi források hosszútávon rendelkezésre állnának. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, a kereseti kérelmének helyt adó döntést. Álláspontja szerint az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését és 339/A. §-át. [9] Hivatkozott arra, hogy
- szeptember
- napja óta jogszerűen, tartózkodási engedély birtokában tartózkodott Magyarországon, jövőbeni magyarországi tartózkodását egyéni vállalkozóként képzeli el. Az ennek feltételét képező, az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(1)bekezdése szerinti szándéknyilatkozatot megtette. Ennek értelmében a tartózkodás célját hitelt érdemlően igazolta, az eljárás során csatolt KEKKH igazolás ugyanis közokiratnak minősül. [10] Sérelmezte, hogy a hatóság és a bíróság terhére értékelte a korábbi munkáltató bejelentési kötelezettségével kapcsolatos esetleges mulasztásokat, ellentmondásokat. E körben hivatkozott arra, hogy a Harmtv. 71. §
(5)bekezdése egyértelműen a foglalkoztatót szankcionálja a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A felperesnek ezen mulasztásokról tudomása nem volt, ennek alapján hamis adatszolgáltatás jelen ügyben nem állapítható meg. [11] Hangsúlyozta továbbá, hogy a közigazgatási eljárás során csatolt 2015. évi NAV igazolás szintén közokiratnak minősül, ezért a hatóság az abban foglaltakat nem kérdőjelezheti meg. Nem került értékelésre továbbá az sem, hogy a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a kérelmezőnek azt kell igazolnia, hogy a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel rendelkezik, nem pedig azt, hogy a kiutazás költségei tartósan rendelkezésére állnak. Aggályosnak tartotta továbbá azt is, hogy miként tudna eleget tenni egy olyan hatósági kötelezésnek, melynek feltételeivel a hatóság szerint nem rendelkezik. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A Pp. 275.§
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. [15] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A jogerős ítéletben foglaltakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben írtakat elbírálva az alábbiakat hangsúlyozza. [16] A Harmtv. 18.§
(1)bekezdés b) pontja értelmében a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [17] A 2/
- Közigazgatási jogegységi határozatban foglaltak alapján amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell. Eszerint a kérelmezőtől a saját ügyében olyan körültekintő eljárás az elvárható, amely kizárja részéről a hamis adatközlést, ennek értelmében a kérelmező felelőssége tudatállapotától függetlenül fennáll. Az idegenrendészeti hatóságnak a közölt adat hamis tartalmáról vagy a tény valótlanságáról meg kell győződnie. A Harmtv.
- §
(1)bekezdése az abban foglalt jogkövetkezményt illetően (megtagadás, visszavonás) kógens előírást tartalmaz, a hatóságnak mérlegelési lehetősége nincs. [18] A Kúria megítélése szerint a hamis adat közlése a felperes által benyújtott üzleti terv és a később ezzel ellentétes felperesi nyilatkozatok ismeretében a hamis adatközlés megvalósult. Az alperes a kérelemben közölt adat hamis tartamáról meggyőződött, annak a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésében meghatározott következményét - a kérelem elutasítását - jogszerűen vonta le. [19] A felperes hamis adatközlése tényének megállapítására tekintettel a felülvizsgálati kérelemben foglalt egyéb hivatkozásokat a Kúria érdemben nem vizsgálta. A felülvizsgálati bíróság ennek tükrében csupán megjegyzi, hogy a felperes által hivatkozottakkal ellentétben ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, amennyiben azt törvény ki nem zárja, vagy nem korlátozza. [20] Fentiekre tekintettel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályhelyeket, ezért a Kúria azt a Pp. 275.§
(3)bekezdésére hivatkozással hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint. a felülvizsgálati eljárás illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke; Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő