A határozat elvi tartalma: Másnak valótlanul tulajdonított közléssel is megvalósul a jóhírnév megsértése, ha a közlés a felperesre vonatkozik és személyére nézve sértő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.22.606/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság A felperes képviselője: Pleszkóné dr. Gál Mária Ildikó jogtanácsos Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Tamás-Dr. Gyüre Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tamás Ildikó ügyvéd) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.481/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 25.P.21.100/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak - külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] ... község önkormányzatának képviselőtestülete
- szeptember 4én testületi ülést tartott, amelyen napirend előtti kérdésként került megtárgyalásra a ... szemétlerakó ügye, az ezzel kapcsolatban a polgármesteri hivatal, illetve egy lakossági bejelentéssel kapcsolatban tett lépések. ... polgármester tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a jegyző megkereste a környezetvédelmi hatóságot, illetve ő személyesen volt a tiszaújvárosi rendőrkapitány fogadóóráján, ahol erről a problémáról beszélt vele. [2] Az alperes, aki ... község önkormányzati képviselője a ... oldalon
- október 5-én „Közlemény: Szemétbiznisz hatósági közreműködéssel" címmel, valamint az ... oldalon „Szemétbiznisz hatósági közreműködéssel ..." címmel tett közzé egy-egy cikket. A közleményekben foglaltak szerint ... polgármester előadta, több hatóságot megkeresett, de senki nem akar határozottan állást foglalni, a rendőrség sem. Írt levelet a tiszaújvárosi rendőrség bűnügyi osztályvezetőjének is, aki azt ... rendőrkapitánynak tette át, utóbbi viszont nem válaszolt. A cikkekben foglalt közlés szerint elhangzott a testületi ülésen: ... rendőrkapitány egyszer azt nyilatkozta, hogy inkább a szeméttelepről lopjanak, mint máshonnan. A polgármester szerint ... jó helyzetben van, mert elméletileg nem ő védi a szeméttelepet, ezért, ha nem kapják el, nem kapatja el a guberálókat, akkor nincs is velük dolguk. A polgármester előadta, hogy nemrégiben ... a TEK is bevetésre került. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes a felperes közvetlen alárendeltségében működő Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság, valamint, annak vezetője ... rendőrezredes tevékenységére utaló közvetlen, valótlan tartalmú „utalással", valamint e személynek valótlanul tulajdonított kijelentés közlésével, valótlan állítások híresztelésével, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát, kérte az alperest elégtételadására kötelezni. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alfahír.hu oldalon „Szemétbiznisz hatósági közreműködéssel ...", valamint a ... oldalon „Közlemény: Szemétbiznisz hatósági közreműködéssel" címmel közzétett cikkekben megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát annak valótlan állításával, hogy a polgármester akként nyilatkozott: „- Írtak levelet a tiszaújvárosi rendőrség bűnügyi osztályvezetőjének is, aki ... rendőrkapitánynak tette át a levelet, aki viszont nem válaszol. ... rendőrkapitány egyszer azt nyilatkozta, hogy inkább a szeméttelepről lopjanak, mint máshonnan. - Ha a rendőrség nem kapja el a guberálókat, akkor nincs is velük dolguk. - Továbbá valótlanul híresztelte, hogy „nemrégiben ... a TEK is bevetésre került, mert két társaság egymásra támadt, amiért az egyik a másiktól ellopta a szeméttelepen előkészített zsákmányát, illetve kerékpárt hajtogattak össze, kaszával, gereblyével mentek egymásnak." Az elsőfokú bíróság az alperest elégtétel adására és a felperes részére elsőfokú eljárási költség, míg az államnak eljárási illeték megfizetésére kötelezte. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes perbeli cikkekben kifogásolt közlései tényállításnak minősülnek, amelyek valóságát az alperes a perben a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére bizonyítani nem tudta. Ezért a valótlan és sértő közlésekkel az alperes megsértette a felperes Ptk. 2:42. §
(1)bekezdésében védett jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Erre tekintettel alkalmazta a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjaiban írt jogkövetkezményeket. [7] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította az alperes azon híresztelésével kapcsolatban, miszerint „nemrégiben ... a TEK is bevetésre került, mert két társaság egymásra támadt, amiért az egyik a másiktól ellopta a szeméttelepen előkészített zsákmányát, illetve kerékpárt hajtogattak össze, kaszával, gereblyével mentek egymásnak". Mellőzte az alperes nyilvános elnézéskérésére és az általa közzétett valótlan tartalmú kijelentésekért sajnálatának kifejezésére kötelezését, továbbá az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét, valamint az államnak megtérítendő kereseti illeték összegét leszállította, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és rendelkezett a másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [8] A jogerős ítélet indokolása szerint a TEK bevetésével összefüggő valótlan állítás híresztelése a jóhírnév megsértésére nem volt alkalmas, az a rendőrséget negatív színben nem tüntette fel, így a tényállítás valótlansága ellenére nem volt alkalmas a jóhírnév megsértésének megállapítására. A további közlések a képviselőtestületi ülésen az idézett formában nem hangzottak el, és az EBH2011.2396 számú döntésben kifejtettek értelmében sem lehet ezeket a való tényekből levont olyan tartalmi következtetéseknek tekinteni, amelyek nem okszerűtlenek, így a jóhírnév megsértését nem teszik megállapíthatóvá. E valótlan állítások alkalmasak a felperes jóhírnevének megsértésére, társadalmi megítélésének negatív irányú befolyásolására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, jogszabálysértésre hivatkozással, annak hatályon kívül helyezése és a kereset teljes elutasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok megállapításával szemben, a kifogásolt közlések valóságtartalmát nem csak a hangfelvétel, hanem a polgármester és további két tanú nyilatkozata is alátámasztja. Ezért a bizonyítékok Pp. 206. §
(1)bekezdését sértő, kirívóan okszerűtlen értékelésével és iratellenesen jutottak az eljárt bíróságok arra, hogy a közlések valóságtartalma nem bizonyított. A kifogásolt közlések, még ha ténylegesen is elhangzottak a képviselő-testület ülésén, tartalmi következtetésként a jóhírnév megsértésének megállapítására nem alkalmasak. Amennyiben tényállításként valótlanok, a jóhírnévsértés szintjét azért nem érték el, mert a felperes társadalmi megítélésének negatív befolyásolására nem voltak alkalmasak. [10] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokaira hivatkozással. Hangsúlyozta, hogy az alperes saját előadása szerint is az önkormányzati képviselő-testületi ülésen a polgármester által előadottakról engedély nélkül készített felvételt, amely bizonyítékként nem felhasználható. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A jogerős ítéletnek egy közlés tekintetében a keresetet elutasító rendelkezése felülvizsgálattal nem volt támadott. [12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [13] A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése értelmében a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyére vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. [14] E rendelkezés értelmében a másnak valótlanul tulajdonított közléssel is megvalósul a jóhírnév megsértése, ha a közlés a felperesre vonatkozik és személyére nézve sértő. [15] A felperes az alperes közleményeiben más személy által tett kijelentések valótlansága és azoknak a felperes személyére sértő volta miatt állította a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértését. Ezért elsődlegesen az alperesnek a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján azt kellett a perben bizonyítania, hogy a polgármester az alperes írásaiban neki tulajdonított közléseket megtette-e, azaz megfelelt-e a valóságnak az, hogy a kifogásolt közlések a polgármester részéről elhangzottak. Az eljárt bíróságok a per adatainak mérlegelése alapján állapították meg ennek bizonyítatlanságát. [16] A bizonyítékok mérlegelése akkor törvénysértő, akkor ad alapot a felülmérlegelésre, ha a bíróság a bizonyítékokból okszerűen nem következő, logikailag ellentmondásos következtetésre jut, vagy iratellenes megállapítást tesz (BH 2002.29., BH 1993.768., BH 1999.44.). A perbeli esetben a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése nem volt megállapítható. Az eljárt bíróságok a bizonyítékok okszerű mérlegelésével jutottak arra a következtetésre, hogy az alperes a polgármester részéről a közlések olyan módon való megtételét, ahogyan azt az alperes közölte, nem tudta bizonyítani. Az alperes által hivatkozott tanúk annak a közlésnek a valóságát, miszerint a polgármester az ülésen közölte volna, hogy ... rendőrkapitány egyszer úgy nyilatkozott, hogy „inkább a szeméttelepről lopjanak, mint máshonnan", nem támasztották alá. ... nyilatkozata szerint ezt a közlést a polgármester saját véleményeként mondta, ... pedig úgy nyilatkozott, hogy a polgármester ezt a kijelentést egy magánbeszélgetésen tette. [17] A jóhírnév megsértésének törvényi tényállási eleme a valótlan közlés sértő volta. Az alperes által valótlanul a polgármesternek tulajdonított közléseknek a felperesre nézve sértő tartalmuk volt. A köztudomás szerint is elfogadható, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó felperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja annak állítása, hogy a közrend védelmében nem lép fel, nem látja el a feladatát. [18] Az alperes az írásműveiben valótlanul tulajdonított a felperesre nézve sértő közlést a polgármesternek, azaz valótlanul állította, hogy a kifogásolt közléseket a polgármester megtette, amely közlések a felperesre nézve sértő tartalmúak voltak. Miután a tényállítás az volt, hogy a polgármester az alperes által neki tulajdonított közléseket megtette, ebből következően annak nem volt ügydöntő jelentősége, hogy a kifogásolt közlések tartalmilag tényállításnak vagy véleménynek minősülnek. Ezért a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogsértést. [19] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [20] Ptk. 2:45. §
(2)bek. Záró rész [21] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes jogtanácsosi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. [22] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes alperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
- február
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző