A határozat elvi tartalma: Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep kaszálásához. Ilyen tartalmú engedély hiányában a kaszálást végzőt a tevékenység folytatásától el kell tiltani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.768/2018/4. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: természetvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma: 10. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. május 8-án kelt 10.K.27.088/2018/8. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.088/2018/8. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és házastársa tulajdonát képezi a hajdúsámsoni ... [2] [3] [4] [5] hrsz.-ú ingatlan, melynek
- a)alrészlete „legelő”, míg
- b)alrészlete „kivett mocsár” művelési ágú. Az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzésre került, hogy az egyrészt Natura 2000 terület, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, másrészt védett terület, amely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része. Az elsőfokú természetvédelmi hatóság a 2015. november 17-én kelt határozatában a felperest 375.000.forint természetvédelmi bírsággal sújtotta, mert a perbeli ingatlanon engedély nélkül végzett kaszálást. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. március 17-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetét a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.318/2016/7. számú ítéletében elutasította. A Kúria a Kfv.III.38.162/2016/3. számú végzésében a felperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy a perbeli ingatlan
- a)alrészletén 2016. június elején és 2016. augusztusában is engedély nélküli kaszálást végeztek. Az elsőfokú hatóság a 2017. április 19-én kelt határozatában a felperest és házastársát a Hajdúsámson, ... hrsz.-ú,
- a)alrészletű, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó országos jelentőségű védett területen engedély nélkül végzett kaszálástól eltiltotta. A határozattal szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, az alperes a 2017. július 24-én kelt PE/KTF/5653-3/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot az indokolás megváltoztatása mellett - helybenhagyta. Kifejtette, hogy az ingatlan többszörös természetvédelmi oltalom alatt áll, azt a felperes engedély nélkül lekaszálta, ezzel megsértette a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38. §
(1)bekezdés b) pontját, ezért alkalmazandó a Tvt. 37. §
(3)bekezdése szerinti eltiltásra vonatkozó szankció. Az ingatlan védettsége jogszabályokon alapul, így a védelem keletkezésének tényét és tartalmát a rendeleti kereteken túl a hatóságnak nem kell vizsgálnia. A kereseti kérelem [6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Elsődlegesen rögzítette, hogy a per tárgyát az engedély nélkül kaszálástól való eltiltást tartalmazó alperesi határozat képezi, az eljárásban a védettséget feljegyző földhivatali határozatok törvényessége nem vizsgálható. A felperes védett természeti területen engedély nélkül végzett kaszálást, ezzel megsértette a Tvt. 38. §
(1)bekezdés b) pontját, amelynek [8] jogszerű következménye az eltiltás. A felperes által hivatkozott, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság által hozott 14.K.30.294/2004/
- számú ítélet rendelkező részében a ... hrsz.-ú ingatlan nem szerepel. Az ingatlan természetvédelmi oltalmát az alperesi határozatban részletesen megjelölt jogszabályok állapítják meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése, valamint az elsőfokú bíróság új eljárásra és határozat hozatalára utasítása iránt. [10] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 53/
- (XI.28.) AB határozatára (a továbbiakban: AB határozat), amely megállapította, hogy a Tvt.
- §
(1)bekezdése szerinti eljárás, azaz az, hogy a természetvédelmi hatóság a konkrét területre vonatkozóan törvényi vélelem fennállását úgy állapítja meg, hogy nem hoz határozatot, így hatósági határozat hiányában a törvényi védettség tényének fennállását megállapító döntéssel szemben jogorvoslati jog gyakorlása nem kerülhet sor, alkotmányellenes. Az AB határozatra alapítottan a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 14.K.30.294/2004/
- számú ítéletében több ingatlanra a vonatkozó másodfokú földhivatali határozatot hatályon kívül helyezte azzal, hogy a védetté nyilvánítás csak akkor jegyezhető be, ha a természetvédelmi hatóság az egyes védett természeti földterületről határozatot hoz. Az ítélet a perbeli ingatlanra nem vonatkozik, azonban a felperes véleménye szerint precedens értékű. A védettség tényének fennállását jelen esetben is határozati formában kellett volna megállapítani, ez azonban jogellenesen nem történt meg. [11] A felperes kifejtette, hogy a kaszálással természeti értéket nem károsított, annak megkezdését telefonon az elsőfokú hatóság felé bejelentette. A bíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett volna, hogy a védettség elrendelése a jogszabályoknak megfelelően történte. Ennek hiányában a bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [14] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [15] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. Az ítéletben írtakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat elbírálva az alábbiakat fejti ki. [16] A védett természeti területre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31-41. §-ai határozzák meg. A 31. § értelmében tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A 38. §
(1)bekezdés b) pontja többek között kimondja, hogy védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a kaszáláshoz. [17] A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 5. §
(3)bekezdése szerint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. [18] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes - általa sem vitatottan - a kaszáláshoz írásbeli engedélyt nem kért. Állította, hogy az elsőfokú természetvédelmi hatóság felé a kaszálást telefonon bejelentette, ennek azonban nincs relevanciája, mert egyrészt ezt az előadását nem bizonyította, másrészt a bejelentést írásban kellett volna megtennie. [19] A Tvt. 37. §
(3)bekezdése alapján védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját tevékenység folytatásától eltiltani. [20] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a perbeli védett természeti területen történő engedély nélküli kaszálás a terület veszélyeztetésének minősül, ezért az engedély nélkül végzett kaszálástól való eltiltás a Tvt. 37. §
(3)bekezdésén alapuló jogszerű szankció. [21] A Kúria egyetért az elsőfokú bíróság érvelésével, amely szerint jelen perben a felperesi ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett Natura 2000 terület és védett terület minőség és az ezeket bejegyző földhivatali határozatok törvényessége nem vizsgálható. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakhoz kapcsolódóan a következőket rögzíti. [23] A Tvt. 4. §
- g)pontja értelmében védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. A 4. §
- h)pontja szerint Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület): külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A 24. §
(1)bekezdése szerint természeti területet és más - e törvény 22. §-a alapján - védelemre érdemes földterületet
- a)országos jelentőségű terület esetén a miniszter
- b)helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat nyilvánít védetté. [24] A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 130/2007. (XII.27.) KvVM rendelet a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védettségét fenntartotta. A rendelet 1. számú melléklete a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartózó ingatlanként jelöli meg a hajdúsámsoni ... hrsz.-ú ingatlant. Az ingatlan ezzel Natura 2000 területnek is minősül. [25] Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 5. §-a rögzíti, hogy a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza. Az 5. melléklet 7.60.1. alszáma alatt található többek között a perbeli ingatlan helyrajzi száma is. [26] A kaszálással érintett ingatlan védett természeti terület jellege a Tvt. 24. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján az ítélet előző pontjában megjelölt két KvVM rendeleten alapul. A felperes által hivatkozott AB határozat egy másik típusú, a Tvt. 23. §-ában és 26. §
(3)bekezdésében meghatározott védetté nyilvánítási eljáráshoz kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság határozatában előírta, hogy szükséges a Tvt. olyan irányú módosítása, amely a védett természeti terület kiterjedését meghatározó természetvédelmi hatósági határozattal szembeni jogorvoslatot biztosítja. A jogalkotó a 26. §
(3)bekezdését az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően módosította. [27] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy a korábban írtaknak megfelelően a védettség tényét a felperesi ingatlanra törvényi felhatalmazásra alapítottan meghozott miniszteri rendeletek rögzítik, a Tvt. 26. §
(3)bekezdés nem irányadó. [28] A közigazgatási bíróság - a felperes érvelésével szemben hivatalból nem köteles vizsgálni, hogy a védettség elrendelése jogszerűen történt-e. A Pp. 206. §
(1)bekezdését az elsőfokú bíróság nem sértette meg. [29] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [30] Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep kaszálásához. Ilyen tartalmú engedély hiányában a kaszálást végzőt a tevékenység folytatásától el kell tiltani. Záró rész [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [32] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárás költség megfizetésére. [33] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie, amelynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [34] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő