Kfv.37226/2007/5 – Kúria

Kfv.IV.37.226/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Győrki Mónika ügyvéd által képviselt Televízió Zrt. felperesnek a Országos Rádió és Televízió Testület alperes ellen média ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe a felperes pernyertessége érdekében a Szigethy-Papp Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Papp Gábor ügyvéd/ által képviselt Kft. beavatkozott - a Fővárosi Bíróságon 6.K.34.574/

1. számon indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.222/2006/
2. számú jogerős ítéletével befejezett ügyben a felperesi beavatkozó részéről
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.222/2006/
4. számú ítéletének - a bírságösszeg felülvizsgálata iránt benyújtott keresetet elutasító, elsőfokú ítéletet helybenhagyó - rendelkezését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú ítéletet e körben megváltoztatva az alperes határozatának a bírságösszeget kiszabó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és az alperest a bírság kiszabása körében új eljárásra kötelezi, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A peres felek költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesi műsorszolgáltató
5. szeptember 11-én, az N. című műsorszámban 7 óra 44 perctől összeállítást sugárzott a H. B. új üzletének megnyitójáról, ahol a riporter megszólaltatta a résztvevő vendégek egy részét, öltözködési szokásaikról; közben bemutatták az exkluzív üzlet belső terét, berendezését, a választékot. A felperesi műsorszolgáltató
6. szeptember 30-án 6 óra 46 perckor társadalmi célú hirdetést sugárzott - egy alapítvány megbízása alapján -, amelyben az Sz. J. Kórház betegőrző monitorjának vásárlására kértek segítséget. A felperes sugározta. a felhívást közérdekű közlemény keretei között Az alperes
7. november 17-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló
8. évi I. törvény /a továbbiakban: Rtv./
9. § /1/ bekezdés a/ pontjában foglaltakat, ezért felhívta a sérelmezett magatartás megszüntetésére és egyúttal 500.000 Ft bírságot szabott ki. A határozat indokolása a bírság összegszerűsége vonatkozásában semmilyen megállapítást, indokolást nem tartalmaz. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes az Rtv.
10. §
11. pontja szerinti burkolt reklámot közölt, amikor semleges információ látszatát keltve mutatta be a H. B. márka termékeit. Kifejtette, hogy a berendezési tárgyakon megjelenő céges reklámfeliratok, logók kiemelt hangsúllyal történő feltüntetése amelynek ilyen mértékű megjelenítését a műsor jellege nem indokolja - a termék burkolt reklámozását jelenti. A műsor elején jól láthatóan és hangsúlyos módon megjelent a H. B. feliratával egy kisteherautó; a későbbiekben pedig a Forma 1-es pilóta szó szerint megemlítette a márka nevét, kijelentve, hogy „a H. B. már nagyon hosszú ideje szponzorálja csapatunkat". Az üzlet megnyitásáról készült felvételeken - a háttérben - szintén észrevehetően látszottak a márkafeliratok; a műsor egésze alkalmas volt a H. B. termékek kelendőségének fokozására. A segítségnyújtásra való felhívással összefüggésben a Fővárosi Bíróság arra mutatott rá, hogy az Alapítvány nem sorolható az Rtv.
12. § 16/A. pontjában meghatározott állami, vagy helyi területi önkormányzati feladatellátó szervezetek sorába, ezért a felhívást nem közérdekű közleménynek kellett volna közzétenni. A felperes és a felperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és egy a jelen legfelsőbb bírósági felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képező - harmadik műsorszám közzététele miatti jogsértés megállapítását és jogkövetkezményét mellőzte, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg a H. B. üzlet megnyitójáról készült műsorszámot, és helyesen értékelte a műsorszám tartalmát, annak vásárlásra ösztönző hatását. A H. B. márkanév többszöri említése, annak képi megjelenése, a nézők által közismert, sikeresnek tartott személyek nyilatkozatában két ízben elhangzó márkanév, az üzletben a termékek közt válogató vendégek látványa, a rendezvény okáról szóló tájékoztatás összességében a márka népszerűsítésére volt alkalmas. Az üzlet megnyitójának apropójára készített riport nyomán az ismert művészekkel, neves személyekkel összekapcsolhatóvá vált a terméknév, amely a termékek megvásárlására ösztönző hatású volt. A logó és a márkanév fentiek szerinti többszöri megjelenítése valósította meg a burkolt reklámozást. Az adományozással való felhívással összefüggésben rámutatott arra, hogy az a segítségnyújtásra felszólító, és az érdekeltek körét meghatározó szabály alapján minősíthető jótékonysági felhívásnak. Az alperes által kiszabott bírság vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bírságszankció megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek; azzal szemben a felperes nem hivatkozott olyan körülményre, amely a bírságösszeg megváltoztatását indokolhatta volna. A jogerős ítélet ellen a felperesi beavatkozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben előadta, hogy a jogerős ítélet ellentétes az Rtv.
13. § /5/ bekezdésében,
14. §
15. pontjában,
16. § /1/ bekezdésében foglaltakkal; vitatva, hogy a H. B. üzlettel kapcsolatos műsor burkolt reklámot valósított meg. Hangsúlyozta, hogy önmagában valamely márkanév logó megjelenítése burkolt reklámozást nem jelent, a logó csak díszletül szolgált, önálló üzenetet nem hordozott. A nézők figyelmét a riportalanyok személye és mondanivalója kötötte le, ők voltak a középpontban, a természetes környezetben megjelenő logók a nézőkre nem hathattak ösztönzőleg. A H. B. márka mellett a műsorban több világmárkát is említettek, ami arra utal, hogy egyfajta öltözködési kultúra bemutatása volt a cél; e körben utalt az Európai Parlament és Tanács 9/
17. számú irányelvének rendelkezéseire is. Kifogásolta továbbá, hogy az alperes nem tett eleget tényállástisztázási és indokolási kötelezettségének a bírság alkalmazása és a bírságösszeg meghatározása körében; rámutatva, hogy e körben az alperes határozata semmilyen indokolást nem tartalmaz, ami sérti az Áe.
18. § /1/ bekezdés c/ pontjában foglaltakat. A felülvizsgálati kérelem részben alapos. Az Áe.
19. § /1/ bekezdés c/ pontja szerint a határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta. Az Rtv.
20. § /1/ bekezdése szerint jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül, vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő - vagy ha ez nem állapítható meg -, 10.000 Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell befizetni. A következetes bírói gyakorlat szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor jogszerű, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Az Rtv.
21. § /1/ bekezdése a bírságösszeg vonatkozásában csak annak alsó és felső határát határozza meg, a mérlegelés szempontjaira azonban útmutatást nem ad. Ebben az esetben - a következetes bírói gyakorlat szerint - a közigazgatási szerv saját határozatában kell, hogy részletezze azokat a körülményeket, amelyeket mérlegelt, és amelyek döntését befolyásolták. Erre figyelemmel a felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében joggal kifogásolta a bírságösszeg vonatkozásában az alperesi határozat indokolásának hiányát. Az alperesi határozatból ugyanis nem állapítható meg, hogy az alperes a bírságösszeg meghatározásakor milyen szempontokat vett figyelembe, az egyes tényeknek mennyiben tulajdonított jelentőséget; így e vonatkozásában határozatának jogszerűsége sem állapítható meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
22. § /4/ bekezdése alapján e részében a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre és az alperes határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával, a Pp.
23. § /1/ bekezdése értelmében, e körben az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az alperesnek - amennyiben a felperessel szemben bírságot kíván kiszabni - a bírság kiszabását, és annak összegszerűségét jogszerűen meg kell indokolnia. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felülvizsgálati kérelemben kifejtetteket, a bírság jogalapját képező - alperes által kifogásolt - műsorszámok vonatkozásában. Az alperes határozatának indokolásában e körben részletes tényállást állapított meg, jogi indokolást fogalmazott meg, amelynek jogszerűségét mind az elsőfokú bíróság, mind a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében elvégezte, és jogi álláspontját részletesen kifejtette. A jogerős ítélet indokolásában megállapított műsorszámmal kapcsolatos tények okszerűen támasztják alá azt az ítéleti megállapítást, hogy az üzletnyitásról készült műsor burkolt reklámot valósított meg. E körben a Legfelsőbb Bíróság utal a jogerős ítélet indokolása
24. oldalának
25. bekezdésében, és az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának
26. oldalán foglaltakra. E tekintetben - jogszabálysértés megállapíthatóságának hiányában a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
27. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A részben eredményes felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
28. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
29. § /1/ bekezdése értelmében úgy rendelkezett, hogy a felek első-, másodfokú és felülvizsgálati perköltségüket maguk viselik. Budapest,
30. április
31. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő