Pf.20753/2018/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1a), - ... fizet a felperesnek azért, hogy rajta keresztül beleszólhasson a politikába (2, 3, 4, 7b, c), - a pénzt ...tól fegyőrökön, ...es újságírón, egy baloldali alapítványon és régi ismerősén keresztül kapja (5, 9d), - a pénzért cserébe felperes ... utasításait követi

(6e), - ... hencegett azzal, hogy a felperest ő fizeti, ezért azt csinálja, amit mond neki

(6g), ... írja elő a börtönből a felperesnek, hogy mit nyilatkozzon

(8h), a pénzért cserébe a felperes teljesen ... befolyása alatt áll

(9i), - ... a jelenlegi hatalomnak a felperes felhasználásával vág vissza

(6f). Az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az általa 2016. szeptember 9-én az ... csatornán sugárzott Híradóban azzal, hogy valótlanul híresztelte, miszerint: - a felperest saját emberének tartja ...

(13a), - ... politikai és kommunikációs tanácsokkal látja el a felperest

(13b), - ... diktálja a felperesnek, amit politikusként később elmond a kamerába, és ezért sok pénzt kap (13, 14c, d). Az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az általa 2016. október 26án az ... csatornán sugárzott Híradóban azzal, hogy valótlanul híresztelte, miszerint a felperes rendszeresen dolgozik ...nak

(15a). Az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az általa

1. október 27én az ... csatornán sugárzott Híradóban azzal, hogy valótlanul híresztelte, miszerint: - a felperes ... embere, őt irányítja (17a, 19a, 20a), - ... utasítja és felügyeli a felperest, valamint fizet neki (18b, c), - ... legalább nyolc alkalommal előre tudta, hogy felperes mit nyilatkozik majd a tévében (20, 21, 22d), ... a jelenlegi hatalomnak felperes neve felhasználásával vág vissza (23, 24, 25e). Ezt meghaladóan a jogsértés megállapítására vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Az alperest a jogsértésért adott elégtétel adásként arra kötelezi, hogy az ítélet kihirdetését követő hónap 8., 9.,
2. és
3. napján, az ... csatornán a Híradó című műsor esti adásában (vagy azzal azonos műsorsávban sugárzott hírműsorban) kommentár nélkül a képernyőn feliratként megjelenítve és egyidejűleg hangalámondással tegye közzé az alábbi közleményt: „Közlemény: Az ... Híradó
4. szeptember 8-án, 9-én, 26-án, és 27-én sugárzott adásaiban megsértettük felperes neve jóhírnevét azzal, hogy róla valótlan állításokat híreszteltünk. Valótlanul híreszteltük, hogy felperes neve ... embere, ... őt utasítja, irányítja, előírja mit nyilatkozzon a sajtóban, neki politikai és kommunikációs tanácsokat ad. Valótlanul híreszteltük, hogy ... ...nak pénzt ad, őt szponzorálja. Valótlanul híreszteltük, hogy felperes neve rendszeresen ...nak dolgozott. A jogsértésekért felperes nevetől elnézést kérünk." Ezt meghaladóan az elégtétel adásra kötelezésre vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. A felperesnek fizetendő sérelemdíj összegét 2.000.000 (kétmillió) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja. A peres felek első- és másodfokú perköltségeiket maguk kötelesek viselni. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 350.000 (háromszázötvenezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. A le nem rótt 350.000 (háromszázötvenezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az ... párt elnöke, korábban az Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat képviselője volt. Az alperes az országos közmédia szolgáltatója. A ... televíziós csatorna ... című hírműsorában
5. szeptember
6. és
7. között többször is beszámolt arról, hogy a felperes a börtönbüntetését töltő, súlyos bűncselekményei miatt általánosan ismert ...sal kapcsolatot tart, neki dolgozik, irányítása alatt áll. A fenti hírt lényegében az összes médium átvette és nyilvánosságra hozta. A felperesre vonatkozó értesüléseit a ... ...ben megszólaló ... állítása szerint ...tól közvetlenül szerezte, mivel vele egy időben azonos büntetés-végrehajtási intézetben volt elhelyezve. Az alperes, mint az országos közmédia médiaszolgáltatója, a Híradó című hírműsoraiban a magyar társadalom széles körét éri el, a perrel érintett időszakot tekintve kereskedelmi médiumokhoz képest fokozottabb közbizalom kapcsolódott hozzá. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában rögzítette az üggyel összefüggő sajtóperek eredményének értékelését is. A felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a
8. szeptember 8., 9., október
9. és
10. napján közölt hírműsoraiban az általa kiemelt alábbi, az elsőfokú ítélet szerint számozott, illetve a keresetpontosítás szerint az abc betűivel azonosított közlések valótlan és sértő tényállítások, amelyekkel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy az alperest kötelezze a bíróság összesen öt alkalommal a perben kifogásolt műsorszámok dátumainak megfelelő napon, napszakban és műsorszámban beolvasott nyílt levélben kérjen bocsánatot a felperestől. Kérte kötelezni az alperest 5.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. A
11. szeptember 8-án az ... csatornán sugárzott Híradó című műsorban elhangzott alábbi közlésekért kérte valótlan tényállítás híresztelése miatt a jóhírnév sértés megállapítását (I.): - „Mv: A hírhedt ... irányítja az ... politikusát, felperes nevet."

(1)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... irányítja őt. (a) - „...on keresztül ... még a börtönből is bele tud szólni a politikába, ezért cserébe fizet ...nak."

(2)„Először a ... írta meg, hogy ... az ellenzék egyik hangos emberét használja fel, aki ráadásul rá is szorul az anyagi támogatásra."

(3)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... rajta keresztül szól bele a politikába (b), valamint fizet neki azért, hogy rajta keresztül beleszólhasson a politikába. (c) - „R: Pénzzel és információkkal látja el az egyik ismert ellenzéki politikust a több leszámolásos gyilkosság megrendelése miatt 15 év fegyházra ítélt, baloldali kötődésű .... Erről is írt a ....hu."

(4)„A politikus a pénzt egy korábbi ...es újságírón, egy régi ismerősén, és megvehető fegyőrökön keresztül kapja ...tól."

(5)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ...tól pénzt kap (c), a pénz fegyőrökön, ...es újságírókon, egy baloldali alapítványon és régi ismerősén keresztül jut el hozzá titokban. (d) - „Az egykori üzletember kifejezetten hencegett a börtönben azzal, hogy a politikus az ő embere, hiszen ő fizeti, és ezért azt csinálja, amit mond neki."

(6)... ugyanis elhatározta, hogy visszavág a hatalomnak, erre pedig az ellenzék egyik leghangosabb emberét használja fel, aki ráadásul rá is szorul az anyagi támogatásra."

(6)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy a pénzért cserébe felperes ... utasításait követi („azt csinálja, amit mond neki") (e), ... a jelenlegi hatalomnak felperes neve felhasználásával vág vissza (

1. f)... hencegett azzal a börtönben, hogy a felperest ő fizeti, aki ezért az utasításait követi. (
2. g)- „... egykori rabtársa is nyilatkozott. Azt mondta, a volt üzletember maga mesélte el, hogy felperes neveen keresztül még a politikába is bele tud szólni."

(7)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... a felperesen keresztül még a politikába is bele tud szólni. (b) - „Kommunikációját ő előre tudta mindig, hogy mi fog történni."

(8)- „A pénz, a lap információi szerint, ezután egy közismert baloldaliak által alapított szervezeten keresztül jut el feltűnés nélkül az ellenzéki politikushoz. Az alapítvány például korábban, két nap alatt nyolcvanmillió forint mellett még ötvenmilliót kalapozott össze, titokzatos támogatók segítségével."

(9)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... neki egy alapítványon keresztül pénzt juttat el. (d) - „Ő írja elő neki bentről, hogy ő mikor, kiről, mit mondjon, a médiában mit nyilatkozzon, stb."

(10)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy a felperesnek ... írja elő a börtönből, hogy mit nyilatkozzon a sajtóban. (h) - „... egykori rabtársa a ...nek megerősítette, felperes neve, a pénzért cserébe, mint fogalmazott, úgy táncol, ahogy a hírhedt bűnöző fütyül neki."

(11)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy felperes a pénzért cserébe teljesen ... befolyása alatt áll. (i) A 2016. szeptember 9-én a ... csatorna ... Esti Híradó című műsorában elhangzott alábbi közlésekért kérte valótlan tényállítás híresztelése miatt a jóhírnév sértés megállapítását (II.): - „A pénteki sajtótájékoztatón felperes neve ... kérdésére, hogy kapott-e pénzt ...tól, nem válaszolt. Szerdán a ... írta meg, hogy az ellenzék egyik hangos emberét használja fel arra, hogy lejárasson ...es politikusokat, aki ráadásul rá is szorul az anyagi támogatásra. Megszólaló: Van ez a felperes neve nevű politikus, akit én úgy tituláltam, hogy ez a kendermagos emberke. R: A ...-nek ... egykori rabtársa is nyilatkozott. Azt mondta, az egykori üzletember maga mesélte el, hogy felperes neveen keresztül még a politikába is bele tud szólni. A ....hu korábbi cikke szerint ... pénzt is küldött az ... alelnökének egy ...es újságírón és egy volt üzlettársának barátján keresztül."

(12)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... felperest használja fel, hogy lejárasson ...es politikusokat (a), ... fizet a felperesnek, hogy rajta keresztül beleszólhasson a politikába (b), a pénz egy ...es újságírón, és egy volt üzlettársának barátján keresztül jut el a felpereshez titokban (c), a pénzért cserébe felperes ... befolyása alatt áll. (d) A 2016. szeptember 9-én az ... csatorna Híradó című műsorában elhangzott alábbi közlésekért kérte valótlan tényállítás híresztelése miatt a jóhírnév sértés megállapítását (III.): - „Mv: felperes nevet, az ... alelnökét saját emberének tartja ..., erről beszélt a ...-nek az üzletember egykori rabtársa, ... állítása szerint ... nemcsak információval, hanem politikai és kommunikációs tanácsokkal is ellátja felperes nevet. A ...nek azt is nyilatkozta, hogy ... diktálja azt, amit felperes neve politikusként később elmond a kamerába. A férfi szerint egyébként ezért sok pénzt kap felperes neve."

(13)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... a felperest saját emberének tartja (a), politikai és kommunikációs tanácsokkal látja el a felperest (b), diktálja a felperesnek, amit politikusként elmond a kamerába (c), és ezért sok pénzt kap. (d) - „Megszólaló: ...nak felperes neve. Ez havi szinten ez több milliós kiadást jelentett számára."

(14)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... diktálja, amit később a kamerába mond a felperes, és ezért ő sok pénzt kap. (d) A 2016. október 26-án az ... csatorna Híradó című műsorában elhangzott alábbi közlésekért kérte valótlan tényállítás híresztelése miatt a jóhírnév sértés megállapítását (IV.): - „Rendszeresen dolgozik ...nak az ... alelnöke, felperes neve. Erről sajtóhírek szerint a fegyházra ítélt bűnöző keresztlánya számolt be az interneten, méghozzá egy fórumon."

(15)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy rendszeresen dolgozik ...nak. (a) - „hogy felperes neve régóta tesz mindenféle szívességet ...nak."

(16)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy régóta tesz mindenféle szívességet a felperes ...nak. A 2016. október 27-én az ... csatorna Híradó című műsorában elhangzott alábbi közlésekért kérte valótlan tényállítás híresztelése miatt a jóhírnév sértés megállapítását (V.): - „A férfi így a tárgyalótermen kívül nyilatkozott a Híradónak és megerősítette, amit már korábban is mondott, vagyis hogy a börtönben szerzett információk alapján ő úgy tudja, hogy felperes neve ... embere."

(17)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... irányítja a felperest („... embere"). (a) - „Hát azt ugye mondta, hogy a ... ugye az ő embere, ő hát, hogyha valaki valakinek az embere, ugye azt ő szponzorálja, ő felügyeli ugye a munkáját, ő adja az utasításokat."

(18)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... őt utasítja és felügyeli (b), valamint fizet neki, hogy beleszóljon a politikába. (c) - „R: felperes neve ... embere. Ezt mondta a Híradónak ... egykori rabtársa."

(19)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... irányítja (... embere). (a) - „A férfi a bíróság folyosóján a Híradónak arról beszélt, ... a börtönből irányítja felperes nevet. Azt mondta, ... ott is előre tudta, hogy felperes neve mikor, milyen ügyben és mit fog nyilatkozni."

(20)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... őt a börtönből irányítja (a), előre tudta, hogy mikor, mit fog nyilatkozni. (d) - „Mindig mondta ezt, hogy nézzem ugye a médiát, hogy melyik tévécsatornát nézzem, hogy ott fog a felperes neve pont szerepelni, és hogy mivel kapcsolatban lesz, hogy éppen hogy milyen témában fog ő nyilatkozni, vagy éppen kit fog támadni, ugye ezzel kapcsolatban."

(21)„Nem tudom, egy jó pár alkalom, nem tudom, ilyen nyolc-tíz alkalom biztos, hogy volt."

(22)Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy legalább nyolc alkalommal ... előre tudta, hogy a felperes mit nyilatkozik majd a tévében. (d) - „... szerint ... azért használja felperes nevet, mert az ellenzék egyik leghangosabb emberének tartja, aki ahogy a férfi fogalmazott, tud olyan kalamajkát csinálni, amivel árt a jelenlegi politikai rendszernek."

(23)„Megszólaló: - Azért szponzorálgatja ... urat, hogy ugye a jelenlegi rendszert, hogy úgymond ilyen kalamajkát csináljon ugye, hogy bukjanak, úgymond."

(24)„R: A férfinak ... azt mondta, felperes nevet is felhasználja arra, hogy gyengítse a mostani kormányt." Jóhírnév sértő állításként sérelmezte, hogy ... szponzorálja és felhasználja a felperest arra, hogy gyengítse a kormányt, és a jelenlegi rendszert megbuktassa. Jóhírnév sértőként sérelmezte, hogy ... fizet felperes nevenek, illetve a jelenlegi hatalomnak felperes neve felhasználásával vág vissza. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Egyrészt azzal védekezett, hogy a pontosított keresetből nem állapítható meg, hogy a felperes konkrétan mely tényállításokat tartja sérelmesnek az alperes műsoraiban. Arra is hivatkozott, hogy a sérelmezett közlések nem tényállítások, hanem ... véleményeként felfogható közlései, amelyeket az alperes ezen körülmény feltüntetésével bocsátott a nyilvánosság elé. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy jogerős ítéletére, mely utalt a felperes saját Facebook profilján közzétett közlésére és annak alapján a bíróság bizonyítottnak tekintette, hogy a felperes ... embere, neki feladatokat ad és neki dolgozik. Ez alapján kérte megítélni az irányító-irányítotti kapcsolatra vonatkozó közlést is. Védekezése szerint a közérdeklődésre számot tartó ...-féle büntetőeljárás kapcsán a közszereplő felperesre vonatkozó hírt tájékoztatási kötelezettsége körében hozta nyilvánosságra. Kérte figyelembe venni, hogy a felperes esetleges hátrányát nem az alperes, hanem számos más médium okozhatta, amennyiben a hátrány ténylegesen megállapítható. Azzal is védekezett az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott döntésekre hivatkozva, hogy a sajtótól nem elvárható, hogy nyomozóhatóságként működjön. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az általa 2016. szeptember 8-án az ... csatornán sugárzott Híradó, a 2016. szeptember 9. napján a ... Esti Híradó, a 2016. szeptember 9. napján az ... Híradó, 2016. október 26. napján az ... Híradó és a 2016. október 27. napján az ... Híradó című hírműsoraiban nyilvánosságra hozott felperesre vonatkozó alábbi valótlan tényállításaival: - A hírhedt ... irányítja az ... politikusát, felperes nevet.

(1)- ...on keresztül ... még a börtönből is bele tud szólni a politikába, ezért cserébe fizet ...nak.

(2)- Először a ... írta meg, hogy ... az ellenzék egyik hangos emberét használja fel, aki ráadásul rá is szorul az anyagi támogatásra.

(3)- Pénzzel és információkkal látja el az egyik ismert ellenzéki politikust a több leszámolásos gyilkosság megrendelése miatt 15 év fegyházra ítélt, baloldali kötődésű .... Erről is a ....hu.

(4)- A politikus a pénzt egy korábbi ...es újságírón, egy régi ismerősén, és megvehető fegyőrökön keresztül kapja ...tól.

(5)- Az egykori üzletember kifejezetten hencegett a börtönben azzal, hogy a politikus az ő embere, hiszen ő fizeti, és ezért azt csinálja, amit mond neki. ... ugyanis elhatározta, hogy visszavág a hatalomnak, erre pedig az ellenzék egyik leghangosabb emberét használja fel, aki ráadásul rá is szorul az anyagi támogatásra.

(6)- ... egykori rabtársa is nyilatkozott. Azt mondta, a volt üzletember maga mesélte el, hogy felperes neveen keresztül még a politikába is bele tud szólni.

(7)- A pénz, a lap információi szerint, ezután egy közismert baloldaliak által alapított szervezeten keresztül jut el feltűnés nélkül az ellenzéki politikushoz. (9. első mondat) - Ő írja elő neki bentről, hogy ő mikor, kiről, mit mondjon, a médiában mit nyilatkozzon, stb.

(10)- ... egykori rabtársa a ...nek megerősítette, felperes neve, a pénzért cserébe, mint fogalmazott, úgy táncol, ahogy a hírhedt bűnöző fütyül neki.

(11)- A pénteki sajtótájékoztatón felperes neve ... kérdésére, hogy kapott-e pénzt ...tól, nem válaszolt. Szerdán a ... írta meg, hogy az ellenzék egyik hangos emberét használja fel arra, hogy lejárasson ...es politikusokat, aki ráadásul rá is szorul az anyagi támogatásra. (…) felperes neveen keresztül még a politikába is bele tud szólni. A ....hu korábbi cikke szerint ... pénzt is küldött az ... alelnökének egy ...es újságírón és egy volt üzlettársának barátján keresztül.

(12)- felperes nevet, az ... alelnökét saját emberének tartja ..., erről beszélt a ...-nek az üzletember egykori rabtársa. ... állítása szerint ... nemcsak információval, hanem politikai és kommunikációs tanácsokkal is ellátja felperes nevet. A ...nek azt is nyilatkozta, hogy ... diktálja azt, amit felperes neve politikusként később elmond a kamerába. A férfi szerint egyébként ezért sok pénzt kap felperes neve.

(13)- ...nak felperes neve. Ez havi szinten több milliós kiadást jelentett számára.

(14)- Rendszeresen dolgozik ...nak az ... alelnöke, felperes neve. Erről sajtóhírek szerint a fegyházra ítélt bűnöző keresztlánya számolt be az interneten, méghozzá egy fórumon.

(15)- A férfi így a tárgyalótermen kívül nyilatkozott a Híradónak és megerősítette, amit már korábban is mondott, vagyis hogy a börtönben szerzett információk alapján ő úgy tudja, hogy felperes neve ... embere.

(17)- Hát azt ugye mondta, hogy a ... ugye az ő embere, ő hát, hogyha valaki valakinek az embere, ugye azt ő szponzorálja, felügyeli ugye a munkáját, ő adja az utasításokat.

(18)- felperes neve ... embere. Ezt mondta a Híradónak ... egykori rabtársa.

(19)- A férfi a bíróság folyosóján a Híradónak arról beszélt, ... a börtönből irányítja felperes nevet. Azt mondta, ... ott is előre tudta, hogy felperes neve mikor, milyen ügyben és mit fog nyilatkozni.

(20)- Mindig mondta ezt, hogy nézzem ugye a médiát, hogy melyik tévécsatornát nézzem, hogy ott fog a felperes neve pont szerepelni, és hogy mivel kapcsolatban lesz, hogy éppen hogy milyen témában fog ő nyilatkozni, vagy éppen kit fog támadni, ugye ezzel kapcsolatban.

(21)- Nem tudom, egy jó pár alkalom, nem tudom, ilyen nyolc-tíz alkalom biztos, hogy volt.

(22)- ... szerint ... azért használja felperes nevet, mert az ellenzék egyik leghangosabb emberének tartja, aki, ahogy a férfi fogalmazott, tud olyan kalamajkát csinálni, amivel árt a jelenlegi politikai rendszernek.

(23)- Azért szponzorálgatja ... urat, hogy ugye a jelenlegi rendszert, hogy úgymond ilyen kalamajkát csináljon ugye, hogy bukjanak, úgymond.

(24)- A férfinak ... azt mondta, felperes nevet is felhasználja arra, hogy gyengítse a mostani kormányt.

(25)A bíróság kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az adott hónap 8., 9.,

1. és
2. napján a perben kifogásolt műsorszámok sugárzásának megfelelő napszakban hozza nyilvánosságra az ítélet rendelkező részét, küldjön továbbá a felperesnek a jogsértés miatt őt megkövető levelet, melynek nyilvánosságra hozatalára felhatalmazta a felperest. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 5.000.000 forint sérelemdíjat, valamint 1.160.000 forint ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a feljegyzett 300.000 forint illetéket a Magyar Állam viseli. Felek a jogi képviseletükkel felmerült ügyvédi díjat maguk kötelesek viselni. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában felsorolta a figyelembe vett bizonyítékokat. Döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi V. törvény (Ptk.) 2:
4. §

(1)bekezdésére, 2:

1. § d) pontjára, 2:
2. §

(2)bekezdésére alapította. Annak vizsgálatából indult ki, hogy a sérelmezett közlések valótlan tényállítások-e vagy vélemények, valamint, hogy az alperes bizonyította-e közléseinek valóságtartalmát. Következtetése szerint a sajtó-helyreigazítási perekben az nem bizonyult valós közlésnek, hogy a felperes ... embere, neki dolgozott, tőle pénzt kapott és cserébe utasításai szerint működött. Annyi nyert csak bizonyítást a felperes Facebookon megjelent videóüzenete alapján, hogy a felperes egy alkalommal ...sal kapcsolatot tartó személy kérésére ... részére ingyenesen átadott sajtócikkeket, melyek ... és felperes neve korábban folyamatban volt perével foglalkoztak és amely per során ... 2016 nyarán tanúként vallomást tett. Indokolásában számba vette a kifogásolt közléseket, és részletezte egyes közlések jelentéstartalmát, tény-, vélemény, illetve sértő jellegét, utalt egyes állítások bizonyítatlanságára (pl. 12, 13, 14, 15.). Arra a következtetésre jutott, hogy a

1. pontban megjelölt „kommunikációját ő előre tudta mindig, hogy mi fog történni" kitétel nem sértő (sérelmes) és nem tényállítás, mivel bizonyíthatatlan belső tudattartalom. A
2. pontban kifogásolt közlés kapcsán, mely szerint a felperes régóta tesz mindenféle szívességet ...nak szintén nem állapított meg jogsértést, mivel a felperes saját Facebook oldalán tett közlés egy ... részére nyújtott felperesi szívességről szólt. Ezen közlésrészletek tekintetében jogsértést nem állapított meg és a keresetet elutasította. Az alperes ... és ... tanúkénti meghallgatására irányuló indítványait mellőzte. A mellőzés indokaként kifejtette, hogy ... vallomása közvetettsége folytán nem alkalmas a valóság kiderítésére, más források nem támasztják alá. Ezen túlmenően utalt arra is, hogy rendelkezésre állt a Fővárosi Törvényszék előtt 35.P.20.843/2017/
3. szám alatti jegyzőkönyvben ... részletes, minden lényeges kérdésre kiterjedő tanúvallomása, amelyhez képest alperes állításait alátámasztó többlettartalom nem várható. Értékelte azt is, hogy a bv. intézet válasza szerint az ételosztás a zárka ajtók zárt állapota mellett történik, amelyet végig felügyel a bv. intézet dolgozója, ekként nem adódik arra lehetőség, hogy az osztó és a fogvatartott egymással beszélgetést folytasson. Ennek ismeretében az elsőfokú bíróság ellentmondásosnak találta ... becsatolt vallomását. Ilyen ételosztási rend mellett ugyanis nem magyarázható, miként fejlődött ki részletes ismétlődő és bensőséges diskurzus ... és ... között. Figyelembe vette azt is, hogy ... tévébeli szereplését közvetlenül megelőzte a felperes és ... miniszter közötti per tárgyalása. ... számára ezért nyilvánvaló kellett hogy legyen, hogy a közvélemény befolyásolására mindenképpen alkalmassá válik az általa előadott történet. A tanú motivációjaként előadottakat, az igazság felszínre hozatalát nem találta meggyőzőnek. ... tanúkénti meghallgatására tett indítványt azért mellőzte, mert a felperes által csatolt iratok alapján bizonyítottnak találta, hogy ... sajtó-helyreigazítással élt a ... cikkével szemben, melyben ... a felperessel azonos módon kifogásolta a kettejük kapcsolatáról szóló híradásokat. Ebben a körben utalt arra, hogy a Fővárosi Törvényszék 65.P.23.821/2017/
4. számú jegyzőkönyvben szerepel, hogy ... kérésére a ... helyreigazítást közölt abban a perben a jelen per felperese által kifogásolt, jelen per tárgyával lényegében azonos kijelentések miatt. ... tanúkénti idézése, továbbá az idézés megjelenés nehézségeivel arányban nem álló szervezést, költséget jelentett volna anélkül, hogy attól az alperesi álláspontot alátámasztó bizonyíték lett volna nyerhető. Az alperes végül maga sem állította, hogy tudomása lenne konkrét az alperesi álláspontot alátámasztó tényről a tanú részéről. A csatolt sajtó-helyreigazítási ítéletekből azt a következtetést vonta le, hogy egyik sajtótermék sem tudta sikeresen bizonyítani a sérelmezett közlésekben kirajzolódó kapcsolat tényleges fennállását és természetét. Jelentőséget tulajdonított annak is, hogy ... és a felperes viszonyára vonatkozó előadás sajátos helyzetben került az országos nyilvánosság elé, ... miniszter és felperes neve perével időben szoros összefüggésben, anélkül, hogy bármilyen egyéb forrás alátámasztaná. A felperes által csatolt ... nyilatkozata és szolgáltatási szerződés alapján megállapította, hogy a felperes által ... részére átadott sajtófigyelés anyagát nem maga a felperes személyesen válogatta össze, hanem az az általa vezetett párt és az ... közötti megállapodás alapján a kft. által előre meghatározott szerződés szerinti szempontok mentén történő gyűjtésének eredménye. ... nyilatkozata, mely szerint 2016-ban ...-... per kapcsán ... tanúvallomásának elhangzását követően felperes neve kérte tőle, hogy a napi sajtószemlének a perre vonatkozó részei legyenek külön kinyomtatva, alkalmas volt annak alátámasztására, hogy a felperes őszintén nyilatkozott a Facebook oldalára posztolt videóban arról, hogy a ...-... per során tudomása szerint ...tól származó megkeresés alapján szívességből külön összegyűjtötte és átadta egy ... nevezetű személynek a perrel kapcsolatos sajtós anyagokat. A fenti két irat álláspontja szerint azt mindenképpen alátámasztja, hogy nem a felperes, hanem a párt végezte a sajtófigyelést. Tekintettel arra, hogy az alperes a sérelmezett közlések valóságát nem tudta bizonyítani, a Ptk. 2:
5. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megállapította fentiek alapján a jogsértést. A Ptk. 2:51. §

(1)bekezdés c) pontja alapján rendelkezett az elégtételadásról. Megalapozottnak találta a nyílt levélben történő bocsánatkérésre kötelezés iránti kérelmet. Álláspontja szerint az országos nyilvánosság megvalósítható a nyílt levél bemutatásával, mely a körülményekhez képest a leginkább célszerű mód. A jogsértések miatti bocsánatkérés helyett a „megkövetni" kifejezést találta használhatónak. A Ptk. 2:

1. §-a alapján kötelezte az alperest sérelemdíj fizetésére. Értékelte ebben a körben, hogy a közlések döntő többsége a felperesre nézve súlyosan sértő tartalmat hordozott. Az, hogy az alperes mellett más számos akár nagyobb nézettségnek, olvasottságnak örvendő sajtótermék is hasonló tartalmú közléseket hozott, nem alkalmas az alperes felelősségének kimentésére, az alperes önállóan felel az általa nyilvánosságra hozott közlésekért. ... tanúvallomása, illetve ... tanúvallomására is figyelemmel azt állapította meg, hogy a közmédiának a társadalom magasabb szintű hitelességet, objektivitást társít. Kifejtette, hogy a felperes, mint közszereplő politikus szélesebb értelemben köteles a személyét érintő, akár kedvezőtlen, hátrányos vélemények elviselésére. Az érintett közlések azonban részben nem vélemények, hanem tényállítások, továbbá a felperes közszereplői minőségén messze túlterjeszkedő tényállítások. Az őt érintő közlések nemcsak etikai értelemben, de büntetőjogilag is figyelembe jöhető vádakat jelentenek. Felperes politikai szerepköréhez kapcsolható tisztességét és magánemberként felfogott becsületességét egyaránt súlyosan kikezdő közlésekről van szó. Fentiekre tekintettel nem lehetett a sérelemdíj mértékét a közszereplőknél alkalmazható szelídebb mérce alapján meghatározni. Értékelte azt is, hogy összesen öt alkalommal, főműsoridőben közreadott Híradó szerepeltette a közléseket. Figyelembe vette a felróhatóság mértékét, amely a hírek nyilvánosságra hozatalával üzemszerűen, rendszeresen és nagy múlttal foglalkozó országos nézettségű tévécsatornát üzemeltető sajtószerv esetében kiemelkedően magas. Az alperessel egyidejűleg más, nagy nézettségű, olvasottságú médiaszereplők is hasonló jogsértéseket követtek el, az alperesnek az elsőfokú bíróság indokolása szerint erről az összehangolt eljárásáról is tudomása kellett hogy legyen. Az alperes által hivatkozott EJEB gyakorlat kapcsán kifejtette, hogy az ottani ügyek tényállásai jelentősen eltérnek a jelen perben megállapítható tényállástól. Elsődlegesen azért, mert azokban az esetekben valósan létező közéleti ügyek kapcsán nyilvánosságra hozott hivatalos forrásokról, hírekről foglalt állást a bíróság, míg a jelen ügyben nem volt közéleti jelleg, azaz nem bizonyosodott be, hogy felperes és ... között pénzügyi kapcsolat és irányítói viszony állt fenn. Közéleti ügynek az tekinthető a jelen per tényállása alapján, hogy egy megalapozatlan állítás kapcsán nyilvános kommunikáció folyt az országos nyilvánosság előtt. Nem ... és ... üzleti kapcsolata volt a közéleti ügy, hanem ... nyilvános vádja felperes neverel szemben, mely azonban a média, így az alperes tolmácsolásában eltérő tartalommal került a nyilvánosság elé, úgy mintha a bűnöző és a felperes egymással titkolt üzleti és korrupt kapcsolatot ápolnának. Hangsúlyozta, hogy nem várható el a sajtószervektől, hogy konkrét bizonyosságig jutó nyomozást folytassanak minden információ, hír felmerülése esetén, ugyanakkor általában elvárható a sajtószervtől, hogy a tudomására jutó információt legalább minimális mértékben alátámassza valamely egyéb forrással, jóhiszeműen és körültekintően járjon el, és különböző álláspontokat is mutasson be objektíven. A hivatalos, de legalábbis hitelességében alátámasztható információ megosztása és nyilvánosságra hozatala közéleti ügy létrejöttét generálhatja, azonban a hivatalos vagy más módon hitelesnek feltehető forrást teljes mértékben nélkülöző ügy sajtóban történő, országos nyilvánosság elé tárása nem közéleti ügy szabad megvitatása, hanem legfeljebb karaktergyilkosság, lejáratás. Ezért az alperesi magatartást is súlyosan felróhatónak találta. Az eset felperesre és környezetére gyakorolt hatását, az élettársa ... tanúvallomása, ..., a felperes munkatársa tanúvallomása és a felperes személyes meghallgatása alapján értékelte. Kifejtette, hogy a személyével kapcsolatos állítások az általa irányított és képviselt pártot is súlyosan érintő közlések, melyek azután a felperes egzisztenciájára visszahatnak. Nincs annak jelentősége, hogy a felperes az esetet követően is politikusként működhetett tovább, vagy hogy az ügytől függetlenül is megosztó politikai szereplő volt, ugyanis a perrel érintett ügy külső, a felperes által nem befolyásolható körülményként alakította át, változtatta hátrányosan személyisége megítélését. Idézte a tanúvallomások részleteit és akként foglalt állást az élettársi vallomás alapján, hogy a felperes és közte alakuló bizalmat alapjaiban megrendítette a felperesre vonatkozó híresztelés, benne az alperesi tevékenységgel. Számos kételyt ébresztve a tanúban, a tanú családtagjaiban és barátaiban a felperes becsületessége, hitelessége vonatkozásában. ... tanúvallomásából idézett egy esetet, amikor felperes kisgyerekére tettek megjegyzést, ... vallomása pedig alátámasztotta, hogy az ügy kirobbanását, mintegy másfél évvel követően is illetik a felperest hátrányos megjegyzésekkel és szidalmakkal szóban, vagy a Facebookon írásban, akár egészen más politikai témájú ügyek révén is. Figyelembe vette azt is, hogy a sérelemdíj nemcsak a felperest ért erkölcsi kár kompenzálását hivatott elérni, hanem a jogsértő magatartás szankciójaként is funkcionál és prevencióra is alkalmas kell hogy legyen. A jogsértés ismétlődő jellegét is értékelte. Mindezekre tekintettel a felperes sérelemdíj igényét megalapozottnak találta. A perköltségről a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalra utasítását. Másodlagosan kérte a felperes keresetének elutasítását az ítélet megváltoztatásával. Kifogásolta, hogy a Pp. 121. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek nem felelt meg a kereset. Álláspontja szerint a felperes csak a sérelmes közléseket emelte ki a leiratokból és, az elsőfokú bíróság végezte el a felperes helyett annak kimutatását, hogy a kifogásolt részletek a felperesnek milyen okból sérelmesek. A megalapozatlanság körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a Facebook videó formájában megtett felperesi nyilatkozatot, a meghallgatott tanúvallomásokat, különösen ... 35.P.20.843/2017/

1. számú jegyzőkönyvben rögzített tanúvallomását és a Fővárosi Büntetésvégrehajtási (Bv.) Intézet tájékoztatását kirívóan okszerűtlenül, a logika szabályaival ellentétesen mérlegelte. A bizonyítás körében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem adta kellő indokát annak, hogy elsődlegesen ..., másodlagosan ... tanúkénti meghallgatására tett alperesi bizonyítási indítványnak miért nem adott helyt, e körben az indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Kifogásolta ..., ... tanúkénti meghallgatására vonatkozó indítványok mellőzését is és az ebben a körben adott elsőfokú bírósági indokolást. Álláspontja szerint nem volt bizonyított, hogy ... volt a hivatkozott ügyben a helyreigazítást kérő személy, illetve hogy ... valóban sérelmesnek vélte a cikkben közölteket, ennek ellenére találta az elsőfokú bíróság ezt bizonyítottnak. Az egyezségből az következik, hogy nem kizárható, hogy ... engedett, mert a cikkben valós állítások szerepeltek. Álláspontja szerint abból is következik, hogy a felperes és ... között kapcsolat állt fenn, hogy ...t a felperes indítványára hallgatták meg tanúként. ... tanúkénti meghallgatásának mellőzésével kapcsolatban utalt arra, hogy nem értékelhető hátrányukra az, miszerint jelen per alperesétől független más alperesek nem tudták, meg se kísérelték bizonyítani sajtó-helyreigazítási perekben az állításaik valóságát. Hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Bv. Intézet nem a speciális körülményekre vonatkozó tájékoztatást adott, pusztán a protokollt ismertette. A szabályzat rendelkezéseinek megszegése esetén egyáltalán nem zárható ki ... és ... kapcsolata. Utalt arra, hogy ... az ételosztásra vonatkozó részleteket tanúvallomásában teljes mértékben megerősítette, egyedül az étel egy adott személynek való átadása időtartamában különbözött a vallomása a hivatalos tájékoztatástól. Semmilyen adat nem merült fel, amely ... érdekeltségét támasztaná alá egy valótlan állításnak a saját nevével, arcával és hangjával történő felvállalásában, valamint a bírósági eljárás során tett tanúvallomásában, vállalva ezzel az esetleges hamis tanúzás jogkövetkezményeit is. Ennek ellenére ezt az elsőfokú bíróság alapos feltételezésként írta le az ítéletben, ténylegesen hamis tanúzással vádolva meg ...t. Hangsúlyozta, hogy ... tanúkénti meghallgatásának mellőzése csak abban az esetben lehetett volna indokolt, ha ... más perben tett tanúvallomását az elsőfokú bíróság hitelesnek ítéli. Az elsőfokú bíróság ... szavahihetőségét azonban egyrészt a Fővárosi Bv. Intézet ételosztás rendjével kapcsolatos tájékoztatása alapján, másrészt pedig saját, a bizonyítékokból le nem vezethető következtetései folytán, feltételezéseken alapulva kérdőjelezte meg. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy az alperesnek a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
2. évi CLXXXV. törvény (Mttv.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai alapján kötelezettsége áll fenn a közérdeklődésre számot tartó közéleti ügyekről tájékoztatni a közönséget. Véleménye szerint a perbeli témájú állításokról a médiának be kell számolnia. Maga az elsőfokú bíróság is tényként ismerte el, hogy a felperes kapcsolatban állt ...sal, számára szívességet tett, ebből következően ... és a felperes kapcsolata közügynek minősült. Ez a kapcsolat nyilvánvalóan hatással volt az érintett időszakban a hazai politikai élet alakulására, legalábbis erre irányult. Közügynek számít a közéletben aktív szereplő felperes kapcsolata egy ismert üzletemberrel, aki súlyos bűncselekmény miatt tölti büntetését, és aki a felperes és ... miniszter közötti perben felperes indítványára és az ő javára tett tanúvallomást. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság valótlan tényállításként értékelt olyan közléseket, amelyek a felperes nyilatkozataiból történő okszerű következtetések voltak, illetve amelynek sértő tartalma nem lehet a felperesre nézve, vagy amelyek azonosítható természetes személyek véleményéből levont okszerű következtetések voltak. Külön kifogásolta, hogy a ... embere, neki feladatokat ad, neki dolgozik 2.Pf.20.422/2017/3/II. számú ítéletben valós tényeken alapuló kijelentéseknek minősültek, ennek ellenére a (6, 13, 15, 17, 18 és 19) pontokban is ezeket tényállításként vette figyelembe. Hangsúlyozta, hogy az ő embere kifejezés nem fogható fel tényállításként. Az érintettek valós kapcsolatán alapuló okszerű következtetés, hogy felperes és ... érdekközösségben állnak. Azon álláspontjukat, hogy ... a felperest saját emberének tartja, ... véleményeként kellett vizsgálni, ezért alperest nem lehet marasztalni. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság azon megállapítása, miszerint felperes számára sérelmes állítás, hogy rászorul az anyagi támogatásra, felperes közléseivel kifejezetten ellentétes megítélés. Köztudomású, hogy felperes nem dolgozik, hanem különböző fórumokon folyamatosan adományokat gyűjtött. Adományokból és ismeretlen forrásokból származó pénzekből, valamint az általa indított perek során megítélt sérelemdíjak összegeiből él. A való tényekkel ellentétes a támadott ítélet akkor is, amikor a felperesre sértő és valótlan tényállításnak minősít olyan közléseket, amelyek valósága nem is volt kérdéses a per folyamán. Ezzel kapcsolatban utalt azon közlés részletre, mely szerint felperes neve ... azon kérdésére, hogy kapott-e pénzt ...tól, nem válaszolt, valamint „a ... egykori rabtársa is nyilatkozott" közlésre. Megítélése szerint ezen közléseknek nem lehet a felperesre sértő tartalma. A bizonyítékok mérlegelése körében sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelően értékelte a csatolt Szolgáltatási Szerződést. Annak 1.2 pontja alapján ugyanis a megrendelő nem volt jogosult az újságcikkek harmadik személy részére történő továbbítására. A felperes azzal, hogy saját maga által is elismerten átadta a sajtófigyelés eredményét ..., illetve titkárnője részére, megszegte a Szolgáltatási Szerződés hivatkozott rendelkezését, külön utasította ...t, hogy a korábbi szokástól eltérően azt nyomtassa ki, majd a vonatkozó szerződésben foglaltakat megszegte azzal, hogy mindezt átadta harmadik személy részére. Mindez pedig alátámasztja, hogy a felperes ... részére sajtófigyelést végzett, vagyis szívességet tett részére, illetve szinonimaként megállapítható, hogy dolgozott a részére. Kérte figyelembe venni, azt hogy ha a felperes ... részére szerződést szeg, az valamilyen komolyabb kapcsolatot feltételez. Mindebből következően az elsőfokú bíróság a tényállást nem tárta fel teljes egészében, az alperesi bizonyítási indítványokat helytelenül mellőzte, a feltárt tényállásból okszerűtlen következtetéseket vont le, ezért az ítélet megalapozatlan. Az összegszerűség kapcsán arra hivatkozott, hogy a megítélt sérelemdíj példátlanul eltúlzott. Kiemelten kérte figyelembe venni, hogy különböző kutatóintézetek felmérései által hitelt érdemlően alátámasztotta, hogy a felperes az alperesi hírműsorokat megelőzően is kifejezetten megosztó politikusnak minősült, maga is előszeretettel került olyan szélsőséges helyzetekbe, amelyek a médiafigyelmet ráirányították. A felperes közéleti tevékenysége során kiemelten igyekszik a média figyelmét megszerezni, számos alkalommal botrányokat generál, például kábítószer legalizálása, plakátok letépkedése, rendezvények sípszóval történő megzavarása, ami sokak szemében visszatetszést kelt. A felperesnek, mint közéleti szereplőnek a tekintetben is magasabb tűrési kötelezettsége van, ha róla, számára negatív tartalmú információk jelennek meg, hogy ezeket maga generálta. A felperes a perbeli időszakban is tevékenyen közreműködött abban, hogy a ...sal való kapcsolatának jellegét a média feszegesse, ennek maga szolgáltatta az alapját a kapcsolatával, ezért karaktergyilkosságról nem lehet szó. A felperesnek módja volt cáfolni a ...sal való kapcsolatára vonatkozó információkat, ehelyett ... vonatkozó kérdésére nem válaszolt mint azt az alperesi hírműsor is tartalmazza. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a népszerűség változás hiányának körében előterjesztett bizonyítékait nem értékelte. A felperes pártjának rossz szereplése nem hozható összefüggésbe az alperesi híranyagokkal. A tanúk kapcsán utalt arra, hogy a tanúk nem tudtak olyan konkrétumról beszámolni, amely azt támasztotta volna alá, hogy a felperes társadalmi megítélése az alperes magatartásához köthető. Egyetlen konkrét híranyagot sem tudtak megjelölni, amely az alperesi médiában jelent volna meg. Utalt arra, hogy az alperesi hírcsatornák nézettsége átlagosan 3% körül volt 2016 őszén, nem lehet azt az okozati összefüggést levonni, hogy az alperesi híranyagok miatt vált volna ismertté a felperes és ... kapcsolata a közönség számára. Álláspontja szerint a felperes által követelt sérelemdíj összege a bírói gyakorlatra figyelemmel is eltúlzott. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mivel álláspontja szerint az ítélet rendelkező része és az indokolás is helyes, az indokolás kisebb korrekcióival. A meg nem hallgatott ... idézése kapcsán kiemelte, hogy az eljárás során szabályszerűen soha nem indítványozta, ... idézési címének beszerzésére tett indítványt. Utalt arra, hogy a 35.P.20.843/2017/4. számú jegyzőkönyvben rögzített ... tanúvallomása alapján nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy ... olyan kijelentést nem tett, miszerint anyagi kapcsolat van a felperes és közte, illetve irányítja a felperest. Hivatkozott a tanú más perben született vallomásaira is, amelyektől ellentétes tartalmú nyilatkozat esetén a tanú szavahihetőségével további kételyek merülnének fel, a tanúval szemben feljelentést is tett. Az elsőfokú ítéletet követően tudomására jutott, ... tanúvallomását tartalmazó jegyzőkönyveket csatolt. Utalt arra, hogy az alperes hivatkozásával szemben kiderült, miszerint ki és melyik cikk miatt indított helyreigazítást, és a jegyzőkönyvben a ....hu képviselője az adott cikkel kapcsolatban nyilatkozta, hogy a pert ... indította. A bizonyítási indítvány tekintetében utalt arra, hogy az alperes ... címét sem adta meg. Mindezek alapján az ítélet megalapozatlanságával kapcsolatos fellebbezési érvelés sem foghat helyt. Kiemelte, hogy a helyreigazítási perek ítéletei között - az elsőfokú ítéletben és a fellebbezésben foglalt utalással szemben - nem szerepeltek olyanok, amelyek azt állapították volna meg, hogy vélemény, vagy valós tény lenne, miszerint a felperes titkos alkut kötött ...sal, vele próbálta megdönteni a kormányt, juttatott ... információkat a börtönből a felperesnek, illetve ... adta meg a felperesnek, nyilatkozata tartalmát. A felperes fellebbezési ellenkérelmében elemezte az alperes által hivatkozott 2.Pf.20.422/2017/3/II. számú ítéletet, utalva arra is, hogy azt felülvizsgálattal támadták meg. Hangsúlyozta, hogy az említett ítélet által tényalapként elfogadott, felperes által ... kérésére végzett sajtófigyelést cáfolja ... nyilatkozata, valamint a csatolt ... szerződés. Megítélése szerint annak az ...nak a ...-ben tett nyilatkozatára is alapozott az ítélet, aki a 2018. április 27-i jegyzőkönyv szerint cáfolta a perbeli kijelentést, a jegyzőkönyvet új bizonyítékként csatolta. Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a közügy hiányára, azzal kapcsolatban, hogy ... mit állít két személy kapcsolatáról. A bizonyítottan hamis nyilatkozat nem közügy, és nem élvezhet védelmet a sajtó olyan eljárása, amely a szakmai sztenderdeknek sem felel meg, jóhiszeműnek sem tekinthető, amikor a semmivel meg nem erősített nyilatkozatot híreszteli, illetve az abban foglaltakat tényként állítja. A keresetpontosításra hivatkozás is alaptalan, a felperes részletesen elemezte a kifogásolt kijelentéseket, az alperes nem jelezte, hogy melyik konkrét kereseti kérelmet nem érti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával, úgyszintén a sérelemdíjjal kapcsolatos elsőfokú indokokkal maradéktalanul egyetértett. A szerződésszegés kapcsán utalt arra, hogy a párt felé az ... nem jelentett be kifogást. Nem lehet munkavégzésnek tekinteni azt, hogy a felperes ...n keresztül egy fotót kapott, amelyen ... és ... együtt látszanak, és egyszeri szívességként a felperes kollégái sajtófigyelést végeztek ... kapcsolattartójának. Karaktergyilkosságnak lehet minősíteni azt, hogy nem létező kapcsolatot kreálnak egy közszereplő és egy elítélt között, lényegében egy hamis tanú valótlan nyilatkozata alapján. Kiemelte, hogy minden alperes önállóan felel a jogsértésért, nincs jelentősége annak, hogy más perben milyen összegű sérelemdíjat ítéltek meg. A bíróságnak a propaganda média által elkövetett karaktergyilkosságot kellett megítélnie, és az alkalmazott sérelemdíjnak preventív funkciója is van. Megítélése szerint a kért sérelemdíj mértéke nem minősíthető egyedinek sem. A fellebbezés részben alapos. Fellebbezés hiányában a Pp. 228. §

(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének keresetet elutasító rendelkezése (8.,

1. kereseti pont). A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival részben értett egyet. A másodfokú bíróság előre bocsátja, hogy mivel a Ptk. 2:
2. §

(2)bekezdése szerinti jóhírnév megsértése miatt terjesztett elő keresetet, a Pp. 121. §

(1)bekezdés c) pontja alapján azt kellett megjelölnie, hogy a kifogásolt műsorszámokban mely közléseket sérelmez, és ezek milyen rá vonatkozó valótlan és sértő tényállításokat tartalmaznak. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes helyett a bíróság nem végezheti el a valótlan és sértő tartalmak azonosítását folyó szövegek, bekezdések, mondatok elemzésével, és a keresetlevél hiányos volt e tekintetben. Ugyanakkor a felperes

1. sorszámú beadványában (keresetpontosításban) műsoronként megjelölte a számára sértő és valótlan tartalmat, ezek a kifogásolt részletekkel azonosíthatóak voltak. Ezért a kereset érdemi elbírálásának nem volt akadálya és ez okból az elsőfokú ítéletet nem kellett részben, vagy teljesen, a kereseti kérelem azonosíthatatlan tartalma, és a Pp.
2. §

(1), Pp.

1. § és a Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezni. Az elsőfokú bíróságnak a jóhírnév sértésnél irányadó PK

1. számú állásfoglalásra is figyelemmel a közléseket valós tartalmuk alapján, műsorszámonként és a műsorszám egészét, annak belső összefüggéseit, a kialakult közfelfogást, az átlagolvasó értelmezését értékelve kellett vizsgálnia. Arról kellett állást foglalnia elsődlegesen, hogy a sérelmezett részletek a műsorszám egészére figyelemmel tekinthetőek-e a felperes által a
2. sorszámú beadványban megjelöltek szerinti olyan tényállításoknak, melyek sértőek a felperesre nézve, vagy a közlések véleménynyilvánításnak minősülnek. Ezt követően pedig abban kellett állást foglalni, hogy a tényállítások valósak-e, azokat az alperes tudta-e bizonyítani, illetve ha a kifogásolt tartalom értékelést is magában foglaló tényállítás, annak van-e olyan ténybeli alapja, amely alapján a logika alapvető szabályainak sérelme nélkül az adott, értékelést, vagy következtetést is magában foglaló tényállítás (pl. valakinek dolgozik, befolyásol, stb.) megtehető. Figyelemmel kellett lenni továbbá a közéleti szereplő közszereplésével, illetve közügyekre vonatkozó sajtómegjelenések kapcsán a Ptk. 2:
3. §-ára, melynek értelmében a közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben korlátozhatja. Értékelni kellett továbbá a 7/
4. (III. 7.) AB határozatban, és a 13/
5. (IV. 18.) AB határozatban foglaltakat, vagyis a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelt védelmét. Az elsőfokú bíróság ítélete és indokolása csak részben felelt meg a fenti szempontoknak, ugyanakkor a felek tisztában voltak a bizonyítandó tényekkel, a felajánlott bizonyítást az elsőfokú bíróság a szükséges körben lefolytatta, ezért nem volt akadálya az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülbírálatának és a szükséges körben az elsőfokú határozattól eltérő, megfelelő jogkövetkeztetések levonásának. A másodfokú bíróság a fellebbezésre tekintettel az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás körében az alábbiakat emeli ki. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy ... a perben kifogásolt és neki tulajdonított közléseket érintően (... hencegett, hogy felperes az embere; pénzt kapott tőle; fizeti; azt csinálja, amit mond neki; a politikus pénzt kap tőle egy újságírón keresztül) helyreigazítást kért a ... portálon megjelent, a
6. szeptember 8-i Híradóban (I.) is idézett írása miatt. Ezt nemcsak a csatolt, helyreigazított cikk, és a helyreigazítás ...ra vonatkozó állításokra utaló szövegezése, de az elsőfokú ítéletben idézett 65.P.23.821/2017/
7. számú jegyzőkönyv tartalma is alátámasztotta. A ... jogi képviselője a jegyzőkönyvi nyilatkozat alapján kifejezetten arról nyilatkozott, hogy ... kért helyreigazítást, és abban a sérelmezett tartalomban a felperes neve emlékei szerint nem szerepelt (a
8. szeptember 7-i cikk volt az, amelyben a felperest nem nevezték meg, szeptember 8-án már a felperes személyét beazonosították a híradások). Az alperesnek az egyezség tartalmára, és más cikk helyreigazítására vonatkozó feltételezése, a helyreigazítás szövegéhez és a csatolt cikkhez képest súlytalan. Okszerű volt az a következtetés, hogy a meghallgatni kért személy tanúvallomásától - a neki tulajdonított kijelentések körében - az alperesi tényelőadásokat alátámasztó bizonyíték nem volt várható. Egyetértett a másodfokú bíróság ... tanúkénti meghallgatásának mellőzésével is. A tanú vallomása nemcsak a bv. intézet tájékoztatására figyelemmel aggályos. A tanú 35.P.20.843/2017/
9. számú jegyzőkönyv szerint úgy nyilatkozott, hogy ... azt jelezte neki, miszerint nézzék a tévét és megjelölte a tévé csatornát is, és látták a felperest, illetve a ... által elmondott dolgokat. A felperesről konkrétan csak annyit mondott, hogy az ő embere, és ő intézi a dolgait. A tanú a másodfokú eljárásban csatolt jegyzőkönyv szerint már azt adta elő, hogy ... nem mondott neki olyat, hogy fizetett a felperesnek, és azt sem mondta, hogy mit fog nyilatkozni a felperes, csak azt, hogy nézzék a tévét (Fővárosi Törvényszék 28.P.23.277/2017/
10. számú jegyzőkönyv). Ehhez képes több kifogásolt műsorban idézik a tanút, illetve megszólaltatják, mely szerint olyan tartalmú nyilatkozatokat tett, miszerint ... fizetett a felperesnek, illetve előírta, hogy mit nyilatkozzon. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte azt is, hogy a tanú vallomását más bizonyíték nem támasztotta alá, és az ellentmondásossága miatt alkalmatlan a tanú médiával megosztott állításainak alátámasztására. Fentiek alapján a bizonyítás kiegészítésére és a határozatnak a Pp.
11. §

(3)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésére sem volt szükség. A tényállás megállapítása és a bizonyítékok értékelése körében az ... szerződés és ... nyilatkozatának nem volt ügydöntő jelentősége, mivel a felperes a Facebook nyilatkozatában és a

1. szeptemberi sajtótájékoztatóján is nyilatkozott a ... kapcsolattartója részére végzett egyszeri szívességről. Ehhez képest ezek a dokumentumok nem tartalmaztak releváns többlet információt. A felperes hivatkozására figyelemmel a másodfokú bíróság azonban megjegyzi, hogy a felperes
2. szeptember 9-i ... műsorában idézett nyilatkozata szerint, a perrel kapcsolatos Facebook bejegyzéseit és cikkeket kérték tőle, ami az ...rel összefüggő sajtófigyelésen túlmutató gyűjtőmunkára utalt. A felperes Facebook nyilatkozata alapján pedig egyértelmű, hogy a felperes tudta, hogy ez ... érdekében történik, a kérés indokát ... kapcsolattartója a nyilatkozat alapján feltárta, és a felperes ... kapcsolattartójával találkozott. A felperes által továbbított kérésre, és annak teljesítésében való közreműködésre figyelemmel súlytalan a tényállás körében az a következtetés, illetve hivatkozás, miszerint nem a felperes, hanem a párt végzett sajtófigyelést, és ennek eredményét osztották meg, illetve a felperes által nem ..., hanem a kapcsolattartó részére nyújtott szívességről volt szó. Az alperes alappal kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felperes Facebook nyilatkozatát nem tette a megállapított tényállás részévé, annak ugyanis a kifogásolt megszólalások közéleti véleménynyilvánítás körébe tartozó jellege, és a szólásszabadság alkotmányos határainak értékelése szempontjából is jelentősége volt. Az elsőfokú bíróság szükségtelenül értékelte a jogerős sajtóhelyreigazítási ítéleteket is a tényállásban, a jogerős döntések nem a perbeli műsorszámokra vonatkoztak. A közérdeklődésre számot tartó üggyel összefüggő alperesi védekezés, valamint az egyes műsorszámok PK
3. számú állásfoglalásnak megfelelő értékeléséhez a tényállás kiegészítésére volt szükség az alábbiak szerint. A felperes Facebook nyilatkozata, valamint perbeli nyilatkozata alapján tényként volt rögzíthető, hogy felperes ... egyik kapcsolattartójával találkozott, amikor a kapcsolattartó megkérte, hogy számára sajtóanyagokat adjon át. Ezeket a felperes részére átadta, illetőleg a személyiségi jogi perében felhasználható olyan fényképet vett át a felperes, amelyen ... és ... egy képen látható. Ezt megerősíti a Facebook nyilatkozatnak az a része is, mely szerint nem lepődne meg, ha előkerülne egy fénykép, melyen a kapcsolattartó egy borítékot elvesz, vagy átad neki. A csatolt, és helyreigazított ... cikk és a
4. szeptember 8-i alperesi műsorszám leiratának nem vitatott része alapján megállapítható volt az is, hogy a ... internetes oldala
5. szeptember 7-i „Ellenzéki politikust pénzel ..." című cikkében először név nélkül beszámolt arról, hogy ... az ellenzék egyik ismert emberét pénzeli, illetve információkkal látja el, rajta keresztül kíván beleszólni a politikába. Ezt követően
6. szeptember 8-án a ... című műsorban megszólaló ...n keresztül beazonosították a felperest, mint akiről a ... írt. A felperes a megjelenő hírekre reagálva
7. szeptember 8-án a Facebook oldalán videó bejegyzést tett közzé, melyben tagadta, hogy ...kal kapcsolatban állt. A videó bejegyzésben egyebek között az alábbiakat nyilatkozta: „...val én például találkoztam. Ő ...nak a talán titkárnője volt, vagy valami hasonló, nem emlékszem pontosan, hogy mit mondott a bemutatkozásnál. Ő egy dolgot kért tőlem, ez a tárgyalás után volt, amikor ... volt, hogy ő nem ért az internethez, és ... kíváncsi a hírekre, ő pedig nem rendelkezik sajtófigyeléssel. Kérte, hogy nyomtassam ki számára az internetet, jelentsen ez bármit is. Az történt, hogy megkértünk egy kollégámat, aki a sajtófigyeléssel foglalkozik, és összeállítottunk neki egy paksamétát, amiből ő tud dolgozni, és be tudott számolni a beszélőkön ...nak. Ennyi volt az én kapcsolatom az ő kapcsolattartójával, ezt levelezéssel tudom bizonyítani, hiszen a kollégámmal leveleztünk erről, hogy rakja össze a paksamétát, de nem lepődnék meg, hogyha előkerülne egy titkos fénykép, ahogy egy borítékot elvesz, vagy átad nekem és a ... majd azt mondaná, hogy abban pénz volt…." A csatolt leiratok alapján pedig rögzíthető volt a műsorok tartalma melyek, szintén a releváns tényállás részét képezték. A másodfokú bíróság ezzel szükségesnek tartotta kiegészíteni a tényállást. Az alperes által üzemeltetett médiaszolgáltató
8. szeptember 8-i 19 óra 59 perckor kezdődő Híradójában (I.) tájékoztatott, hogy a ... Esti ... beszámolója szerint a hírhedt ... irányítja az ... politikusát, a felperest. Idézték ... egykori rabtársát, aki elmondta, hogy a felperesen keresztül ... még a börtönből is bele tud szólni a politikába, ezért cserébe fizet ... a felperesnek. A műsorban ismertették, hogy először a ....hu írta meg, hogy pénzzel és információkkal látja el ... az egyik ismert ellenzéki politikust, a portálra hivatkozva közölték, hogy az egykori üzletember kifejezetten hencegett a börtönben azzal, hogy a politikus az ő embere, hiszen fizeti és ezért azt csinálja, amit mond neki. Idézték ...t, aki szerint ... újságcikkeket mutatott, és felhívta a figyelmét, hogy a médiában melyik csatornát nézze és mikor, mert ha ez az ember nyilatkozik, előre tudta, hogy mi fog történni. Ismertették, hogy a ...nak milyen információi vannak arról, kiken és milyen alapítványon keresztül jut el a ... által küldött pénz a felpereshez. A műsorszám végül azzal zárt, hogy ... írja elő, miről mit nyilatkozzon a felperes, és ... a ...-nek megerősítette, a felperes a pénzért cserébe, mint fogalmazott úgy táncol, ahogy a hírhedt bűnöző fütyül. A felperest az üggyel kapcsolatban nem szólaltatták meg. ... nyilatkozatával, a felperes válaszával és az abból a ...sal kapcsolatba hozható felperesi tevékenység jellegére vonatkozó ellentétes információkkal a magyarországi sajtó széles körben foglalkozott. A felperes ezzel összefüggően
9. szeptember 9-én sajtótájékoztatót is tartott. Az alperes
10. szeptember 9-i ... Híradó késő délutáni (18 óra) műsorszáma (II.) arról számolt be, hogy másképp emlékezett előző nap és máshogy aznap a felperes arra, hogy ...nak vagy csak ... titkárnőjének volt szüksége az ő sajtófigyelői munkája. Beszámolt a műsor arról, hogy előző nap azt mondta, miszerint azért kellett összegyűjteni a cikkeket, mert a börtönben „... kíváncsi a hírekre." Aznap már úgy emlékezett, hogy csak a titkárnőnek kellettek a hírek, mert „a hölgy nem használ internetet." Idézte ennek alátámasztására a felperesi sajtótájékoztató részletét, melyben a felperes közölte egyebek között, hogy „kérte, hogy nyomtassam ki azokat a fb bejegyzéseimet, és azóta a tárgyalásról megjelent cikkeket neki. Nem ...nak, hanem neki, hogy tudjon róla, mert ő nem használ internetet. Tehát ez volt az én kapcsolatom a hölggyel, semmi több." Ezt követően a műsor beszámolt arról, hogy ... rendszeresen posztolta a felperes bejegyzéseit, és a ... egy cikkében feltették a kérdést, hogy ennek fényében mi szüksége van ... titkárának a felperes önzetlen segítségére a cikkek gyűjtésében. A műsor tájékoztatott arról is, hogy kérdést tett fel a felperesnek egy kormánypárti képviselő arra vonatkozóan, hogy kapott-e pénzt ...tól és ha igen, mennyit és mit kért érte cserébe .... Közölte, hogy a felperes hazugságnak nevezte az állításokat, majd idézte a felperes ezzel kapcsolatos nyilatkozatát. Úgy értékelte, hogy a felperes a kérdésre nem válaszolt. Ismertette a híradás előzményeként, hogy korábban a ... írta meg, hogy ... az ellenzék egyik hangos emberét használja fel arra, hogy lejárasson ...es politikusokat, és a portál szerint pénzt is küldött neki. Idézte azt is, hogy a ...-nek ... egykori rabtársa is nyilatkozott, szerinte az egykori üzletember maga mesélte el, hogy felperes neveen keresztül még a politikába is bele tud szólni. Ugyanaznap az ... csatorna esti Híradójában (19 óra 59 perc) (III.) arról számoltak be, hogy a felperest saját emberének tartja ..., erről beszélt a ...-nek az üzletember egykori rabtársa. A rabtárs szerint nemcsak információval, hanem politikai és kommunikációs tanácsokkal is ellátja a felperest. A ...nek azt nyilatkozta, hogy ... diktálja azt, amit felperes neve később politikusként elmond a kamerába, a férfi szerint ezért sok pénzt kap. Bejátszották ... nyilatkozatát, mely szerint ...nak a felperes havi szinten több millió kiadást jelentett.
11. október 26-án az ... csatorna esti Híradójában (20 óra 11 perc) (IV.) arról számolt be hírként, hogy rendszeresen dolgozik ...nak a felperes, erről sajtóhírek szerint a ... keresztlánya számolt be az interneten egy fórumon. Közölte azt is, hogy ... lánya arról is írt az interneten, hogy felperes régóta tesz mindenféle szívességet ...nak.
12. október 27-én az ... csatorna esti Híradójában (19 óra 52 perc) (V.) arról számolt be, hogy nem hallgatta meg a bíróság ... egykori rabtársát, a férfi ezért a tárgyalótermen kívül erősítette meg a Híradónak, amit korábban mondott. Közölték, hogy megerősítette a Híradónak, hogy börtönben szerzett információk alapján úgy tudja, hogy a felperes ... embere, közölte azt is, hogy ha valaki valakinek az embere, akkor azt ő szponzorálja, felügyeli a munkáját, ő adja az utasításokat. Tájékoztattak, hogy a férfi arról beszélt a bíróság folyosóján, hogy ... a börtönből irányítja a felperest; azt mondta, ... ott is előre tudta, hogy a felperes mikor, milyen ügyben és mit fog nyilatkozni. Mindig mondta, hogy nézze a médiát, tudott róla, hogy mikor mi történik, nyolc-tíz ilyen alkalom biztos volt. Bejátszotta ... azon nyilatkozatát, mely szerint azért szponzorálgatja ... a felperest, hogy a jelenlegi rendszernek, kalamajkát csináljon, hogy bukjanak, úgymond. Közli a riporter, hogy ...nak ... azt mondta, hogy felperest is felhasználja, hogy gyengítse a mostani kormányt. A fent kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival csak részben értett egyet. A fellebbezésre is figyelemmel az alábbiakat emeli ki. A
13. szeptember 9-i ... Híradó (II.) PK
14. számú állásfoglalásnak megfelelő, a műsorszám egészének és belső összefüggéseinek vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy a ... szeptember 9-i műsorának időpontjában ... nyilatkozata és a felperes szerepe közéleti vita tárgyát képezte, és ezeket az információkat az országos sajtó is széles körben tárgyalta. A felpereshez egy kormánypárti képviselő kérdést intézett, és a felperes is sajtónyilatkozatot tett az információkat értékelve. Az alperes ebben a műsorban kifejezetten a felperes Facebook nyilatkozatát és sajtótájékoztatóján elmondottakat vetette össze, és ebben a körben adott új információkat, mérlegelte a felperesi nyilatkozatok meggyőző erejét. A nyilatkozatok kritikai elemzése a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozik. Az alperes a kormánypárti és felperesi nyilatkozatokat egyaránt a tényeknek megfelelően ismertette, így azt a közérdeklődésre számot tartó felperesi állítást is, mely szerint a felperes csak egyszeri alkalommal végzett sajtófigyelést. A hírműsor a felperes nyilatkozatát, közte azt, hogy a kormánypárt hazugságot „tol a nyakába", megfelelő tartalommal közli. Ehhez képest tájékoztat az ügy előzményeként a felperes által kifogásolt ... által tett kijelentésekről (12a, b, c, d). Bár a sérelmezett kijelentések önmagukban, összefüggésükből kiragadva sértő, és a később kifejtettek szerint valótlan tartalommal bírhatnak, a PK
15. számú állásfoglalásnak megfelelően, a szöveg egészének kontextusát és az átlagnéző értelmezését szem előtt tartva, azok ismertetése a műsorszámban bemutatott közérdeklődésre számot tartó hírek, információk kormánypárti képviselői, felperesi nyilatkozatok, reakciók értelmezési, viszonyítási pontjait adják meg. A felperesi reakció, álláspont megfelelő ismertetése mellett az előzmények felidézése az érthetőségét szolgálja (mire vonatkozik a kormánypárti képviselő kérdése; a felperes tiltakozása; mi a hazugság, ehhez képest a felperes mit közölt igazságként). A műsor egésze kellően ismerteti a felperes nyilatkozatait arról, hogy csak ... kapcsolattartójának egyszeri kérését teljesítette szívességből, és az arra vonatkozó álláspontját is, hogy a kifogásolt állítások hazugságok. A másodfokú bíróság a felperes személyiségi jogainak, a Ptk. 2:
16. § és a 7/
17. (III. 7.) AB és 13/
18. (IV. 18.) AB határozatokban foglaltak szerinti arányos korlátozásaként azonosította, a felperesre nézve negatív és a műsorból kitűnően vitatható valóságtartalmú információk felidézését mert ezek a közérdeklődésre számot tartó kérdés megvitatását szolgálták. Jóhírnévsértés ezért a felperes által kifogásolt valótlan tényállításokra hivatkozással a
19. szeptember 9-i ... műsora kapcsán nem volt megállapítható. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét e részben a Pp.
20. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. Egyebekben a másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy a kifogásolt részletek jóhírnevet sértőek, az elsőfokú bíróság döntésének és indokainak alábbi megváltoztatása és kiegészítése mellett. A

1. szeptember 8-i műsorszám (I.) kapcsán az elsőfokú bíróság a PK
2. számú állásfoglalásra figyelemmel helyesen állapította meg, hogy valamennyi sérelmezett kijelentés sértő tartalmú a felperesre nézve. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos indokaira a másodfokú bíróság azok megismétlése nélkül visszautal. Helyesen minősítette valótlan tényállításnak az arra vonatkozó kijelentéseket, mely szerint a felperesnek fizet ..., illetve fizet annak érdekében, hogy beleszóljon a politikába rajta keresztül, pénzért cserébe az utasításait követi (2, 3, 4b, c, 4, 5, 9d, 11i). A fizetésre, anyagi támogatásra vonatkozóan semmilyen hitelt érdemlő bizonyíték nem állt rendelkezésre. Az alperes által hivatkozott ... is úgy nyilatkozott utóbb, a csatolt jegyzőkönyvek szerint, miszerint ... nem mondta neki, hogy fizetett a felperesnek. Az arra vonatkozó kijelentések, mely szerint ... irányítja, utasítja a felperest, előírja neki mit nyilatkozzon a sajtóban (1a, 6g, 10h) szintén bizonyítatlan, részben értékelést is tartalmazó tényállítások, amelyeknek azonban nincs ténybeli alapjuk. A felperes és ... kapcsolattartója közötti kapcsolat tekintetében csak az egyszeri sajtófigyelésből származó, cikkeknek, kinyomtatott Facebook bejegyzéseknek és egy fényképnek az átadását lehetett bizonyítottnak minősíteni, de ebből a tényből utasításra, irányított tartalmú nyilatkozattételre nem lehet okszerűen következtetni. ... tanúvallomását a fentebb kifejtettek szerint nem lehetett hiteles bizonyítékként elfogadni. Ugyanakkor ... a felperes irányítása tekintetben is úgy nyilatkozott a már fentebb idézett jegyzőkönyvben, hogy ... azt mondta csak, hogy figyeljék a TV-t, de azt nem, hogy mit nézzenek, és nem tudták, hogy mi lesz a híradás tartalma. Az alperes véleménnyel kapcsolatos fellebbezési hivatkozása kapcsán a másodfokú bíróság utal arra, hogy önmagában nézve az a kijelentés, miszerint a felperest ... felhasználja visszavágásra, vagy politikába való beleszólásra (1b, f) - helyességétől vagy helytelenségétől függetlenül - minősülhet csekély ténybeli alapon nyugvó véleménynek {13/
3. (IV. 18.) AB határozat [37]; EJEB, Dichand és mások kontra Ausztria, (29271/95),
4. február 26.,
5. bekezdés}. A ... által a felperes ellen folytatott, sajtóérdeklődéssel kísért perben ... a felperes által idéztetett tanúként jelenhetett meg a bíróság előtt, és tehetett ...ra nézve terhelő nyilatkozatokat, amelyről a sajtó is széles körben beszámolt. A miniszterre terhelőnek szánt tartalmú fénykép eljuttatása felperesnek, valamint ...nak a ... perrel kapcsolatos felperesi Facebook bejegyzéseire, sajtócikkekre vonatkozó kérése is véleményezhető olyan magatartásként, ami arra utal, hogy ... fel kívánja használni a felperest, illetve információit a miniszter politikai helyzetének meggyengítésére. A perbeli műsorszámokban a felhasználásra, a politikába való beleszólásra, visszavágásra utaló kijelentések azonban nem ezekből a magatartásokból levont véleményként jelentek meg az átlagolvasó előtt, hanem a fizetésre, illetve az utasításra utaló kijelentésekkel összefüggően, vagy ezekkel egy mondatban (2b, 3c, 6f, 11i). A PK
6. számú állásfoglalásra figyelemmel, szövegösszefüggésükben ezért ezek a fizetésre, utasításra vonatkozó valótlan tényállításokból levont megalapozatlan és sértő következtetésként ugyanúgy jóhírnév sértésre alkalmasak voltak. Az arra vonatkozó közlés, miszerint ... azzal hencegett, hogy a felperest ő fizeti, aki ezért az utasításait követi

(6g)szintén tényállítás. A felperesre nézve sértő tartalma elsődlegesen a fizetésnek és az utasításnak van, amely ebben az összefüggésben ...nak tulajdonított híresztelt tényállítás és a fentiek szerint sértő és valótlan. A fizetésen, utasításon felül azonban ... nyilatkozatának tartalma sem volt bizonyított, ugyanis ... a ... cikk kapcsán ennek helyreigazítását is kérte, továbbá ... is úgy nyilatkozott utóbb, hogy nem mondott neki olyat ..., hogy a felperesnek fizetett volna. Az alperes által hivatkozott Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.422/2017/3/II. számú ítélet (2.Pf. ítélet) „... embere", „...nak dolgozik", „feladatokat ad neki" kijelentésekre vonatkozó megállapításai a perbeli műsorszám fentebb kifejtett szövegkörnyezetére és az átlagolvasó szerinti értelmezésére figyelemmel nem cáfolták a perben kifogásolt tartalmak jogsértő jellegét. Az alperes közüggyel összefüggő véleménynyilvánításra vonatkozó érvei a műsorban kifogásolt közlések kapcsán nem foghattak helyt, azonban az elsőfokú bíróság indokaitól részben eltérő okokból. Kétségtelen, hogy a felperes közéleti szereplő, a műsor tárgyát képező, kifogásolt jóhírnév sértő sajtóinformációkra, egy elítélt kijelentéseire alapított, a politikai tevékenységének motivációját, finanszírozását, a felperes hitelességét érintő állítások nem a magánszférájához, hanem politikai cselekvéseihez, azaz közéleti tevékenységéhez kapcsolódtak, amely körben a felperest a Ptk. 2:

1. §-ára, és a 7/
2. (III. 7.) AB határozatra, 13/
3. (IV. 18.) AB határozatra figyelemmel fokozott, és politikusként a legtágabb tűrési kötelezettség terhelte. Az alperes arra is részben helyesen hivatkozott, hogy közérdeklődésre tartott számot az, hogy az ellenzéki politikus felperes milyen okból, milyen természetű szívességet tett a kapcsolattartóján keresztül ...nak, akit a rendszerváltást követően a közvéleményt megrázó egyik leszámolásos maffia bűncselekményért ekkor már jogerősen elítélték. Az ezekre a témákra vonatkozó információk - akár valósak, akár valótlanok - a közéleti vita tárgyát képező körbe tartoznak, és az alkotmányos védelem határai a felelősség tekintetében a fentebb hivatkozott 13/
4. (IV. 18.) AB határozat [41] bekezdése, valamint a 7/
5. (III. 7.) AB határozat [17], [35] bekezdései alapján aszerint húzhatóak meg az utóbb hamisnak bizonyult tényállítások tekintetében, hogy a sajtószerv tudta-e, hogy a közlés valótlan, illetve elmulasztotta-e a foglalkozása körében elvárható körültekintést. Nincs alapja ezért az olyan értelmezésnek, amely az információ valóságosságától teszi függővé annak közérdekű témáját vagy közérdeklődésre számot tartó vitához tartozó jellegét. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a perbeli információk forrása nem volt sem hivatalos, sem hitelesnek tekinthető és az alperes nem volt jóhiszemű és a kétes forrású információkat tényként közvetítette. Az alperes lényegében egy elítélt nyilatkozata, valamint túlnyomórészt ugyanezen a forráson alapuló, bizonyíték nélküli (utóbb helyreigazított) sajtó információk alapján maffia kapcsolattal (utasítás, finanszírozás) hozott összefüggésbe egy ellenzéki politikust. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
6. évi CIV. törvény (Smtv.) 10.,
7. §, Mttv.
8. § alapján nem volt elzárva attól az alperes, hogy egy ellenzéki politikus hitelességét érintő, ...sal kapcsolatba hozható információkkal foglalkozzon. Ennek során lehetőség volt arra is, hogy egy elítélt másik elítélt politikai kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatainak tartalmáról beszámoljon. Ugyanakkor az Smtv.
9. §

(3)bekezdése alapján tiszteletben kellett tartania a személyiségi jogokat, az Mttv.

1. §-a, és az Smtv.
2. §-a alapján pedig a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Mint közszolgálati orgánumtól elvárható volt, hogy ilyen súlyú állítások esetén az elítélti nyilatkozatokban foglalt információkat objektivitással, kritikával kezelje, a létező álláspontokat bemutassa, több forrásból kísérelje meg ellenőrizni az információkat, annak alapjait, vagy legalább az érintettet nyilatkoztassa, illetve a témával kapcsolatos publikált nyilatkozatát figyelembe vegye. Az alperes műsorszáma a fenti követelmények egyikének sem felelt meg. A kritikátlan, objektivitást nélkülöző bemutatás nem tekinthető sem a véleménynyilvánítás szabadsága érdekében szükségesnek, sem annak tárgyára figyelemmel arányosnak. A kifogásolt közlések a közügyre vonatkozó véleménynyilvánítás szabadságának érvei mellett is jóhírnév sértőek voltak. A
3. szeptember 9-i, 26-i, 27-i Híradó műsorszámokban sérelmezett közlések túlnyomórészt a
4. szeptember 8-i műsorban (I.) kifogásolt közlések tartalmi körében mozogtak. A jóhírnév sértés indokai a sértő jelleg, a bizonyítatlan és valótlan tartalom tekintetében is ebben a körben megegyeznek. A közügyekre vonatkozó kiemelt véleménynyilvánítási szabadság védelme alatt sem álltak ezek a közlések. A közéleti vita tárgya részben az volt, hogy valósak-e az elítélt információi, a felperest utasítja-e, vagy pénzeli-e ..., vagy pedig ezek hazugságok, mivel a felperes csak ... kapcsolattartójának tett egy alkalommal szívességet. A felperes Facebook- és sajtónyilatkozatai ekkor már nyilvánvalóan ismertek kellettek, hogy legyenek az alperes számára, hiszen a szintén általa működtetett ... szeptember 9-i Híradója éppen ezekkel foglalkozott. Ennek ellenére az alperes ezekben a műsorokban az elítélt nyilatkozatában szereplő vitatott, a felperesre sértő információkat kritikátlanul és fenntartás nélkül továbbította, az időközben történt események, felperesi nyilatkozatok és cáfolatok ismertetését teljesen mellőzte. Ezen műsorszámok esetében, a
5. szeptember 8-i műsorhoz hasonlóan, nem volt megállapítható ezért az alperes megfelelő gondossága, illetve hogy a felperesnek kifogásolt közléseket az idézett 7/
6. (III. 7.) AB határozat és 13/
7. (IV. 18.) AB határozatokra, valamint a Ptk. 2:
8. §-ára figyelemmel el kellene viselnie. A másodfokú bíróság az egyes további műsorszámok kapcsán az alábbiakat emeli ki. A
9. szeptember 9-i ... csatorna Híradó műsora (III.) lényegében kizárólag ... kijelentéseit idézi. Az elsőfokú bíróság helytálló indokolással állapította meg, hogy a kifogásolt részletek a felperesre sértőek és a tényállítások híreszteléseinek minősültek. A „... saját emberének tartja" kijelentés

(13a)ugyan értékelést is tartalmaz, ugyanakkor a műsor kizárólag arról szól, hogy a felperes pénzt kap, és ... diktálja mit mondjon, és a közlést a PK 12. számú állásfoglalásra figyelemmel, az átlagolvasó is úgy értelmezi, hogy a felperes ... fizetett és általa politikai nyilatkozataiban utasított embere. Ezzel szemben a felperes Facebook nyilatkozata, vagy aznapi sajtónyilatkozata semmilyen módon nem jelenik meg. A hivatkozott jogerős 2.Pf. ítéletben elbírált jogvitától eltérően ezért ez a közlés nem értelmezhető a sajtófigyelésre, vagy cikkek átadására vonatkozó információkból levont következtetésként. A fizetésre és az utasításra, diktálásra vonatkozó állítások (13a, c, d, 14) az I. műsornál kifejtettek szerint valótlanok. A ... cikk helyreigazító közleményére figyelemmel az sem igazolható, hogy ... annak adott hangot, hogy a felperes az embere lenne

(13a). A politikai és kommunikációs tanácsadásra vonatkozó közlés

(13b)szintén tényállítás, és az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes ezt sem bizonyította. Sem a sajtócikkekből, sem a fénykép átadásból nem vonhatóak le ilyen következtetések. A

1. október 26-i Híradó (IV.) műsorszám rövid és csak egy új információ áll a középpontjában, egy internetes fórum bejegyzés, amelyet az alperes akként értelmez sajtóhírekre hivatkozással, hogy aszerint a felperes rendszeresen dolgozott ...nak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a közlés a felperesre sértő, mivel a leszámolásos, maffia jellegű bűncselekmény miatt elítélt részére végzett rendszeres munka a felperes hitelességét érinti. A „rendszeresen dolgozik" kifejezés a hivatkozott 2.Pf. ítéletben szereplő kifejezéstől eltér, a közlés részben, a rendszeresség tekintetében értékelést is tartalmaz. Tényként megállapítható az egyszeri sajtófigyelés, és cikkek átadása ... kapcsolattartója részére, de ez nem minősíthető rendszeres munkavégzésnek. A szívességre és rendszeres dolgozásra utaló kifejezések ugyanabban a műsorban hangzottak el, nem azonos fogalmak, az utóbbi az átlagnéző számára inkább ellenszolgáltatás fejében végzett rendszeres tevékenységre utal. A sérelmezett kijelentés ezért nem minősült olyan következtetésnek, amelynek akár vékony ténybeli alapja lenne {13/
2. (IV. 18.) AB határozat [37]}, ezért valótlannak és, a Ptk. 2:
3. §

(2)bekezdése szerinti jóhírnév sértő tényállításnak kellett minősíteni. A műsor elhallgatta, hogy a felperes a Facebook nyilatkozata alapján egyszeri sajtócikkeket érintő gyűjtést, cikkek átadását ismerte el, a felperes álláspontját nem mutatta be megfelelő módon. Az alperes a hivatkozott fórumbejegyzés tartalmát sem bizonyította. Ennélfogva azt sem, hogy ... keresztlányának bejegyzéséből egyáltalán milyen következtetés vonható le okszerűen. A

1. szeptember 27-i Híradó műsorszám (V.) arról adott tájékoztatást, hogy ...t nem hallgatták meg a tárgyaláson, és a Híradónak megerősítette a korábban elmondottakat. Az elsőfokú bíróság a kifogásolt állítások felperesre sértő jellegét helyesen állapította meg. Az utasításra, felügyeletre, felperes szponzorálására vonatkozó állítások (18b, c) tényállítás jellegére és valótlanságára az I. műsorszámnál kifejtettek irányadóak. A ... embere kifejezésnél (17, 19a) a III. műsorszámnál kifejtett indokolásra utal vissza a másodfokú bíróság. A szöveg egészének PK
2. számú állásfoglalásnak megfelelő értelmezésére figyelemmel az átlagolvasó számára itt is az irányítással, szponzorálással, felügyelettel, utasítással függ össze a ... embere kijelentés, de sajtófigyelésről, és a felperes Facebook nyilatkozatáról nem esik szó. Annak állítása, hogy ... legalább nyolc alkalommal tudta, hogy a felperes mit fog nyilatkozni, (20, 21, 22d) tényállítás, amelyet az alperes nem bizonyított. ... vallomása erre a fentebb kifejtettek szerint nem volt alkalmas. Az alperesi műsor narrációja megerősítő (felperes ... embere, ezt mondta ... egykori rabtársa, azt mondta, ... tudta, mikor milyen ügyben, mit fog nyilatkozni), továbbá kétszer is elhangzik a műsorban ... nyilatkozataként, hogy ... szponzorálja a felperest. Az átlagnéző számára ezek a kijelentések - a fellebbezésben foglaltakkal szemben - nem ... véleményeként, hanem általa híresztelt tényállításokként jelennek meg. Az arra vonatkozó közlések, hogy ... a jelenlegi hatalomnak a felperes felhasználásával vág vissza (23, 24, 25e), megfogalmazásukban ... szándékaira vonatkozó vélemények. A PK
3. számú állásfoglalás alapján a szövegösszefüggést figyelembe véve azonban úgy jelennek meg az átlagolvasó számára az adott szövegben, hogy a felperes felhasználása szponzorálás, és a nyilatkozatok meghatározásán, utasításokon keresztül történik. Ezért ezek a I. műsorszámnál kifejtettekkel azonos indokokkal, jóhírnév sértésre alkalmasak. Az alperes ebben a műsorban sem tesz semmilyen említést a felperes Facebook nyilatkozatáról, egyoldalúan közvetíti az elítélt nyilatkozatát. Különösen aggályos a tanú tárgyaláson kívüli nyilatkoztatása, ennek kritikátlan interpretálása. A felperes álláspontja és a sajtócikkek továbbításával kapcsolatban felszínre került információk ismertetésének teljes figyelmen kívül hagyása a hír megjelenését követően eltelt egy hónappal, a sikertelen tanúmeghallgatás ellenére a nyilatkozatok megismétlése, okszerűvé tette a lejárató szándékra levont következtetést is. Az elsőfokú bíróság fentiek alapján helyesen következtetett arra, hogy a kifogásolt közlések a felperes jóhírnevét valótlan tényállításokkal a Ptk. 2:
4. §

(2)bekezdése alapján megsértették. Mivel a közlések más információinak továbbadását jelentették, azok valótlan tényállítások híresztelésének minősültek. A Ptk. 2:51. §

(1)bekezdés a) pontja tekintetében azonban - a felperes által a

1. sorszámú beadványban kifogásolt tartalomnak megfelelően - pontosítani kellett a jogsértés megállapítását, továbbá a felperes által nem kifogásolt (pl. felperes anyagi támogatásra szorultsága), valamint a rendelkező részben szereplő, valótlan tényállításként értelmezhetetlen megállapításokat (pl. „először a ... írta meg" stb.) mellőzni kellett. Az alperes az ítélet rendelkező részének ilyen hibáit, fellebbezésében megalapozottan kifogásolta. A másodfokú bíróság fentiek alapján az elsőfokú ítéletet a
2. szeptember 8-i, 9-i, 26-i, 27-i ... Híradó műsorban kifogásolt közlések tekintetében részben megváltoztatta és a Ptk. 2:
3. §

(1)bekezdés a) pontjának és a

1. sorszámú keresetpontosításnak megfelelően állapította meg a híresztelés útján megvalósított jogsértéseket a rendelkező részben foglaltaknak megfelelő tömörítéssel és az azonosan sérelmezett tartalmak párhuzamosságainak kiküszöbölésével. Ezt meghaladóan a jogsértés megállapítását mellőzte. A felperes keresetében a Ptk. 2:
2. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti elégtétel adásként a jogsértésekre röviden utaló nyílt levél felolvasását kérte az alperesi hírműsorokban. Nyilvánosságra hozandó magánlevél küldésére a nyílt levél mellett nem tartott igényt, az erre vonatkozó rendelkezést ezért mellőzni kellett. Az elsőfokú bíróság a jogsértések körülményeire, annak alperesi hírműsorokon keresztül országos nyilvánosságára figyelemmel helytállóan döntött arról, hogy a Ptk. 2:51. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a keresetben kért nyílt levélhez hasonló formában történő elégtétel adás indokolt. A bíróság ezt azonban csak közlemény formájában tudja végrehajthatóan elrendelni. A másodfokú bíróság ezért az elégtétel adás körében is részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. A főbb jogsértéseket tartalmazó megállapításokat és alperes elnézés kérésre utaló nyilatkozatát tartalmazó közlemény felolvasását rendelte el a rendelkező részben foglaltak szerint. A másodfokú bíróság a Ptk. 2:52. §

(1)bekezdése alapján a sérelemdíj alkalmazásával is egyetértett. Az alperes nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható a fentebb kifejtettekre figyelemmel. Az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összegét azonban a Ptk. 2:52. §

(3)bekezdésére figyelemmel eltúlzottnak találta. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban, hogy a jogsértés kiemelkedő súlyú, a felperes büntetőjogi felelősségét is felvető, politikai, korrupció elleni küzdelmeinek hitelességére jelentős hátránnyal járó közlés az, hogy a felperest egy maffia leszámolás miatt elítélt személy fizeti, utasítja, irányítja. A közlés áttételesen a magánszférára is kihathatott, bár a közszereplőhöz közel álló személyek általában kisebb mértékben adnak hitelt a politikai jellegű támadásoknak. Értékelni kellett a többször elkövetett jogsértést, és azt, hogy a felperesi álláspont és az arra vonatkozó ismeretekről adott tájékoztatás teljes mellőzéséből és egy megkérdőjelezhető hitelességű volt rabtárs politikai ellenzéki szereplőt súlyosan sértő állításainak kritikátlan, visszatérő híreszteléséből a lejárató szándékra is okszerű következtetés vonható le, ami a felróhatóság kiemelkedő fokára utalt. Mindez az országos közmédia részéről valósult meg, amelyről helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a társadalom széles rétegei tulajdonítanak nagyobb objektivitást, a tényleges nézettségétől függetlenül szélesebb körhöz jut el. Ezek a körülmények összességében a jelentősebb nagyságú sérelemdíjat indokolttá tették. Nem volt alapja a sérelemdíj mérséklésének arra hivatkozással, hogy a felperes a negatív információkat maga generálta, erre okszerű következtetés nem volt levonható. A felperes megosztónak véleményezhető személyisége, valamint a sajtócikkek átadása sem adott erre alapot. Az sem volt értékelhető a sérelemdíj összegében, hogy más sajtószerv is nyilvánosságra hozott hasonló tartalmú közléseket, és a tanúk nyilatkozatai nem bizonyították, hogy a több sajtóközlés közül a perbeli alperesi közlés miatt szenvedett el a felperes hátrányokat. Az alperesi jogsértések és más sajtószervek jogsértései együttesen fejtik ki a hatásukat a sértettre, ugyanakkor a sértő közléseket önállóan kell elbírálni, és a sérelemdíjat is külön-külön kell megállapítani. A sérelemdíj összegénél nem csak a Ptk. 2:52. §

(3)bekezdésében, a példálózó felsorolásban említett, a sértettre és környezetére gyakorolt hatást kell vizsgálni. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes megosztó politikai személyiségnek véleményezhető. Nem igazolható a jogsértés hatásai között, figyelemmel a csatolt kimutatásra sem, hogy a perbeli közlések miatt csökkent a személyének, illetve pártjának népszerűsége, de a jogsértő közlések a politikai hitelességét nyilvánvalóan kikezdhették. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nemcsak az alperesi közlés, de a ... kapcsolattartójának szívességből végzett egyszeri sajtócikkek átadása, fénykép átvétele is felvethetett a felperes személyével szemben kritikát. A felperesi tanúk a sérelmezett tartalmú közlésekkel együtt járó kérdéseken, magyarázkodásokon, negatív megjegyzéseken túl a jelentősebb összegű sérelemdíj megállapítását indokoló következményt nem igazoltak. A felperesnek mind a Facebookon, mind sajtótájékoztató formájában lehetősége volt reagálni, és a cáfolatait is széles körben eljuttathatta a közéleti kérdések iránt érdeklődő személyek felé. Az alperes felróhatósága súlyos volt, az azonban nem bizonyított, hogy tudott ... nyilatkozatainak valótlanságáról. Elsősorban a nyilatkozó tanúként tett vallomásaiból lehetett következtetést levonni arra, hogy a ... általi fizetés, utasítás kapcsán csak felételezései lehetnek, ténylegesen nem rendelkezett információval, illetve a médiában általa közölt jogsértő információknak nem volt alapja. A felperes közéleti szereplő, és ilyen státuszuként erőteljesebb politikai támadás, hitelességére vonatkozó valótlan állítások terén is többet köteles elviselni. A 7/

1. (III. 7.) AB határozat hangsúlyozza, hogy a politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik. Egyfelől a demokratikus jogállam intézményeinek és a demokratikus közéletet hivatásszerűen alakító politikusoknak a szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája a társadalom tagjainak, az állampolgároknak, valamint a sajtónak olyan alapvető joga, amely a demokrácia lényegi eleme. Másfelől a tények közlése tipikusan a vélemények alapja, ezért még az alkotmányos értékkel egyébként nem bíró, utóbb hamisnak bizonyult tények esetében is indokolt, hogy a jogi felelősségre vonás során a felróhatóság és az esetleges joghátrányok mértékének meghatározása körében értékelést kapjon a közéleti viták minél szabadabb folyásának érdeke {7/
2. (III. 7.) AB határozat [50]}. Az elsőfokú bíróság következtetésével szemben ezért a szankciók alkalmazásánál is szükséges mérlegelni a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozását. A felperes által hivatkozott jogesetek, amelyek magasabb sérelemdíjjal jártak, többnyire magánszférába tartozó közlést is érintettek, közéleti témájú jogsértéseknél a bírósági gyakorlat visszafogottabb. A közéleti kérdésekkel összefüggően megállapított túlzott összegű sérelemdíj a közéleti viták szabad folyását szükségtelenül akadályozza, szükségtelen visszatartó erővel bírhat arra is, hogy a sajtó a tudomására jutó nem kellően biztos információkat a közvéleménnyel megismertesse. Az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíjat a másodfokú bíróság ezért eltúlzottnak találta, azonban a felróhatóság magas fokára, a jogsértés súlyára, országos jellegére, valamint a sérelemdíj preventív szankciós funkciójára is figyelemmel a közéleti szereplőknél szokásosan alkalmazott sérelemdíjnál nagyobb összeget, 2.000.000 forintot látott indokoltnak a felperest ért jogsértések miatti sérelemdíjként. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
3. §

(2)bekezdés alapján a sérelemdíj körében is megváltoztatta és a sérelemdíj összegét 2.000.000 forintra leszállította, egyebekben azt elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés részben eredményre vezetett, a másodfokú bíróság a felek pernyertességétpervesztességét egyenlő arányúnak minősítette, és a Pp. 81. §

(2)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek első- és másodfokú perköltségeiket maguk viselik. A másodfokú bíróság a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése, és az alperes személyes illetékmentességére figyelemmel a

1. §-a alapján határozott. Budapest,
2. október
3. dr. Kisbán Tamás s. k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s. k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s. k. bíró