← Magyarország

Kfv.39345/2007/6 – Kúria

Kfv.II.39.345/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Hajdú Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala alperes ellen illetékügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Pest Megyei Bíróság

  1. február 26-án kelt 2.K.27.449/2006/
  2. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 2.K.27.449/2006/
  4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint elsőfokú, és 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 168.000 (azaz százhatvannyolcezer) forint kereseti, és 168.000 (azaz százhatvannyolcezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes a
  5. július 9-én kelt adásvételi szerződéssel továbbértékesítési célból megvásárolta az hrsz-ú ingatlant. A vagyonszerzést illetékkiszabásra
  6. július 10-én jelentették be. A Pest Megyei Illetékhivatal a
  7. november 13-án kelt 338271-
  8. számú fizetési meghagyásával a felperest 350.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 3.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Tájékoztatta a felperest a továbbértékesítés igazolásának módjáról és határidejéről. A határidő eredménytelen elteltét követően az illetékhivatal a
  9. május 10-én kelt 610.859/
  10. számú határozatával a felperes terhére 2.800.000 forint illetéket írt elő pótlólag. A felperes fellebbezést nyújtott be, egyúttal kérte a kiszabott illeték törlését azzal, hogy az ingatlanra beépítési kötelezettséget vállalt, melyet postai úton bejelentett az illetékhivatalnál. Elismerte, hogy a beadványa postai feladóvevényét nem tudja felmutatni, ezért tanúmeghallgatásokat kért a kérelem postára adásának igazolására. Az illetékhivatal a
  11. június 2-án kelt 610.859/2006/
  12. számú határozatával az illeték törlésére irányuló kérelmet elutasította. Megállapította, hogy az illetékhivatalhoz a beépítési szándékra alapított illetékmentességi kérelem nem érkezett. A tanúk meghallgatását mellőzte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  13. évi CXL. törvény (Ket.) 53.§

(1)és
(3)bekezdés a) pontjára hivatkozással azzal, hogy a tanúktól bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható, mert a postára adás csak postai feladóvevénnyel igazolható. A felperes ez ellen a határozat ellen is fellebbezést nyújtott be. Az alperes mindkét határozat elleni fellebbezést elbírálva a
  1. június 20-án kelt 32-983/
  2. számú határozatával mind a pótilletéket előíró, mind az illeték törlését elutasító határozatokat helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolása szerint a tanúk - a felperesi társaság két tagjának és az egyik tag házastársának - kihallgatása nem lett volna mellőzhető, mert a tanúvallomások alapján tisztázható a tényállás és hozható a kérelem tárgyában megalapozott döntés. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek a tanúk kihallgatásával kell tisztáznia a tényállást, így azt, hogy a tárgyi ingatlan beépítésére vonatkozóan benyújtásra került-e kérelem. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ket. 50.§
(1)bekezdését, 72.§
(1)bekezdését. A tényállás tisztázásához a tanúk meghallgatása szükségtelen, mert a tárgyi ingatlan beépítésére vonatkozó kérelem postára adása tanúmeghallgatásokkal nem igazolható. A postára adás tanúkkal történő esetleges igazolása sem bizonyítja, hogy a beadvány az illetékhivatalhoz meg is érkezett. Csak annak a beadványnak van hatálya, amely az illetékhivatalhoz bizonyítottan meg is érkezik. A bejelentés megtételének bizonyításán túlmenően - a perbeli esetben - a felperes terhére esett annak bizonyítása, hogy a bejelentés meg is érkezett az illetékhivatalhoz. E tanúvallomásokkal érdemben nem bizonyítható. A felperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében tények a bizonyítása jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az elsőfokú bíróság által szükségesnek ítélt tanúbizonyítás az igazolni kívánt tény bizonyítására nem alkalmas. Nem megfelelő bizonyítási eszköz annak bizonyítására, hogy a felperes határidőben az ingatlan beépítését vállaló nyilatkozatot tett. Olyan jognyilatkozat tétele, amely joghatás kiváltására alkalmas, csak olyan beadvánnyal érhető el, amelynek postára adását és a hatósághoz történő megérkezését hitelt érdemlően bizonyítani lehet. A perbeli esetben a bejelentett tanúvallomásokkal hitelt érdemlően nem igazolható az a körülmény, hogy a felperes a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig bejelentette volna beépítési szándékát. Nem elegendő csak a beadvány feltételezett elküldését bizonyítani, mert annak megérkezését is igazolni kell ahhoz, hogy a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti illetékmentességet igénybe vegye. A felperes állítása szerint a kiszabott 2%-os illetékmértéket azért fizette ki
  1. november 28-án, mert nem akart késedelembe esni. Ugyanakkor építési engedélyezési eljárást indított és állítása szerint a beépítési szándékát írásban bejelentette. Ehhez képest a felperes az illetékhivatalnál az eltelt három év alatt sem a megfizetett illeték visszatérítéséről, sem az illetékmentességi kérelme sorsáról nem érdeklődött, döntés hozatalát, megküldését nem kérte. A Legfelsőbb Bíróság az Elvi Határozatainak Gyűjteményében közzétett 2005/
  2. számú elvi határozatában is kimondta, hogy az illetékkedvezményre jogosultság feltétele, hogy a bejelentést a fél határidőben megküldje az illetékhivatalnak. A bejelentés postára adásának határidőben való megtörténtét a félnek kell igazolnia. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a tényállás tisztázásához a tanúk kihallgatása nem volt szükséges, a tanúkihallgatások a Ket. 53.§
(3)bekezdése a) pontja alapján mellőzhetők voltak. Miután nemcsak a postára adást, de a beadvány megérkezését is bizonyítani kell, ennek bizonyítására a tanúvallomások nem megfelelő bizonyítási eszközök, még a tanúk érdekeltségének hiánya esetén sem. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság törvénysértően állapította meg a Ket. 72.§
(1)bekezdés e) pontjának megsértését, ezért jogsértően döntött. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles 2.800.000 forint mint pertárgyérték után a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viselésére. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Lénártné dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.